Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 14. SZEGED 13 • Tizenötöt egy csapásra Sikamlós városházi alapok Mindig is tanulságos volt a Torony alatti pénzügyi alapok felhasználásáról szóló beszámoló böngészése. Kiderült: kinek mennyire sikerült a közpénzek megcsapolása. Ilyen élvezetben azonban utoljára volt részünk: a tizenötféle kicsi alapot az új önkormányzat vezetése eggyé gyúrja. Szeged idei költségvetési tervkoncepciója szerint ugyanis az eddigi 4 millióról - a korábbi bizottsági és tanácsnoki alapok egyesítésével 131 millióra emelkedne a polgármester kizárólagos rendelkezésére álló pénzügyi alap. A különféle pénzügyi alapok fölött vagy egy szakbizottság (például az egészségügyi, a kulturális és sportbizottság) vagy az adott tanácsnok (például a közbiztonsági, a stratégiai) vagy a polgármester joga volt rendelkezni. A döntésekről, a pénzügyi alapok olvadásáról a közigazgatási iroda vezetett nyilvántartást, s adott negyedévente tájékoztatást a közgyűlésnek. Az utolsó ilyen, tizenöt fejezetből álló tájékoztatást a múlt évben, a decemberi első közgyűlésen böngészgethettük. Sportra: több mint százmillió Jól látszott, hogy a legnagyobb számoszlop a sportalapé: több mint 101 millió forintot költött a város az itteni sport eredményességének támogatására. Az eredményességi támogatásban részesülő száz sportoló vagy edző közül Kajner Gyula 320 ezer, Bozsó Bea 265 ezer, Savanya Norbert 200 ezer, Sike József 210 ezer forintot, Gyémánt Imre és Kocsis Ferenc pedig 150-150 ezer forintot kapott; de a többség 10-80 ezer forintot. A különböző egyesületek és sportklubok működési költségeikhez kaptak segítséget, így például a Lelkesedés SK 392 ezer, a Medikémia összesen 12 millió 740 ezer forintot. A sportalap nagyságrendjét érzékelteti, hogy a múlt év első három negyedévében az oktatási alap 445 ezer forint, az egészségügyi alap 1 millió 405 ezer, a szociális alap 1 millió 940 ezer, a kulturális alap meg 6 millió 48 ezer forint volt. Az oktatásügyet támogató pénzalapból például a szülői szolgáltató iroda fölállítására 15 ezer forintot, a városi diáknap szervezésére 70 ezer, környezetvédelmi táborra 15 ezer, diákönkormányzati vezetők képzésére 10 ezer forintot adtak. Az egészségügyi alapból - többek között - a Napforduló szolgálat kapott 90 ezret, a Telin TV a Diagnózis műsorra 60 ezer forintot, a Diabeteses Gyermekeket Támogató Egyesület 130 ezer forintot egy utazás buszköltségére. A szociális alapból a legtöbbet, 400 ezer forintot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat itteni szervezete kapott, illetve 200 ezer forintot az Egyházmegyei Krizismegoldó Szolgálat. A kulturális alap táborok rendezését, folyóiratok és könyvek megjelenését támogatta, például 150 ezer forintot adott nemzetiségi olvasótáborra, 50 ezret a Dugonics Társaság tudományos ülésének rendezésére, 300 ezer forintot zongorabérletre a Filharmónia Kht, szegedi irodájának, ugyanennyit a Hóra Színháznak a Városházi esték támogatására, a Szegedi Színkör Egyesületnek két színházi előadásra, illetve a MASZK egyesületnek a Thealter International FesztiválA vtv-től a városőrségig A legtöbbet szereplő támogatott a Szeged Városi Televízió Kht., melyet több bizottsági és tanácsnoki alap kedvezményezettjeként is megjelölték. így például 400 ezer forintot kapott a kulturális alapból a Lélektől lélekig című műsorra; a pénzügyi alapból több mint 2 millió forintot (ezen belül 877 ezer forintot a választási műsorok közvetítésére), a városfejlesztési alapból 300 ezer forintot a Fesztivál terasz című műsorra, de ezt a produkciót 50-50 ezer forinttal támogatta például a térségi és foglalkoztatási, sőt a stratégiai és gazdasági, illetve a határon túli ügyek tanácsnoka is. De hasonlóképpen több tanácsnoki alap névsorában is olvasható a Bába és Társa Nyomdaipari Kft., mely például a Rahói útikalauz nyomdaköltségeire a térségi és foglalkoztatási, de a stratégiai és gazdasági, sőt a határon túli ügyek tanácsnokától is fölmarkolt összesen 1 millió forintot, de ezen túl e cég rendezte például az Európa Kávéházat is — 200 ezer forintért. A tanácsnoki alapok döntő hányadát a rádiótelefonok alapdíja és a telefonszámlák kiegyenlítése vitte el. Például a közbiztonsági tanácsnok 8 millió 263 ezer forintot osztott szét, a telefonokon kívül benzinre, 220 ezer forintot meg az önkormányzati városőrség formaruhájára. A tudományos és felsőoktatási tanácsnok 4 millió 552 ezer forintjából még különböző kiadványok, konferenciák költségeire is futotta. A térségi és foglalkoztatási tanácsnok meg például Szeged információs térképeire 300 ezer forintot, a megyei rendezvénynaptárra 200 ezer forintot költött. A stratégiai és gazdasági tanácsnok közel 4 millió forintot költhetett, közte több mint 1 millió 164 ezret a városmarketing koncepcióra. A határon túli ügyek tanácsnokának jutó közel 3 millió forintból a Magyar Kisebbségi Információs Egyesület 1 millió 200 ezer forintot kapott. Utazás '98 A közel 27 millió forintos idegenforgalmi alapból több önkormányzati cég is részesült: így például a Környezetgazdálkodási Kht. 7 millió forinttal a városi virágosítási programra, a Nemzetközi Vásár Kft. közel 4 millió forintot kapott, hogy részt vehessen az Utazás '98 kiállításon. Az első három negyedév 3 millió forintos polgármesteri alapjából 320 ezer forintot vitt el 32 sakkfigura, 262 ezret pedig a bronz plakettek. De ennek vége! A sok kicsi alap egy nagy, 131 millió forintos polgármesteri alappá alakul, melynek fölhasználásáról a közgyűlés (változatlanul) utólag értesül. Ú. I. • Kiosztották az iskolai átvilágítás kérdőíveit A minőségbiztosításra várva Az új oktatáspolitika új kommunikációt igényel. (Fotó: Nagy László) A kormányzat oktatáspolitikája által kilátásba helyezett új minőségbiztosítási rendszer felállításának első lépéseiről tájékoztatta a város közoktatási vezetése tegnap a szegedi általános iskolák igazgatóit. A munkaértekezleten átadták azokat a felmérőíveket is, amelyeket a közoktatási intézmények átvilágítása végett kell kitölteniük az intézményeknek. Az iskolák és a fenntartó közötti oktatáspolitikai együttgondolkodást ígért Hargittai Rita, az önkormányzat oktatási bizottságának új elnöke azon a munkaértekezleten, amelyen a szegedi általános iskolák vezetői gyűltek össze. Az elnök asszony reméli, hogy a decemberi kezdet után nem mérgesedik el az iskolák és a városháza közötti viszony. A városi intézményrendszer racionalizálásának tervéről Hargittai Rita elmondta, sem ijesztgetni, sem megnyugtatni nem akarja az iskolákat, hanem az átvilágítással reális képet szeretne kapni róluk. Az összejövetelen Kovácsné Márki Ágnes, a városház; kabinet oktatási referense ismertette azt az adatgyűjtő összeállítást, amelyet az igazgatóknak intézményük felméréséhez ki kell tölteniük. Az adatlapok az iskolai létszámadatok és a tantermi kihasználtság mellett gazdasági mutatókat is tartalmaz. Az eseményen a minőségbiztosítási rendszer bevezetéséről esett a legtöbb szó, igaz, a fórum rövidsége miatt az önkormányzati részről jövő tájékoztatásnak inkább a minőségbiztosítás fontosságát, mint valódi mibenlétét sikerült megvilágítania a részvevők előtt. Mint ismeretes, a minőségbiztosítás elve szerepel a kormánykoalíció közoktatási programjában és a magyar oktatás pedagógiai minőségének és követelményrendszerének egységesítését, az intézmények működésének ésszerűsítését és a szakmai szolgáltatások fejlesztését tűzi ki általános célul. A minőségbiztosítás gondolata annak hatására jelent meg a Fidesz oktatáspolitikájában, hogy a Hornkormány által elfogadott nemzeti alaptanterv tartalmilag jelentós mértékben liberalizálta a közoktatást, s az iskolák a NAT keretein belül maguk határozták meg, mit és hogyan tanítanak. Az új kormány szerint ez ellenőrizhetetlen sokféleséget és egyenetlen minőséget eredményezett a magyar közoktatásban, aminek ellensúlyozására egységes normákat kell bevezetni. A rendszer velejárója egy új, a „cél érdekében" végrehajtott központosítás lesz. A rendszer lényegében azt a hiányt tölti majd ki, amire a tanfelügyelőségek megszüntetése óta nem javasoltak életképes megoldást a magyar közoktatásban. Takó Zsuzsa, a Rendezvényház Kht. mellett működő Csongrád megyei minőségügyi munkacsoport részéről elmondta, hogy a majdan bevezetett minőségbiztosítási rendszer hatósági jogkörrel ellátott hálózat lesz. Legalsó szintje az intézményekben működik majd, ennek feladata például a tanulási és tanítási folyamat szakmai értékelése, a tudásszintfelmérés, a pedagógusok által ellátott feladatok minősítése, az intézményi erőforrások elemzése vagy a pedagógiai programok megvalósításának állandó ellenőrzése. A minőségbiztosítási rendszer következő szintje a települési önkormányzatokon működik majd, és egyebek mellett a jogszabályi feladat-ellátási kötelezettség teljesítését ellenőrzi, helyi tudásszintmérési rendszereket dolgoz ki, valamint elemzi a helyi szakmai és szakszolgálatok működését. A megyei közoktatási minőségbiztosítási rendszer hatáskörébe tartoznak majd a minóségpedagógiai továbbképzések és az, hogy az egységes normákhoz szükséges szakirodalommal és segédanyagokkal lássa el az intézményeket. A rendszerek kialakítása egyelőre a legkezdetibb szakaszban, az ellenőrzési elvek és értékelési eljárások kidolgozásánál, valamint a szakértői hálózat kialakításánál tart. Kovácsné Márki Ágnes, az önkormányzati kabinet közoktatási referense elmondta, hogy a minőségbiztosítás szempontrendszerét kidolgozó munkacsoportok februártól kezdik meg munkájukat. Az általános iskolákkal foglalkozó csoport vezetésére az önkormányzat Szalai Józsefet, a Tarján III-as Számú Általános Iskola igazgatóját kérte fel. Január 30-áig vitaanyag készül a minőségbiztosítás helyi szempontrendszeréről s ezután az önkormányzat tervei szerint megindulnak a műhelyviták, amelyek végén közoktatási fórumot tartanak a témáról. A jelek szerint a kormányzat által preferált új rendszert egyelőre a felülről elrendelt dolgoknak kijáró idegenkedéssel kezelik az intézményvezetők. Panek Sándor • Adatok a szülési „kedvről" Kevesebb újszülött, kevesebb abortusz Csongrád megyében az elmúlt esztendőben, az előző évihez képest csökkent a szülések száma, ugyanakkor kevesebb volt a terhességmegszakítás is. A szegedi kórházban több, a SZOTE szülészeti klinikáján kevesebb szülés volt tavaly, mint 1997-ben. A városi kórház szülészeti osztályán az elmúlt évben 1026 gyermek látott napvilágot, míg az azt megelőző esztendőben 904. Az emelkedés vélhetően azzal magyarázható, hogy ebben az intézményben az ország talán legkorszerűbb szülészeti osztályát alakították ki tavaly, s a nők rendkívül szép, az otthoni környezetet imitáló, egymástól teljesen elkülönített szülőszobákban hozhatják világra kicsinyeiket. A kórház szülészetéről egyetlen csecsemőt sem engednek elvinni anélkül, hogy ne végeznék el náluk a koponya- és hasi ultrahangvizsgálatot, amivel a súlyos fejlődési rendellenességek kiszűrhetők. Amint azt Herczeg János professzor, az osztály vezetője elmondta: tavaly 5 gyermeknél diagnosztizáltak rendellenességet, s irányították őket gyermekorvosi intézménybe. A SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján '98-ban az 1678 szülést, míg a '97-ben 1762-t jegyeztek tájékoztatott Kovács László professzor, az intézet igazgatója. A klinikán kevesebb volt - 1190 - az abortusz az elmúlt évben, 1997-hez képest, amikor 1293 terhességmegszakítást végeztek. A legfrissebb Csongrád megyei adatokat Bordhaiser Zoltán, az orvosegyetem szülészeti klinikájának tanársegédje mondta el, előbb azonban hangsúlyozta, hogy a szülések száma nem azonos az újszülöttek számával, hiszen egy szülésből világra jöhet ikerpár, s előfordul halvaszülés. A megye városainak Szentes, Makó, Hódmezővásárhely - szülészetein az elmúlt esztendőben összességében csökkent a szülések száma: 1998-ban 4485 volt, 1997-ben 4502. Kevesebben, 3469-en vetették el magzatukat a megyében az elmúlt évben, mint '97-ben, amikor 3524 nő kérte terhességének megszakítását. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka az örömteli ténynek, miszerint - megyénkben legalábbis - csökkent az abortuszok száma, az orvosok csak találgatnak. Egyesek szerint a felvilágosító munka eredménye most kezd beérni, s egyre többen védekeznek a nem kívánt terhesség ellen. Ez azonban csak reményteli feltételezés. K. K. napló MA FARKASNÉ POCSAI BLANKA, a 8-as választókerület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Fő fasori Általános Iskolában. Vendége Rákos Tibor országgyűlési képviselő. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 1 l-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 1718 óráig a jegyzői iroda önkormányzati csoportjának helyiségében (bejárat a Sóhajok hídja alatt). DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18-as választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 1516,30 óráig az ügyfélszolgálati irodában (Széchenyi tér 11.). GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Nádas presszóban (Tölgyfa u.) HOLNAP A MUNKÁSPÁRT alsóvárosi és felsőoktatási alapszervezete január 14-én 16 órakor taggyűlést tart a Szeged-Állomás ebédlőjében. Barangold • Munkatársunktól Ma 20.30-kor ismét jelentkezik a Globe tévé szórakoztató utazási magazinja, a Barangoló. Az adás nézői az extrém sportok azon képviselőivel ismerkedhetnek meg, akik eljutottak a Mont Blanc csúcsaira, az éppen kitörő Etna közelébe, valamit a vulkán által elpusztított Pompejbe. „Emberzenék" Algyén • Munkatársunktól Ma este nyolc órakor ,Lmberzenék" címmel koncertet ad a Matild+Yam együttes az algyői faluházban. Sztárvendég: Bubik István. Labdarégé tagozat Pusztamérgesen • Munkatársunktól A Pusztamérgesi Középiskola 7., illetve 9. évfolyamos fiúk számára labdarúgó tagozatot indít szeptembertől az intézményben. A tagozattal kapcsolatos tudnivalókról január 15-én, pénteken 15 órától tartanak tájékoztatót, amelyen részt vesznek a Csongrád és a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség vezetői is. Az intézmény címe: Pusztamérges, Ifjúság tér 1. Telefon: 62/286-970. Téli képek • Munkatársunktól „Téli képek" címmel dr. Molnár Gyula tart diavetítést holnap, január 14-én (csütörtökön) délután 5 órakor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportja rendezésében a Bartók Béla Művelődési Központban. A vetítés előtt, délután 4 és 5 óra között a Madarász suliba várják az érdeklődő gyerekeket.