Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-10 / 263. szám

9 HÖOK-küldöttgyülés volt Szegeden UNIVERSITAS • Doktoranduszok óradíja a JATE-n Jár a pénz, de nem jut Doktorandusz hallgató órát tart a bölcsészkaron. Szemben az egyetem vezetésével. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tisztújító küldöttgyű­lést tartott Szegeden a Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konfe­renciája (HOÓK) szom­baton. A szervezet élére a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem filozófia­szociológia szakos hall­gatóját, Kucsera Tamás Gergelyt választották meg a küldöttek. A sza­vazások eredménye­képpen megújult az el­nökség és a felügyelő bizottság is. Szegeden tartotta tisztújí­tó közgyűlését a HÖOK szombaton a JATE jogi ka­rának első emeleti előadó­termében. A felsőoktatási intézmények hallgatói ön­kormányzatainak küldöttei egész napos ülésükön meg­választották az országos di­ákszervezet elnökét a lekö­szönő Skultéty Tamás he­lyett, továbbá az elnökség, valamint a felügyelő bizott­ság tagjait. A szavazások előtt a közgyűlés egyhangú­lag elfogadta az elnökség egy éves munkájáról készí­tett beszámolót. A doku­mentum tartalmazta minda­zokat az elért eredménye­ket, elnyert pályázatokat, megrendezett konferenciá­kat, amelyek az elnök, illet­ve a különböző területekért - például külügyek, jogi, gazdasági ügyek - felelős elnökségi tagok nevéhez fű­ződnek. A küldöttek a vá­lasztmány és a felügyelő bi­zottság beszámolójáról is szavaztak, és mindkettőt el­fogadták. A választmányi beszámolóban Skultéty Ta­más, a testület elnöke az ak­tuális témákról, így például az utazási kedvezmény­rendszerről folyó tárgyalá­sokról tájékoztatta a hallga­tókat. A legfontosabb napi­rendi pont, az elnökválasz­tás több órán keresztül zaj­lott. Az elnöki posztért ket­ten versenyeztek: a huszon­két éves Kucsera Tamás Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának fi­lozófia-szociológia szakos hallgatója, aki 1997 novem­berétől a HÖOK elnökségé­nek tagja, a szervezet dele­gáltja a Magyar Akkreditá­ciós Bizottságban, és a hu­szonhárom éves Kátai Gá­bor, a kaposvári Csokonai • Munkatársunktól Az alábbiakban rész­leteket olvashatnak a HÖOK hétvégén megvá­lasztott elnökének, Ku­csera Tamás Gergelynek a programjából. „A fel- és eltűnő oktatás­és ifjúságpolitikai koncepci­ók állandó készültséget és frissességet igényelnének. Ezzel szemben az elmúlt időszakban a HÖOK reakci­óideje megnőtt, és jellemző­en a válaszadásra rendezke­dett be. A jövőben e stílustól mindénképpen el kell moz­dulnunk. Célom (...) egy sa­ját felsőoktatáspolitikai-hall­gatói érdekvédelmi koncep­ció alapos kidolgozása, of­fenzív és következetes kép­viselete, amely hosszú távon az eddigieknél jelentősebb eredményeket hozhat magá­val. Kérdéses (...), hogy a HÖOK-nak és a hallgatói önkormányzatoknak tevé­kenységük fő hangsúlyát va­lóban a szolgáltató gazdasá­gi egységek kialakítására és működtetésére kell áthelyez­ni? Szilárd meggyőződésem, Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola negyedéves tanító szakos és harmadéves új­ságíró szakos diákja, aki szeptemberig a helyi hallga­tói önkormányzat elnöke volt, jelenleg a HÖOK alel­nöke. Mindkét jelölt öt-öt perc­ben fejthette ki programját, majd a küldöttek huszonöt percen keresztül bombázták őket kérdéseikkel, illetve a jelöltek távollétében is megvitatták a két elnöki programot. Ezek után titkos szavazással döntöttek az el­nök személyéről. A két je­lölt közül 72:65 arányban Kucsera Tamás Gergely győzött, így január elsejétől egy éven keresztül ő áll majd a szervezet élén. A megválasztott elnök javas­latot tett a közgyűlésnek az elnökség tagjaira, akikről a küldöttek szintén titkosan szavaztak. Valamennyi ja­vasolt személy elnyerte a szükséges számú szavaza­tot. Az elnökség tagja lett Joó Kinga (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsé­szettudományi Kar, kül­ügyek), Kiséry Ágnes (Ja­nus Pannonius Tudománye­gyetem, szociális ügyek), Boros Bánk Levente (Mis­kolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogi ügyek, politikai kapcsolat­tartás és érdekképviselet), Bosnyák Péter (Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisko­la, pedagógus ügyek, a kommunikáció erősítése a Hökök irányába), Molnár Szabolcs (Budapesti Mű­szaki Egyetem, gazdasági ügyek), Nagy Péter (Buda­pesti Műszaki Egyetem, in­formatika a HÖOK-on be­lül) és Ollár Tamás (Vesz­prémi Egyetem, regionalitás és a HÖOK delegáltja a Magyar Aklcreditációs Bi­zottságba). Az elnökkel együtt tíz tagú elnökségbe további két tagot a Dokto­randuszok Országos Szö­vetsége delegál majd. A közgyűlés végén megvá­lasztották a három tagú fel­ügyelő bizottságot, amely­ben Erdőközi Orsolya (Ká­roli Gáspár Református Egyetem), Nyári Zsolt (Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) és Szabó Zoltán (Gödöllői Agrártudományi Egyetem) foglal helyet. Hegedűs Szabolcs hogy először a törvény adta képviseleti formát kellene élettel feltölteni, mely bizto­sítaná a hallgatók egyéni és kollektív jogait, és ezek eset­leges további erősítését. Mindezek mellett a hallgatói szociális rendszer fejlesztése égetően szükséges az utóbbi években összességében ta­pasztalható értékvesztési fo­lyamatot (normatívák érté­kének csökkenése stb.) meg kell állítani, és vissza kell fordítani. A feladatokat (...) négy fő területre osztottam: a -hallgatói önkormányzatok érdekképviseleti lehetőségei­nek, tevékenységének erősí­tése, a HÖOK képviseleti te­vékenységének ellátása, a hallgatói ellátórendszer fej­lesztése és a HÖOK szerve­zetének, gazdasági érdekelt­ségeinek napi szintű működ­tetése. A helyi akut problé­mák kezelésére egy olyan HÖOK-on belüli jogsegély­szolgálatot kell életre hívni, amely egy héten belül meg­oldási javaslatokat képes nyújtani bármely intézmény hallgatói önkormányzatának egyedi kérése alapján. Nincs pénz a doktoran­dusz hallgatók óradíjá­nak kifizetésére a József Attila Tudományegyete­men - mondja az intéz­mény vezetése. Mivel azonban törvény kötelezi az egyetemet óradíj fize­tésére, a doktori képzés­ben részt vevők a befize­tett tandíjukból kapják vissza óradíjukat. Az in­tézménynek így az az ér­deke, hogy a hallgatók ne részesüljenek tandíj­mentességben. A hallatái önkormányzat szerint ez a szabályozás törvényte­len. A JATE-n tanuló doktoran­dusz hallgatóknak ezentúl heti négy óra helyett legalább hat órát kell tanítaniuk ahhoz, hogy tandíjmentességet élvez­zenek. Az óraszám emelését az egyetemi tanács határozta el, amikor - bár csupán egyet­len szavazattal - elfogadta az intézmény doktori szabályza­tának, illetve a doktorandusz hallgatók részére nyújtható tá­mogatásokról és az általuk fi­zetendő díjakról és térítések­ről szóló szabályzatának mó­dosítását. Az intézményi sza­bályozás megváltoztatása azért vált szükségessé, mert a 141/1998-as számú kormány­• Munkatársunktól Az Oktatási Minisztéri­um költségvetési javasla­tának elkészítésekor alap­vetően a kormányprog­ramban megfogalmazott feladatok és célkitűzések ­esélyteremtés, minőség­biztosítás, pedagógus bé­rek rendezése - megvaló­sítását tartotta szem előtt. Az Oktatási Minisztérium saját fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatában a felsőoktatás területét illetően prioritást élvezett a felsőok­tatásban foglalkoztatottak bérhelyzetének rendezése (húsz százalék feletti kereset­növekedés), a hallgató jutta­tások növelése, a központi informatikai fejlesztés és a világbanki programok to­rendelet új helyzetet teremtett. A jogszabály kimondja, hogy az állami ösztöndíjban része­sülő első doktori képzésben résztvevők tandíjmentességet élveznek a képzés első két évében, amennyiben az intéz­ményi szabályzatban rögzített óraszámban oktatási tevé­kenységet folytatnak. Az óra­szám emelésével az intéz­mény vezetése azt akarta elér­ni - és ezt Kenesei István tu­dományos rektorhelyettes is elismerte hogy a doktoran­duszok tandíjat fizessenek. Mivel a hallgatók heti hat órá­nál általában kevesebbet taní­tanak, így ezentúl is fizetnek tandíjat. Erre az összegre ­Kenesei István szerint - az egyetemnek azért van szüksé­ge, hogy megoldást találjon a doktoranduszok óradíjának ki­fizetésére. A felsőoktatási tör­vény és egy kormányrendelet ugyanis kötelezővé teszi az óradíj biztosítását a doktori képzésben résztvevők számá­ra, és azt meg is határozza a minimálbér két és fél százalé­kában. Az egyetem költségve­tésében azonban erre a célra nincs külön pénzkeret ­mondja a rektorhelyettes - így eddig ahhoz a megoldáshoz folyamodtak, hogy a hallgatók lemondtak az óradíjukról, és cserébe nem fizettek tandíjat. vábbvitele (a felsőoktatási in­tegráció elindítása). A közok­tatás legfőbb forrását jelentő közoktatási normatívák ter­vezése a Belügyminisztérium fejezetében történik, ám szá­mos szakmai feladat megol­dásához a fedezetet az Okta­tási Minisztérium költségve­tésében biztosítják. így az OM költségvetésében szere­pel forrás a minőségbiztosí­tás feltételrendszerének ki­alakítására (750 millió fo­rint), a Közoktatási Moderni­zációs Közalapítvány támo­gatására (400 millió forint), a tankönyvkiadás támogatására (460 millió forint) és az in­formatikai fejlesztés folytatá­sára, továbbá jelentős forrá­sokat biztosítanak a Nat fe­lülvizsgálatával, pedagógia rendszerek elkészítésével Most azonban az új kormány­rendelet - bizonyos óraszám tanítása mellett - eleve tandíj­mentességben részesíti a diá­kokat, így ahhoz, hogy az egyetem fenntarthassa a ko­rábbi állapotot, meg kellett emelnie a tandíjmentesség el­éréséhez szükséges óraszá­mot. A doktoranduszok tehát befizetik a tandíjat, és azt óra­díjként visszakapják. Ez a megoldás azonban nem alkal­mazható a doktori képzés har­madik évében, amikor vala­mennyi hallgató - feltétel nél­kül - tandíjmentességet élvez. Ekkor tehát tandíjbevételre nem, csupán a hallgatók meg­értésére számít az egyetem. Kenesei István az előzőekhez hozzátette, hogy a doktori programok többsége - több­nyire kutatási pályázatokon nyert pénzből - eddig is fize­tett óradíjat a hallgatóknak. Továbbá az egyetemi szabály­zat nemcsak akkor biztosít tandíjmentességet, ha a dokto­randusz oktat, hanem akkor is, ha egyéb hasznos tevékenysé­get, így például kutató munkát végez. A JATE-n jelenleg két­száznyolc állami ösztöndíjas doktorandusz hallgató tanul, és többségük tanít is. Nekik egy-egy óra után négyszázhu­szonöt forint jár, és oktató munkát három-három és fél kapcsolatos munkálatokhoz. Összességében az Oktatási Minisztérium költségvetése jelentős mértékben (mintegy huszonhét százalékkal, har­minc milliárd forinttal) nö­vekszik az 1999. költségveté­si évben. A közoktatási intéz­mények finanszírozása a kö­zoktatási normatívákon ke­resztül történik 1999-ben, a normatívák összege 32 milli­árd forinttal növekszik. Az óvodai nevelésre 18,9 száza­lékkal, az iskolai oktatásra összességében 13,4 százalék­kal, a szakképzésre 10,7 szá­zalékkal jut több pénz. Ez a forrásnövekedés megteremti a kormányprogramban is sze­replő, mintegy 17-18 százalé­kos pedagógusbér-növekedés lehetőségét. A pedagógusbé­rek várhatóan az év elejétől hónapig végeznek. A dokto­randuszok tizenkét hónapon keresztül fizetnek tandíjat, ha­vonta háromezer forintot. A hallgatói önkormányzat - amely a doktoranduszok ér­dekeit is képviseli az egyete­mi tanács előtt - nem tudja el­fogadni, hogy a diákok heti hat órát tanítsanak a tandíj­mentesség eléréséhez - mond­ja Németh Lénárd, a Hök el­nöke. Az pedig nem elsősor­ban a hallgatótól függ, hogy mennyit oktat, hanem a tan­székektől, amelyek kiosztják az órákat. Németh Lénárd sze­rint törvénytelen és becsapós az a módszer, hogy a befize­tett tandíjat óradíjként vissza­kapják, mert a kifizetendő óradíjak összege többszöröse lenne a tandíjnak, tehát a dok­torandusz kevesebbet kap, mint amennyi járna. Ráadásul - mondja a Hök-elnök - az óradíj már adóköteles, vagyis a diák a befizetett tandíját adóval terhelve kapja vissza. Az elnök arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy az egyetem jól jár azzal, ha bizonyos órákat doktoranduszok tartanak, mi­vel ha azokat a tárgyakat ta­nársegédek vagy docensek ok­tatnák, akkor nekik nagyobb összegű juttatást kellene fizet­ni. Hegedűs Szabolcs 16 százalékkal, míg szeptem­bertől 19 százalékkal növe­kednének. Az esélyteremtés érdeké­ben az átlagostól jelentősen eltérő mértékben emelkednek a gyógypedagógiai ellátást, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő nor­matívák, a napközis foglalko­zások megtartására biztosított normatíva, a kollégiumi ne­velés és ellátás támogatására szánt forrás. Új központosí­tott jogcímként megjelenik a normatív a normatív támoga­tás rendszerében az 1100 fő alatti kistelepülési - már mű­ködő - iskolák támogatására szolgáló egymilliárd forintos összeg, melyet azon intézmé­nyek vehetnek igénybe, ame­lyek kizárólag 1-4. osztályt működtetnek. A SZAB hírei • Munkatársunktól A fizikai-kémiai munkabi­zottság az MTA fizikai-kémi­ai és szervetlen kémiai bizott­ságával együttműködve hét elaborátumban mutatja be a szakterület legfontosabb ered­ményeit ma fél tizenegykor a SZAB székházában. A népraj­zi munkabizottság és a Ma­gyar Néprajzi Társaság anyagi kultúra szakosztálya felolva­sóülésén hat előadó ismerteti kutatási eredményeit novem­ber 11-én délután fél három­kor. A gyógyszerészeti szak­bizottság, az MGYT Csong­rád megyei szervezete és a SZOTE Gyógyszerésztudo­mányi Kara előadóülésén az új gyógyszertörvényből adódó feladatokról ad tájékoztatást dr. Mikola Bálint és dr. Simon Kiss Gábor ugyanezen a na­pon tizenhét órakor. Három­napos nemzetközi konferencia kezdődik november 12-én fél tízkor, amelyen a Modern Fi­lológiai Társaság szegedi ta­gozatának felkérésére az összehasonlító irodalomtudo­mányban megfigyelhető új tendenciákat értelmezik a fel­kért előadók. A konferenciát Szalay István országgyűlési képviselő, a Picardia Alapít­vány-Szeged elnöke, Galam­bos Gábor a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola főigazgató­ja és Jacqueline Lévi-Valensi, a Verne Gyula Picardiai Egyetem professzora nyitja meg a SZAB székházában. A SZAB tudósklubjának össze­jövetelén Kiss Ádámnak, az Oktatási Minisztérium helyet­tes államtitkárának „A felső­oktatás feladatai a jövő évszá­zadban" című vitaindítóját hallgathatják meg az érdeklő­dők 12-én tizenhét órától. Az analitikai és környezetvédelmi munkabizottság, az MTA kör­nyezeti kémiai bizottságával, valamint a Magyar Zeolit Tár­sasággal közösen szervezett rendezvényén öt kutató tájé­koztat azon összefüggésekről, amelyek feltárásában fáradoz­nak. Gólyabál a tanárképzőn • Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola idei gólyabálját holnap este hét órától a Hun­gária Szállóban rendezik meg. Az aulában fél héttől a Su­garfree zenekar szórakoztatja a vendégeket, majd nyolc óra­kor kezdődik a nyitótánc. A bált a főiskola főigazgatója, Galambos Gábor és a hallga­tói önkormányzat elnöke, Jan­csák Csaba nyitja meg este tíz órakor. Ezt követi a gólyaava­tás. Fél tizenegytől hajnali há­romig az Útközbend zenél, közben fél tizenkettőkor tom­bolasorsolás következik. A vacsorát hét órakor tálalják fel az étteremben, ahol tizenegy óráig a Caffe Café zenekar játszik. A konferenciaterem­ben pedig fél kilenckor az Al­ma Csoport elnevezésű ama­tőr színjátszó társulat ad elő Örkény egyperceseket és Monty Python részleteket. Meghívók a főiskola hallgatói irodáján vásárolhatók. Bulik a Reghösben • Munkatársunktól A Reghős Bendegúz sza­badidőközpont ezen a héten a következő programot kínálja az érdeklődőknek: Holnap este Szécsi Pál es­tet rendeznek. Csütörtökön IQ buli várja az érdeklődőket, a zenemesterek DJ. Káposzta és Fresh lesznek. Pénteken a Moonlight Party résztvevőit egyet fizetsz - kettőt iszol ak­ció váija, és DJ. Mangele ze­néje szórakoztatja. Szombaton este nosztalgia buli lesz a Drank Panthers együttessel. Az elnök programja Fókuszban az oktatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom