Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

KEDD, 1998. DEC. 1. UNIVERSITAS III. • Az ezredforduló és a számítógépek Az Y2K probléma • Operatőr és rendező lett az irodavezető Az a hiteles, ami az utcán történik Csabai Ferenc: Attól nem félek, hogy elfogy a témám. (Fotó: Miskolczi Róbert) Filmográfia • Munkatársunktál Csabai Ferenc és az Altamira Filmstúdió eddig elkészült alkotásai: Szentenciák (1997, rövidfilm, az Isten megfoghatatlan fogalmának képi ábrázolása), Tamagocsi (1998, rövidfilm, egy Barbie baba szfvszorongató öngyilkossága), Kocsmazaj (1998, rövidfilm, kocsmai atmoszféra bemutatása), Terra rossa (1998, rövidfilm, töprengés a pusztuló táj felett), Megalázó durva szerelem (1998, videoklip, a disznóvágás és az underground zene sajátos ízei), Caravaggio Bibliája (1998, kisjátékfilm, egy öntörvényű művész ars poeticája), Zwickautól Timbuktuig (1997, játékfilm, modern társadalomkritika Trabantból nézve). A kétezredik évvel kapcsolatos számitógépes rémtörténetekkel lassan tele a padlás. Széfekkel, melyeket soha többé nem lehet kinyitni, bankokkal, melyek roszszul számolnak kamatokat, telefontársaságokkal, akik milliós számlákat állítanak ki néhány perces beszélgetésekért. Na és persze a logisztikai problémák miatt az üzletekből elfogy az áru, nincs élelmiszer, rablók fosztogatnak az utcákon. Ez kérem már maga az apokalipszis, itt a világ vége. Ez persze túlzás. De lássuk a tényeket. Egy 1998. májusában elvégzett felmérés szerint a megkérdezett cégek 38%-a még nincs tisztában a kétezer év problémájával, míg a fennmaradó 62% fele nem óhajt tenni semmit, mondván, hogy a probléma valamilyen isteni beavatkozás folytán magától megoldódik. „Clinton elnök ezt nem engedheti megtörténni." Nem kétséges, hogy Clinton elnöknek az átlagosnál nagyobb befolyása van a világ dolgainak alakulására. A kétezer év problémája azonban, melynek méretei elképesztóek, meghaladja még az ő kompecenciáját is. Jelenleg a világon 180 milliárdra becsülik a COBOL nyelven írt programsorok számát. A Gartner Group felmérései szerint az alkalmazások 80%-a érintett a millenneumi problémában, az érintett alkalmazások forrássorainak pedig 2-6%-a igényel valamilyen beavatkozást. Eszerint tehát az érintett programsorok száma 6-8 milliárd. Az analízis, a javítás és tesztelés költségeit 1 dollárban meghatározva, ez bizony 6-8 miiA SZÉF 1991 óta tart fenn együttműködést a Metz-i ESIDEC főiskolai csoporttal. Először két évvel ezelőtt adtak ki közös diplomát, most pedig lezárul az a posztgraduális logisztikai képzés, amelyet szintén együtt, az ESIDEC tanterve alapján, francia előadók részvételével tavaly indítottak. Ennek kapcsán a múlt héten Szegeden, az élelmiszeripari főiskolán járt Jean Thierry igazgató és Véronique Lebrun, a külkapcsolatok irányítója. Látogatásuk során tárgyalást folytattak a DÉGAZ-nál egy marketing-management, és a Tisza Volánnál egy logisztikai képzés beindításáról. A tervezett posztgraduális képzésben (gy három fél, a franciák, az élelmiszeripari főiskola és az érintett vállalatok működnének együtt. Jean Thierry elmondta. hogy a Metz-i főisliárd dollár. És adjuk ehhez hozzá a PL/1 kódokat, a macro assemblert és a többieket. De van más dimenziója is a kérdésnek. Egy átlagos bank szoftverei forrássorainak száma 10 milliós nagyságrendű lehet. Becslések szerint egy ember 150,000 forrássor rendbetételére képes egy év alatt. Akkor 10 millió sor javításának emberi erőforrásigénye kb. 60 emberév. Tekintettel a hátralévő alig több mint egy évre, bankunk legjobban teszi, ha iziben alkalmaz 60 programozót, irodai munkahelyeket alakít ki (asztalok, székek, számítógépek, telefonvonalak, titkárnő, kávéautomata, stb.). Minderre összesen egy hónapja van, mert a maradék 12 hónap kell programozóknak. Szegény bankokra egyébként is rossz idők járnak. Nekik ugyanis az ezredforduló környékén három információtechnológiai kihívással is szembe kell nézni. A kétezer év problémájával, az Euró pénznemre való áttéréssel, valamint az elektronikus kereskedelem bevezetésével. Végül vegyünk egy megtörtént esetet is. Egy francia biztosítótársaság (4 NT szerverrel, 120 munkahelyes hálózattal) 200,000 dollárt, azaz több mint 60 millió forintot, fizetett azért a megvalósíthatósági tanulmányért, ami a y2k problémával kapcsolatos teljeskörű átvilágítását és a javasolt cselekvési tervet tartalmazta. Szóval gépenként 1600 dollár és már lehet is kezdeni a probléma megoldását. (Sorozatunk következő részében mi is a probléma megoldási módozatait veszszük számba.) Maröli György (Neumann János Számítógéptudományi Társaság http://www. zenon.hu/neumann/) kolai csoporton belül két graduális és egy posztgraduális képzés folyik a nemzetközi gazdaság és a logisztika területén. 250 hallgatójával átlagos méretű gazdasági főiskolának számít Franciaországban. Az oktatás és a kutatás mellett az egyik legfontosabb tevékenységük, hogy oktatási programokat készítenek belés külföldi oktatási intézmények számára. Időrendi sorrendben Szeged a második „partnerük". Emellett oroszországi, argentínai, és több nyugat-európai ország felsőoktatási intézményei és vállalatai számára dolgoztak ki oktatási programot. - Örömmel látjuk, hogy Szegeden a SZÉF oktatói lassan átveszik a szerepünket, és a helyi gazdaság is egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a képzésbe - mondta az igazgató. K. G. Csabai Ferenc filmeket készít, mert szerinte csak ehhez ért. Amióta 1994-ben elvégezte a JATE-n a biológia tanári szakot, sok mindent kipróbált, volt tolmács, fordító, két éve pedig a SZOTE hallgatói önkormányzatának irodavezetője. Ezt a munkát akkor hagyja abba, ha meg tud élni a filmkészítésből. Reméli, már nem kell sokáig várnia. G Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a filmezéssel? - Egy évvel ezelőtt egy gólyatáborban kezembe került a kamera, lefilmeztem a fiúk és lányok hülyéskedését. Arra gondoltam, hogy egy nem túl szokványos filmet kellene belőle készíteni. Úgy véltem, ha a sok hülyeséget például bibliai szövegekkel vegyítem, akkor egészen speciális jön ki belőle. A hét és fél perces anyagnak a Szentenciák címet adtam és elküldtem egy filmfesztiválra, ahol be is mutatták. Akkor ráharaptam a filmezés ízére, és azóta még hat film, köztük egy játékfilm is elkészült. Úgy érzem, ösztönösen értek hozzá, és ezt talán ki kellene művelni, hogy profinak tekinthessem magam. Egyelőre mohó vagyok, és minél több műfajt ki akarok próbálni, de mindig az a cél vezérel, hogy az alkotás ne legyen átlagos, szürke, hanem a hétköznapin túlmutató, progresszív. G Próbálsz-e valakit követni, vagy egyedi alkotásokra törekszel? - Kétségtelenül hatnak rám különféle alkotók, de mindig próbálok olyasmit csinálni, ami csak rám jellemző. Úgy vélem, ez még nem sikerült, de szeretném, ha a filmjeimet feliratozás nélkül is megismernék. Már megírtam a következő film forgatókönyvét, ott háromnégy rendezőt is meg lehetne nevezni, akiknek a hatása kimutatható, például Olivér Stoné, a magyar Szőke Andrásé, vagy Tarantinoé. G Elárulsz valamit az új filmről? - A Tangányika címet viseli, műfaját tekintve pedig fekete komédia. A főszerepet egy fekete fiú játssza, az ő kalandos történetét meséli el a Szeged környéki tanyavilágban, ahol együtt van jelen a tanyavilág, Tanganyika és a mai magyar valóság. G Mitől lesz egyedi egy film? - Attól, hogy nem lehet megvenni a boltban, tehát a tehetségtől. A filmezést bizonyos szintig meg lehet tanulni, mindenkibe bele lehet sulykolni, milyen legyen egy kompozíció, milyen plánok következzenek egymás után. Attól a pillanattól kezdve, hogy ezeknek a keveréséből addig nem ismert íz jön ki, egyedinek nevezhető a film. A legjobb példa talán Menzel, akinek a filmjeit meg sem lehet magyarázni. Olyan bukéjuk, emelkedettségük, ízük van, amit nem lehet összekeverni senki máséval, és amitől az emberjói érzi magát. G Melyek a legfontosabb tulajdonságok, amelyek egy film elkészítéséhez szükségesek? - Önkontroll kell hozzá, hogy ha valamit elkészítek, objektíven meg tudjam ítélni, mit csináltam, és ne a barátok véleményére hagyatkozzam, akik elismerően bólogatnak. Filmezés közben emberekkel foglalkozom, akiket irányítani kell. Azt hiszem, ebben még nem vagyok elég jártas. Ennek egyik oka, hogy korábban nem ismertem egy aranyszabályt: az amatőr filmek lényege, hogy a karaktereket élni hagyjuk, a profi filmekben viszont játszatni kell a szerfeplőket. Türelemre is szükség van, mert például ha az időjárás nem megfelelő, el kell halasztani a forgatást. G Hogyan születnek meg a fejedben a különböző témák? - Van, amikor a helyzet hozza, van amikor agyalok valamin. Az már rossz, ha az a kérdés merül fel, miről csináljunk filmet. Előfordul, hogy megyek az utcán, látok egy jelenetet, azt továbbszövöm, és ebből összeáll egy történet, vagy látok egy filmet, olvasok egy könyvet, és megragad egy mondat, vagy egy jelenet, és azt továbbgondolom. Attól nem félek, hogy elfogy a témám. G A filmjeid naturalisztikusan ábrázolják az életet. Miért éppen ezt a formát választottad? - Ez rettentően hiteles számomra. Az, ami az utcán, a mindennapi életben történik, hiteles. Ez akkor válik láthatóvá, ha speciális módon tudom megmutatni, megfelelő kompozíciókkal, fényekkel, zenével. Ettől a legnaturalistább dolog is művészi szintre emelkedik, és a hatása nagyobb, mint bármely fikciónak, hiszen a valóság mindig legyőzi a mesét. Lehet, hogy kevésbé vagyok romantikus, mint az emberek általában, bár szerintem a naturalista dolgokban is rengeteg romantika van. G Kikkel dolgozol együtt? - Egy kisebb csapattal dolgozom. Kezdetben sok mindent egyedül csináltam: forgatókönyvet írtam, operatőr és rendező voltam egy személyben. Ez nagy hiba volt. Most már az operatőri munkát és a zeneszerzést is átadom másnak. Nem lehetsz rendező úgy, ha minden egyebet is magadra akarsz vállalni. A SZOTE-n a kulturális titkárság támogatásával megalakítottuk az Altamira Filmstúdiót. A név azt sugallja, hogy „kőkorszaki" eszközökkel is tudunk filmeket csinálni. A klub nyitott, bárki, akinek kedve van játszani, jelentkezhet. G Kik szerepelnek a filmjeidben? - Hétköznapi emberek, részben hallgatók, részben az ismerőseim. Amikor amatőr filmet készít valaki, általában elköveti azt a hibát, hogy saját korosztályát szerepelteti. Én szeretem, ha a filmben a gyerektől az öreg emberig mindenki jelen van, ha az alkotás úgy kívánja. G Hol láthatta a közönség a filmjeidet? - A legnagyobb sikerünk a Magyar Televízió közművelődési műsorok szerkesztőségének pályázata volt, amelyen ugyan mindeddig nem hirdettek eredményt, de a beküldött Tamagocsi című filmet a legjobb alkotások között mutatták be. Az országos filmfesztiválon bemutatott négy film közül egyik sem kapott díjat, bár a Caravaggio Bibliáját kiemelték. Rájöttem, hogy a díj nem is fontos, mert az alkotás attól független. Ha azért csinálnék filmet, hogy biztosan első díjat nyerjek, ahhoz politizálni kellene, és megfelelő kapcsolatokat kiépíteni. Ahhoz viszont, hogy egy filmet megnézzenek, nem kellenek kapcsolatok. G A filmezés nálad hobbi, vagy terveid vannak vele a jövőben is? - Szeretnék ezzel a jövőben is foglalkozni, szerintem én csak ehhez értek. Nagy vonzalmat érzek iránta, és a visszajelzéseket tekintve azt hiszem, van értelme folytatni. Abban a pillanatban azonban, hogy bebizonyosodik, átlagos, „langyos" filmeket tudok csinálni, biztosan abbahagyom. A mostani munkámat akkor hagyom abba, ha meg tudok élni a filmkészítésből. Ezt a pillanatot nem érzem távolinak. Hegedűs Szabolcs Rektori konferencia • Budapest (MTI) A magyar felsőoktatás a következő években nehéz helyzetbe kerülne jelentős beruházások nélkül, amelyek azonban csak az intézményi szerkezet átalakításával együtt valósíthatóak meg - jelentette ki az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ülésén. Pálinkás József szerint a tárca csak akkor tudja a konferencia elé tárni az intézményi összevonások tételes tervezetét, amikor az már túljutott az államigazgatási egyeztetésen. Közlése szerint az 1999. évre az Oktatási Minisztérium 150 milliárd forintos költségvetéséből beruházásra 12 milliárd forint jut, melynek nagy részét a lágymányosi egyetemi építkezés folytatására fordítják. Pálinkás József úgy vélekedett, hogy ez a pénz éppen elég lesz az ország felsőfokú intézményeiben az állagmegóvására. László Csaba, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára elmondta: a kormány jövőre egyszerűsíteni szándékozik a felsőoktatás bonyolult támogatási rendszerét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oktatási Minisztériumnak juttatott költségvetési keret a felsőoktatásban 25-26 százalékos béremelés forrását jelentheti. A tanácskozás résztvevői elfogadták a rektori konferencia elnökének az oktatási tárca közigazgatási államtitkárához intézett levelét, amely hiányolja: a szerkezetátalakítással foglalkozó kormányhatározat-tervezet nem deklarálja, hogy a felsőoktatási intézmények integrációját az érintettek autonómiájának tiszteletben tartásával kívánják végrehajtani. Az MRK elfogadta az illetékes ad hoc bizottság javaslatát a doktoriskolák fejlesztéséhez. Eszerint a jövőben várhatóan az 1999-2000-es tanévtől - a Magyar Akkreditációs Bizottság nem programokat, hanem egyetemeket akkreditálna. A testület az egyetemek akkreditációjakor doktoriskolák működését is engedélyezhetné. Doktoriskolát lehetne létesíteni karon belül vagy karok között, illetve egyetemek között, valamint egyetem és kutatóintézet között is. A doktoriskola felügyeletét az egyetemeken belül alakuló doktori tanácsok látnák el. Információs technológia • Munkatársunktól Az Európai Unió „Információs társadalom technológiája" címmel nagyszabású konferenciát és kiállítást rendez november 30. és december 2. között Bécsben, melynek során előadásokat, vitákat, wo^hopokat tartanak, illetve befektetői konferenciát és fórumot rendeznek. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a német Deutsche Luft- und Raumfahrtzentraleval közösen december 3. és 4. között Budapesten az információs társadalom technológiai programhoz kapcsolódó pályázati projektelőkészítő tanácskozást rendez magyar vállalkozók, egyetemek, kutatóintézetek és"szakértők számára a Griff Szállóban. Jean Thierry, Véronique Lebrun és Szabó Gábor Szeri Istvánnal (balról jobbra) tárgyaltak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Franciák a SZÉF-en