Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-30 / 304. szám

SZERDA. 1998. DEC. 30. 0 KRÓNIKA 7 Mi történt Magyarországon 1998-ban? Politikusok mondták A búcsúzó évben két választás is volt Magyarországon. Az erőviszonyok kiegyensúlyozottságára vall, hogy a politikai elit tagjai fontosnak tartották keresztül-kasul utazni az országot. Elvégre a választókkal való személyes találkozás sok voksot hozhatott. Az alábbi összeállításból kiderül, hogy nem kivétel Csongrád megye sem. Nincs abban semmi meglepő, hogy idevalósi, itt élt-dolgozott, itt megválasztott, vagy ide pályázó közéleti személyiségek is a Délmagyarország hasábjait használták fel a megnyilatkozásra. Az sem meglepő, hogy amikor csak tehették, a nem idevalósi politikusok is ellátogattak Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Csongrádra, Makóra, Kistelekre vagy éppen Mórahalomra és Fábiánsebestyénbe.. A meglepő inkább az, hogy az időrendi sorrendben közölt idézetekből kiviláglik: a helybéli mondatokból érdekes kép rajzolódik ki arról, hogy kinek az elemzökészségét igazolta a valóság. Rapcsák András az ellenzéki összefogásról Az MKDSZ, a Fidesz, az MDF és az MDNP egyezsége nyomán kialakulhat egy olyan jobbközép centrum, mely a magyar polgári erők pártja lehet, (január 3.) Gál Zoltán a magyar hollóról Az országnak föl kell készülnie a NATO- és az EUcsatlakozásra, hogy korrekt partnerre találjanak bennünk, de képesek legyünk saját nemzeti érdekeinket is érvényesíteni. Nem hagyjuk kiénekelni a sajtot a szánkból, (január 26.) Kósáné Kovács Magda az MSZP választási esélyeiről Csak akkor lesz győztes, ha vezető politikusai nem gondolják azt, hogy már csak az eredményhirdetés van hátra, (március 7.) Boross Péter a Horn-kabinetről A kormány olyan, amilyet megérdemlünk. (március 10.) Glatz Ferenc az európai integrációról Európába nem Budapesten és nem a kormányon át vezet az út, hanem a helyi értelmiségen át. (március 16.) Giczy György Horn Gyuláról Ahhoz, hogy Horn Gyula legyen a miniszterelnök, nem kellett volna rendszerváltást csinálni, (március 23.) Nemcsók János a dunai vízlépcső ellenzőiről Már az Antall-kormány minisztere megállapodáshoz közeli állapotban volt a szlovákokkal. Ám „lefejezték". Nemcsók Jánost is le akarták fejezni, csak akkora egyéniség, hogy kiköpni és lenyelni sem tudják ezt a kövér embert. Ezért én vagyok számukra az állandó veszélyforrás, (április 7.) Lezsák Sándor a közvélemény-kutatásokról Ha annak idején Dávid és Góliát harcának esélyeiről tartottak volna közvélemény-kutatást, az eredmények minden bizonnyal Góliát győzelmét jósolták volna. Holott Dávid győzött; mert jobban tudott összpontosítani. és mert nála volt az igazság is. (április 10.) Martonyi János a Horn-kormányról Egy érdekszövetség, amely azzal a céllal jött létre, hogy fenntartsa a korábbi évtizedek alatt megszerzett előjogokat, (május 29.) Horn Gyula a pártelnökségről Leköszönök, s nem elköszönök a kongresszuson. (szeptember 2.) Grbán Viktor a személycserékről Ez az év még hangos lesz a személycseréktől. Célunk az, hogy azon intézmények élén, amelyek a kormány munkáját meghatározzák, olyan emberek álljanak, akik osztják az adott intézményre vonatkozó kormányzati elképzeléseket, (szeptember 29.) Rapcsák András a hódmezővásárhelyi szocialistákról Nekem is rossz, hogy csak egyetlen képviselőjük kerül a közgyűlésbe, hiszen a városban baloldali választópolgárok is élnek, akik erős szociáldemokrata pártot igényelnének, (október 20.) Glatz Ferenc az Orbán-kormányról Meg vagyok győződve róla, hogy ez az adminisztráció érti: a tudománynak pártsemlegesnek kell lenni. (november 11.) Összeállította: Zöldi László (Folytatás a 6. oldalról.) Július 6. - Az Országgyűlés miniszterelnökké választotta Orbán Viktort, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökét és elfogadta a kormányprogramot. 8-án megalakult az új koalíciós (Fidesz-FKGP-MDF) kormány, a miniszterek letették a hivatali esküt. Július 8. - Az Országgyűlés állami felügyelet alá vonta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és felügyelő szerveit. Az Egészségbiztosítási, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat július 23-án megszűnt. Az Alkotmánybíróság november 24-én alkotmányosnak ítélte a rendelkezést. Július 8. - Az Országgyűlés elfogadta a tandíjmentességről szóló törvényt, és a családi támogatások átalakításával kapcsolatos határozatot. Július 8. - Battonyán - a piac rendezetlensége miatti tiltakozásul - két teherautónyi gabonát égettek el az elkeseredett gazdák. A kormány július 13-án a búza garantáltáras állami felvásárlását kezdeményezte. Az elhúzódó gabonaválságot a földművelésügyi minisztérium és a gazdák október 6-i megállapodása zárta le. Július 16. - Orbán Péter rendőr dandártábornok lett az országos rendőrfőkapitány; az addigi vezetőket leváltották. Július 24. - Orbán Viktor miniszterelnök első hivatalos külföldi útján, Brüsszelbe az Európai Unió és a NATO központjába látogatott. Július 25. - Kiszabadult és hazatért - az 1997. október 23-án Csecsenföldön túszul ejtett - Dunajszky Gábor és Oláh István, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két munkatársa. Július 31. - Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felügyeleti biztost rendelt ki a Postabankhoz. Augusztus 6-án a bank teljes igazgatósága, köztük Princz Gábor elnök-vezérigazgató lemondott. Augusztus Augusztus 7. - A Postabank részvényeseia közgyűlésen új vezetőséget választottak. Augusztus 25. - Orbán A vasúti dolgozók egy részének kétórás figyelmeztető sztrájkja után ismét elindulhatott az InterCity december 21-én. (Fotó: Miskolczi Róbert) November 10. - Brüszszelben az EU és Magyarország között elkezdődtek az érdemi csatlakozási tárgyalások. November 14-17. - A Zala megyei Nagylengyelben kitört egy gázkút. A A levegőszennyezés miatt kitelepítették Bak, Bocfölde és Sárhida lakóit. November 18. - Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes, ha a súlyos válsághelyzettel indokolt abortuszt kizárólag az állapotos nő állítása alapján, az okok megnevezése és ellenőrzése nélkül végzik el. November 23. - Lejárt három alkotmánybíró kilenc évre szóló megbízatása, így az Alkotmánybíróság létszáma a határozatképesség határára, nyolc főre csökkent. 24-én a testület Németh Jánost választotta elnökévé. November 26. - A M1ÉP elnöksége megfosztotta alelnöki tisztségétől Szabó Lukácsot, majd december 5-én az országos gyűlés kizárta a pártból. December December 1. - Az ellenzék kivonult az Országgyűlés üléséről, mert a Ház többsége nem támogatta jelöltjeit a kormány kinevezési gyakorlatát, illetve az APEH működését vizsgáló parlamenti ad hoc bizottságok elnöki posztjára. December 1. - Utolsó NATO-tagországként Hollandia parlamentje is ratifikálta a szervezet kibővítéséről szóló jegyzőkönyvet, s ezzel hozzájárultak Magyarország" Csehország és Lengyelország felvételéhez. December 7. - Felavatták a Ferihegy 2/B utasforgalmi terminált. December 7-9. - A kormány megállapodott az evangélikus és a református egyházzal, illetve a Budai Szerb Egyházmegyével arról, hogy korábban elkobzott ingatlanjaik fejében az egyházak járadékot kapnak. December 21-22. - Két egymást követő napon reggel öt és hét óra között figyelmeztető sztrájkot a MÁV dolgozóinak egy része, akik magasabb fizetést követeltek. A bértárgyalások eredménytelenül zárultak. Az MTI Belpolitikai Szerkesztőségének jelentései alapján összeállította: Arató László A lakosság is kivette a részét a gátak megerősítésében a novemberi, felső-tiszai árviz során. (Fotó: Karrtok Csaba) Viktor a Fidesz választmányi ülésén bejelentette: a kormány olyan dokumentumok birtokába jutott, amely szerint - az előző kormány idején - törvénysértő, titkos adatgyűjtés folyt a Fidesz vezető személyiségei és azok családtagjai ellen. Szeptember Szeptember 5. - Budapesten, az MSZP VI. kongresszusán - Horn Gyula utódaként - Kovács Lászlót választották a párt elnökévé. Szeptember 14. - Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes, hogy a gázközművet üzemeltető gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészének 40 százaléka illeti meg az önkormányzatot részvény formájában. Szeptember 16. - A szegedi klinikán sikeresen szétválasztották a - Romániából érkezett - Szabó Melindát és Izabellát, a három hónapos sziámi ikreket. Magyarországon ez volt a harmadik ilyen műtét. Szeptember 17-19. - A Vatikánba látogatott Orbán Viktor miniszterelnök és családja. Szeptember 18-án magánkihallgatáson fogadta őket II. János Pál pápa. Szeptember 21. - A budapesti tőzsdén - az ázsiai és az orosz gazdasági válság hatására június óta tartó folyamatos zuhanás után 1998-ban először esett 4000 pont alá a BUX-index. Októbertől emelkedés következett, december 10-én 5800 pont fölött zárt az index. Szeptember 28. - Budapesten albán menekültek menedékjogot követelve erőszakkal behatoltak a kanadai nagykövetség kertjébe. Végül a rendőrség távolította el a 18 felnőttet és húsz gyermeket. Október Október I. - Aláírták a kormány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti megállapodást, amely az izraelita felekezet által járadék formájában visszaigényelt ingatlanok ügyét rendezi. Október 5-11. - Orbán Viktor miniszterelnök hiva. talos látogatást tett az Egyesült Államokban, 7-én találkozott Bili Clinton amerikai elnökkel. Október 15. - A kormány döntése értelmében megszűnt a Központi Bűnüldözési Igazgatóság, s a szervezetet az ORFK keretein belül működő Bűnügyi Igazgatósággal vonták öszsze. Október 18. - Az önkormányzati választásokon 45,57 százalékos részvétel mellett 2608 független, 87 MSZP-s, 77 fideszes, 74 kisgazda, 38 MDF-es és 37 SZDSZ-es polgármestert választottak (a többi helyen kisebb pártok győztek). Budapesten ismét Demszky Gábor (SZDSZ) lett a főpolgármester a szavazatok 58,22 százalékával. Október 21. - Orbán Viktor, Jerzy Buzek lengyel és Milos Zeman cseh kormányfő budapesti találkozóján megállapodtak a visegrádi együttműködés újraélesztésében. Október 27. - Az Országgyűlés hozzájárult: Boszniában, a nemzetközi SFOR-erők keretében működő magyar műszaki alakulat páncélozott szállító harcjárműveit nehézgéppuskákkal szereljék fel. Október 29. - A kormány leállította a Nemzeti Színház építését és az Erzsébet tér helyett a városligeti Felvonulási teret jelölte ki lehetséges helyszínként. November November 3. - A Hédervári országos bírói értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a kormány az ítélőtáblákat 1999. január l-jétől nem kívánja felállítani. December 8-án a döntést az Országgyűlés véglegesítette. November 4. - Az Európa Tanács strasbourgi székhelyén Magyarország képviseletében Martonyi János külügyminiszter — hat hónapra - átvette az ET miniszteri tanácsa soros elnöki tisztét. November 5. - A kormány álláspontja szerint a budapesti 4-es metró a korábbi finanszírozási és műszaki feltételekkel nem építhető meg. November 5-17. - Az évszázad árhulláma vonult le a Felső-Tiszán.