Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. DEC. 1. • Három lap egy fedél alatt Nincs több vezérciki Serényen dolgoznak a JGYTF a diáklap-szerkesztőségi hivatalában. (Fotó: Nagy László) Föld alá ment a Hökkentő, a Tű és a Belvedere Meridionale. Na, nem kell megijedni, szó sincs arról, hogy megszűntek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kurrens újságjai, vagy azokat underground mozgalom keretében nyomják tovább, csak éppen megnyílt a tanárképző alagsorában a diáklap-szerkesztőségi hivatal. A JGYTF Boldogasszony sugárúti főépületének alagsorában egy, pontosabban kettő, használaton ktvüli, romos, dohos, lepusztult pincehelyiséget alakftottak át diáklapszerkesztőségi hivatallá. A Belvedere Meridionale főszerkesztője, a szerkesztőségi hivatal vezetője, Döbör András elmondta, hogy a pincehelyiségek évek óta kihasználatlanul álltak. Azt nem lehet mondani, hogy parlagon hevertek, mert annyi volt bennük a víz. A főiskolai újságok, a Tú, a Hökkentő, valamint a tanárképző történész hallgatóinak lapja, a Belvedere Meridionale vezetői és munkatársai már régóta vágytak egy új és önálló iroda után, mivel a régi helyet, a HÖK iroda néhány négyzetméteres szobácskáját már kinőtték. A főszerkesztők kérésükkel felkeresték a tavasz folyamán Békési Imre volt, majd Galambos Gábor jelenlegi főigazgatót, akik támogatásukról biztosították a diáklapok vezetőit. S lőn! A főiskola több tízmilliós rekonstrukciós programjában a pincehelyiségek felújítása, illetve átalakítása is helyet kapott. A nyár folyamán az újonnan kialakított szerkesztőséget leszigetelték, kifestették, a plafon alatt futó csőrendszert beburkolták, és telefonvonalat vezettek be. A bútorokra a hallgatói önkormányzat és a főigazgatóság adott pénzt. Döbör András elmondta: korábban a Tű és a Hökkentő között volt egyfajta, a szerkesztők által mesterségesen szított feszültség, amelyhez néhány tanár is asszisztált, így aztán akadtak. akik nem örültek annak, hogy a két főiskolai lap egy fedél alá költözött. A feszültség, a spannoltság ma már a múlté. Májusban új főszerkesztője lett a Tűnek, új arcok jelentek meg, s ma már jóban vannak egymással a lapok vezetői, illetve munkatársai. Tavasz óta nincsenek viták, nincsenek nagy vezércikkezések, vezércikizések egymás ellen - hangsúlyozta Döbör András. Azóta együtt és egymásért dolgoznak. Jelzi ezt az, hogy megvalósulhatott egy régóta dédelgetett terv, a diáklap-szerkesztőségi hivatal, amelyet egyébként a főiskola öntevékeny csoportjai is használhatnak. Sz. C. Ss. • Dr. Kiss Ádám az integrációról Jön az autonómiavita? Belsőépítészet A legnagyobb egyelem • Munkatársunktól Megkérdeztük dr. Kiss Ádám helyettes államtitkár véleményét a szegedi egyetemi integrációs folyamatról is. Meg vagyok győződve róla, hogy a szegedi lesz az ország legnagyobb egyeteme - mondta. Az integrációs folyamat eddigi menetét példaszerűnek tartja: viszonylag gyors, egyszersmind az érdekek tárgyalásos egyeztetésében is sikeres. Dr. Kiss Ádám elkerülhetetlennek tartja, hogy az integráció során bizonyos intézményi vagy személyi érdekek ütközzenek. Ezek feloldásában sokat segíthet az is, ha az egyetemi város vagy a régió - felismerve az ebből származó előnyöket - segítőkész a problémák megoldásában. Szegeden ez a helyzet, hiszen - információk szerint - az új közgyűlés egy, az universitassal foglalkozó alpolgármester megválasztását is tervezi. Egyetemi központ • Piliscsaba (MTI) Még az idén tető alá kerül Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre tervei alapján készülő központi épületeAz 1,2 milliárd forint beruházással megoldódhat az intézmény kétezer bölcsész hallgatójának elhelyezése. Az 1992-ben alakult egyetem ugyanis egy volt szovjet katonai telephelyből alakult ki, s a diákok jelenleg kényszerből az egykori laktanya épületek falai között, részben lerobbant épületekben hallgathatják az előadásokat. A formálódó 3500 négyzetméteres impozáns, új épület a jellegzetes Makoveczstílusban, az organikus építészet jegyeit hordozza. Nagy előadótermét a modem oktatástechnika követelményeinek megfelelően alakítják ki. A félkör alakban emelkedő padlójú teremben hatszázan foglalhatnak helyet. Az elképzelés szerint az előadóterem színházi előadások és más kulturális rendezvények megtartására alkalmas lesz. így az Európa egyetlen egyetemmel rendelkező falujaként számontartott Piliscsaba is egy új kulturális létesítménnyel gyarapodik. Az épületben a nagy előadóteremhez öt további kisebb egyenként száz-kétszáz hallgatónak helyet adó - terem kapcsolódik majd. Az építkezés az eredeti tervhez képest a szűkös anyagi lehetőségek miatt némileg lelassult, ám így is előreláthatóan jövő év közepére átadhatják rendeltetésének. SZIKEpólyózat • Munkatársunktól A Szegedi Ifjú Kommunikátorok Egyesülete (SZIKE) pályázatot fr ki az egyesület emblémájának és szlogenjének megírására. Pályázati feltételek: A pályázaton bárki részt vehet, akár több munkával is. Az embléma legyen nyomtatásban, bélyegzőn és fejlécen ugyanúgy kifejező és egyértelmű, utaljon az egyesület tevékenységére. A szlogen legyen tömör, jelölje meg az egyesület alapvető célját. A pályázat nyertese/nyertesei lemondanak az embléma és a szlogen tulajdonával és használatával kapcsolatos minden jogukról az egyesület javára. A pályázat jeligés, a pályázó adatait egy lezárt borítékban kell a pályaműhöz mellékelni. A boríték tartalmazza a pályázó nevét, címét és a borítékon is legyen feltüntetve a jelige. A pályázat díjazása: A SZIKE elnöksége felajánl a nyertes embléma és a nyertes szlogen megalkotójának egy-egy egyéves előfizetést a Népszabadság Computertechnika Magazinjára, valamint egyegy művészi értékű üvegvázát. A pályázatok leadási határideje: 1998. december 11. A nyilvános eredményhirdetés december 17-én lesz. A beérkezett pályan^eket nem szolgáltatjuk vissza. Beadásuktól az egyesület tulajdonában és használatában maradnak. A további részletekről érdeklődni lehet Gecse Mariannái (06/20-9782-443) vagy Szabó Tibornál (06/20-9444212). A pályázatot személyesen vagy postai úton lehet leadni a 6270 Szeged, Tisza Lajos körút 103. Médiatudományi Tanszék, illetve a Délmagyarország szerkesztőségében Békefi Anettnek címezve (Szeged. Stefánia 10.) Az oktatási kormányzat úgy látja, hogy a jelenlegi felsóiskolai intézményhálózat teljesítőképességének a határán van. Minden jövendő intézkedése arra irányul tehát, hogy ne gyengítse, hanem megerősítse a felsőoktatást, s ennek a folyamatnak a legközelebbi lépése a muitidiszciplináris egyetemek létrehozása, azaz az integráció végrehajtása lesz - mondta dr. Kiss Árpád, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, aki a közelmúltban a Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklubjának vendégeként arról tartott előadást, milyennek kell lennie a jövőben a hazai felsóiskolai képzésnek. A helyettes államtitkár „civilben" természettudós, fizikus. • Miért nevezi korparancsnak a felsőoktatás modernizálását ? - A Föld túlnépesedése, az energiaellátással és a környezetszennyezéssel kapcsolatos problémák olyan globális gondok, amelyeknek a következményei alól egyetlen ország sem vonhatja ki magát. Ezeknek a megoldására csak magasan képzett, a problémák sokoldalú megközelítésére képes, határozott értékrenddel élő, felelős szakembergárda, egy stabil intellektuális erő képes. A szétaprózott, csak egy-egy tudományági képzésre szakosodott intézmények hálózata, a jelenlegi magyar felsőoktatás alkalmatlan a jövő képzési feladatainak ellátására. Korparancs, az ország érdeke, hogy több tudományágban minőségi képzést nyújtani képes, multidiszciplináris egyetemek, városi vagy regionális intézmények jöjjenek létre. A kormány elhatározott célja, hogy ezt a modernizált intézményhálózatot létrehozza, megvalósítsa az integrációt. Megítélésem szerint a legsürgősebb teendő biztosítani en^k jogi feltételeit, majd megvalósítani a tényleges integrációt. • Bizonyos egyetemek és főiskolák készen állnak az integrációra, mások kinyilvánították azt a szándékukat, hogy továbbra is önálló intézményként kívánnak működni. Hogyan oldják föl az intézményi autonómia és a kormányzati szándék közötti ellentmondást? - Az autonómia fontos kérdés, de világosan kell látni, hogy vannak határai. A felsőoktatási intézmények azért kaptak autonómiát, mert évszázados tapasztalatok szerint jobban el tudják látni a feladataikat, ha a működésükbe nem szól bele az államigazgatás. Azonban ezt az autonómiát a társadalom az Országgyűlésen keresztül adja és a határait is a társadalom érdekében - az Országgyűlés szabja meg. A Felsőoktatási Törvény nagyon pontosan fogalmaz arról, hogy állami felsőoktatás* intézményt a Parlament hozhat létre és szüntethet meg. Az intézmények feladatait az állam határozza meg és finanszírozza e feladatok végrehajtását. E feladatok ellátása érdekében megszabja az intézményi autonómia értelmes határait is. • Arra készül a minisztérium, hogy az intézményi autonómia szűkítésére tegyen javaslatot a törvényhozásnak? - Egyelőre nem nyilatkozhatom arról, mit fogunk javasolni a Parlamentnek, mert a jogászaink most tanulmányozzák a témát: az autonómia határainak kérdését és azokat a módszereket, amelyekkel ki tudjuk alakítani a modern intézményszervezetet. • Szegeden előrehaladott a modernizálás, itt az intézmények az integráció hívei, de Budapesten ez nem így van; azért lesznek Pesten is integrált egyetemek? - Lesznek. • Nem tart attól, hogy ellenállásba ütköznek? - Mindenki tudja, hogy ez nagy hadművelet, amelyben érdekek sérülnek. De meg kell felelni a kihívásoknak. A magam részéről mindent meg fogok tenni, hogy az integrációnak ne legyenek vesztesei. Még személyi vesztesei se. Nem a felsőoktatás meggyengítése a célunk, hanem éppen ellenkezőleg, a megerősítése. Azért, hogy megsokszorozódott feladatainak meg tudjon feleni. S. E. Ha az ember Európa valamelyik nagyvárosában lakberendezése árnyaltabbá, különlegesebbé vagy éppen csak kényelmesebbé tételén gondolkodik, akkor a sir Terence Conran által alapított Habitat áruházak kikerülhetetlenek. A talánynak, hogy a londoni fémmunkás és párizsi színésznő lakásába mi módon kerülhetnek ugyanazok a sajátosan eredeti tárgyak, melyekről messzire lerí az igényes tervezés s mégis tömegesen kaphatók, Terence Conran a megoldása. A nyugat-európai nagyvárosi lakások közül aligha van sok olyan, amelynek arculatát ne határozná meg a brit belsőépítész és bútortervező egyegy darabja. Conran alapította a londoni formatervezési múzeumot, sőt, szenvedélyes szakács lévén, jó pár sajátos londoni éttermet is. A Park Kiadó idén karácsonyra kiadta Terence Conran Belsőépítészet című nagyszabású munkáját. A könyv, amelynek angol eredetije The essential Housebook címmel 1994-ben jelent meg Londonban, méltó utódja az 1974-ben jelentős nemzetközi sikerrel napvilágot látott House Booknak, Conran első művének. A gazdagon illusztrált könyv (több mint 650 színes képpel és mintegy 200 ízléses rajzzal) nem azoknak a rendszerint végletes exkluzivitásra törekvő otthontervezéssel foglalkozó könyveknek a rokona, amelyeket csak az új lakást tervező gazdagok forgathatnak hasznosan. Conrantól semmi nem áll távolabb, mint újgazdag tipptárat írni. Könyve a már berendezett otthonok átalakítására és átfestésére is remek támpontokat ad. Ötletei világosak és gyakorlatiasak, továbbgondolhatok, egymással ötvözhetők, vagyis sem nem túlságosan elvontak, sem nem tolakodnak kategorikus kijelentésekkel az olvasó ízlésvilágába. Conran könyvét öt fejezet tagolja. A tér érzete című rész olvasmányos, értekező stflusú fejtegetés az otthonok térelosztásáról, vagyis a terek, színek, minták, fények, formák és elrendezések pszichológiájáról. A változtatás lehetőségei című fejezet a meglévő lakásbelsők átalakíthatóságáról, a megváltoztatható és a megtartandó tárgyak, együttesek felméréséről szól. Conran számára nem lé• Budapest (MTI) A kormányzat mindenképpen felül kívánja vizsgálni a nemzeti alaptantervet (nat), mivel nem értenek egyet annak irányelveivel - mondta az oktatási miniszter az Esélyteremtő közoktatás című konferencián. Pokorni Zoltán közölte: az 1999/2000. tanévre már egy új, központosított, a képzési célokat szem előtt tartó kerettantervet kell megalkotni. A tárca vezetője a nat hibáit elemezve rámutatott: az alaptanterv lehetővé teszi, hogy akár minden iskola más-más tantervvel működjön. így azonban teznek tisztán esztétikai szempontok; ezeket mindig a hasznosság és az együttesen belül betöltött szerep vezeti: hol közlekedünk legtöbbet a lakásban, hol a legnagyobb a zsúfoltság, hol gyűlnek össze a családtagok, hová kell a legtöbb fény, hová jut a legtöbb utcazaj, hol van elegendő konnektor, hol kell leginkább vigyázni gyermekünk biztonságára és még háromszor ennyi szempont... Az átfogó elemzést a változtatás gyakorlati teendői tanácsai követik, az alaprajzkészítéstől a szerkezetek megtervezésén át a munkák megrendeléséig. Conran külön szól az épületgépészeti átalakításokról (fűtés, világftás, szigetelés), a térformálás szempontjairól (a panoráma kialakításáról, az új terek, bővítések és átépítések lehetőségeiről), valamint a lakás egyszerű átszervezésének hatásairól. A lakóterek fejezet külön tárgyalja a lakás térelosztásának lehetőségeit az egyes funkciók szerint. Megtudhatjuk, mitől lelhető meg a főzés öröme egy konyhában, mitől lesz lakályos és stílusos egy konyha, amelynek jól megtervezettek a tárolóhelyei és a munkafelületei. Megismerhetjük az ebédlőstflusokat és berendezéseket, valamint a nyitott tér és a más helyiségektől elválasztó korlátok eltávolításának előnyeit. Felfedezhetjük a kikapcsolódási és pihenési szokásainkhoz illő szobastílus berendezési fortélyait, az ehhez szükséges bútorokat, valamint azt, hogy milyen szempontok szerint irányíthatjuk egy szoba fókuszpontjára a figyelmet, s hogyan alakíthatunk ki különleges helyeket egy lakáson belül. Conran könyve találó és empatikus ötleteket kínál a hálószobaterek megformálására, elhelyezésére és stílusának, terének kialakítására, továbbá az igényes, világos és meghitt fürdőszobák megteremtésére. A könyv útmutatóval szolgál olyan gyakorlati teendőkhöz is, mint a festés és tapétázás, az ajtók és ablakok felszerelése, a padlók, szőnyegek és függönyök megválasztása, a világítótestek elhelyezése. Terence Conran Belsőépítészet című munkája ízléses képanyaga, szerzői szakértelme és alapossága miatt az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb kézikönyve. S. P. S. nem lehet az oktatás minőségét garantálni, és nem tudják az intézmények munkáját összehasonlítani, illetve ellenőrizni. A miniszter véleménye szerint a nemzeti alaptanterv túl sok információt kíván átadni a diákoknak ahelyett, hogy „megtanítaná őket tanulni". Pokorni Zoltán álláspontja szerint a nemzeti alaptanterv konzerválja az esélyegyenlőtlenséget, mivel már az első négy év után pályaválasztásra kényszerítené a tanulókat. Ez már korán versenyhelyzetet idézne elő, amelyből a már eleve esélyesebb kerülne ki győztesen. P "SSdE Radnóti Miklós Könyvesbolt Szeged, Tisza L krt. 43. kUiyvtnihA; Tel./fax: 62/414-789 Esélyteremtő oktatás