Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-11 / 290. szám

I DROG SOKK Nyitás: 19 órakor 11-kor a színpadon SHYGYS Bár társadalomtudósaink derekas szorgalommal kutat­ják a tényeket és vizsgálják a számokat, senki nem tudná megmondani, hány szegény is él Magyarországon. Van, aki azt állítja, a népesség egyharmada a létminimum szintjén él, más úgy véli, hogy minden gondunk elle­nére, Közép-Kelet Európa leginkább komfortos országa vagyunk. Ha pedig hazánk régióit vesszük szemügyre, sokan úgy vélik, mi, szege­diek nagyon boldogan hajt­hatjuk álomra a fejünket. Hi­szen ezt a várost messze nem lökdöste oly mélysé­gekbe a munkanélküliség, mint mondjuk Borsod me­gye egyes településeit, s az itt élőknek fogalmuk sincs arról, milyen nyomorúság kínoz sok, dél-baranyai fal­vat. Miközben ezt hallván, már éppen jobb sorsunkat áldva örülnénk szerencsénk­nek, meglátjuk a főtér pad­ján alvó hajléktalant, vagy mondjuk Öreg-Rókuson szembesülhetünk a topron­gyos nyomorral. Akkor hát milyen szegény is a mi Sze­gedünk? (írásunk a lap 9. oldalán.) Román füstadó Egy ország, ahol csak építették a gyárakat. (2. oldal) MEGERKEZTEK' AZ EXTRÉM RAURUHÁKI Vajon azon hányan botránkoznak még meg, ha a Belváros forgalmas utcáin mutogatja magát a nyomor... (Fotó: Nagy László) 1999 költségvetése: adékkal a hiány ellen A korábbiakhoz ha­sonlatos, de egy kissé „fideszes" is lesz 1999 városi költségvetése. Az elözö évek gyakorlatá­val megegyezik, hogy csak az inflációnál jóval alacsonyabb mértékben nőnek a központi költ­ségvetésből származó bevételek. Ennek ellen­súlyozására egyrészt a helyi adók növelésére, másrészt a működési ki­adások csökkentésére kényszerül az önkor­mányzat. Szeged jövő évi költség­vetési tervkoncepciója ma kerül a közgyűlés elé. A képviselőkre vár, hogy vála­szoljanak a kérdésre: a vár­ható 345 millió forint műkö­dési hiány jelentette „költ­ségvetési lyuk" hogyan stoppolható be. Az 1999. év városi költségvetésének fő jellemzőit rögzítő, az önkor­mányzati intézmények pénz­ügyi terveit megalapozó koncepcióról Dobó János­sal, a Fidesz-MPP képvi­selőjével, a pénzügyi bizott­ság elnökével beszélgettünk. A szegedi önkormányzat 1997 végéig hitelek fölvéte­le nélkül oldotta meg felada­tait. Ahogy szűkültek a Pénzforrások, úgy kénysze­rült kölcsönre a város. Az állami „nagykalapból" ide csorduló pénzpatak mind­össze 5-6 százalékkal na­gyobb hozamú, mint a tava­lyi. Szeged eladósodásának oka az elmúlt egy-két évben a pénzügyi lehetőségeket meghaladó túlköltekezés is. A város várható év végi hi­telállománya megközelíti az 1,8 milliárd forintot. Ebből a költségvetést terhelő hitelál­lomány 1,2 milliárd forint, ami évenként 450-600 mil­lió forint többletterhet ró a városra. A felhalmozási kiadások az előző két évben 20 száza­lékra nőhettek, mert az ön­kormányzat mobilizálható vagyonát és a privatizációs, egyszeri bevételeket is így használta föl. Jövőre azon­ban - mondta a pénzügyi bi­zottság elnöke - fejleszteni csakis hitel terhére lehetne. Ám e lehetőségtől elriaszt a tény, hogy az előző városve­zetés 1,3 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást ha­gyott örökül a maiakra. Márpedig ha a központi pénzforrás szűkül, hitelt föl­venni meg már képtelenség, akkor marad a jól húzó vál­lalkozók és társadalmi réte­gek további terhelése, illetve a karcsúsítás. így aztán Sze­ged város új önkormányzata a törvény által előírt maxi­mumra, 17 ezrelékre kívánja emelni az iparűzési adót. A tervek szerint 33 százalékkal nő a gépjárműadó, az évi alaptétel 600 forintról 800­ra. A polgármester javasolja az építményadó bevezetésé­nek a megfontolását - a kommunális adó helyett. A működési kiadások karcsúsíthatok: az intéz­ményrendszerben nagyok a tartalékok - fogalmazott a pénzügyi bizottság elnöke. Átvilágítják, s ennek alapján szűkítik egyrészt az önként vállalt önkormányzati fel­adatok körét, másrészt az intézményrendszert. A dön­tést februárra ígérik. A kon­cepció alkotói saját intéz­ményrendszerükön belül nem tekintik kötelezőnek a személyi juttatás folyamatos növelését sem. Ellenben a pénzügyi bizottság javasolja az energiaracionalizálást. Az idei 4 millióról - a korábbi bizottsági és tanács­noki alapok egyesítésével ­131 millióra emelkedne a polgármester kizárólagos rendelkezésére álló pénz­ügyi alap. A polgármester dönt az 50 millió forintos intervenciós alap fölhaszná­lásáról is. Az egyéni válasz­tókerületi képviselői alap megmarad. A városi önkormányzat jövő évi költségvetése még csak a stílus változásáról, a hatékonyságról üzen - ké­szítőinek szándéka szerint. Az ezredfordulóra azonban - ígérte a pénzügyi bizottság elnöke - már új felfogású, az úgynevezett nullabázisú költségvetést készítenek. Újszászi Ilona Sándorfalvi baleset • Munkatársunktól Súlyos közlekedési baleset történt tegnap, az esti órákban Sándorfalván, ahol egy men­tőautó és egy Lada ütközött. A mentőben lévő beteg és az au­tó két utasa súlyosan, a har­madik, illetve a mentőápoló könnyebben sérült meg, akiket azonnal kórházba szállítottak. A baleset körülményeit a továbbiakban a rendőrség szakérők bevonásával vizsgál­ja­A Gutenberg-ügy Új tulajdonos - új vendégkör Középkorúak elit szórakozóhelye nosztalgia élőzenével 20 órától Szent Mihály u A szegedi közgyűlés oktatási bizottságának tegnap esti ülése után nem vett új fordulatot a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközép­iskola és Gimnázium el­költöztetésének és a Gu­tenberg János Altalános Iskola bezárásának ügye. A szegedi közgyűlés okta­tási bizottsága olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a mai közgyűlés elé, amely szerint a közoktatási iroda 1999. februárra részletes előterjesztést készít majd a Kossuth Zsuzsanna középis­kolának a Gutenberg iskolá­ban való elhelyezéséről, vala­mint a Gutenberg iskola és a Kodály Téri Általános Iskola oly módon való összevonásá­ról, hogy az előbbi intézmény valamennyi tanulóját az utób­bi fogadja be. A testület ülé­sére ismét megtelt a városhá­za díszterme az érintett isko­lák pedagógusaival. A feszült hangulatú hallgatóságnak szó­ló felvilágosító-puhító gesz­tusként a bizottság összevonta az iskolabezárási ügyet és a városi költségvetési koncep­ció ugyancsak napirenden lévő megtárgyalását, s így az eseményen jóformán több szó esett a város nehéz anyagi .helyzetéről, mint az iskolák sorsáról. Az iskolaügyben be­terjesztett javaslattal kapcso­latban a bizottság szocialista és szabaddemokrata tagja kér­te, hogy a közgyűlés egyelőre ne kösse össze a középiskola elköltöztetésének és az általá­nos iskolák összevonásának tervét, ezt azonban a bizottság leszavazta. Az ülésen felszó­lalt Lung Milán, a szerb ki­sebbségi önkormányzat helyi elnöke, és kifogásolta, hogy a szerb nyelvi oktatást folytató Gutenberg iskola bezárásakor a városi önkormányzat nem veszi figyelembe tiltakozásu­kat. Füredi Ildikó, a Guten­berg iskola igazgatója az ülé­sen egy- felmérésről számolt be a testület előtt, amelyet az intézményben tanuló gyerme­kek szülei között végeztek el. Arra a kérdésre, hogy az isko­la összevonása esetén átvin­nék-e gyermekeiket a Kodály téri iskolába, a választ adó 243 szülő közül 212 felelt nemmel, 20 pedig azzal a fel­tétellel mondott igent, hogy az osztályfőnök és a tanárok követik a gyerekeket... S. P. S. Koszovói túra, Mórahalomig A békésen alvó gyermeknek fogalma nincs, mekkora út áll mögötte, mi vár még rá... (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Evek óta mozgalmas az élet a déli határszakaszon. A jugoszláviai háborús esemé­nyek családokat kényszerí­tenek arra, hogy máshol ke­ressék a boldogulást. Bosz­nia után újabban Koszovó­ból érkeznek csoportok, je­lennek meg olyanok, akik útlevél nélkül vágnak neki a világnak, hogy megtalálják benne helyüket. Az út a jövőbe: Magyarországon át vezet. Tegnap délelőtt a mó­rahalmi határőröknek akadt tennivalójuk egy „zöldhatá­ros" csoport miatt. Ásottha­lomról kapták az értesítést: érdemes lesz nyitott szem­mel járniuk, mivel jugoszlá­viai menekültek nyüzsög­nek. A koszovóiak belefu­tottak a határőrök karjaiba, akik felvilágosították őket, ez még nem a Kánaán, vi­szont módjukban áll mene­dékjogot kérni. (Cikkünk az 5. oldalon.) Ky/i Orbán, a kormány és a nyilvánosság (3. oldal) ^^^^^ f ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAG PÉNTEK, 1998. DEC. 11., 88/290. ÁRA TELE-7-TEL: 45 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) • Szegedi szegények: a város figyel rájuk A segélyek 877 milliója beindul a színpadon a

Next

/
Oldalképek
Tartalom