Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-10 / 263. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. Nov. 10. » „A kormány fogékony a javaslatainkra" Az életminőség tényezői Vizi E. Szilveszter: A média jobban szereti az Edisonokat. (Fotó: Nagy László) könyvespolc Az idö rövid története Hallgatók, Megalakult a SZIKE • Munkatársunktól Megalakult a Szegedi If­jú Kommunikátorok Egye­sülete (SZIKE), amelynek a JATE bármely nappali ta­gozatos kommunikáció szakos hallgatója tagja le­het. Az egyesület alapvetői célja, hogy segítse a böl­csészkaron működő kom­munikáció szaknak hallga­tóinak képzését, elősegítse a diákok elhelyezkedését, hozzájáruljon a szakról kia­lakult kép javításához. Az érdeklődők Szabó Tibornál jelentkezhetnek a médiatu­dományi tanszéken. Lejár a határidő! • Munkatársunktól A héten jár le a „Szeged­ezredvég (város és ember)" címmel meghirdetett fotópá­lyázat leadási határideje. A fotópályázatot a JATE Kul­turális Kuratóriuma az egye­tem nappali tagozatos hall­gatói számára hirdette meg. A pályázaton nevezni lehet maximum öt, fekete-fehér vagy színes képpel. A ké­peknek nincs méretbeli meg­kötése, de a kuratórium arra kéri a pályázókat, hogy kép­mérettől függően paszpar­tuzzák be fotóikat (30x40x vagy 50x70 lehet a paszpar­tu mérete). Minden kép há­tulján jelezni kell a kép cí­mét, a szerző nevét, szakját és értesítési címét. A kurató­rium egy huszonötezer forin­tos fődíjat és három, egyen­ként tízezer forint értékű ju­talmat oszt ki. A fotókat no­vember 13-áig kell leadni a Kulturális Irodában. Gólyabál a JATE-n • Munkatársunktál Gólyabált rendez a Jó­zsef Attila Tudománye­gyetem november 19-én, csütörtökön a Deák Fe­renc Gimnáziumban (Jó­zsef Attila sugárút 118­120.). Jegyek kaphatók a JATE HÖK-ön, az Irinyi Fénymásolóban, a Hallga­tói Boltban, a HVK Irodá­ban, a SZÉF HÖK-ön és a JATE Klub Irodában. A jegyek ára elővételben 500, a helyszínen 600 fo­rint. A belépő egyben tombola is. Színköri előadás • Munkatársunktól Jean Genet „Cselédek" című darabját mutatja be a Szegedi Egyetemi Színkör november 11-én, szerdán 20 óra 30 perces kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban. Claire szerepé­ben Meixner Vera látható, Solange-ot Major Yvett ala­kítja, a Madame pedig Czen­tye Szilvia lesz. A darabot a szereplők rendezték. Szociológus szakestély • Munkatársunktól A második szociológus szakestélyt rendezik meg no­vember 12-én, csütörtökön 20 órai kezdettel a Tantusz Művelődési Házban. Belépő a tanszéki irodában kapható a JATE Petőfi sugárúti épü­letében, ára szociológusok számára 200 forint, nem szo­ciológusoknak 350 forint. Mindenki névreszóló meghí­vót kap! A Magyar Tudomány Napján a múlt héten Szegeden járt Vizi E. Szilveszter, az MTA alel­nöke. Az akadémikus vezetésével nemrég ta­nulmány-sorozat jelent meg Az életminőség té­nyezői Magyarországon címmel. • Mi volt a célja a tanul­mányoknak? - A tanulmányok a Stra­tégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián című program keretében ké­szültek, kettős céllal. Egy­részt felmértük az élet­minőség állapotát, tényezőit Magyarországon, és össze­hasonlítottuk azt más orszá­gok helyzetével. Másrészt megoldási javaslatokat állí­A közvélekedéssel el­lentétben a SZOTE hall­gatói önkormányzatá­nak elnöke szerint a szervezet hatalma nem kisebb, mint a más in­tézményekben működő hasonló testületeké. Fe­kete Zoltánnal folytatott beszélgetésből kiderül, mire elegendő ez a ha­talom. - A SZOTE-n a hallgatói önkormányzatnak semmi­lyen előzménye nem volt, hanem a JATE-n létrejövő szervezet hatására alakult meg az orvosegyetemen is a Hök 1991-ben - mondja Fe­kete Zoltán. - A kezdeti időszakban próbálták megta­lálni helyüket az egyetemen belül, és elfogadtatni magu­kat az intézmény vezetésé­vel. Az infrastruktúrát, a számítógépeket, a fénymáso­lókat a Magyar Orvostan­hallgatók Egyesülete biztosí­totta. Az első két-három év feladata az alapszabályzat, a választások rendjének meg­alkotása volt. • Mikorra forrta ki ma­gát a szervezet? - 1994-re, amikorra sike­rült teljesen beilleszkedni az egyetemi struktúrába. Ekkor a Hök a szabályzatok meg­írásán túl új irányt vett: meg­próbált szolgáltatásokat tottunk össze az egészség­ügy irányítói számára, meg­jelölve azokat a kitörési pon­tokat, amelyekkel javítható az egészségi állapot és az életminőség. A célt úgy fo­galmaztuk meg: hosszú élet - egészségben. # A tanulmányok szerzői is a pénzhiányt tartják a rossz egészségügyi álla­pot legfontosabb oká­nak? - A pénzhiány valóban jelentős tényező, hiszen a fejlett országok némelyiké­ben éppen tízszer annyi jut egy polgár egészségügyi el­látására, mint nálunk. Hogy az ellátás mégsem „tízszáza­lékos", az a jól képzett, munkájukat magas színvo­nalon végző, mégis megalá­zóan alacsony bérezésben nyújtani a hallgatóknak. A szolgáltató Hök 1995-97 kö­zött alakult ki. A szolgáltatás kezdetben abból állt, hogy az irodán kedvezményes fénymásolásra, nyomtatásra, számítógép használatára nyílt lehetőség. Majd 1996­ban tíz hallgató megalapítot­ta a Szegedi Egészségügyi Felsőoktatási Hallgatói Egyesületet, és ettől kezdve a szolgáltatást és az érdek­képviseletet szétválasztot­tuk. A szolgáltatások a SZEFHE kezébe kerültek. • Milyen juttatásokat él­veznek az orvostanhall­gatók? - Kedvezményesen lép­hetnek be a klubba, továbbá éppen most próbálunk külön könyvtárat kialakítani a diá­koknak, mivel egy első éves hallgatónak a támogatással együtt negyven-negyvenöte­zer forintot kell könyvekre költenie. A SZOTE-s diákok is kapnak bérletet a helyi tö­megközlekedési eszközökre. A szociális és a lakhatási tá­mogatásokat a Hök, illetve a hallgatók bírálják el több­lépcsős folyamatban. Első körben az egyes évfolyamo­kon belül a választott képvi­selők mondanak véleményt a hallgatók pályázatáról, vagy­is azok döntenek, akik a leg­jobban ismerik társaikat. A második fordulóban a Hök részesülő egészségügyi dol­gozóknak köszönhető. De a nagyobb gondot inkább a rendszer gazdaságtalan működése, a nem megfelelő támogatási szisztéma jelen­ti. Éppen ezért mi a finanszí­rozási rendszer átalakítására tettünk javaslatokat. • Mekkora az esélye an­nak, hogy értő fülekre ta­lálnak a gondolataik? - Erre már csak azért is jók az esélyeink, mert a ta­nulmányok szerzői között olyanok is vannak, akik most az egészségügyi irányí­tásban dolgoznak. Gógl Ár­pád egészségügyi miniszter eddigi tevékenysége azt mu­tatja, fogékony a javaslata­inkra. ígéretet tett az egész­ségügyi kutatások támogatá­sának megkétszerezésére is. bizottsága foglal állást a ké­relmekről, majd az ered­ményt elküldjük a tanulmá­nyi osztályoknak és a dékáni hivataloknak. A pénz kiosz­tását már ezek végzik, a tá­mogatás kifizetése tehát nem az önkormányzat feladata. • Hogyan épül fel a hallgatói önkormányzat a SZOTE-n? - Nálunk elektori rend­szer van, tehát a választáskor a hallgatók nem közvetlenül szavaznak. Az évfolyamok elektorokat választanak, hu­szonöt diákot képvisel egy elektor. Az elektorok hallga­tói küldöttközgyűlést alkot­nak, és ők választják meg a Hök elnökségét, amely az el­nökből és három helyette­séből áll. A helyettesek kö­zül a titkár feladata az iroda működtetése, felügyelete, rajta kívül van általános és gazdasági elnökhelyettes, valamint a külügyi kapcsola­tokat ápoló helyettes. Az el­nökségnek a három kar hall­gatói önkormányzatainak el­nökei is tagjai. • Igaz-e, hogy a SZOTE Hök kevesebb jogokat szerzett, mint más egyete­mek önkormányzatai? - Egyedül az ösztöndíjak elosztása az, ami a JATE­val szemben nálunk nem a Hök kezében van. Ezt a fel­adatot nem akartuk ma­9 A tanulmányokban is­métlődő gondolat az ok­tatás és a kultúra szerepe az életminőség javításá­ban. - Az egészségügyi, élet­vezetési ismereteket az óvo­dától az egyetemig kellene oktatni. Az életminőség javí­tásához ugyanis a pénzen kí­vül komoly szemléletválto­zásra is szükség van. Ebben a tömegtájékoztatásnak is nagy szerepe van. Sajnos, a média mindig jobban kedve­li az Edisonokat, vagyis a látványos eredményeket el­érő feltalálókat, mint az ala­pokat lerakó Faraday-eket. Pedig nem azokat kellene ünnepelni, akik a gyümöl­csöt leszedik, hanem akik a fákat ültetik. Keczer Gabriella gunkra vállalni, mert ha mi végeznénk, és késik a pénz vagy tévedés történik az utaláskor, akkor a hallgatók a saját önkormányzatukat támadhatnák. Mivel az egyetem hivatalai osztják el az ösztöndíjakat, ezért a hi­bákért is őket terheli a fe­lelősség. Az itteni önkor­mányzat jogköre szerintem nem kisebb, mint máshol. Kétségtelen azonban, hogy az orvosegyetem hierarchi­kus felépítésű, és az egyes bizottságokban, tanácsok­ban a hallgatók nem egyhar­mad, hanem egynegyed arányban képviseltetik ma­gukat, mivel ennyit sikerült kiharcolni. De megtanul­tunk kisebbségből politizál­ni, és nem hiszem, hogy ki­sebb lenne a hallgatói ön­kormányzat hatalma. Azt például sikerült elérnünk, hogy a tandíjakat hallgatói célokra fordítsa az egyetem: szociális támogatásra, a kul­turális bizottság létrehozá­sára, a Hök számítógépei­nek fejlesztésére. A tandíj­bevétel jelentős csökkenése miatt most tárgyalunk az egyetem vezetésével, hogy milyen forrásból lehet pó­tolni a kieső pénzt. Szerin­tem meg tudunk egyezni. (Folytatjuk.) Hegedűs Szabolcs Stephen W. Haw­king: Az idö rövid tör­ténete című könyve 1988 óta negyedszer jelenik meg magyar nyelven a Maecenas Könyvek sorozatában, ami azt jelenti, hogy egyike azoknak a ki­adványoknak, ame­lyek igazi könyvsláge­rek lettek Magyaror­szágon. A szerző, a Cambridge Egyetem fizikai tanszéké­nek vezetője maga sem mindennapi jelenség, hi­szen testileg bénultan, toló­székben tölti életét, ám en­nek ellenére a modern kor legnagyobb fizikai géniu­szának tartják, aki nemcsak megérteni képes a mai fizi­ka problémáinak lényegét, hanem átadni is. Hawking rendkívül szemléletes és jó előadó, kitűnő érzékkel ve­szi sorra azokat a problé­mákat, amelyek az egyipto­mi csillagászok óta foglal­koztatják az emberiséget. Hawking szándékosan írt olyan könyvet, amely a világegyetem fizikai jelen­ségeire vonatkozó kérdése­ket matematika nélkül pró­bálja kifejteni. Mint ő maga hja, eleget tett egy jóakara­ója figyelmeztetésének, mi­szerint minden leírható egyenlet megfelezi az elad­ható példányszámot, és vé­gül csak Einstein híres egyenletének kegyelmezett meg. A könyv sajátos hangnemű, hiszen a szerző a fizikatörténet állomásain keresztül haladva teszi ért­hetővé hogyan jutottunk el mai ismereteinkhez, és me­lyek azok a kérdések, ame­lyek ma is megválaszolat­lanok. Ez a tudománytörté­neti utazás rendkívül izgal­mas, Hawking úgy írja le a gravitációt felismerő New­ton, az elektromágnesessé­get leíró Maxwell, vagy a határozatlansági elvet meg­fogalmazó, és a kvantum­mechanikát bevezető Hei­senberg, Schrödinger vagy Niels Bohr felfedezéseit, mint világot megváltoztató ideákat, amelyek alapjai­ban rengették meg a tudó­sok felfogását. Minthogy a Cambridge-i tanszékvezetőnek kedvenc témái is vannak, a könyv­ben érezhetjük, milyen al­kotói izgalommal ír a tér és idő, a táguló világegyetem, az elemi részecskék, avagy a fekete lyukak kérdéséről. Ez utóbbi Hawking egyik • Munkatársunktál Tudomány 2000: Alapku­tatás és alkalmazás címmel tudományos rendezvényt szervez a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Csong­rád megyei szervezete és a Jó­zsef Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara november 12-én délután négy órától a MTESZ székházában. Az ülésen a következő előadások hangzanak el: dr. Mezősi Gábor (JATE termé­szeti földrajzi tanszék): „Geo­tudományok alkalmazási le­legdédelgetettebb területe, amelyen keresztül szívesen kalandoz el a világegyetem keletkezését magyarázó el­méletekhez, illetve szíve­sen boncolgatja természet­filozófiai oldalairól is Eins­tein általános reltivitásel­méletét. A szerző nem kis humorral szemlélteti, hogy valójában mit is jelent az az Einstein-i elképzelés, hogy a téridő egy Nagy Bumm típusú jelenséggel kez­dődött és egy Nagy Zutty típusú jelenséggel fog befe­jeződni. „Hasonlít a dolog a közismert majomcsapat­ra, melynek tagjai írógépe­ken kopognak - leginkább értelmetlen badarság szüle­tik, de merő véletlenségből akár Shakespeare egyik­másik szonettje is megszü­lethet" - hja erről Hawking az entrópikus jelenségeket boncolgatva. Mint minden fizikus, Hawking át tudja érezni azoknak a felfedezéseknek a fennkölt véletlenszerűsé­gét, amelyek révén a mai fizika összefüggéseket ta­lált az elemi részecskék és a természet erőinek össze­függései között. Az össze­függés természetesen a Heisenberg-féle határozat­lansági elv. Heisenberg Max Planck német fizikus elmélete alapján mutatta ki, hogy létezik egy állandó érték, amely a részecskék sebességét és helyzetét minden helyzetben jellem­zi, és ez az érték soha nem lehet kisebb a Planck-állan­dónak nevezett számnál, különben az általunk látott tárgyak alakja is határozat­lan lenne. Ez az izgalmas felfedezés - miként a szá­zad számtalan neves fiziku­sának gondolkodását ­Hawking elméjét is meg­termékenyítette: lényegé­ben innen indul ki a Nagy Bumm körüli utazása. A szerző maga is érzi, zavar­ba ejtő világban élünk, amely további meglepeté­sekkel szolgálhat a miérttel kezdődő kérdéseket feltevő ember számára. Hawking könyve - mely hosszú hó­napokig vezette a londoni és New York-i sikerlistát ­a negyedik kiadásnál tart és ez minden méltatás helyett önmagáért beszél. (Stephen W. Hawking: Az idő rövid története, Ma­ecenas Könyvek, Talentum Kft., 1998) Panek József hetőségei a következő évtize­dekben", dr. Kiricsi Imre (JA­TE alkalmazott kémiai tan­szék): „Az alapkutatás hasz­nosítása az iparban", dr. Ma­róti Péter (JATE biofizikai tanszék): „Napfényenergia hasznosítás: a mesterséges fo­toszintézis lehetőségei", dr. Szatmári Sándor (JATE kísér­leti fizikai tanszék): „Ultra­ibolya lézerek a tudományban és az iparban" és dr. Budai Dénes (JGYTF biológia tan­szék): „Elektrofiziológiai módszerek a fájdalomkutatás­ban". • Tízéves a hallgatói mozgalom (6.) Kisebbségi politizálás "JFgJ • rn sr Radnóti Miklós Könyvesbolt - "^•T'** Szeged, Tisza L krt. 43. Kitnyveraliaz T«t./fax: 62/424-789 A kutatásalkalmazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom