Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-09 / 7. szám

4 KRÓNIKA . HÉTFŐ, 1999. JAN. 11. JÁTSZÓHÁZ a Százszorszép Gyermekházban 9-től 12 óráig. FÓNIÁSZ telefonkártya-klub 9-tól délig a Tisza L. krt. 14. alatt. MÚZEUMI MATINÉ: délelőtt 10 órakor „Kincskereső búvárko­dásunk" címmel tart biológiai fog­lalkozást dr. Csizmazia György a Móra Ferenc Múzeumban. MACSKÁSSY IZOLDA grafi­kusművész hagyományos születés­napi kiállítása nyílik a MTESZ székházban (Kígyó u. 4.) 17 óra­kor, a „G" Galéria rendezésében. A tárlat január 15-éig tekinthető meg. LELKEM MOSOLYA címmel ingyenes meditációs előadás lesz 16-tól 18 óráig a Bálint Sándor Művelődési Házban. A VÁROSI ROCK-KLUB­BAN (Juhász Gyula Művelődési Központ) 19 órai kezdettel fellép a „válogatott rügyek" etno folk zene­kar. RELATIONS-KLUB a Juhász Gyula Művelődési Központ dísz­termében: 19 órától fellép a Street Cry, a Gumimacik, a Nyers és a Relations. A JATE-KLUBBAN 21 órától Mi-csoda buli. Házigazda: Mátrai Róbert és Molnár Lajos. A SZOTE-KLUBBAN 22 órá­tól zenediszkont névnapi party. Házigazda: Dj. Öcsi. A REGŐS BENDEGÚZBAN 22 órától pótszilveszter. Fellép a Drink Panthers. INGYENES JOGI TANÁCS­ADÁS 10 és 12 óra között a Bécsi körút 7. szám alatti nyugdíjasklub­ban. Jogtanácsos: dr. Fügi Réka. VASÁRNAP AZ ALAGÚT SÖRÖZŐBEN nosztalgia ötórai tea 17 órától a Koktél duóval. • AZ ALKOTÓHÁZ (Árboc u. 1-3.) programja: hétfőn, 16 órától fafaragó és gyékényszövő szakkör. • Rendőrőrsöt avattak Röszkén A tanyavilágot is vigyázzák Az új őrsön szolgálatot teljesítő rendőrök jelenléte várhatóan javítja majd a közbiztonságot Röszke és Mihálytelek térségében is. (Fotó: Miskolczi Róbert) Bár az előző kormány felfüggesztette a rendőr­őrsprogramot, a Csong­rád Megyei Rendőr-főka­pitányság és Röszke ön­kormányzata úgy dön­tött, közös erővel mégis megvalósítják korábbi tervüket. A határőrkö­zségben így kerülhetett sor tegnap az új rendőr­őrs ünnepélyes átadásá­ra. A rendőrség megyei és szegedi vezetői, valamint a helyi önkormányzat tagjai mellett számtalan érdeklődő, köztük a Szabadkai és a Ki­kindai Belügyi Titkárság kép­viselői is részt vettek a teg­nap Röszkén megtartott rend­őrőrs-avatáson. Magyari László polgármester üdvözlő szavai után Balogh László or­szággyűlési képviselő méltat­ta az állandó rendőri jelenlét fontosságát, különös tekintet­tel a határ közelsége miatti bűnözési „vonzerőre". Az or­szággyűlési képviselő el­mondta azt is, hogy az új kor­mány a közrend és a közbiz­tonság javítása érdekében ter­vezi a rendőrőrsprogram új­bóli beindítását. A polgár­mester ünnepi beszédében szintén kitért a községben, il­letve a környéken élők sze­mélyi és anyagi biztonsága fokozásának jelentőségére. Kiemelte: bár a településen jól működő polgárőrszervezet tevékenykedik, az önkor­mányzat mégis örömmel fo­gadta, amikor a megyei rend­őr-főkapitányság támogatta a közösen létrehozandó őrs gondolatát. A falu 7,5 millió forintot fordított erre a célra, amelyből 4 milliót a Csong­rád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályá­zattal nyertek. Dr. Lukács Já­nos megyei rendőrfőkapitány elismeréssel szólt az önkor­mányzat anyagi áldozatválla­lásáról, amelynek köszönhe­tően megvalósulhatott a rösz­kei és mihályteleki illetékes­séggel működő - a Szegedi Rendőrkapitánysághoz tarto­zó - őrs. A rendőr-főkapi­tányság is mintegy másfél millió forintot fordított az őrs berendezésére, valamint a technikai felszerelésekre. A tavaly megkapott létszámfej­lesztési keretből pedig bizto­sítják ott további négy rendőr foglalkoztatását. így összesen - Papp István rendőr őrnagy, megbízott őrsparancsnokkal együtt - nyolcan ügyelnek majd a körzetben élők nyu­galmára, a bűnözés vissza­szorítására. A megyei főkapitány re­ményét fejezte ki, hogy az őrsprogram folytatására mie­lőbb lehetőség lesz, és akkor Üllésen, Kiszomboron és Óföldeákon is lehet majd ilyen létesítmény. A szalagát­vágás ünnepélyes pillanatai után a Szabadkai Belügyi Tit­kárság vezetője, Radovan Knezsevity ezredes - az ese­mény emlékére - egy fest­ményt adott át dr. Szőke Pé­ter szegedi rendőrkapitány­nak, aki elmondta: bízik ab­ban, hogy a határ menti rend­őri együttműködés a jövőben is sikeres lesz. N. R. J. A Jugoszláviával szembeni 1-12 után, különösen pedig az MLSZ-közgyűlések közötti két hónapban nagyon sok gondolatgazdag, a problémára értelmes választ adó cikk, in­terjú, tanulmány jelent meg. Világossá vált, hogy öt terüle­ten kell döntő fordulatot elér­ni: 1. a sporttörvény szellemé­ben rendezni kell a profi klu­bok adósságállományát és a gazdasági törvények alapján történő működését, 2. a játé­kosuralom és a futballisták árának inflálódása elleni.lé­pésként, valamint a futballra fordítható tőke koncentrációja érdekében jelentősen csök­kenteni kell az NB-s csapatok számát, 3. az állammal, jelesül az oktatási tárcával összefog­va európai szintre kell fölzár­kóztatni az utánpótlás anyagi, szerkezeti és szellemi hátterét, 4. meg kell reformálni és föl kell gyorsítani az edzőkép­zést, és 5. vissza kell terelni a futballba a legjelentősebb be­vételi forrást, a televíziós jog­díjat. Kovács Attila soroksári nagyvállalkozó az MLSZ új elnökeként teljes önazonosu­lással vágott a munkába. Az elnökségtől kapott felhatalma­zásokkal vállalatvezetői mód­szereket honosított meg a szö­vetségben, amelyből - érthető módon - számtalan konfliktus támadt, de mert következete­sen masírozott az általa vá­lasztott úton, s mert szeren­cséjére a Bicskei Bertalan ve­zette nagyválogatott vissza­hozta a támadó szellemű fut­ballt, s veszíteni is elfelejtett, szóval, mivel maradt még mu­níció, az elnök az első hóna­pokban keményen tartotta ma­gát. A televíziós közvetítési jogdíjakért vívott küzdelem­Dlusztus Imre Futballizmus (19.) ben azonban az előző vezetés által helyzetbe hozott, tisztá­zatlan múltú Bodnár György megálljt parancsolt a tiszta ke­zek mozgalmat indító Kovács­nak. Bodnár nem szereti a lab­darúgást, de azt jól megtanul­ta, hogy a futballból a média varázsolt világbirodalmat. Ha ez a sport nem látható, akkor nem is az, ami. Ha tehát ő a kutuzovi felperzselt föld takti­kával dolgozik, vagyis egy­szerűen megakadályozza, hogy élvonalbeli meccsek a képernyőre kerüljenek, akkor Kovács és a vele tartó marok­nyi csapat elveszíti a reform­lépésekhez szükséges anyagi és erkölcsi tőkét. Kovács Attila hiába rakott rendet az apparátusban, hiába rendezte a szövetség pénz­ügyeit, a legnagyobb pénzes­zsákot - amiből osztva, s ami­be gyűjtögetve is főnök lehet az első ember - nem tudta ki­tekerni Bodnár kezéből. így aztán nem lehetett erőből tár­gyalni. A profi bajnokságot még be lehetett indítani, a gazdasági társasággá történő átalakításokat ki lehetett kény­szeríteni - nem utolsósorban a televíziós pénzek beígérésé­vel -, ám a vezető klubok csa­lárd és végtelenül önző maga­tartása, hintapolitikája miatt Bodnárral szemben egyszer csak elfogytak Kovács tartalé­kai. így nem csökkent az NB-s csapatok száma - sőt a követ­kező évi bajnoki kiírás is 96 NB III-as csapatot kódol -, nem jutott pénz az utánpótlás­nevelés fontos területeire, a megyei központokra és a főál­lású instruktorokra, végül pe­dig megakadt a nagy elánnal beinduló edzőképzés is. Aztán Kovács is inkább kezdett hasonlítani arra, ami: egyszerű, nyolcosztályos munkás, aki szédül a magas­ban, s aki egyre több közép­szerű, hiteltelen emberrel köt szerződést, és egyre több érté­kes futballvezetővel rúgja össze a port. Mind e közben a Kovácsot mindig gyanakodva méregető, Bodnárnak parírozó nagy klu­bok (FTC, UTE, Vasas) in­kább választották a jól ismert félmúltat, mint a bizonytalan formájú jövőt. A magyar lab­darúgás megszakított története tovább folytatódott, hiába vett nagy lendületet az új hullám, széttörni látszik egy elébe görgetett, ormótlan szikián. Nem kedvezett Kovácsnak a politikai háttér sem. A har­cot akkor kellett megvívnia, amikor épp parlamenti válasz­tásokra készült az ország. Hornék először politikai tőke­képzést láttak abban, ha bele­nyúlnak a folyamatokba, majd, észlelvén a Bodnár-féle szerződésekben rejlő időzített bomba ketyegését, csendben kihátráltak a játékból. Maradt azért egy beígért, de végül, ki nem nevezett kormánybiztos a szín közelében, meg néhány MSZP-s alelnök a biztonság kedvéért, de lényegi támoga­tást Kovács Attila már nem kapott. Az sem segíthette az elnö­köt az új bajnokság kezdete­kor. hogy a Fidesz-vezette kormány bő félévig lebegtette a sportminisztériumot, így va­lószínűleg az MLSZ-ről val­lott nézeteit is. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1998. december 5-i közgyűlésén tör­téntek is világosan kifejezésre juttatták, hogy a kormány el­őször a labdarúgó szakmától váija a kezdő lökést. Ami azonban elmaradt. Azt az új kormány viszont nagyon jól tudja, hogy ilyen párhuzamosságokra és átfedé­sekre - amelyben tizenkettő egymásba érő főhatóság, álla­mi közalapítvány és szövetség uralja a terepet - nincs szük­sége a sportirányításnak, s azt is tudja, hogy a nagy sportte­lepek, stadionok kézbevételé­vel lehet majd nyomást gya­korolni a renitens klubokra. Ezért az is várható, hogy rövi­desen olyan alapokat teremt az új sportirányítás, amelyre támaszkodva talán a labdarú­gás rossz szellemei ellen is eséllyel lehet megvívni a har­cot. Az biztos, hogy minden szempontból az alapoktól kell kezdeni. El kell tudni hitemi a gyermekeiket féltő szülőkkel, hogy a futballt lehet kulturál­tan is űzni. Azután be kell vonni ezeket a szülőket az is • kolai sportéletbe, hogy lássák: a labdarúgás igen intenzív ne­velőerővel bír, megtanítja a közös munkát, az erőfeszítés­sel kivívható jutalom elvét, a kritikagyakorlás jogát, a bírá­lat és a fájdalom elviselését. A futball megtanít beépülni a társadalomba, mivel megmu­tatja, milyett a hierarchikus rend és az ezzel járó felelős­ség. A kormány kötelessége, hogy az oktatási tárcán és az önkormányzatokon keresztül segítséget nyújtson a labdarú­gó társadalomnak. Ma, amikor ezer veszély leskel gyermeke­inkre, ki kellene használni a labdarúgás - csökkenő, de ­még mindig óriási népszerűsé­gét. Ez a sportág egyszerű szabályaival, viszonylag olcsó eszköz-, ám magas létszám­igényével egyszerre sokaknak biztosít elfoglaltságot, él­ményt, edzési lehetőséget. A szegényebb sorsúak körében a labdarúgás művelése során meg lehet tanulni a higiénés alapkövetelményeket, a folya­matos edzés általános egész­ségügyi prevenciót jelenthet, az utazással megismerhető a szomszéd falu, egy távolabbi település, azután az egész vi­lág. A siker motivál, az iskola, klub, város színeiért küzdeni büszkeséget kölcsönöz. Nehéz lenne a felnőtté ne­velés olyan területét megne­vezni, amire ne találhatnánk jó módszert a labdarúgásban. Ráadásul a futball a maga szenvedélyével, romantikájá­val és szellemességével igen­igen.alkalmas a magyar néplé­lek kifejezésére. Valaha a világ legjobbjai voltunk. Ezt a sportot érdemes szeretni, mert távlatot ad. Egy jól felépített, hangulatos sportpálya, némi odafigyelés­sel, szakmai háttérrel egy falu, egy városrész kultúrközpontja lehet. Maga az egész jövő. (Folytatjuk.) miről írt a DM? • 75 éve Egy új ipartelep fejlődése Mindig örömmel vállal­kozunk arra, hogy iparválla­latok alakulásáról, terjeszke­déséről számoljunk be. mert minden iparvállalat munká­jával részint a dolgozó eg­zisztenciák létfönntartását, részint pedig az állam köz­gazdasági életének fejlődé­sét segíti elő. Most egy sze­gedi fiatal kereskedőnek új iparvállalatáról akarunk be­számolni, aki szorgos mun­kával és megfelelő, gondos kereskedői körültekintéssel negyven munkással dolgozó cipőüzemet rendezett be és munkájukkal nemcsak a szegedi, de a fővárosi pia­con is elismert nevet és megbecsülését vívott ki. Az üzem szinte napról napra bővült és most állandóan negyven munkást foglalkoz­tat, és a rangos munkáske­zek lehetővé tették azt, hogy az állandóan nagyobb szám­ban érkező fővárosi megren­deléseket is ki tudják elégí­teni. (1924) • 50 éve Az operett jövöje A Szegedi Nemzeti Szín­ház ez évi műsorpolitikájá­ról elismeréssel szólhatunk. Vezetésében megmutatko­zik az a szellem, amely vilá­gosan látja, hogy a színház is harci területté változott, ahol kultúránk többi terüle­teihez hasonlóan küzdeni kell a ,.nyugati" burzsoábe­folyás és az ehhez hasonló, szellemtelen, üres, káros • 25 éve irányzatok ellen. A? operett mint műfaj ellen nincs kifo­gásunk, ha olyanok szület­nek, amelyek szolgálják kultúrpolitikai célkitűzése­inket. Sőt úgy véljük, hogy ez az egyelőre még sokak számára szórakoztató műfaj nagyon hasznos szolgálatot tehet ebből a szempontból. Váijuk az újjászületett ma­gyar operetteket! (1949) A színház és közönsége Milyen közönség jár a színházba? Járnak-e munká­sok, kétkeziek, fizikai dolgo­zók a szegedi színházba? Félnénk egyértelműen nem­mel válaszolni, de ha igen, valószínűleg kevesebben a kívánatosnál. Valószínűleg nincs még kellő súlya, befo­lyása, kisugárzó hatása, in­tenzitása a szegedi színház­nak Szeged kulturális életé­ben. A színház az egyedüli hely, alkalom, ahol az élő művészet mint emberformá­ló, nagy kollektív élmény fejti ki hatását estéről estére, amely éppen ezért legfonto­sabb fokmérője a helyi kultú­ra életképességének. (1974) csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Kormos Tamás újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon­számon. Elveszett tárgyaikat keresfí, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olva­sóink kedvezményes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Díjkedvezmény. A sze­métszállítási díjkedvezmé­nyeknél az életkor helyett miért nem a nyugdíj összegét veszik figyelembe? - kér­dezte egy szegedi kisnyugdí­jas. - Erről nem a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. döntött így, hanem önkor­mányzati rendelet szabályoz­za, hogy kiket illet meg a szemétszállítási díjkedvez­mény - válaszolta Katona Il­dikó, a kht. marketing osztá­lyának vezetője. Járdagondok. Hiányzik a járda Subasán a 26. utcából ­panaszolta egy ott lakó hölgy. Ebbe az utcába igen sok ifjú házas költözött kicsi gyerekekkel. Esős időben képtelenség a babakocsikat tolni a bokáig érő sárban. Az apróságokat szüleiknek a karjukba is kell venniük, mert alig bírnak lépkedni a hatalmas „ingoványban". Felháborító viselkedés. ­Igaz, hogy sokáig kell sorban állni a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. ügyfél­szolgálati irodáján, de akkor is felháborító némely ügyfél viselkedése - véli az egyik kliens, Kovács Sándor. Az ablakok mögött ülő hölgyek még WC-re sem tudnak ki­menni, annyi a várakozó. Ez­zel szemben egyesek hango­san szidják őket, nyomdafes­téket nem tűrő szavakat vag­dosnak a fejükhöz, pedig egy kis türelemmel sok mindent el lehet émi. Újszegedi bűz. Újszegedi olvasónk azért csörgött, mert hetek óta borzalmas bűz tele­pedett a Bérkert utca és Szö­vetség utca környékére. A két utca szennyvize a Holt­Marosba ömlik. Télen be­fagy a csatorna vize, így a la­kásokból jövő szennyvíz a fagyott réteg fölött folyik to­vább, irtózatos szagot áraszt­va. Hídugrók. Egy szegedi lakatosmester szerint meg­oldható, hogy az öngyilkos­jelöltek ne tudjanak felmász­ni a belvárosi híd tetejére. Az ötletet Németországból hozta, ott ugyanis hatalmas, ízléses reklámtáblákkal aka­dályozzák meg, hogy feljut­hasson valaki a pillérekre. Ez Szegeden is alkalmazható lenne, sőt, ha multinacionális cégek hirdetéseinek kiadnák a táblákat, még pénzt is ke­reshetne vele a város. Vasutassztrájk. - Jogos a vasutasok követelése? Ak­kor mire számíthat a beteg a feleannyi fizetésű orvos mű­tőasztalán, ha Hipokratész is sztrájkba lép? - kérdezte K. Sz. S. ESZBHZigaa ..... ». IIxmI.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom