Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-17 / 269. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. Nov. 17. Hallgatók, figyelem! JATE-bál • Munkatársunktól Az Animál Cannibals lesz a sztárvendége a József Attila Tudományegyetem idei gólyabáljának. A no­vember 19-én, csütörtökön megrendezésre kerülő bál színhelye a Deák Ferenc Gimnázium. A belépődíj összege elővételben 500, a helyszínen 600 forint. Je­gyek kaphatók a JATE HŐK Irodán, az Irinyi Fény­másoló Szalonban, a JATE Klubban, valamint a JGYTF Hallgatói Boltjában. Lejár a határidő! • Munkatársunktól November 30-án jár le „Az exponált világ" című fotópályázat beküldési ha­tárideje. A II. Országos Fo­tóhetek megrendezésének célja, hogy 1999 áprilisában szakmai rendezvények szer­vezésével átfogó képet ad­jon a magyar fotográfiáról, annak értékeiről és hagyo­mányairól. A pályázatra nemcsak egyéni fotósok, ha­nem alkotócsoportok, fotók­lubok, fotós szervezetek és kiállítási intézmények is je­lentkezhetnek. A képeket 13x18, vagy 18x24 cm mé­retben, illetve floppyra, CD­ROM-ra mentett tif, jgp, cdr formátumú fájlokon kell be­nyújtani. A beküldött fotók­hoz mellékelni kell a terve­zett kiállttások rövid szöve­ges ismertetését, az alkotók rövid szakmai önéletrajzát, valamint rendezvények ese­tében a téma rövid szöveges ismertetését, az adott témá­nak megfelelően a már meg­lévő és szükséges technikai eszközök, igények ismerte­tését. A pályázatokat a kö­vetkező címre küldjétek: Magyar Fotóművészek Szö­vetsége, 1054 Budapest, Báthory u. 10, VII. 701. A kuratórium a beérke­zett pályázatokat december 20-ig bírálja el, az ered­ményről a pályázókat írás­ban értesítik. A támogatás mértékéről a beérkezett pá­lyázatok számának ismerte­tésében döntenek. Népköltészet • Munkatársunktól „Archaikus szakrális nép­költészet" címmel tart elő­adást Erdélyi Zsuzsanna no­vember 19-én, csütörtökön 20 órai kezdettel az Eötvös Esték programsorozatának keretében. Az előadás hely­színe változatlanul az Eöt­vös Kollégium. Bulik a Reghósben • Munkatársunktál A Reghős Bendegúz sza­badidőközpont ezen a héten a következő programot kí­nálja az érdeklődőknek: Kedden az Élelmiszeripa­ri Főiskolai Kar rendez bulit DJ Tangóval. Szerdán Slá­ger Party plusz, ezen belül TNT lemezbemutató kon­cert lesz. Csütörtökön IQ bulit tartanak, amelyen DJ Káposzta lesz a zenemester. Pénteken Johnnie Walker Moonlight Party, valamint egyet fizetsz - kettőt iszol akció várja az érdeklődőket. Szombaton nosztalgia bulit rendeznek a Drink Panthers együttessel. • Számítógépek „halála" az ezredfordulón Bankrendszerek omolhatnak Felsőoktatási informatikai labor. Még jól működik. (Fotó: Mohos Angéla) Az ezredforduló köze­ledtével egyre gyakrab­ban látnak napvilágot vi­lágvégét jövendöló jósla­tok, ám ezek többségé­nek nincs valóságalapja. Létezik azonban egy va­lóságos veszély, amellyel 2000-ben szembe kell néznünk: a számítógé­pek többsége nem tudja értelmezni az új dátumot, és használhatatlanná vá­lik. A számítógépeket fe­nyegető veszélyről, an­nak nagyságáról és a le­hetséges megoldásokról beszélgettünk Csallner Andrással, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola adjunktusával. 9 Miért válik működés­képtelenné sok számító­gép az ezredforduló után ? - A programok többségé­ben helyspórolásból és ké­nyelmességből két szám­jeggyel jelölték az évszámo­kat annak ellenére, hogy az ISO-szabvány előírja, hogy az évszámokat négy szám­jeggyel kell feltüntetni a szá­mítógépeken. A problémát az okozza, hogy 2000-ben az utolsó két számjegy 00-ra változik, és főleg a banki rendszerekben fordulhat az elő, hogy a futamidők és ka­matok számolásánál negatfv évek jönnek ki. Természete­sen tgy teljesen értelmezhe­tetlen kamatokat állapítaná­nak meg a gépek. 9 Valójában arról van szó, hogy a számítógépek a 2000. évet 1900-nak ér­zékelnék? - Lényegében igen. Emel­lett a gép a szökőévet is hely­telenül kezeli, hiszen az 1900-as és a 2000-es év kö­zött ebben a tekintetben kü­lönbség van. Minden néggyel osztható évszám ugyanis szö­kőév, de minden százzal oszt­ható nem, minden négyszáz­zal osztható év viszont szin­tén szökőév. így 1900 nem volt szökőév, 2000 viszont az lesz. 9 Mi fog történni az ez­redforduló után a számí­tógépekkel? - Azokat a személyi szá­mítógépeket, amelyek nem tudják BlOS-szinten kezelni a változást, egyszerűen le kell cserélni. (A BIOS a számító­gép beindítását és a legalap­vetőbb működési funkcióit vezérlő program - a szerk.) Viszont, ha a szoftver okozza a gondot, akkor át kell írni a programot. Az adatbázisokat teljesen át kell dolgozni, és mindez természetesen hatal­mas összegeket fog felemész­teni. Az olyan szerződésköté­seknél, ahol a futamidő miatt előre kell gondolkozni, már jelentkeztek ilyen jellegű problémák. Az amerikai Uni­on Pacificnél, ahol mindig öt évre előre terveznek, 1995­ben már voltak kisebb össze­omlások a számítógépes rendszereken belül. • Milyen lépéseket tettek külföldön annak érdeké­ben, hogy mindezt meg­előzzék? - Az Egyesült Államok­ban 1989-ben hoztak létre egy munkacsoportot, amely megkezdte a szoftverek átál­lítását, és ezt még az idén megpróbálják befejezni. En­nek a munkacsoportnak az elnökletével 1995-ben már tárcaközi bizottságot is létre­hoztak. Az Egyesült Államok valószínűleg azért foglalko­zik ennyit ezzel a problémá­val, mert a világ valamennyi országa közül az USA veszí­tene a legtöbbet. A Gartner Group felmérései szerint az átállás az Egyesült Államok­ban tgy is harmincmilliárd dollárba kerül, míg ez az összeg világviszonylatban hatszázmilliárd dollárra tehe­tő. Kanadában 1996-ban jött létre egy ezzel foglalkozó iroda, a világ többi része azonban nem igazán vesz tu­domást a probléma létezésé­ről. Európában csupán 1995­ben kezdtek felméréseket ké­szíteni, nálunk pedig 1997 el­ső negyedévében, az Infor­matikai Tárcaközi Bizottság kezdett el először foglalkozni a kérdéssel. • Az ezredfordulós ve­szély természetesen nem­csak a banki, hanem a személyi használatban lé­vő számítógépeket is érin­ti. Hogyan lehet megál­lapítani, hogy a számító­gép a rossz, vagy csak a program a hibás? - Sima DOS-paranccsal lekérjük a dátumot, és meg­próbáljuk beállítani 2000-re, amit a gép valószínűleg két számjeggyel fog bekérni. Ki kell próbálni, mi történik, ha 1999. december 31-ét írunk be, 23 óra 59 percet. Két per­cet várunk és megnézzük, mi történik. Ha a gép átugrik 2000-re, megnézzük, elfogad­ja-e 2000. február 29-ét. Ugyanis ha nem fogadja el, akkor baj van, mert ebben az esetben a szökőévet nem ve­szi figyelembe. 9 Ha valakiben most tu­datosul, hogy saját számí­tógépét is érinti ez a prob­léma, mit tehet? - Elvileg a legtöbb esetben a BIOS cseréjével ki lehetne küszöbölni ezt a problémát. De katasztrófahangulat nem attól van, hogy egy átlag em­bernek valahol a külvárosi hálószobájában álló számító­gépéről kiderül, hogy az nem ismeri fel a 2000-ret. Itt sok­kal inkább az általunk is használt bankkártyákról, és bankkártya-feldolgozó rend­szerekről van szó. Még az is előfordulhat, hogy egész bankhálózatok omlanak össze. 9 A számítógépek átállí­tásához egész program­rendszereket kell átírni. Nem fog gondot okozni, hogy már csak két év van hátra 2000-ig? - Az informatikus szakma az a terület, ahol a legkevésbé tarthatók be a határidők, ugyanis a kifejlesztett progra­mokról a legjobb akarat mel­lett is kiderülhet rövid időn belül, hogy módosítani kell. Átlagosan az esetek tizen­négy százalékában készülnek csak el határidőre a szoftve­rek. Ha azok a cégek, ame­lyek az átírással foglalkoz­nak, csak tizennégy százalék­ban tudják határidőre, azaz 2000-re teljesíteni a feladatot, akkor a fennmaradó nyolc­vanhat százalékban hibásan fognak működni a rendszerek az ezredforduló után. BAlcafi Anett Felsőoktatás a Kárpát-medencében 9 Debrecen (MTI) A magyar felsőokta­tásnak fel kell készülnie arra, Hogy egyre inkább határok nélküli felsőok­tatássá váljon az egysé­gesülő Európában - han­goztatta a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetemen Bazsa György rektor, megnyitva a ha­zai és a határon túli magyar felsőoktatás helyzetéről az intéz­ményben rendezett kon­ferenciát. Elmondta: a hazai felsőok­tatásban tanulók egy százalé­ka határon túli magyar hall­gató. Vannak, akik keveslik ezt a számot. Mások sokall­ják, elsősorban azért, mert félnek, hogy az itt tanulók nem mennek vissza és nem erősítik a határon túli ma­gyarságot. A „XXI. század. Kárpát-medence, magyar fel­sőoktatás" című konferencián és szabadegyetemen a hazai­ak mellett erdélyi, kárpátal­jai, felvidéki s vajdasági fia­talok vettek részt. A rende­zők - a két legjelentősebb hazai hallgatói szervezet: a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - értékelték a két éve létrehozott határon túli Agorák programját. Az Ago­rákat, vagyis felsőoktatási in­formációs irodákat egyrészt a határon túli magyar egyetem­istáknak a hazai felsőoktatási közéletbe való bevonása, másrészt a kinti felsőoktatás jobb megismerése céljából hozták létre. Kucsera Tamás, a HÖOK új elnöke úgy vélte: az Agorák az egységes ma­gyarországi és határon túli felsőoktatási rendszer koordi­nálásának eszközei lehetnek. A debreceni tanácskozás nyi­tónapján rendezett kerekasz­tal-beszélgetésen Albert Atti­la, a DOSZ elnöki referense elmondta: ma az országban mintegy hétezer doktoran­dusz tanul, közülük 700 a ha­táron túli magyar fiatal. Stark Ferenc, a Magyar Nyelvi Intézet főigazgatója szerint intézményük nem el­különítő, hanem kiegyenlítő szervezet. Azokat a hátrányo­kat igyekszik kiegyenlíteni, amelyeket a kisebbségi lét­ben működő közoktatásból a diákok magukkal hoznak. Egyed Albert, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának ve­zetője a tárca feladatának ne­vezte a határon túli oktatás teljes vertikumának támoga­tását az óvodától az egyete­mig. A kereszténység krónikája Egy világszerte sikeres könyvsorozat talán legér­dekesebb darabját A ke­reszténység krónikája címmel találhatják meg a hazai könyvesboltokban a magyar olvasók az Of­ficina Nova Könyvkiadó jóvoltából. A legigényesebben szer­kesztett és illusztrált magyar könyv elmére is joggal pá­lyázhat a Krónika sorozat ke­reszténységgel foglalkozó da­rabja, mely csaknem húsz nyelven jelenik meg az egész világon. A kereszténység tör­ténetének bemutatása már ön­magában is izgalmas vállalko­zás hiszen a könyvnek egy­szerre kell foglalkoznia törté­nelemmel, művészettel, teoló­giával, lélektannal, természet­tudománnyal és filozófiával. Mindezek együtt adják azt az egyetemes kultúrát, amelyet ma európainak nevezünk. A kereszténység kezdetei mint­egy kétezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor a ró­maiak által elfoglalt zsidó provinciákban vallásos embe­rek kis csoportja hirdetni és teijeszteni kezdte, hogy a Gol­gotán keresztre feszített Názá­reti Jézus Isten Fiaként, Mes­siásként feltámadt. A könyv végigkíséri, hogy ebből a szűk izraelita réteg által vallott messianista felfogásból ho­gyan született meg maga az egyház, amely az emberi kul­túra fejlődésében egyedülálló szerepet töltött be. A történet természetesen Jézus születése körüli időktől datálódik és a könyv egyik el­ső fő kérdése mindjárt a ke­resztény vallás egyik legizgal­masabb gondolata is: Jézus alapította-e az egyházat? A kezdetek címszavai alatt szó van az ősgyülekezetekről, vagyis Jézus tanítványai által alapított közösségekről, az el­ső apostoli zsinatról, valamint a keresztényi hit terjesztésé­ről. A könyv egyik legna­gyobb érdeme, hogy mind az események, mind a személyi­ségek portréját kiválóan raj­zolja meg, így például nem vész kétezer év misztikus tá­voliságába sem Simon (Szent Péter) személye, sem Pál apostolé, aki kezdetben hithű farizeusnak nevezi magát (sőt Jeruzsálemben részt vesz a hellenista keresztények üldö­zésében is), ám amikor a fő­papok megbízásából Damasz­kuszba utazik rendet teremte­ni, Jézus jelenik meg látomá­sában, és a keresztény hit leg­aktívabb apostolává válik. Ugyanígy pontos és világos nyelvezetű leírásokat kapunk az Újszövetség keletkezéséről a kumráni tekercsekről, illetve a korai térítésekről. Minden címszóhoz kulcsszó- és háttér­magyarázat tartozik illetve a rendre megjelenik egy-egy korabeli dokumentum leirata, valamint egy-egy történelem alakító személyiség életrajza is. A kereszténység krónikája kiválóan megszerkesztett könyv, gyönyörű korabeli ké­pekkel. Nemcsak okos, hanem szemléletes módon adja a (lai­kus) olvasó tudtára mindazt ami a kereszténység fejlődésé­hez kapcsolódik. Minden kor­szak leírásához hozzátartoz­nak a történelmi, művészeti, építészeti hatások, így teljes összetettségében láthatjuk a vallást. A vaskos könyv fejezetei a legjellemzőbb korszakokat ölelik át. Bemutatják az óke­resztény egyházakat, a korai középkorban megszülető ke­resztény Európát, a késői kö­zépkorban virágzó hitéletet, a vallásháborók korát (reformá­ció!), az abszolutizmus és fel­világosodás korát, illetve azt az utat, amely a kereszténysé­get a modem világba vezette el. A magyar kiadásban külön fejezet foglalkozik Magyaror­szág vallási emlékeivel, illet­ve helyet kapnak olyan érde­kes jegyzékek is mint a ma­gyar szentek és boldogok, il­letve a pápák jegyzéke. A kereszténység krónikájá­ban a magyar olvasó csaknem ezer színes képet, térképet és grafikát talál. Ez a könyv az 1998-as év egyik legsikerül­tebb kiadványa, amelyet nyu­godt lélekkel lehet a legigé­nyesebb karácsonyi ajándék­ként is ajánlani. (A kereszténység krónikája, Officina Nova Könyvek, 1998) Panak József kttnyvd Radnóti Miklós Könyvesbolt ——- Szeged, Tisza L krt. 43. >»' Tel./fax: 62/424-789 Támogatás határon túlra • Debrecen (MTI) Közalapítványt hoznak lét­re a határon túli magyar okta­tás támogatására - jelentette be Szemkeő Judit pénteken Debrecenben, a „XXI. század, Kárpát-medence, magyar fel­sőoktatás" című konferencia és szabadegyetem záró elő­adásában. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára kö­zölte azt is, hogy a szaktárca megrendelőként támogatja egyfajta 5-25 éves felsőokta­tás-fejlesztési koncepció ki­dolgozását is. A négynapos ta­nácskozást lezáró sajtótájé­koztatón Gál András Levente, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke min­dehhez hozzátette: elkészítet­tek a konferencián egy vita­anyagot, amely alapja lehet a határon túli magyar és az itt­honi felsőoktatás-fejlesztés összehangolásának is. A do­kumentum feltárja a határon túli diákok magyarországi jogi helyzetével és érdekképvisele­tével kapcsolatos problémá­kat, az anyagi juttatásokkal összefüggő gondokat, de vá­laszt keres arra is, miként le­hetne a hazájukba visszatérők ma még csekély - 5-10 száza­lékos - arányát növelni. A vi­taanyag mindemellett áttekinti a határon túli magyar felsőok­tatás helyzetét, s szeretnék el­érni, hogy azt elsősorban a di­ákok, az intézmények közötti kapcsolatok formálják és ne a politika. Ugyanakkor Gál András Levente elmondta azt is, hogy a tanácskozáson rész vett erdélyi magyar fiatalok a romániai magyar egyetem el­leni diáktiltakozás hírére ko­rábban hazautaztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom