Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

SZERDA, 1998. DEC. 2. EGY SZÁZALÉK 15 • Aida-kollokvium Bankbiztosítók: szerény szerep? • MTI (Budapest) Magyarországon ma még viszonylag ritkán közreműködők a ban­kok a biztosítási termé­kek eladásában, de a szakértők szerint a kö­zös értékesítés hamaro­san fellendül - mondta Trunkó Barnabás, a Ma­gyar Biztosítók Szövetsé­gének fótitkára az V. Ai­da Budapest Biztosítási Kollokvium hétvégi bu­dapesti sajtótájékoztató­ján. A kétévente megrendezett biztosítási kollokvium idei té­mája a bankbiztosítás. A világ több országából érkezett jogá­szok a háromnapos fővárosi konferencián azt vitatják meg, hogy a szektorális zártság el­vének fenntartása mellett ho­gyan működhetnek együtt a bankok a biztosítókkal a ter­mékértékesítésben. A sajtótájékoztatón el­hangzott: gyakorlatilag az egész világon érvényes az a tiltás, miszerint a bankok nem végezhetnek biztosítási tevékenységet és fordítva. Nem tiltja viszont a szabá­lyozást azt, hogy a bankok biztosítót alapítsanak, illetve tulajdont szerezzenek bizto­sítókban. Erre Magyarorszá­gon és Európában is több példa van, hiszen a holland ABN Amro és az ING Bank működtet biztosítót, s nemré­giben az Erste Bank is beje­lentette, hogy életbiztosítót (alapít Magyarországon. A bankok és a biztosítók között másféle kapcsolat is előfordul: ma már Magyaror­szágon is természetes, hogy egy nagyobb összegű hitel felvételekor fedezeti életbiz­tosítást kérnek a pénzintéze­tek az ügyféltől. Trunkó Barnabás elmond­ta, hogy Magyarországon a biztosításoknak mindössze 5 százalékát kötötték eddig bankok segítségével. Ezzel szemben Franciaországban például a biztosítások mint­egy 61 százalékát kötik pénzintézeteken keresztül. A főtitkár úgy vélte, hogy a helyzet hamarosan Magyar­országon is megváltozik, hi­szen a szakértők szerint is most van az a lélektani pilla­nat, amikor ezen a területen a bankok és a biztosítók együttműködve sokkal jobb eredményt érhetnek el. A főtitkár ennek alátá­masztására elmondta: egy 1997-ben végzett közvéle­ménykutatás szerint a meg­kérdezettek 17 százaléka azt válaszolta, hogy bankfiókban szeretne biztosítást kötni. Ezzel szemben csak 11 szá­zalékuk válaszolta azt, hogy biztosítói irodában szeretne ilyen szerződést aláírni. A közvéleménykutatásból kide­rült az is, hogy az emberek 64 százaléka kifejezetten ott­honában kíván biztosítást kötni. Zavodnyik József, az Állami Biztosításfelügyelet főosztályvezetője elmondta, hogy a bankok és a biztosí­tók együttműködésének ki­fejlődése elsősorban az egy­szerűbb, így például az élet­biztosítások területén várhá­tó. *', Quaestor Business Travel Szegedi Iroda ; 6720 Szeged, Deák F. u. 34. jjtfS1—'' " Tel./fax: 62-424-565, 62-424-564, 62-424-563. IKIM: 1294/95 Last minute Sri Lanka! December 5-15. 149 900 Ft ****szállodában, félpanzióval. A szegedi internet-szolgáltató Díjmentes, 64 kbps bérelt vonali internet-elérés liKKaiiel -nél! Ha december 15-ig megrendeli *: ^ Év végéig díjmentesen használhatja! Az alaphálózati hozzáférés kiépítését is díjmentesen vállaljuk! Egyszeri díjakat sem kell kifizetni! ' Azokra a2 előfizetőkre vonatkozik a kedvezmény, akik az üzemeltetést legalább 1999. december 31-ig vállalják! 6720 Szeged, Feketesas u. 28., http://www.tiszanet.hu • Kéttucat brókercég a szakadék szélén A tőzsde nem nyeröautomata! Ma egyetlen nap alatt van akkora forgalom, mint 1994-ben egy egész év alatt: 18-20 milliárd forint. Ennek ellenére a magyar tőzsde szabad szemmel egyelőre nem látható külföldről - állítja Debreczeni Kálmán, aki egy sikeres brókercég, a Dunainvest Tőzsdeügy­nökség igazgatósági el­nöke. Debreczeni, aki tagja a Tőzsdetanácsnak és a Befektetésvédelmi Alapnak az utóbbi időben azzal is hallatott magáról, hogy több nyilatkozatá­ban sürgette: szigorítsák a szabályokat a tőzsdén és az értékpapírszektor­ban. Nem régiben a Vá­rosi Televízió - gazdasági mellékletünk, az Egy szá­zalék által támogatott ­Capitaly című műsorában beszélt részletesen az anomáliák okairól és a szükséges változásokról. - A biztonságfokozó intéz­kedéseket nemcsak a tőzsdén tartom fontosnak, hanem a tel­jes értékpapírszektorban. Kö­rülbelül 95 brókercég van a pályán, ebből 59 tőzsdetag. Ezen kívül 40-50 olyan befek­tetési szolgáltató van, ame­lyek letéteket kezelnek, vala­mint további 50 árutőzsde-tag. Ennek az egész befektetési szektornak a helyzete rendkí­vül rossz. 1994-ben, a Lupis Brókerház megborulásakor már elkezdtük a javító-szabá­lyozó intézkedéseket szorgal­mazni - részben a Tőzsdefelü­gyelet, részben a Tőzsde felé. A 60 tőzsdetagra van igazából ráhatásunk, mert a tőzsde ko­moly önszabályozó testület. • Melyek lennének a leg­fontosabb szabályok? - Az ügyfelek pénzét, pa­pírját, vagyonát biztonságo­san. elkülönítve kell kezelni. Debreczeni Kálmán: A „zavarosban" nem lehet vigyázni az ügyfél pénzére. (Fotó: Karnok Csaba) hogy azt a brókercég semmi­lyen válsága, netán csődje ne v e ­szélyeztethesse. Ezt legalább a szektor egyharmada nem tartja be. Húsz-huszonöt bró­kercég táncol annak a szaka­déknak a szélén, amelybe ha beletántorognak, az ügyfeleik­nek komoly vagyoni vesztesé­gük lesz. Tíz-tizenöt olyan brókercég van - s ebből 7-8 tőzsdetag -, amely nem elég, hogy súlyosan megsérti a sza­bályokat, de kockázatos tevé­kenységet is folytat. Sokkal több határidős üzletet köt, mint ésszerű volna, vagy olyan ügyfelekkel üzletel, akiknek alvilági, vagy rossz­hiszemű kapcsolatai vannak. Közülük nyolcan már meg is borultak, több családi csőd is bekövetkezett. • Szeged azzal is kitüntet­te magát e folyamatban, hogy két brókercége is csődbement. A CB Bróker és az Enigma Invest prob­lémái mennyire tipikusak? - Nagymértékben. A CB Brókernél - amely céget van szerencsém jól ismerni - egy­értelműen nyilvántartási prob­lémák voltak. Ahol nincs nyil­vántartás, ott a legjobb szán­dék mellett sem lehet ellen­őrizni, hogy megvan-e az ügy­fél pénze. Nem tudok arról, hogy a cég vezetői, munkatár­sai rosszhiszeműek lettek vol­na. Egyszerűen ebben a zava­ros állapotban nem tudtak vi­gyázni az ügyfél pénzére. Az Enigmánál más a helyzet. Ott tudatos, spekulatív alapú rossz­hiszeműséggel állunk szem­ben. Bizonyos értelemben ez is tipikus, de nem annyira gyako­ri, mint a CB esete. • Sokan úgy gondolják, hogy az emberek az utóbbi idők folyamatos tőzsdei emelkedése miatt nem szoktak hozzá ahhoz, hogy veszíthetnek. - Három probléma van. Az első, hogy az ügyfelek egy ré­sze valóban azt hiszi, hogy ez egy nyerőautomata, ahova föl­pakol néhány milliót és utána jön a nyereség. Persze lehet­nek rossz hetek, de a tőzsdén rövid távon is tartósan lehet nyerni. Ez azonban nem igaz, különösen akkor, ha az ügyfe­lek határidős vagy lombard műveletekkel akarnak pénzt keresni. A második gond, hogy sokan nem nézik meg, kire bízzák a pénzüket. Bi­zonytalan hátterű, esetleg al­kalmatlan brókercégeket vá­lasztanak. Itt az Állami Pénz­és Tőkepiaci Felügyeletnek, valamint az önszerveződés so­rán létrejött szervezeteknek van nagy felelőssége, hiszen az ügyfélnek nincs arra lehe­tősége, hogy egy brókercég hitelesséeét maea mesvizssál­Mindennapi kenyerünk - a papír Először tart szakmai bemutatót december 7-én, Szegeden a StoraPapírker vállalat. Az esemény kapcsán kérdeztük az újonnan alakult cég vezér­igazgatóját, Emri Gussi urat, az IKEA és a Pannon GSM korábbi vezetőjét. • Mit fed ez a ma még szokatlan szóösszetétel: StoraPapírker? • Tavaly, amikor a svéd STORA cég megvette a legnagyobb magyarországi papírkereskedelmi vállalatot, végeztünk egy felmérést, s azt tapasz­taltuk: a Papírker neve jól hangzik, van tekinté­lye, annak ellenére, hogy az utóbbi években ­talán, mert nem tudta követni a piaci követel­ményeket - a vállalat gazdálkodásában problé­mák keletkeztek. Úgy gondoltuk ezért, hogy a két cég egybekelése mellett a Papírker neve is összekapcsolható a nemzetközileg elismert, ran­gos STORA-éval. • A svéd anyacég arról nevezetes, hogy a legnagyobb múltú vállalat a világon. • A STORA 710 éve áll fenn, mint részvénytársaság, ami számomra mindenekelőtt azt jelenti: hihetetlen érzéke van a cégnek ahhoz, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz. A tulajdonosokra és az alka­lmazottakra ez a körülmény hatalmas felelősséget is ró, s az, hogy a STORA eddig soha nem került csődhelyzetbe alapvetően annak köszönhető: mindig olyan termékeket és szolgáltatásokat kínált, amelyek találkoztak a vevők igényével. Arra törekszünk, hogy ugyanez a vállalati szemlélet meghonosodjék a magyarországi cégnél is. • Ezekben a napokban - hírek szerint - maga a STORA is átalakuló­ban van. • Decemberben hivatalosan egyesül a világ két legnagyobb fa- és papíripari vállalata, a STORA és az ENZO, melynek jóváhagyása a napokban várható. Ez is olyan lépés, amely hosszú távon biztosít­ja a piaconmaradást és azt, hogy a cég a fejlődés élvonalában maradjon. • Milyen szemléletváltozást vonnak maguk után az említett esemé­nyek a StoraPapírker-nél? • A gazdasági életnek két főszereplője van: az egyik oldalon van a piac, amely bizonyos igényeket megfogalmaz; ezzel szemben áll a termelői-kereskedői ajánlat, ami áruból, illetve szolgáltatásokból tevődik össze. A gyártóknál és a kereskedelmi vállalatoknál akkor képződik eredmény, ha az ajánlat megfelel a piaci igényeknek. A kereslet és a kínálat akkor van összhangban, ha a piac két fő­szereplője között jó a kommunikáció, ami egyaránt történhet üzletkötők, áruházak, PR- és reklámtevékenység, valamint ügyfél­s szolgálat segítségével. Véleményem szerint ezen a téren kell a legnagyobb változtatást elérnünk, ígérni azonban kevés: teljesíteni is kell, az pedig logisztika, jó munkaszervezés nélkül nem megy. Esetünkben a legfontosabb vállalás az, hogy a StoraPapírker-nek mindig van megfelelő árukészlete és abból folyamatosan ki tudja elégíteni a vásárlói igényeket. Az utóbbi hónapokban a cég árukínálata 50 százalékban megváltozott: többfajta cikket tartunk, például ofszet, fénymásoló és színes papírokat is, s ugyanakkor mindez több méretben, többféle grammsúlyban és kiszerelésben áll rendelkezésre. Mindehhez olyan, „módszertani" útmutatóval kiegészített árjegyzéket készítettünk, amely abban is tanácsot ad a vevőnek, hogy miként tudja a legegyszerűbben és a legelőnyösebben beszerezni a szükséges árut. • A magyar vállalatok megszokták, hogy - biztos ami biztos - hosszú távra bespájzoljanak a legfontosabb alap­anyagokból. A StoraPapírker e téren ígér-e változást? • Ha az áru rendelkezésre áll, a vevő, az ügyfél számára a következő legfontosabb szolgáltatás az, hogy ahhoz bármikor hozzájuthasson és ne kelljen hatalmas raktárkészleteket képeznie. Éppen ezért 40%-kal megnöveltük a raktárkapacitásunkat és ma azt is tudjuk garantálni, hogy aki Budapesten reggel 9 óráig rendel, az délután megkapja az árut, aki 13 óráig feladja a rendelését, a következő napon az ország bármely pontján átveheti a szállít­mányt - akár száz kilóról van szó, akár tíz tonnáról. Vagyis tőlünk úgy lehet venni a papírt, mint a Közértben a tejet vagy a kenyeret; nem kell belőle otthon tárolni. • Milyen módon tájékoztatják e lehetőségekről az ügyfeleket? • A telefonügyelet mellett országos ügyfélszolgálati hálózatot hoz­tunk létre. Emellett olyan információt, olyan know how-t is igyek­szünk adni a vevőnek, hogy mindig biztos lehet abban: a legmegfelelőbb papírt vásárolja céljai eléréséhez. Szaktanács­adóink elmondják, hogy farmert például nem szabad fényes papíron reklámozni, autót viszont matt papírfelületen nem érdemes. S ebben a vonatkozásban egyaránt gondolunk a kreatív oldalra - a művészre, aki mondjuk a plakátot megtervezi - és a nyomdára is, amelynek azt meg kell valósítania. Mint tudjuk: nem elég, ha egy különleges papírfajtát kínálunk, ha annak kezelésével a nyomdának állandó gondja van. A most elmondottak természetesen csak ízelítőt adnak mind­abból, amit szegedi bemutatónkon és előadásainkon meg szeretnénk ismertetni jelenlegi és leendő ügyfeleinkkel, kiadókkal, művészekkel, nyomdaipari és reklámszakembe­rekkel. Felkészülten és nagy érdeklődéssel várjuk a személyes találkozást. ja. Akinek működési enge­délye van, annak formális szempontból korrektül, biz­tonságosan kellene működnie. A harmadik probléma, hogy az ügyfelek túlnyomó többsé­ge többletjövedelmét a nyuga­ti életnívó, és -stílus szerint akarja befektetni és fölhasz­nálni. A saját megtakarítási és kockázatvállalási lehetőségein túl vállal rizikót. Ha valaki a teljes tartalékát teszi föl vala­milyen megtakarítási instru­mentumra, és azt veszíti el, vagy egy határidős pozíciónál még ennél is többet, akkor pá­nikba esik, és olyan rossz döntések sorozatát hozza, hogy saját magát teljesen le­nullázza. Egy ilyen szituáció­ban a befektető, esetleg hitele­zője, brókercége olyan megol­dásokhoz is folyamodik, amely kriminalizálódáshoz, és balkanizálódáshoz is vezet. A befektetői mentalitás szem­pontjából, a kockázatvállalási képesség valós föltárása igen fontos dolog. Ez részben az egyén, de részben a brókercé­gek felelőssége. Az ügyfelet a befektetési lehetőségről le kell beszélni, ha azt a kockázatvál­lalási képessége nem engedi meg! 9 Ezt hányan teszik meg a szakmában? - Sajnos kevesen. Ma még erősebb a jutalék utáni vágya­kozás. Ez nagy baj. • A nyári nagy zuhanás hozzájárult-e a tanulási folyamathoz? - Ne legyenek senkinek il­lúziói: pár hónap múlva a? ügyfelek ugyanúgy piramisjá­tékokra és más elvadult befek­tetési formának nevezett hü­lyeségekre fogják költeni a pénzüket, mert ezt, ami most van, rossz álomnak fogják te­kinteni és elfelejtik. Egy társa­dalmi tanulási folyamat évtj­zedekig tart. Márolc Tamás • Bérelhető jármüvek - jövőre Ötmilliárd - buszokra • MTI (Budapest) A Volán-társaságok buszre konstrukciójának megoldására az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) és a közleke­dési tárca forrásából - még az év vége előtt - olyan gazdasági társaságot tervez létrehozni, amelytől a Vo­lán-társaságok lízingelhet­nék, vagy bérelhetnék a bu­szokat - mondta Gansper­ger Gyula, az ÁPV Rt. el­nök-vezérigazgatója. Eredetileg az ÁPV Rt. 5 milliárd forintot szánt a Vo­lán-társaságok buszparkjá­nak rekonstrukciójára, ám ezt az összeget végül a Pos­tabank konszolidációjára fordítják. Az 5 milliárdból 170-180 busszal bővülhetett volna a Volán-társaságok buszpark­ja­Gansperger Gyula azt mondta, hogy az ÁPV Rt. 1­1,5 milliárd forintot, a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium pedig mintegy 2,1 milliárdot tud­na fordítani az új társaság megalapítására és ezt egé­szítenék ki a Volán-társasá­gok saját forrásai. így összességében mintegy 4-5 milliárdos forrás áll a busz­rekonstrukció megvalósítá­sára, magyarázta Gansper­ger Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom