Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-16 / 294. szám

2 SZOLGÁLTATÁS SZERDA, 1998. DEC. 16. Ki állja a bankát? M

ost kezdünk ismerkedni Rákóczi fejedelem arcképével az új ötszázason, miután Mátyás király és Bethlen Gábor már szinte ismerősként néz ránk az ezer és kétezer forintos bankókról. De még nem olyan „ösztönösen" rántjuk ki az összezsugorodott papírlapokat a pénztárcánkból, mint korábban „az Adyt" vagy „a Bartókot". Jobban megnézzük, mit fogtunk az ujjaink közé, és csak azután nyújtjuk oda a pénztárosnak a közértben, hiszen az egyforma nagyságú bankók között egy kicsit nehezebb eligazodni. Bő öt év múlva a tervek szerint újabbakkal ismerkedhetünk. Azokra már nem magyar uralkodók arcképeit nyomják, sőt nem is forintnak hívják majd, hanem eurónak. Azt hiszem, ma még kevesen tudják elképzelni, hogy valamikor a 2000-es évtized második felében, ha betérnek egy szupermarketbe, és a pénztárnál megkérdezik: „Mennyit fizetek?", azt a választ kapják: „Hatszáznyolcvan eurót". Pedig előbb-utóbb ez az idő is eljön. Az új, összeurópai fizetőeszközt persze, nem egyik napról a másikra vezetik be, lesz egy átmeneti időszak, amikor a forinttal még ugyanúgy lehet fizetni, mint az euróval. Ezalatt a magyar pénznek bizonyítania kell, hogy meg tudja őrizni a stabilitását. A mai árfolyamjellemzőket tekintve úgy vélem, még van mit erősítene A kormány azonban elszántnak tűnik az euró bevezetését illetően, és a Brüsszelben tárgyaló magyar küldöttek határozottan állítják: hazánk az uniós csatlakozásig képes felkészülni a pénzcserére. A

rról azonban egyelőre mindenki hallgat, vajon mennyibe kerül a nemzeti valuta európaira cserélése. Bizonyosan nem kevésbe - akár forintban, akár euróban számoljuk. Ez annak kapcsán is felvetődik, hogy - mint a legutóbbi bécsi EU-csúcson kiderült - egyelőre kérdéses, ki lesz hajlandó fizetni az új tagok felzárkózását. • Bosznia-konferencia Madridban Közösek a félelmek • EU-tárgyalások Nincs probléma a közös pénzzel • Brüsszel (MTI) Magyarország a csatlakozás időpontjára törvénykezésébe iktatja az Európai Unió közös pénzzel kapcsolatos szabályozását - jelentette be az EU-val tárgyaié magyar küldöttség az érintett joganyagrész átvizsgáláA Gazdasági és Pénzügyi Unióról (EMU) szóló keddi brüsszeli találkozó után László Csaba, a Pénzügyminisztérium államtitkára és Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta a sajtót. Elmondták, hogy a csatlakozás 2002. január elsejében megcélzott időpontjára az ország teljesíti a még meglévő harmonizációs kötelezettségeket. Ezek összesen 3-4 jogszabályt érintenek, mindenekelőtt a jegybanktörvényt. Alkotmánymódosításra a magyar meglátás szerint nincs szükség. A közös pénzhez való csatlakozást az EU-tagság elnyerése után mindenképpen megelőzi egy kétéves átmeneti időszak, mert ennyi ideig a magyar pénznek benne kell lennie az EU árfolyamrendszerében, és bizonyítania kell, hogy meg tudja őrizni stabilitását. Ennél többre a mai magyar számítások szerint nem is lesz szükség ahhoz, hogy az ország euróra cserélje a forintot. Az összevetésen a költségvetési és a gazdaságpolitikai koordinációval, a monetáris és árfolyam-politikával, továbbá az euró adaptálásával kapcsolatos szabályozásról esett szó. Uniós részről érdeklődtek az iránt is, hogy a statisztikai rendszert Magyarország mikorra tudja felkészíteni a megfelelő információszolgáltatásra. A magyar vállalás hivatalosan a csatlakozástól érvényes, de kísérleti jelleggel már 1-2 évvel korábban működtetni kívánják a rendszert. Az új tagok a csatlakozástól részt vesznek majd az EU gazdaságpolitikai koordinációjában, tehát azokban a vitákban, amelyek során az uniós gazdaságpolitikát formálják, és a tagországokról fogalmaznak meg ajánlásokat. Itt a fő kérdés a jegybank függetlensége: Magyarországon a gyakorlat már ma is azt mutatja, hogy az MNB független módon látja el feladatait. A további feltételek közül a jegybanki közvetlen hitelnyújtás tilalmát Magyarország minden további nélkül vállalta, míg az állam részéről a pénzügyi intézmények forrásaihoz való privilegizált hozzáférést illetően bizonyos kérdéseket még tisztázni kell. A biztosítóknál például elvileg felvetődhet annak hatása, hogy közvetett módon állampapírok vásárlására vannak kényszerítve. Az EMU-tagsághoz szabott objektív mutatók közül egyébként Magyarország várhatóan már jövőre teljesíti azt, hogy az államadósság a bruttó hazai termék 60 százaléka alatt maradjon. Az infláció és a kamatlábak ma még magasabbak az unióban kívánatosnál, s a privatizációs bevételek nélkül 4 százalékos államháztartási hiány is még fölötte van az EU-ban megszabott szintnek, ami 3 százalék. A megnyitón, jobbról balra: Alija Izetbegovics, Szloga Zsivko Radisics és Ante Jelavics, a bosznia-hercegovinai államelnökség tagjai. (MTI Telefotó) • Madrid (MTI) Kedden megkezdte munkáját Madridban az a kétnapos Bosznia-Hercegovina Konferencia, amely Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség fömegbízottja szervezésében, 57 ország és nemzetközi szervezet képviseletével próbálja elemezni a helyszínen kialakult helyzetet. Magyarországot Bagi Gábor külügyminisztériumi államtitkár képviseli. A tanácskozást Jósé Maria Aznar miniszterelnök nyitotta meg, az érdemi munkát Abel Matutes külügyminiszter irányltja. A találkozó résztvevői megvizsgálják a daytoni békeszerződés gyakorlati megvalósításában elért eredményeket, a menekültek és lakhelyüket elhagyni kényszerültek, valamint a demokratizálódási folyamat és az emberi jogok helyzetét. További fontos témák lesznek a biztonsági kérdések - és ezzel kapcsolatban a nemzetközi rendőrség felállítása - a brekói folyosó helyzete, valamint az újjáépítéssel és a gazdasági fejlesztéssel összefüggő problémák megvitatása. Az eseményről keddi számában beszámoló El Mundo hangsúlyozta, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Bosznia-Hercegovina minden negyedik lakosa menekült. Hazatérésük nem csak politikai-biztonsági, hanem gazdasági-pénzügyi kérdés is. A boszniai gazdasági reformok sürgető bevezetése a konferencia egyik fő témája lesz. „A boszniai szerbek és horvátok azzal a félelemmel érkeztek Madridba, hogy Carlos Westendorp még nagyobb hatalomra tesz szert a helyszínen, és az ország protektorátussá alakul. Az ultranacionalista Nikola Poplasen már Madridba indulása előtt azt nyilatkozta: reméli, hogy nem kerül sor a daytoni egyezményben leszögeztekkel ellentétes megállapodások elfogadására" - állította az El Mundo. Az ABC-nek nyilatkozó Carlos Westendorp véleménye szerint a nemzetközi csapatok visszavonásáig „még egy generáció" felnövésére van szükség. „Azoknak a boszniaiaknak, akik Dayton megvalósítását szorgalmazzák, nagy örömet jelent a nemzetközi jelenlét. Azok, akiknek szakadár tervei vannak, azt szeretnénk, ha eltűnnénk. Nekem az a véleményem, hogy nincsen szükségünk nagyobb hatalomra, hanem arra van szükségünk, hogy az érintett felek betartsák a megállapodásokat. Hasznos lenne, ha felléphetnénk bizonyos politikai pártok ellen, amelyek programja ellentétes Dayton szellemével, dehát mivel demokratikusan megválasztott pártokról van szó, azt hiszik, hogy azt tehetik, amit csak akarnak. A konferencia célja éppen az, hogy felgyorsítsuk és megerősítsük a békefolyamat véghezvitelét, elsősorban a menekültek hazatelepülését. A háború következményei - a túlzott nacionalizmus és a kommunizmus hibái - még mindig érvényesülnek, és biztos vagyok benne, hogy ha az etnikai tisztogatás következményei továbbra is érvényesülnek, a helyzet megoldhatatlan" - fogalmazott. • A gazdasági válság következménye? Orosz-iráni „atomkereskedelem" • Brüsszel (MTI) A már ellenőrizhetetlen orosz gazdasági válság következtében megnőtt a veszélye annak, hogy Oroszországból a feltételezett iráni atomfegyverkezést segítő anyagok vagy információk kerülnek Teheránba - vélte kedden a The Wall Street Journal Europe című politikai-pénzügyi napilap. A Brüsszelben kiadott újság szerint a készpénzhiányban szenvedő Oroszország jutányos áron eladja atomtitkait. Az orosz atomszakérÖtvenéves Úi tők tudása eddig hihetetlenül alacsony áron, összesen mindössze néhány százezer dollárért jutott külföldre. Amerikai hírszerzési adatokra hivatkozva a lap azt írja, hogy legalább két orosz atomkutató-intézet munkatársai titokban ma is tárgyalnak Iránnal egy 40 megawattos, nehézvizes kutatóreaktor és egy urándúsító berendezés eladásáról. Ezek a megbeszélések ugyan még csak kezdeti szakaszban vannak, de az orosz szakemberek - szintén titokban már hasznos tanácsokat adtak Iránnak a nehézvíz és az atomgyorsításra használt grafit előállításához. Amerikai meglátás szerint az átadott technológia és információ fontos építőelem lehet annak a régi iráni törekvésnek az eléréséhez, hogy az ország plutóniumot vagy dúsított uránt készítsen atombomba gyártásához. Eddig kevés bizonyított esetben csempésztek ki orosz hasadóanyagokat, vagy csábítottak el vezető tudósokat. Az orősz gazdasági válság nyomán fellépő fizetési nehézségek növelték ennek esélyeit. Mások mellett a fegyvertervezők és az atomlétesítményeket őrzők bére is több hónapja kifizetetlen. Az orosz atomenergia-ügyi minisztérium tisztviselői azon gondolkodnak, hogy atomreaktorokat adnak el az égető pénzhiány enyhítésére. Moszkva tagadja, hogy Irán atomfelfegyverzésében segítene - olvasható az újságban. Az oroszok szerint az amerikai vezetést megtévesztették a hírszerzési iratok. Oroszországban azt is kétlik, hogy Teherán képes lenne sikeres atomfegyverprogram kivitelezésére, még akár orosz segítséggel is mutatott rá cfmoldalas cikkében a The Wall Street Journal Europe. • Pozsony (MTI) Ünnepel a pozsonyi Új Szó: az egyetlen szlovákiai magyar napilap fél évszázaddal ezelőtt, a szlovákiai magyarok kollektív jogfosztottságának éveit követően, 1948ban jelent meg először. A lap kedden megjelent jubileumi száma közli Németh Zsoltnak, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárának és Csáky Pálnak, a szlovák kormány kisebbségi és regionális kérdéseket felügyelő alelnökének üdvözlő levelét. Több mint évtizede letűnt világ idéződik föl A kapu című novelláskötet olvasói előtt szuggesztív stílusban megírva, érzékletes-színesen. Lapunk munkatársa, Farkas Csaba hisz abban: a szépirodalom és az újságírás párhuzamosan is művelhető. A Délmagyarország Kft. által kiadott kötet már kapható Szegeden a Bálint Sándor, a Radnóti, a Sík Sándor, s a Tolkien könyvesboltokban, a Délhír Rt. több pavilonjában és a Sajtóházban. Szintén kapható Hódmezővásárhelyen, a Lord-Extra Kft. üzleteiben, s Makón, a Könyvbutikban. Megrendelhető a 80-821-82l-es, ingyen hívható telefonszámon; levélben a szerkesztőség címén: Délmagyarország, 6740 Szeged, Stefánia 10., a borítékra írják rá: Terjesztési csoport, A kapu. A kötet ára 440 forint, plusz postaköltség. ÉRDEMES ELOLVASNI! Rendkívüli állapot • Groznij (MTI) A csecsen elnök kérésére a groznij i parlament rendkívüli állapotot hirdetett. A bűnbandák elleni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő szigorító intézkedéseket egyelőre 30 napra vezették be, de a rendkívüli állapot hatálya szükség esetén meghosszabbítható. Mi fortyog? • Bukarest (MTI) „Fortyog a román puliszka" - ilyen és hasonló címek alatt számoltak be a bukaresti lapok a kormány radikális reformintézkedései elleni tiltakozásokról, tüntetésekről, útelzárásokról és sztrájkokról. Miután a Radu Vasile-kormánynak nem sikerült megállapodásra jutnia a nagy szakszervezeti központokkal a kabinet által elhatározott radikális reformintézkedések támogatásáról vagy legalább a munkavállalói követelések átmeneti befagyasztásáról, az ország különböző ipari központjaiban az alkalmazottak heves tiltakozó akciókba kezdtek. Lengyel infláció • Varsó (MTI) Az elmúlt hónapban Lengyelországban 0,5 százalékkal emelkedtek az árak, így az éves infláció november végén 9,2 százalékot tett ki. A rendszerváltás óta az idén először fordult elő, hogy az infláció a kormány várakozásai alatt maradt. Az 1998-as költségvetés 9,5 százalékos inflációval számolt, s ezt a célt sikerül teljesíteni. A decemberi áremelkedéstől függetlenül már biztosra vehető, hogy Lengyelországban az idén már csak egyszámjegyű lesz az infláció. Tavaly ilyenkor még 13,2 százalékos volt az éves áremelkedés. Aronyháromszög • Bécs (MTI) Lubor Bystricky, Szlovákia új bécsi nagykövete hatalmas fejlődési lehetőségeket Iát a Pozsony-Bécs-Győr „aranyháromszögben". A diplomata a Die Presse osztrák konzervatív lapban Ausztria történeti feladatának nevezte Szlovákia európai uniós csatlakozási törekvéseinek támogatását. A nagykövet utalt arra, hogy különböző tanulmányok Bécs-Pozsony-Győr térségét egyenesen aranyháromszögként jellemzik. Különösen sokat kellene tenni a magyar-szlovák-osztrák regionális együttműködésért. Tapasztalatok • Ljubljana (MTI) A Magyar Honvédség kész megosztani a NATO-tagságra készülés során felhalmozott tapasztalatait Szlovéniával, és kész további segítséget is nyújtani Ljubljanának a NATO-tagságra történő felkészüléshez - jelentette ki Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök kedden az MTInek. A vezérezredes egynapos munkalátogatást tett Ljubljanában, ahol vendéglátóival, köztük Milán Kucan államfővel, nemcsak a kétoldalú katonai együttműködésről tárgyalt, hanem áttekintették a koszovói és a boszniai helyzetet, a NATO bővítésének kérdéskörét, a Partnerség a békéért programban és a béketámogató műveletekben szerzett tapasztalatokat is.