Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

16 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. DEC. 2. Hl l) (i Íj |M í ijV IH^I PRAKTIKUM PRO munkaidőben bruttó 56 forintos percdíj Ön mostantól könnyedén biztosíthatja kollégái elérhetőségét. És ők is könnyen elérhetik Önt. Csak egy Praktikum Pro kezdőcsomag kell hozzá. Mert a Praktikum Pro kezdőcsomag egy mobiltelefon és egy újratölthető Pannon GSM SIM kártya mellett egy 14 400 forintos Praktikum-kártyát is tartalmaz, ami bruttó 18 000 forintnyi beszélgetési lehetőséget biztosít**. Nincs havi díj, nincs részletes szerződés. Nincsenek számlák. Csak feltölti saját, munkatársai kártyáját és máris beszélhetnek - munkaidőben mindössze bruttó 56 forintos percdíjért. És Ön pontosan tudja előre, hogy mekkora költséget jelent elérhetőségük. A Praktikum Pro tarifacsomaggal tehát maximálisan uralhatja a saját és kollégái idejét! A Praktikum Pro csak kezdőcsomagként, mobiltelefon-készülékeink valamelyikével együtt vásárolható meg területi képviseletünkön (Szeged, Széchenyi tér 2/a.) vagy hivatalos viszonteladóinknál. A Praktikum Pro tarifacsomagon kívül két másik, új Praktikum tarifacsomaggal is várjuk Önt üzleteinkben. 'A bruttó 56 forintos percdíj a nappali időszakban (hétköznap 06.00 órától 22.00 óráig) és a kedvezményes időszakban (hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig) a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett telefonhívásokra vonatkozik. "Az utolsó feltöltéstől számítva 90 napig. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 920 0200-as telefonszámon! Ajánlatunk november 25-étől a készlet erejéig tart. A Praktikum Pro kezdőcsomagban található készülékek csak Pannon CSM SIM kártyával használhatók. Az árak az AFA-t tartalmazzák. • Surányi György a jövő évről A szigorúság vezérelv PANNON • •••• Az élvonal. ' GSM • Vízdíjból épül a csatorna A nagy fizeti meg a kicsit Indul a húsmarketing • Budapest (MTI) Átfogó húsmarketing­program elindítását ter­vexi a jövő évben a Ma­gyar Húsiparosok Szö­vetsége (Hússzövetség) ­jelentette be Jankó Fe­renc, a szövetség elnöke nemrégiben Budapesten, a Foodapest '98 élelmi­szeripari szakkiállítá­son. A program célja, hogy a jelenlegi mélypontról elmoz­dítsa a hazai sertéshús-fo­gyasztást. Ehhez legalább 100 millió forintot kell a program népszerűsítésére fordítani. Detrich Tibor, a Hússzövetség marketing bi­zottságának elnöke arról be­szélt, hogy a magyar sertés­hús-fogyasztás a nyolcvanas évek közepén volt a legma­gasabb, akkor fejenként több mint 40 kiló sertéshúst fo­gyasztott a hazai lakosság évente. Magyarországon a sertés­hús-fogyasztás már 30 kilo­gramm alá csökkent. Ennek az az oka, hogy mérséklő­dött a belföldi vásárlóerő és az export mennyisége, de az emberek is „elfordultak" a sertéshústól, főként az isko­lázott és a tehetősebb réte­gek fogyasztanak sokkal ke­vesebbet belőle. Zajkás Gá­bor táplálkozástudományi szakértő arra mutatott rá, hogy a vöröshúsok nélkülöz­hetetlenek az ember egészsé­ges táplálkozása szempont­jából, mert sok nyomelem és vitamin csak ezekkel a hú­sokkal juthat az ember szer­vezetébe. Jankó Ferenc szerint a magyar sertésállományt a je­lenlegi ötmillió darabról 7,3 millióra kellene növelni, hogy jelentős mértékben emelhető legyen a sertéshús­fogyasztás. . Beruház a Graboplast • Györ (MTI) A gyári székhelyű Graboplast Részvénytár­sasághoz tartozó Grabo Kft. négyszázmillió fo­rint értékű környezetvé­delmi beruházás befeje­zését jelentette be az el­múlt hét végén. Tavaly a Graboplast külső és belső szakemberek bevo­násával tudományos eszme­cserét szervezett a műpadló­gyártás során a levegőbe ke­rülő szerves oldószerek mennyiségének lehetséges csökkentéséről. A szakem­berek két alternatívát java­soltak, egyrészt a vizes tech­nológiára való áttérést, amely a hozzáértők szerint költséges, hosszú ideig tartó, bizonytalan eredménnyel já­ró fejlesztést jelentett volna, mivel egy meglevő gyárat és technológiát kellett volna át­alakítani. Ezért legtöbben a gyártás során keletkező ká­ros anyagok égetőműben történő megsemmisítését ajánlották. Végül a Grabop­last vezetése az utóbbi lehe­tőség mellett döntött, annál is inkább, mivel ez a mód­szer már számos külföldi műanyaggyártó cégnél már sikerrel vizsgázott. A szük­séges berendezéseket egy osztrák cégtől vásárolták, a járulékos beruházások és a gépek értéke mintegy négy­százmillió forintra tehető. Az utóbbi tíz évben a Gra­boplast több mint egymilli­árd forintot költött környe­zetvédelmi beruházásokra. Töltsünk tiszta vizet a pohárba címmel a múlt héten a Közéleti Kávé­házban Kiss Pállal, Ma­gyar Vízügyi Kivitelezé­si (MVK) Kft. ügyvezető igazgatójával Rupp Ta­más, a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója beszélgetett. Igazgató az igazgatót, szakem­ber a szakembert fag­gatta, egyenes kérdé­sekre egyenes vála­szok érkeztek. Aminek következtében fillérre pontosan derült ki, hogy mi mennyi a mi kis szegedi vízdíjunk­ban. Ha valaki tüzetesen át­böngészi a Szegedi Vízmű Kft.-tői kapott számláját, első pillantásra észreveheti, hogy a végösszeget két té­tel adja: a vízdíj és a csa­tornadíj. Hogy kerek szá­mokban beszéljünk, a 144 forintos köbméterenkénti díj a 12 százalékos áfa nél­kül csak 128. Amiből 75-öt a vízért, 53-at a csatorna­használatért fizetünk. A mi 128 (avagy 144) forintunk azonban nem ma­rad a Vízmű Kft. kezében ­mondta el egy kérdésre vá­laszolva Rupp Tamás ve­zérigazgató -, mert abból 35 százalékot, 44 forint 30 fillért a szegedi önkor­mányzat Vízügyi Építési Alapjának kasszájába utal­nak (hálózatbérleti díjként, de valójában azért, hogy ebből az összegből újítsa­nak fel és építsenek a Ti­sza-parti városban csator­nákat és vízvezetéket.) A maradék pénz számít saját árbevételnek, amely fedezi a kiadásokat, a Víz­mű 250 alkalmazottjának bérét, s a szennyvíztisztí­tást. Ez utóbbiról tudni kell, hogy egyre költsége­sebb tevékenység, hiszen az iszapot vagy el kell he­lyezni, vagy el kellene égetni. Az egy hónapja áta­dott szennyvíztisztítónak köszönhetően a szegedi szennyvíz 80 százalékát már tisztítják! Sokba kerül a Vízműnél a számlázás is - tudtuk meg Rupp Tamástól. A leg­jobb ügyfelek a nagy cé­gek, amelyek mondjuk 20 ezer köbméter vizet fo­gyasztanak el egy hónap alatt és átutalással, határ­időre fizetnek. A „legnehe­zebb" ügyfél a kisnyugdíjas — sajnos —, hiszen számára is ugyanakkora költséggel kell az egy darab számlát kiállítani az egy köbméte­réről, mint a vállalatoknak a hatalmas fogyasztásról. Ezért mondják a szakembe­rek: minél többet spórolnak a vízzel, a természeti kinccsel az emberek, igen dicséretes módon, az annál több kiadásába kerül a szolgáltatónak. A Magyar Vízügyi Kivi­telezési Kft. akkor lép be a mi kis vízdíjunkról szóló történetbe, amikor jelentke­zik a Vízügyi Építési Alap pénzeire. Szegeden ugyanis • Budapest (MTI) A jövőben is szigorú költségvetési és monetá­ris politikát kell folytatni, hogy a fenntartható gaz­dasági növekedés tartó­san érvényesüljön ­mondta az elmúlt hét vé­gén Surányi György, a jegybank elnöke. Az elnök a tájékoztatón is­mertette a Magyar Nemzeti Bank jövő évre vonatkozó monetáris politikai irányelve­it. Az irányelvek szerint a jegybank a kormánnyal egyet­értésben jó esélyt lát arra, hogy az infláció egyszám­jegyűre csökkenjen 1999-ben. Ez akkor valósulhat meg, ha a gazdaság jövőre 4-5 száza­lékkal bővül, és a folyó fize­tési mérleg deficitje sem ha­ladja meg a kétmilliárd dol­lárt. Surányi György hangoz­tatta: a makrogazdasági célok eléréséhez a nominális bérki­áramlásnak jövőre maximum 13-13,5 százalék között kell maradnia, és a nyugdíjak nö­vekedési üteme is legfeljebb 14 százalék körüli szintet ér­het el. A monetáris politikai irányelvekben azt is rögzítet­ték, hogy a makrogazdasági célok eléréséhez a tőkebeá­ramlásnak nagyjából fedeznie kell a következő évben is a folyó fizetési mérleg hiányát, és a külső feltételek közé tar­tozik az, hogy az Európai Unió növekedési üteme ne romoljon számottevően, azaz ne csökkenjen 2-2,5 százalék alá. Surányi György szerint 1997-98-ban, ha a bérek az eredetileg elképzelt pályán haladtak volna, akkor az inf­láció alacsonyabb szintet ér el. Ráadásul ez esetben, vagyis az alacsonyabb inflá­ció mentén ugyanakkora reál­bér-növekedést lehetett volna realizálni makrogazdasági szinten, mint amilyen az el­múlt két évben bekövetkezett. Idén áttörésnek tekinthető az infláció alakulásában - emel­te ki Surányi György -, hogy hosszú évek óta először, az infláció az eredeti céloknál gyorsabban csökken. A jegybank azt jövendöli, hogy decemberben az egy év­re visszatekintő pénzromlás 12 százalék alá esik vissza. Ez azt jelenti, hogy idén dur­ván 7 százalékkal csökken az infláció éves szinten, amiből a jegybank elnöke szerint mindössze 1-1,5 százalékos csökkenés tekinthető olyan­nak, ami külső tényezők egy­szeri hatásának tudható be. A tervezettnél jobb pénzromlási az elmúlt időszakban nem voltak állami források, a vízhálózat rekonstrukciója, a csatornahálózat fejleszté­se csakis a vízdíjból szár­mazó önkormányzati pénz­ből valósulhat meg. (Nem így van ez például Békés megyében - ott is dolgozik az MVK Kft. -, ahol a terü­let környezetvédelmi beso­rolása miatt címzett állami támogatás, valamint a kör­nyezetvédelmi és a terület­fejlesztési alapok pénzei is igénybe vehetők a csator­na-beruházásokhoz.) Míg 1994, vagyis a ma­gyar-francia vegyes válla­lat megalakulása előtt a vízdíj 10-15 százalékát for­dították fejlesztésekre, ad­trendben ugyanis szerepet ját­szott a nemzetközi piacokon a nyersanyagárak alacsony szintje, illetve a belföldi élel­miszeráraknak a vártnál ki­sebb emelkedése. Surányi György szerint tudatosítani kell a közvéleményben, hogy az állam nem a Postabankot támogatja a tőkerendezéssel, hanem azt a több százezer ál­lampolgárt, aki betétet helye­zett el ott. A tulajdonosok ugyanis a tervek szerint telje­sen elvesztik részesedéseiket, a betétesek pénzét viszont csak úgy lehet megmenteni, ha az adófizetők pénzével az állam kisegíti a bankot szo­rult helyzetéből. A jegybank elnöke arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az ezzel kap­csolatos államadósság-növe­kedés közvetlenül nem befo­lyásolja a pénzpiacokat. Kér­désekre az MNB elnöke alá­húzta, a Postabank elkerülhe­tetlen konszolidálása makro­gazdasági szinten olyan költ­ségként jelentkezik, amelyet már felhasználtak, vagyis a Postabank helyzetének ez évi rendezése nem befolyásolja az idei makrogazdasági folya­matokat. Az azonban kétség­telen, hogy az államadósságot megnöveli. Ezért is fontos, hogy jövőre és az elkövetke­ző években az államháztartás deficitje folyamatosan csök­kenjen, a központi költségve­tés elsődleges egyenlege pe­dig többlettel zárjon. A jegy­bank elnöke kiemelte viszont, hogy az olyan jellegű állami infrastrukturális beruházások mint a metróépítés, az állam­adósságot növelik. A kor­mány és a Fővárosi Önkor­mányzat elkötelezettségei ugyanis együttesen állami te­herként jelentkeznek, ame­lyek rövidebb, hosszabb tá­von megemelik az államadós­ság nagyságát. Más kérdésre válaszolva elmondta: az MNB vezetése szerint 6-12 milliárd dollárra tehető az a sáv, amely opti­mális szintnek tekinthető az MNB devizatartalékainak vo­natkozásában. Jelenleg a több mint 8 milliárd dolláros devi­zatartalékával a jegybank e sávon belül van. Tehát csak akkor kívánja majd az MNB tartalékát növelni, ha normá­lis feltételek mellett juthat plusz forrásokhoz a külső pénzpiacokon. A csúszó-leér­tékelést olyan „nominális kordonnak" tekinti a jegy­bank, amely a pénz- és tőke­piaci szereplőket hosszú tá­von is eligazítja és így ezen árfolyamrezsim sokkal több előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal. dig jelenleg 35-öt. A Sze­gedi Vízmű Kft. 1998-ban 500 millió forintot fizet be az Alapba új csatornák épí­tésére és a vizes hálózat felújítására. Szeged terüle­tének különben a 60 száza­lékát csatornázták eddig. Mivel nemrégiben elkészült a szennyvíztisztító, a jövő­ben még több engedély ki­adása várható. Valószínű­leg kevesen tudják, de a vá­rosban egy ingatlan csator­názása 4-800 ezer forintba kerül, amiből a lakosság 25 ezret fizet. Az MVK Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Pál hozzátette: egy vízve­zeték átlagos életkora 60­100 év, vagyis gondolni kell a cserére. Mivel a víz­hálózat hossza a város alatt 642 kilométer, évi 8-10 ki­lométernyit kell kicserélni ahhoz, hogy ne fussunk ki az időből. Fekete Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom