Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-29 / 303. szám
No NATO? A honatyák név szerint szavaztak, s állították ki a hazai belviszonyokról a bizonyítványt. A döntés a NA TO-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás volt, mégis a belpolitikáról szólt. Erődemonstrációnak is tekinthető az a szavazás. Sajnos nem szokatlan a hazai, gyermekkorú demokrácia történetében, hogy belpolitikáról üzennek a külpolitikát is érintő döntések. Emlékezzünk csak az MSZP-SZDSZ kormányzat idején a Fidesz NATO-t érintő „ügydöntő" népszavazást kezdeményezett. Most pedig, mikor a Fidesz-MDF-FKGP-kormány kezdeményezte az alkotmány NATO-baráttá formálását, az új ellenzék mondott nemet, pontosabban az MSZP tartózkodott, az SZDSZ pedig nem vett részt a szavazásban. A kívülálló számára mindkét esetben úgy tűnhet, hazánk NATO-tagsága forog kockán, holott nem erről szól a történet. A látszat csal, hiszen valójában egyetértés uralja az euroatlanti integráció ügyét. A mindenkori aktuális kormány és ellenzéke is akarja, hogy Magyarország mielőbb a NATO, s majd az EU tagja legyen. Ráadásul az alkotmány módosítása nem feltétele a NATO-tagságnak, „csak" a kormány helyzetét könnyítené meg, ugyanis országgyűlési procedúra nélkül járulhatna hozzá bizonyos csapatmozgásokhoz. A valóságban belpolitikai tusakodásnak a külpolitikai színtérre vetítéséről vagyon szó. Az ok: az erődemonstráció. A kormány jelzi, a polgárok voksokban kifejezett bizalmát erős háttérnek tekintve még decemberben az alkotmánymódosítás ügyével ugratta ki a nyulat a bokorból. Az akcióval azt is hőmérőzte, hogy a kétharmados törvények módosításához hogyan viszonyul az MSZP és az SZDSZ. Az ellenzék pedig megmutatta: nem riad vissza a szennyes kiteregetésétől sem, hogy csorbultnak vélt jogait (például a kormány „ügyeit" vizsgáló két parlamenti bizottság ellenzéki elnökének megválasztását) kikényszerítse. A szocialisták iránytűje azt mutatja, míg korábban kelet, addig most nyugat felől kell külső segítséget kérni. M ost ötvennégy szavazaton múlott, hogy ne a magyar belpolitikai viszonyokról és szokásokról pletykáljon a világ! Még jó, hogy legalább mi, az itthoni és az ottani magyarok tudjuk: (bel)politikai játék ez, nem pedig a NATO-ra mondott „no". DUVJV • Új év, új pénz MIM íurópű'kapu • Kongresszusi központ - uniós támogatással Beindulhat Szeged „nehézipara" Az elhanyagolt telken kongresszusi központ épül. (Fotó: Miskolczi Róbert) Itt az euró • Munkatársunktól Az évszázad legjelentősebb gazdaságtörténeti eseménye Európában, hogy 1999. január 1-jétöl útjára indul az euró, tizenegy ország közös valutája. A jelenleg tizenöt országból álló Európai Unió tizenegy állama, azaz Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország egyesíti erejét egy pénzügyi unióban. Európa hasonló jelentőségű változást a múlt században Németország egyesítésekor élt meg: akkor tizennyolc, most tizenegy pénz helyébe lép egy. Az euró megjelenésével megkezdődik az Európai Monetáris Unió (EMU) harmadik, utolsó és befejező szakasza, ami a résztvevő tizenegy ország valutáinak euróhoz viszonyított átváltási árfolyamának végleges rögzítését és az eurónak számlapénzként való megjelenését jelenti. Azaz ezután a tagországok valutáinak keresztárfolyama sem egymáshoz képest, sem az euróhoz képest nem változik. Az euro-bankjegyek 2002. január l-jén jelennek meg. Addig a jelenleg érvényben lévő nemzeti valutákkal lehet fizetni az érintett országokban. A lépés súlyát érzékelteti, hogy a monetáris unió létrejöttével a világ második legnagyobb gazdasága jön létre, amely - szakértők szerint - valós kihívást intézhet az Amerikai Egyesült Államok és a dollár világhegemóniája ellen. Ha számokban méijük az Egyesült Államok és az eurozóna különbségét, akkor például a lakosság ott 268 millió, itt 290 millió; a bruttó hazai össztermék ott 7200 milliárd dollár, itt 6900 milliárd dollár; a világkereskedelemből való részesedés 19,6 százalék, illetve a 15 EUtagállam esetében 20,9 százalék; a világ devizatartalékaiból való részesedése a dollárnak 61,5 százalék, míg az európai valutáknak 20,1 százalék; a nemzetközi pénzpiaci tranzakciók 41,5 százalékát dollárban, s 18,5 százalékát német márkában (az egyetlen európai fizetőeszköz, melyet eddig nemzetközi forgalomban használtak) bonyolítják le. Az euró bevezetésének általános előnyei közé a térség pénzügyi stabilitását, az árfolyamkockázat megszűnését, a belső kereskedelem és a befektetések leegyszerűsödését, a homogén jogi-pénzügyi környezetet sorolják. Az euró mellett érvelők az átlagember figyelmébe azt ajánlják, hogy összehasonlíthatóvá válnak az árak és árszerkezetek, így minden piacon tisztább árverseny alakul ki, aminek végül a fogyasztó lesz a nyertese. De az se elhanyagolható előny, hogy könnyebbé lesz az utazás. Ám az érintett tizenegy ország közvéleménye nem egységes, hiszen a nemzeti érzékenység nehezen emészti meg a szuverenitás jelképeként is funkcionáló nemzeti valuta elvesztését. S - az átlagemberben ugyanúgy, mint a gazdaság más szereplőiben - ott munkál az ismeretlentől való félelem. A Phare kísérleti programalapra benyújtott mintegy hatvan pályázat közül kapott kiemelt támogatást a szegedi önkormányzat és a Világ Utcája Kft. közös projektje, amely egy többfunkciós kongresszusi központ megvalósítását célozta meg. Még 1992-ben fogalmazódott meg Szeged emberléptékű világvárossá, eurorégiós központtá válásának gondolata. Az ötletet azonban sokan túl költséges, emiatt megvalósíthatatlan „álomnak" tartották. A program kidolgozójának, a Világ Utcája Kft.-nek ennek ellenére akadtak támogatói. A több éves küzdelem eredményeként most úgy tűnik, hamarosan mégis megindulhat a valóban rendkívülinek ígérkező beruházássorozat. Az idén ugyanis Szeged város önkormányzata is belátta: a régióközponti szerepkör elnyerése elképzelhetetlen bizonyos feltételek megteremtése nélkül. Ezek sorába tartozik egy gazdasági, kereskedelmi és kulturális centrum alapjainak lerakása. így, amikor tudomást szereztek arról, hogy régiónkat a Phare kísérleti programalap támogatná, a Világ Utcája Kft.-vel közösen nyúj• Brüsszel (MTI) Januártól lehetővé válik, hogy a közép- és kelet-európai országok határ menti együttműködésük javítására is támogatást kapjanak az Európai Unió csatlakozáselőkészítő programjából, a Phare-ból. Mindeddig ez csak abban az esetben volt lehetséges, ha egy vagy több EU-tag és egy társult ország határ menti együttműködéséhez igényeltek közösségi támogatást. Magyarország eddig Ausztriával közösen készített Pharefinanszírozású programokat, ezentúl északi déli és keleti határainak nagy részén is lehetősége lesz erre. Az EU összesen évi 180 millió ECU-t (215 millió doltották be a többfunkciós kongresszusi központ megépítését célzó projektet. A program beindítását az a nyilvánvaló tény is segítette, hogy a város „nehézipara" tagadhatatlanul a tudomány, a szellemiség erőteljes jelenléte. Az oktatási és kutatóintézmények sora azonban csak akkor jelenthet gazdasági szempontból is vonzerőt, ha méltó körülményeket teremtünk a külföldi szakemberek részvételével szervezhető programoknak. Köztudott azonban, hogy ma a város képtelen nagyobb létszámú szakmai tanácskozásnak helyet adni. Ugyanakkor viszont egy kongresszusi központ építésének óriási költségei soha nem térülnek meg. A Világ Utcája-projekt készítői - hangsúlyozta Apró Juhász János ügyvezető éppen ezért gondoltak a többfunkciós kongresszusi központra. A terv szerint - ami az euroregionális szempontokat tekintve szintén figyelemre méltó - az épületben 300-tól akár 3 ezer személy befogadására is alkalmas helyiségcsoportok lesznek. A mintegy 18 ezer négyzetméter hasznos alapterületű létesítmény azonban - a konferenciák rendezése mellett - a Szegedi Nemzetközi Vásár lárt) szán a határ menti együttműködés támogatására. A cél az uniós tagság előkészítése mellett az is, hogy az érintett államok megkezdjék a beilleszkedést az EU belső felzárkóztatási rendszerébe, a területi támogatások hálózatába, amelynek a belépés után feltehetően első számú haszonélvezői lesznek. A Brüsszelben hétfőn bejelentett döntés szerint Románia például most először részesülhet effajta Phare-támogatásban. Az EU mindazonáltal azt is kikötötte, hogy az összes határ menti támogatások kétharmadának még jövőre is olyan projektekhez kell kerülnie, amelyekben mai EU-tagállam is részt vesz. kiállítóhelyéül is szolgálna, mert az épülethez hathektárnyi időszakos szabadtéri bemutatóterület társul majd. A beruházás megtérülését garantálja az is, hogy a kongresszusi központtal párhuzamosan készülne el - profitorientált működésre alapozva - az üzletközpont, a bank, lenne információs központ, árutőzsde, szálloda és többféle szórakoztató létesítmény is. így egy kongresszus szervezéséhez kiállításokat, vásárokat lehet társítani, hangversenyeket, filmbemutatókat, sportversenyeket rendezni, amellett, hogy már ott, helyben turisztikai látványosságok - mint például a millenniumi keresztény kápolna, a hunok temploma, a vadaspark - is biztosítottak lesznek. A kongresszusi turizmus pedig köztudottan rendkívüli gazdaságélénkítést eredményezhet. Tény ugyanakkor, hogy csupán a kongresszusi központ építése mintegy 2,5-2,6 milliárd forintot igényel. A Világ Utcája Kft. azonban minden pályázati lehetőséggel élni kíván. így a Magyar Turizmus Rt., a Magyar Kulturális Örökség, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásának elnyerésére is számít. Ezenkívül a profitoriReform és • Budapest (MTI) Az Európai Unió bővítési folyamata pozitív hatást gyakorolhat a szervezet belső reformjainak minél gyorsabb végrehajtására is mondta Giorgio Bonacci, az Európai Bizottság magyar csatlakozásért felelős munkatársa egy budapesti rendezvényen. Magyarország 2002. január 1-jei belépése az EUba nem teljesíthetetlen cél, annak ellenére, hogy valószínűsíthető: hazánk abban az időpontban még nem válik taggá - jelentette ki a fideszes politikus. Szájer József szerint Magyarország gazdasági mutatói rendkívül kedvezően alakulnak a csatlakozás szempontjából. entált hazai és külföldi beruházók érdeklődése is reménykeltő. A teljes programcsomag valóra válásából azonban nemcsak a beruházásba beszállók remélhetnek hasznot. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy már a munkálatok megkezdésével enyhülnek a foglalkoztatási gondok. De módot kapnak a térség kis- és középgazdaságainak képviselői is - éppen a multinacionális cégek növekvő jelenléte miatt - arra, hogy ott bemutassák, értékesítsék terményeiket, áruféleségeiket. A projekt óriási jelentőségét igazolja az is, hogy a kivitelezéssel megbízandó cég, a KÉSZ Kft. még a költségek előfinanszírozására is vállalkozna annak érdekében, hogy 1999 első félévében megindulhasson a munka. Mint azt Apró Juhász János, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: mindezzel, valamint a pályázattal nyert százmillió forintos Phare-támogatással, illetve azzal a földterülettel, amelyet Szeged a Móravárosi körút és a Kálvária sugárút kereszteződésénél, apportként biztosít, a beruházás megvalósításának nem lesz akadálya. Azaz megtehetünk egy nagy lépést Szeged régióközponttá válása felé. N. Rácz Judit integráció Giorgio Bonacci hangsúlyozta: a tagjelölt államok saját felkészültségük alapján állapították meg a csatlakozás majdani dátumára vonatkozó munkahipotézisüket. Utalt arra, hogy az 5 plusz 1 kiválasztott ország 2002-2003-as belépéssel számol. Az Európai Bizottság ezt tudomásul vette, s a jelöltek előrehaladásától teszi függővé a dátumok valóra válását - fogalmazott a brüsszeli illetékes. Hozzátette azt is, hogy legkésőbb 2000 elejére meg kell oldani az intézményi reformokat is, hiszen például 20 taggal más működési mechanizmust igényel az EU, mint 15-tel. EU: egyre több embernek van munkája • Brüsszel (MTI) Még mindig 10,2 százalékos munkanélküliséggel küzd az Európai Unió, jóllehet tavaly 800 ezerrel 149 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma - állapította meg éves jelentésében az Európai Bizottság. A gazdasági növekedéstől javult a foglalkoztatás, de sem az átlagos, sem a hosszú távú munkanélküliség nem változott jelentősen. Utóbbi 5 százalékra rúg a 10 százaléknál magasabb teljes munkanélküliségen belül. A jövő évi feladatok közül az EU a képzettség szintjének emelését, a vállalkozókészség növelését, a részmunkaidő gyakoribb alkalmazását, az esélyegyenlőség bővítését emeli ki. Vitatott adó • London (MTI) „Érvanyag" készült a német pénzügyminiszter felhívásával kapcsolatban, miszerint egész Nyugat-Európában „harmonizálni", vagyis teljesen egységesíteni kellene az adórendszereket. Egy ilyen koncepció előterjesztése esetére London vétót helyezett kilátásba. A cégek adóztatása terén egységes összeurópai rendszert maga a német kancellár sem tart időszerűnek, mert a munkaerőpiaci helyzetre hátrányos kihatásai lennének. Áttérés az euróra • DM/DV-információ Magyarországnak is kell alkalmazkodnia az euró bevezetéséhez: a hazai nagybankokban, hasonlóan az Európai Unió kereskedelmi bankjaihoz, az úgynevezett konverziós hétvégén (1998. december 31-1999. január 4. között) elvégzik az ECUszámlák 1:1 arányú átváltását, de később a tizenegy tagvaluta és az euró között is költségmentes lesz az átváltás. A cél, hogy az ügyfelek (a kártyát használó magánszemélyek is) minél előbb áttérjenek az euro-számlákra. A technikai átállás után az eurozóna az új pénzügyi környezetből fakadó előnnyel és hátránnyal jár — a magyarok számára is. Egyezmény készül a „kicsikkel" • Brüsszel (MTI) Teljes jogú euróhasználatot garantáló egyezmény kötésére készül az Európai Unió Monacóval, San Marinóval és a Vatikánnal. A három kisállam, Monaco, San Marino és Vatikán eddig speciális pénzügyi megállapodással kötődött Olaszországhoz, illetve Franciaországhoz, ám az effajta egyezmények joga a közös pénz bevezetésével az EU-ra mint intézményre száll át. Az unió azt javasolja, hogy az érintett államok használják hivatalos pénzként az eurót. A tárgyalásokat várhatóan a francia, illetve az olasz kormányzat folytatja majd le az EU-tagországok nevében. Bevonják azonban a megbeszélésekbe az Európai Központi Bankot és a brüsszeli bizottságot is. Kiterjesztik a támogatást