Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-02 / 282. szám

16 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. DEC. 2. Hl l) (i Íj |M í ijV IH^I PRAKTIKUM PRO munkaidőben bruttó 56 forintos percdíj Ön mostantól könnyedén biztosíthatja kollégái elérhetőségét. És ők is könnyen elérhetik Önt. Csak egy Praktikum Pro kezdőcsomag kell hozzá. Mert a Praktikum Pro kezdőcsomag egy mobiltelefon és egy újratölthető Pannon GSM SIM kártya mellett egy 14 400 forintos Praktikum-kártyát is tartalmaz, ami bruttó 18 000 forintnyi beszélgetési lehetőséget biztosít**. Nincs havi díj, nincs részletes szerződés. Nincsenek számlák. Csak feltölti saját, munkatársai kártyáját és máris beszélhetnek - munkaidőben mindössze bruttó 56 forintos percdíjért. És Ön pontosan tudja előre, hogy mekkora költséget jelent elérhetőségük. A Praktikum Pro tarifacsomaggal tehát maximálisan uralhatja a saját és kollégái idejét! A Praktikum Pro csak kezdőcsomagként, mobiltelefon-készülékeink valamelyikével együtt vásárolható meg területi képviseletünkön (Szeged, Széchenyi tér 2/a.) vagy hivatalos viszonteladóinknál. A Praktikum Pro tarifacsomagon kívül két másik, új Praktikum tarifacsomaggal is várjuk Önt üzleteinkben. 'A bruttó 56 forintos percdíj a nappali időszakban (hétköznap 06.00 órától 22.00 óráig) és a kedvezményes időszakban (hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig) a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett telefonhívásokra vonatkozik. "Az utolsó feltöltéstől számítva 90 napig. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 920 0200-as telefonszámon! Ajánlatunk november 25-étől a készlet erejéig tart. A Praktikum Pro kezdőcsomagban található készülékek csak Pannon CSM SIM kártyával használhatók. Az árak az AFA-t tartalmazzák. • Surányi György a jövő évről A szigorúság vezérelv PANNON • •••• Az élvonal. ' GSM • Vízdíjból épül a csatorna A nagy fizeti meg a kicsit Indul a húsmarketing • Budapest (MTI) Átfogó húsmarketingprogram elindítását tervexi a jövő évben a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) jelentette be Jankó Ferenc, a szövetség elnöke nemrégiben Budapesten, a Foodapest '98 élelmiszeripari szakkiállításon. A program célja, hogy a jelenlegi mélypontról elmozdítsa a hazai sertéshús-fogyasztást. Ehhez legalább 100 millió forintot kell a program népszerűsítésére fordítani. Detrich Tibor, a Hússzövetség marketing bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a magyar sertéshús-fogyasztás a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb, akkor fejenként több mint 40 kiló sertéshúst fogyasztott a hazai lakosság évente. Magyarországon a sertéshús-fogyasztás már 30 kilogramm alá csökkent. Ennek az az oka, hogy mérséklődött a belföldi vásárlóerő és az export mennyisége, de az emberek is „elfordultak" a sertéshústól, főként az iskolázott és a tehetősebb rétegek fogyasztanak sokkal kevesebbet belőle. Zajkás Gábor táplálkozástudományi szakértő arra mutatott rá, hogy a vöröshúsok nélkülözhetetlenek az ember egészséges táplálkozása szempontjából, mert sok nyomelem és vitamin csak ezekkel a húsokkal juthat az ember szervezetébe. Jankó Ferenc szerint a magyar sertésállományt a jelenlegi ötmillió darabról 7,3 millióra kellene növelni, hogy jelentős mértékben emelhető legyen a sertéshúsfogyasztás. . Beruház a Graboplast • Györ (MTI) A gyári székhelyű Graboplast Részvénytársasághoz tartozó Grabo Kft. négyszázmillió forint értékű környezetvédelmi beruházás befejezését jelentette be az elmúlt hét végén. Tavaly a Graboplast külső és belső szakemberek bevonásával tudományos eszmecserét szervezett a műpadlógyártás során a levegőbe kerülő szerves oldószerek mennyiségének lehetséges csökkentéséről. A szakemberek két alternatívát javasoltak, egyrészt a vizes technológiára való áttérést, amely a hozzáértők szerint költséges, hosszú ideig tartó, bizonytalan eredménnyel járó fejlesztést jelentett volna, mivel egy meglevő gyárat és technológiát kellett volna átalakítani. Ezért legtöbben a gyártás során keletkező káros anyagok égetőműben történő megsemmisítését ajánlották. Végül a Graboplast vezetése az utóbbi lehetőség mellett döntött, annál is inkább, mivel ez a módszer már számos külföldi műanyaggyártó cégnél már sikerrel vizsgázott. A szükséges berendezéseket egy osztrák cégtől vásárolták, a járulékos beruházások és a gépek értéke mintegy négyszázmillió forintra tehető. Az utóbbi tíz évben a Graboplast több mint egymilliárd forintot költött környezetvédelmi beruházásokra. Töltsünk tiszta vizet a pohárba címmel a múlt héten a Közéleti Kávéházban Kiss Pállal, Magyar Vízügyi Kivitelezési (MVK) Kft. ügyvezető igazgatójával Rupp Tamás, a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója beszélgetett. Igazgató az igazgatót, szakember a szakembert faggatta, egyenes kérdésekre egyenes válaszok érkeztek. Aminek következtében fillérre pontosan derült ki, hogy mi mennyi a mi kis szegedi vízdíjunkban. Ha valaki tüzetesen átböngészi a Szegedi Vízmű Kft.-tői kapott számláját, első pillantásra észreveheti, hogy a végösszeget két tétel adja: a vízdíj és a csatornadíj. Hogy kerek számokban beszéljünk, a 144 forintos köbméterenkénti díj a 12 százalékos áfa nélkül csak 128. Amiből 75-öt a vízért, 53-at a csatornahasználatért fizetünk. A mi 128 (avagy 144) forintunk azonban nem marad a Vízmű Kft. kezében mondta el egy kérdésre válaszolva Rupp Tamás vezérigazgató -, mert abból 35 százalékot, 44 forint 30 fillért a szegedi önkormányzat Vízügyi Építési Alapjának kasszájába utalnak (hálózatbérleti díjként, de valójában azért, hogy ebből az összegből újítsanak fel és építsenek a Tisza-parti városban csatornákat és vízvezetéket.) A maradék pénz számít saját árbevételnek, amely fedezi a kiadásokat, a Vízmű 250 alkalmazottjának bérét, s a szennyvíztisztítást. Ez utóbbiról tudni kell, hogy egyre költségesebb tevékenység, hiszen az iszapot vagy el kell helyezni, vagy el kellene égetni. Az egy hónapja átadott szennyvíztisztítónak köszönhetően a szegedi szennyvíz 80 százalékát már tisztítják! Sokba kerül a Vízműnél a számlázás is - tudtuk meg Rupp Tamástól. A legjobb ügyfelek a nagy cégek, amelyek mondjuk 20 ezer köbméter vizet fogyasztanak el egy hónap alatt és átutalással, határidőre fizetnek. A „legnehezebb" ügyfél a kisnyugdíjas — sajnos —, hiszen számára is ugyanakkora költséggel kell az egy darab számlát kiállítani az egy köbméteréről, mint a vállalatoknak a hatalmas fogyasztásról. Ezért mondják a szakemberek: minél többet spórolnak a vízzel, a természeti kinccsel az emberek, igen dicséretes módon, az annál több kiadásába kerül a szolgáltatónak. A Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. akkor lép be a mi kis vízdíjunkról szóló történetbe, amikor jelentkezik a Vízügyi Építési Alap pénzeire. Szegeden ugyanis • Budapest (MTI) A jövőben is szigorú költségvetési és monetáris politikát kell folytatni, hogy a fenntartható gazdasági növekedés tartósan érvényesüljön mondta az elmúlt hét végén Surányi György, a jegybank elnöke. Az elnök a tájékoztatón ismertette a Magyar Nemzeti Bank jövő évre vonatkozó monetáris politikai irányelveit. Az irányelvek szerint a jegybank a kormánnyal egyetértésben jó esélyt lát arra, hogy az infláció egyszámjegyűre csökkenjen 1999-ben. Ez akkor valósulhat meg, ha a gazdaság jövőre 4-5 százalékkal bővül, és a folyó fizetési mérleg deficitje sem haladja meg a kétmilliárd dollárt. Surányi György hangoztatta: a makrogazdasági célok eléréséhez a nominális bérkiáramlásnak jövőre maximum 13-13,5 százalék között kell maradnia, és a nyugdíjak növekedési üteme is legfeljebb 14 százalék körüli szintet érhet el. A monetáris politikai irányelvekben azt is rögzítették, hogy a makrogazdasági célok eléréséhez a tőkebeáramlásnak nagyjából fedeznie kell a következő évben is a folyó fizetési mérleg hiányát, és a külső feltételek közé tartozik az, hogy az Európai Unió növekedési üteme ne romoljon számottevően, azaz ne csökkenjen 2-2,5 százalék alá. Surányi György szerint 1997-98-ban, ha a bérek az eredetileg elképzelt pályán haladtak volna, akkor az infláció alacsonyabb szintet ér el. Ráadásul ez esetben, vagyis az alacsonyabb infláció mentén ugyanakkora reálbér-növekedést lehetett volna realizálni makrogazdasági szinten, mint amilyen az elmúlt két évben bekövetkezett. Idén áttörésnek tekinthető az infláció alakulásában - emelte ki Surányi György -, hogy hosszú évek óta először, az infláció az eredeti céloknál gyorsabban csökken. A jegybank azt jövendöli, hogy decemberben az egy évre visszatekintő pénzromlás 12 százalék alá esik vissza. Ez azt jelenti, hogy idén durván 7 százalékkal csökken az infláció éves szinten, amiből a jegybank elnöke szerint mindössze 1-1,5 százalékos csökkenés tekinthető olyannak, ami külső tényezők egyszeri hatásának tudható be. A tervezettnél jobb pénzromlási az elmúlt időszakban nem voltak állami források, a vízhálózat rekonstrukciója, a csatornahálózat fejlesztése csakis a vízdíjból származó önkormányzati pénzből valósulhat meg. (Nem így van ez például Békés megyében - ott is dolgozik az MVK Kft. -, ahol a terület környezetvédelmi besorolása miatt címzett állami támogatás, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési alapok pénzei is igénybe vehetők a csatorna-beruházásokhoz.) Míg 1994, vagyis a magyar-francia vegyes vállalat megalakulása előtt a vízdíj 10-15 százalékát fordították fejlesztésekre, adtrendben ugyanis szerepet játszott a nemzetközi piacokon a nyersanyagárak alacsony szintje, illetve a belföldi élelmiszeráraknak a vártnál kisebb emelkedése. Surányi György szerint tudatosítani kell a közvéleményben, hogy az állam nem a Postabankot támogatja a tőkerendezéssel, hanem azt a több százezer állampolgárt, aki betétet helyezett el ott. A tulajdonosok ugyanis a tervek szerint teljesen elvesztik részesedéseiket, a betétesek pénzét viszont csak úgy lehet megmenteni, ha az adófizetők pénzével az állam kisegíti a bankot szorult helyzetéből. A jegybank elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az ezzel kapcsolatos államadósság-növekedés közvetlenül nem befolyásolja a pénzpiacokat. Kérdésekre az MNB elnöke aláhúzta, a Postabank elkerülhetetlen konszolidálása makrogazdasági szinten olyan költségként jelentkezik, amelyet már felhasználtak, vagyis a Postabank helyzetének ez évi rendezése nem befolyásolja az idei makrogazdasági folyamatokat. Az azonban kétségtelen, hogy az államadósságot megnöveli. Ezért is fontos, hogy jövőre és az elkövetkező években az államháztartás deficitje folyamatosan csökkenjen, a központi költségvetés elsődleges egyenlege pedig többlettel zárjon. A jegybank elnöke kiemelte viszont, hogy az olyan jellegű állami infrastrukturális beruházások mint a metróépítés, az államadósságot növelik. A kormány és a Fővárosi Önkormányzat elkötelezettségei ugyanis együttesen állami teherként jelentkeznek, amelyek rövidebb, hosszabb távon megemelik az államadósság nagyságát. Más kérdésre válaszolva elmondta: az MNB vezetése szerint 6-12 milliárd dollárra tehető az a sáv, amely optimális szintnek tekinthető az MNB devizatartalékainak vonatkozásában. Jelenleg a több mint 8 milliárd dolláros devizatartalékával a jegybank e sávon belül van. Tehát csak akkor kívánja majd az MNB tartalékát növelni, ha normális feltételek mellett juthat plusz forrásokhoz a külső pénzpiacokon. A csúszó-leértékelést olyan „nominális kordonnak" tekinti a jegybank, amely a pénz- és tőkepiaci szereplőket hosszú távon is eligazítja és így ezen árfolyamrezsim sokkal több előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal. dig jelenleg 35-öt. A Szegedi Vízmű Kft. 1998-ban 500 millió forintot fizet be az Alapba új csatornák építésére és a vizes hálózat felújítására. Szeged területének különben a 60 százalékát csatornázták eddig. Mivel nemrégiben elkészült a szennyvíztisztító, a jövőben még több engedély kiadása várható. Valószínűleg kevesen tudják, de a városban egy ingatlan csatornázása 4-800 ezer forintba kerül, amiből a lakosság 25 ezret fizet. Az MVK Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Pál hozzátette: egy vízvezeték átlagos életkora 60100 év, vagyis gondolni kell a cserére. Mivel a vízhálózat hossza a város alatt 642 kilométer, évi 8-10 kilométernyit kell kicserélni ahhoz, hogy ne fussunk ki az időből. Fekete Klára