Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-11 / 290. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. DEC. 11. kommentár Román füstadó Tkj agyon fontos döntésre szánta el magát a román 1V vezetés, és nyilván tudják azt is, hogy ezzel mi­lyen terheket vesznek a nyakukba. Bátran kijelent­hetjük, Románia jövőjét az határozza meg, hogy ké­pesek lesznek-e végre megkezdeni a gazdaság átala­kítását, a privatizáció felgyorsítását, és a veszteséget nagyüzemi módon termelő vállalatok bezárását, fel­számolását. Ahhoz, hogy az ügy súlyát kellően érezni tudjuk, kicsit messzebbre kell visszamennünk az időben. A bukott román kommunista rendszer valósággal hob­bit űzött abból, hogy gyárakat épített. Szép nagyokat, városok szélére, mezők közepébe, vagy akárhová, a lényeg az, hogy füstöljön. Füstölt is pár évtizedig, s amíg a hitelek tartották bennük a lelket, illetve a füstöt, nem tűnt fel, hogy veszteségesen termelnek. Igaz, a tervgazdaságban nem is a profitorientált pia­ci magatartás az elsődleges cél. Ezek a gyárak remek alkalmat nyújtottak arra, hogy például az erdélyi magyar városokba munkaerőt hozzanak, s talán nem nehéz kitalálni, de erre a célra Románia más részeiből telepitették át emberek százezreit. Tartott mindez addig, amíg ki nem derült, hogy gazdasági szempontok szerint a kommunizmus a totális csőd felé vezető legbiztosabb út, s ekkor, többek között ezért, megtörtént a rendszerváltozás Romániában. Aztán viszont nem történt semmi. Most elszánta ma­gát a román kormány, mást nem is tehetett, mert óri­ási erővel sodródtak a gazdasági csőd felé, éppen azért, mert a cégek túlnyomó többsége ma már nem füstöt, hanem veszteséget termel. A lépések viszont még óvatosak, bizonytalanok, következményei beláthatatlanok. Egyetlen apró­ság az óvatos román gazdaságpolitika tárházából: Romániában egyelőre nincsen csődtörvény, noha az alapvető piaci szabályzásnak része kellene legyen. Nem véletlen persze mindez: ha lenne csődtörvény, akkor nem a most bezárásra ítélt harminc vállalat, hanem több száz hasonló helyzetben lévő gyár sorsa megpecsételődne, hiszen bármelyik hitelező megin­díthatná a felszámolási eljárást. Minden további ha­logatás azonban csak időhúzás: ha Románia köze­lebb szeretne kerülni Európához, komoly áldozato­kat kell hoznia. Például olyat, mint amire most ké­szül. Átadták a Nobel-díjakat [4E3 • Ahol eldöntötték Üzembezárások • Bukarest (MTI) A román kormány el­döntötte, hogy megkez­di a veszteséges üze­mek bezárását. A ter­vek szerint nem egé­szen egy hónap alatt 30 vállalat felszámolása történik meg, ami egy­ben 70 ezer dolgozó el­bocsátását jelenti ak­kor, amikor a kormány nem tudott megegyezni a szakszervezetekkel a szigorprogramhoz kért féléves „tüszszünetröl". - A kormány az utolsó órában döntött - hangsú­lyozta csütörtöki számában a Ziarul Financiar román gazdasági napilap. A cél az, hogy az említett 30 vállalat bezárásával, valamint a veszteséges cégek tevé­kenységének szűkítésével ­mindenekelőtt a bányászat­ban - a lehető legrövidebb időn belül lefaragjanak a gazdaság összes veszteségé­ből 15 százalékot. A jövő év végére további 15 százalák­kal kell csökkenteni a vesz­teségeket. A román gazda­ság már nem képes elviselni azokat a termelési vesztesé­geket, amelyek valóban kri­tikus helyzetet teremthetnek - idézte a lap Radu Vasile miniszterelnököt. Radu Sar­bu, a román Állami Va­gyonalap elnöke továbbra sem kívánta megnevezni a bezárásra Ítélt vállalatokat. Ehelyett azt mondta el, hogy a felszámolás 14 vál­lalatnál már megkezdődött, hat vállalatnál az eljárás megindításáról döntöttek, további tíz vállalat esetében pedig a jövő héten hozzák meg ezt a döntést. - A szóban forgó 30 vál­lalat vesztesége 1998-ban 2 billió lej volt, adósságaik el­érik a 10 billió lejt. A bezá­rások után mintegy 70 ezer dolgozó válik munkanélkü­livé, akik egy évig a havi át­lagfizetést kapják majd ­mondta Sarbu. A tömeges elbocsátások társadalmi hatását nehéz előre megjósolni. KISÁRUHÁZ Szeged, Boross J. u. 6-14. Tel.: 426-664. HORGÁSZCIKK- ÉS JÁTÉKVÁSÁR Silstar, Burestar orsók, legók, rádiós autók, babák 20-30% engedménnyel. Üzletünk mellett nagykereskedésünk várja a viszonteladókat. XVI. Károly Gusztáv (jobbról) svéd királytól Horst Störmer fizikus vette át a Nobel-díjat. (MTI Telefotó) • Stockholm, Osló (MTI) Átadták csütörtökön a No­bel-díjakat a rangos díj idei ki­tüntetettjeinek. Stockholm központi koncerttermében XVI. Károly Gusztáv svéd ki­rály nyújtotta át a 7,6 millió svéd koronával díjazott kitün­tetést az Amerikában kutató német fizikusnak, Horst Stör­mernek, a közgazdasági díjat a Nagy-Birtanniában dolgozó in­diai Armartya Sennek, az iro­dalmit Jósé Saramago portugál írónak. A kémiait egy brit és egy amerikai tudós kapta, de az Ausztriából származó ame­rikai Walter Kohn családi ok­ból nem lehetett jelen a díjki­osztáson. A Nobel-békedíjat szokás szerint Oslóban nyúj­tották át a két idei kitüntetett­nek, John Hume és Dávid Trimble északír politikusoknak. • Rio de Janeiro (MTI) Chile álláspontja a Pino­chet-ügyben az állami szuve­renitás alapelvein nyugszik, nem pedig személyek védel­mén - jelentette ki csütörtö­kön Rio de Janeiróban Eduar­do Frei chilei elnök, aki a la­Ötmilliós jutalom? • Zágráb (MTI) A washingtoni cáfolat el­lenére az amerikai elnök bal­káni különmegbízottja lehet­ségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok 5 millió dollár jutalmat fizessen an­nak, aki segítséget nyújt a há­borús bűnökkel vádolt, volt boszniai szerb vezetők elfogá­sához. Az állítólagos amerikai jutalmazási szándékról né­hány nappal ezelőtt az ameri­kai sajtó adott hírt, az értesü­lést azonban cáfolta a wa­shingtoni kormányzat. A bal­káni országok tömegtájékoz­tatásában is ismertetett ameri­kai sajtóértesülés szerint Wa­shington állítólag Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladic volt boszniai szerb főparancsnok elfogásának segítését jutal­mazná 5 millió dollárral. A kérdést Róbert Gelbard, az amerikai elnök balkáni kü­lönmegbízottja vetette fel is­mét szerdán véget ért boszniai látogatásán. A csütörtöki zág­rábi napilapok beszámolói szerint Gelbard Szarajevóban újságíróknak elmondta, hogy országa kész lenne pénzjutal­mat fizetni olyan gyanúsítot­tak elfogásáért, akik a vádak szerint háborús bűnöket kö­vettek el a volt Jugoszlávia te­rületén. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kongresszus szeptemberben olyan törvényt fogadott el, amelynek alapján pénzjutalmat fizethetnének ki, akár 5 millió dollárig is. El­mondta, hogy a lehetőségeket nagy figyelemmel tanulmá­nyozzák, és a pénzjutalom be­vezetésének módszere meg­felelő körülmények között használható lenne. Pinochet-ügy tin-amerikai déli közös piac, a Mercosiir államfőinek csúcs­értekezletén beszélt csütörtö­kön. Ebben az ügyben védel­münk a nemzetközi jog alap­elveire épül, és ezek egyike az államok igazságszolgáltatásá­nak tisztéletben tartása. Ha ezt nem tiszteljük, lesznek a mi­énkhez hasonló olyan kis or­szágok, amelyeknek nem lesz érdekérvényesítő képessége ­tette hozzá a chilei elnök. Egyben üdvözölte a szerdán a Mercosur országai által aláírt nyilatkozatot, amely az ügy­ben támogatásáról biztosítja a chilei kormányt. ARAL Akar Ön a partnerünk lenni?! Lehetőséget kínálunk Önnek, hogy bekapcsolódhasson a magyarországi Arai benzinkúthálózat működésébe SZEGEDEN. Benzinkút-vállalkozót keresünk Amennyiben Önt vállalkozói gondolkodásmód, jó szervezőkészség és csapatszellem jellemzi, valamint ren­delkezik kereskedelmi tapasztalattal, megfelelő anyagi hát­térrel, úgy mi a következőket biztosítjuk az Ön számára: • az Arai nyugat-európai szabványa szerint felépített benzinkútkomplexum üzemeltetését • a világon mindenütt megbecsült magas színvonalú kenőanyagok forgalmazását • cégünk jól bevált know-how-ját, valamint folyamatos továbbképzést és szaktanácsadást • vállalkozói szabadságot NÉMETNYELV-TUDÁS ELŐNYT JELENT A pályázatot a következő címre küldje: Arai Hungária Kft., 1115 Budapest, Etele út 68. Wagner Csaba, marketing osztály, Tel.: 06 (309) 218-861 Hivatalos vádemelés • Madrid (MTI) Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró hivatalosan vá­dat emelt Augusto Pinochet chilei exdiktátor ellen. A jo­gász, aki októberben elérte a tábornok londoni őrizetbe vételét, csütörtökön Madrid­ban határozatot hozott a bí­rósági eljárás megnyitásáról. Garzon az emberiség elleni bűntett címén emelt vádat Pinochet ellen és szorgal­mazta számláinak befa­gyasztását szerte a világon. A 285 oldalas vádirat több mint háromezer ember halá­láért vagy eltűnéséért teszi felelőssé Pinochetet, aki 1973 és 1990 között vaskéz­zel irányította a dél-amerikai országot. Az első részlet • Szöul (MTI) A dél-koreai gazdasági helyzet stabilizálódása jele­ként értékelik nemzetközi pénzügyi szakértők azt, hogy Szöul időben törleszte­ni tudta tartozása első részle­tét. Dél-Korea 2,8 milliárd dollárt fizetett vissza a Nem­zetközi Valutaalapnak abból a 21 milliárd dollárból, amit tavaly vett fel az IMF-től. A Nemzetközi Valutaalap a válságból való kilábalás ér­dekében egy összesen 58 milliárd dolláros hitelcsoma­got szervezett tavaly Dél­Korea számára, ennek része volt a 21 milliárd dolláros IMF-hitel. NATO­ellenesek • Moszkva (MTI) Az orosz törvényhozás al­sóházában csütörtökön a bal­oldali többség kezdeménye­zésére több hónaposra terve­zett meghallgatások kezdőd­tek a NATO-bővítésről és más biztonságpolitikai kér­désekről. Szergej Baburin, az állami duma alelnöke megnyitó beszédében annak a véleményének adott han­got, hogy a NATO keleti irá­nyú terjeszkedése „Európa destabilizációjának egész rendszerét" jelenti. Kurd önégeté • Nicosia (MTI) Egy kurd féri a ciprusi francia nagykövetség előtt gyúlékony folyadékkal leön­tötte és meggyújtotta magát tiltakozásul, amiért egy fran­cia vizsgálóbíró kihallgatta Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt Rómában rendőri ellenőrzés alatt élő vezetőjét. A tiltakozót a kíséretében lé­vő kurdok takarókkal borítot­ták be s eloltották a lángokat, de az illető így is komoly sé­rüléseket szenvedett. Összesítés • Pristina (MTI) A koszovói válság nyolc hónapja alatt legalább más­fél ezer albánt vettek őrizet­be. Kilencszázat elraboltak, illetve ennyien tűntek el a többségében albánok lakta szerbiai tartományban - kö­zölte csütörtökön a koszovói Albán Politikai Foglyok Szövetsége. A szervezet adatai szerint a szerb állami hatóságok eddig 82 albánt sújtottak több éves börtön­büntetéssel, Koszovón kívül eső szerbiai börtönökben pe­dig 55 albán politikai fog­lyot őriznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom