Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-27 / 22. szám

Hitel: alma A

ztán euróban adják a fizetést. Kapsz is otthon, ha hazaviszed azt a tizennégy eurót!... - mondta egy ember a másiknak a félreeső falu főutcáján; biciklit tolva ballagtak - a vázon átvetve zsák kukorica a darálótelep felé. Elég nehéz volt őket elképzelnem, amint vedlett kucsmásan, fakókék munkaruhásan, gumicsizmásán a visszajárót várják a pultra odavetett euróból, a deci kevert elfogyasztása előtt; nehéz, ám nem lehetetlen. Főleg annak elképzelése ment könnyen, amint a csapos széttárja karját, „nem tudok visszaadni, Lajos, majd legközelebb". Lajos bólint, és öt perc múlva elfelejti, hogy fizetett, veszi elő a másik eurót... - Az évszázad pénzügyi szenzációja az euró-bevezetése - mondta egy közgazdász a tévében. Tényleg az, valóban óriási dolog: végre nem kívülről, és nem fegyverek által szerveződik egy birodalom, mint a rómaiak óta mindig, nincs vér, sikoly, dörej, satöbbi - hanem bévülről épül egy (remélhetőleg) hatékony mamutállam, politikai összetartozására nincs is szükség, elég a pénzügyi; sikoly ugyan, főleg este, lehetséges, de egészen más jellegű, mondhatni pozitív. Igen, ez egy olyan birodalom lesz, amely nem vérrel-vassal tolja kijjebb határait, hanem a limesen túliak akarnak mindenáron hozzá csatlakozni. Világtörténelmi jelentőségű esemény, ilyen még nem volt. S nemcsak nem volt, még az sem biztos, hogy lesz - éppen azért bizonytalan eljövetele, mert nem erőszak hozza létre, nem döntés kérdése létrejövetele, hanem organikus önszerveződés által van keletkezőben. Persze, ez önszerveződés nem öncélú dolog, kőkemény külső tényezők teszik szükségessé: Amerika, és immáron Délkelet-Ázsia hatalmassá növekedett gazdasági szerepe. Ha Európa nem követi a fejlődést, lemarad, s e kontinens lesz a harmadik világ; a törzsek máris harcolnak. (Egyébként minden külső kényszerítő tényező ellenére sem biztos, hogy létrejön az európai gazdasági centrum; számos példa volt rá a világtörténelemben: élvonalbeli országok lemaradtak, szerepüket, megnövelve, egészen másutt lévő másik vette át. A virágzó Spanyolország lehanyatlott, és átadta helyét az addig periférikus Angliának. Ázsia egykor fejlettebb volt, mint Európa. Semmi rendkívülit nem jelentene, ha ezúttal ismét e kontinens lenne a hunyó). P

ersze, nem erre akartam én kilyukadni, hanem arra: jön az euró, ám ha bevezetik hozzánk is egyszer, EU-csatlakozásunk után, attól az alapvető viszonylatok változatlanul maradnak. Lajos bácsinak a krimóban mindenképp fizetni kell; a hitel: alma, euróban is. Oo OlcxJ/j-Ü^ • Hány éves az „ősunió"? Diocleticmus császár birodalmi pénzügyei Húszéves múltra nyúlik vissza a közös európai valuta, az euró története. 1979-ben az akkori Európai Közösség jegybankjai közti megállapodás alapján jött létre az „öseuró", amit ECU-nek kereszteltek. A monetáris unió azonban nem a brüsszeli elit találmánya - az egységes pénz előnyeire már a római császárok is rájöttek. Senki ne gondolja, hogy a valuták egységesítése valami új találmány. Diocletianus, római császár például már a harmadik század végén egységesítette és arany alapra helyezte a birodalmi fizetőeszközt. Az ókori monetáris uniót vélhetően még nem előzték meg olyan hosszas egyeztetések, mint napjaink eurójának bevezetését. A valuták egységesülése a hosszú középkor után folytatódott. 1865-ben alakult ! meg a Latin Monetáris Unió, mely a pénzverést egységesítette. Érdekes, hogy ennek a társulásnak Franciaország és í Svájc éppúgy tagja volt, mint a török uralom alól még fel sem szabadult Bulgária. A múlt század végén alakult meg a Skandináv Pénzügyi Unió, de nem volt hosszú életű: a dánok, norvégok és svédek kölcsönös féltékenykedése megölte a kezdeményezést. Az eurózónának egyik állam sem tagja. Talán nem véletlenül?... 1979: Az Európai Közösség jegybankjai közti megállapodás alapján létrejött az Európai Monetáris .Rendszer. Elszámolási egységként bevezették az ECU-t. 1990; Az Európai Közösség országai közötti tőkemozgás liberalizálásával megkezdődik az Európai Monetáris Unió (EMU) első szakasza. 1992: Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló egyezményt, amely a közös valuta majdani bevezetéséről is rendelkezik. 1994. január: Megkezdődik az EMU második szakasza, a közös pénz bevezetésének előkészülete. 1995. december: Az Európai Unió madridi csúcsértekezlete euróra kereszteli a leendő valutát. 1998. május: Brüsszelben közzéteszik az eurózónához csatlakozó tizenegy állam nevét és rögzítik a nemzeti valuták későbbi, egymással szembeni árfolyamát. 1998. december 31.: Az ECU helyét átveszi az Euró. T. Sz. A. Pénzügyeink Autósvilág Iskolasiker Heti gazdaság • Szentesen már euróban számolnak Az új évezred közös valutája A laikusok még nemigen tudnak mit kezdeni a közös európai valutával, pedig elképzelhető, hogy öt év múlva ebben a pénznemben fizetjük a gázszámlát, míg Bécsben már 2002-ben egészen biztos, hogy euróért vesszük a kávét és centet kapunk vissza. Tizenöt évvel ezelőtt hazánkban még döntően állami monopólium volt a külkereskedelem. Tíz éve nem nagyon dicsekedett az ember devizaszámlával, ám sikk volt a „dolláros" boltokban vásárolni. Öt éve, a csekkes fizetési rendszert átugorva, megjelentek a forint alapú devizakártyák. Közel egy hónapja pedig a hazai cégek és magánszemélyek eldönthetik, vezetnek-e számlát Európa tizenegy országának közös pénzében. A magyarországi gazdasági átalakulások, ezen belül a pénzügyi, pénzintézeti változások olyan gyorsan zajlottak, hogy az embernek nemigen jutott ideje arra, hogy megtanulja használni ezeket a szolgáltatásokat. Bár hazánk még jó pár évig nem lesz az euróklub tagja, a közös valuta bevezetéséből adódó feladatokra a magyarországi intézeteknek és a pénzügyi szakembereknek ugyanúgy fel kellett készülniük, mint az Európai Monetáris Unióban dolgozó kollégáiknak. A Magyar Bankszövetség tapasztalatai szerint a hazai bankok felkészültsége kiváló - bár a külföldi tulajdonú pénzintézeteknek az anyabank miatt könnyebben ment az átállás. Az az átállás, amely sem rövid, sem hosszú távon nem ígér nyeA jegybank működik, a bankjegyre még várni kell. (DM/DV-illusztráció) reséget e szektornak. Azon túl ugyanis, hogy a pénzintézet elveszíti a valuták közötti átváltási nyereséget, ügyfelei érdekében költenie kell a technikai felkészülésre, a számlák konvertálására, a személyzet képzésére és a reklámra. A külkereskedelmi cégek számára az euróra való átállás megoldása komoly üzleti érdek, s pénzintézeti segítség nélkül nem megy. Ezzel egyetért Pallagi Attila, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) szegedi fiókjának igazgatója is, majd hozzáfűzi: „A ügyfeleinket akkor tudjuk megtartani, és elégedetté tenni, ha most mindenben segítjük őket." Az MKB szegedi fiókja mintegy 400 vállalati ügyfél bizalmát élvezi, akik bankjuktól december elején kaptak teljes körű felvilágosítást. Eurószámlára való tömeges áttérést az MKB-nál ennek ellenére nem tapasztaltak, az év első heteiben kevés ilyen igény érkezett, ám számítanak azon ügyfelekre, akik külkereskedelmi szerződéseiket mostanában fogják partnereikkel újrakötni. Pallagi Attila szerint január közepén indul el az a folyamat, amely csak Szegeden százas nagyságrendű új eurószámlát eredményezhet az első félév végére. Az ABN-Amro Banknál a kellemetlent összekötötték a hasznossal: a számítógépes átállást ugyanis eurótól függetlenül is lebonyolították volna. Magyarné Molnár Erika a szegedi fiók vezetője elmondta, nemcsak szóróajándékokat, kiadványokat készíttek, de üzemel az euró-hotline telefonvonal és nagy sikere volt az általuk szervezett euró-konferenciának is. Már az év első napján komoly érdeklődést tapasztaltak, elsősorban a vállalati ügyfelek részéről, a valós számlák száma azonban egyelőre csekély. Az euró iránti lakossági érdeklődés leginkább az OTP-nél „mérhető", itt vezetik a legtöbb - közel 30 ezer - devizaszámlát. Lestárné Szikszai Julianna a bank igazgatóhelyettese nem lepődött meg azon, hogy az érdeklődés nagy, a számla pedig kevés. Tapasztalatai szerint hazai magánszemélyek alig, a déli szomszédok pedig egyelőre egyáltalán nem jelentkeztek ilyen igényekkel. Január első két hetében húsz esetben kérték az OTP-ügyfelek devizaszámlájuk euróra való konvertálását, elsősorban azok az emberek, akik inkább az elv, mintsem az infláció kikerülése, vagy bármilyen spekuláció miatt tették. Sokan nem értik, mire való az új, közös valutaszámla, ha „számolható euróban, de nincs rajta pénz". A honi euró-nyitány nyertesei elsősorban a külkereskedelmi cégek lehetnek, számukra az euró-bevezetés leglényegesebb eleme az, hogy búcsút inthetnek az árfolyamkockázatnak. Magyarország azért örülhet ennek a fejleménynek, mert minél kisebb egy ország és minél nagyobb a külkereskedelmi intenzitása, annál súlyosabban érinti a devizaárfolyamok mozgása. Az euróval ezek a vállalati veszteségek elkerülhetők. „Az euró-zónához tartozó piacok közül csak Luxemburggal nem állunk kapcsolatban" - mondja Palásti Lajos, a szentesi Kontavill Villamosszerelési Rt. gazdasági igazgatója. A céget hat évvel ezelőtt privatizálta a francia Legrand multinacionális vállalat, amely öt földrészen ötven vállalatot üzemeltet. „Számlánkat praktikus okokból vezetjük euróban is, ezzel kiküszöbölhető az árfolyamkockázat" - állítja a gazdasági igazgató, akinek cége 1998 elején kezdte tájékozódását a közös európai valutáról. Katkó Krisztina Az euró-zónába tartozó államokban csak 2002 január elsejétől vásárolhatunk kiflit euróért vagy váltópénzéért, a centért. Összeállításunkban számos érdekességet gyűjtöttünk össze arról, hol tárolják a már elkészült bankjegyeket, milyen nemzeti jelképek jelennek meg az érméken és milyen alku előzte meg 1989-ben az euró bevezetését. Szóval, tudta-e?... Kalina. így hívják azt az osztrák grafikust, aki az új bankjegyeket és érméket tervezte. Tudatosan nem örökített meg azokon híres európai politikusokat, képzőművészeti és építészeti alkotásokat. Helyettük az európai kultúrtörténet visszatérő elemeit, ablakokat, kapukat és hidakat rajzolt. Tudta-e az euróról? A bankjegyek hét címletben és hét méretben készülnek. A szürke ötös az antik görög-római kultúrát, az élénkvörös tízes a kora középkori román kort, a kék húszas a gótikát, a narancsszínű ötvenes a reneszánszt, a zöld százas a barokkot idézi. A sárgás-barna kétszázas a 20. század elejének vas- és üveg architektúráját, az ötszázas a modern építészetet mutatja be. Zsűri. Róbert Kalina grafikáit, számos más pályázat közül, egy szakzsűri választotta ki, melyben a képzőművészek és a bankárok mellett azok is helyet kaptak, akiknek a leggyakrabban van dolguk készpénzzel: taxisofőrök, pincérek, pénztárosok. írás. Az euroérméket egy-, két-, öt-, tíz-, húsz- és ötvencentes, valamint egy- és kéteurós változatban készítik. A rézvörös és aranyszínű érmék fejrésze azonos lesz. Az írásoldal ábrázolásáról a valutaunió államai maguk döntenek. Németországban tölgyfás, brandenburgi kapus és szövetségi sasos érméket forgathatnak majd 2002. január 1. után, míg Olaszországban Leonardo egyik tanulmánya, Dante babérkoszorús feje, Botticelli Vénusza és a Colosseum a menő. Belgiumban Albert király indította a pénzverő gépet és kisvártatva saját magával nézhetett szembe. Amennyiben az Európai Unió teljes jogú tagjaivá válunk, elkezdhetünk gondolkozni: kinek az arcképét verjük euróérméinkre? Törpék. San Marinóban és Vatikánban az olasz líra, míg Monacóban a francia frank a hivatalos fizetőeszköz. A három kisállam eddig különleges pénzügyi egyezménnyel kötődött a szomszédokhoz, ám a közös pénz bevezetésével az Európai Unióval kell újabb szerződést kötni. Brüsszel javasolja, hogy a törpeállamok hivatalos pénzként használják az eurót. Arról egyelőre nincs szó, hogy a San Marino-i érmék hátoldalán az autóverseny-pálya, a monacóin rulettasztal, a vatikánin pedig Szent Péter portréja lenne látható az EU-val megkötött szerződés után. Titok. Csak keveseknek adatik meg, hogy tudják, hol tárolják majd 2002-ig a 80 milliárd euróérmét és a bankjegyeket. Csak annyit lehet tudni, hogy a hadseregek őrzik a pénzhegyeket. A forgalomból kivont valutákat is katonák kísérik majd utolsó útjukra, a zúzdákba. Alku. Amikor a berlini fal 1989 őszén ledőlt, a nyugati világ a kelet-németek szabadságának nem örült egyformán. A franciák tartottak a két Németország egyesülésétől, a 80 milliós szuperhatalom megjelenésétől. Egy tavaly év végén, Németországban publikált dokumentumgyűjteményből kiderül, hogy 1989ben Francois Mitterrand alkura kényszerítette Helmut Kohlt. A francia elnök csak abban az e'setben egyezett bele a két Németország egyesítésébe, ha Bonn lemond a márkáról és hajlandó támogatni a közös európai pénzt. Az alkut megkötötték, az eurónak szabad jelzést adtak. Tóth-Szenesi Attila MEGÉRKEZTÜNK! SZALONUNK, AUTÓNK NYITVA ALL ON ELŐTT. Keresse fel márkakereskedésünket január 29. és 31. között, ahol a Saab gépkocsik szinte teljes modellválasztékát megtekintheti, kipróbálhatja. Arról, hogy ez a néhány nap valóban felejthetetlen élmény legyen, munkatársainkon és autóinkon kívül egy kis meglepetés is gondoskodik. TÚL A MEGSZOKOTTON... SAAB NYITOTT NAPOK. KITÁRJUK AZ AJTÓT ÖN ELŐTT. Veszprémi Autószalon Kft. 6727 Szeged, Algyői út 65. Tel.: (62) 473 000 Fax: (62) 473 001 ^ü^jr A kézben tartott erő.