Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-17 / 269. szám

KEDD, 1998. Nov. 17. UNIVERSITAS III. • Tízéves a hallgatói mozgalom (7.) A tandíj éve • A szívről Sportszerű kutatás Dr. Csonka Csaba: is adottak a föltételek ahhoz, hogy egy kutató eredményesen dolgozhasson." (Fotó: Karnok Csaba) A hallgatói mozgalom utolsó nagyszabású megmozdulása a tandíj ellenes tüntetéssorozat volt 1995-ben. Ebben az időben Béla Éva állt a JATE hallgatói önkormányzatának élén, akit 1994 novemberében azzal a Skultéty Tamással szemben választottqk meg egy szavazattal, aki néhány hete köszönt le a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöki posztjáról. Béla Éva a mai napig a JATE egyetlen nöi Hök-elnöke. • Mennyire voltatok felkészülve a tandíj elleni fellépésre? - Nem voltunk felkészülve, hiszen amikor Hök-elnök lettem, a szokásos feladatokat kellett elvégezni. A tandíjat is bevezető Bokros-csomag hirtelen született meg 1995 március közepén. Ezt azonnal látványos demonstráció követte Szegeden. A megmozdulást nemcsak Hökösök szervezték, hanem a diákok is felajánlották segítségüket, nem volt szükség propagandára. A tüntetés jól megmutatta a Hök mozgalmi jellegét, az összefogás eredményeképpen az összes itteni felsőoktatási intézmény hallgatói részt vettek a megmozduláson, és valamennyi Hökelnök egységesen kiállt a demonstráció mellett. A Hökosz áprilisi szegedi közgyűlésén viszont már érezni lehetett a belső ellentmondást, ami szeptemberben már majdnem szakadáshoz vezetett. Az országos tüntetés előtt azonban még sikerült megállapodni, és az ellentmondások akkor még nem kerültek nyilvánosságra, legfeljebb sejteni lehetett a széthúzást. Az áprilisi közgyűlésen a tandíjat elfogadtuk azzal a feltétellel, ha az beépül a diákok juttatásainak és térítéseinek rendszerébe, tehát már ekkor felvetettük a differenciált tandtj fogalmát. • Hogyan reagáltak a megmozdulásra az oktatók? - Az egyetem oktatói a tüntetéskor mögöttünk álltak, a vezetők - köztük a JATE rektora - velünk együtt vonultak. Viszonzásképpen a hallgatói önkormányzat összefogott a szakszervezettel, amikor a kormány le akarta építeni az oktatói létszámot. 0 Hogyan értékeled a parlament előtti októberi sztrájkot? - Akkor mutatkozott meg utoljára Szeged erőssége. A fővárosi demonstrációra Pécs mellett mi érkeztünk a legnagyobb létszámmal, tizenkét kocsiból álló különvonattal. Vezető személyeket utána is adtunk az országos diákszervezetnek, de Szeged szerepe a tüntetést követően háttérbe szorult. • A tüntetés után nemcsak a szegedi, hanem az országos diákönkormányzat is változást élt át. - A parlamenti előtti tüntetést követően, október 21én az ELTE-n tartották a Hökosz közgyűlését, ahol nem fogadták el az elnökség beszámolóját, ezért a vezető testület lemondott. Az ELTE egy része, a Budapesti Műszaki Egyetem és a debreceniek álltak szemben a vezetéssel. Ők már az októberi tüntetésen is kifütyülték a Hökosz tárgyalódelegációját, amikor kijöttek az országházból, és ismertették a kormánnyal kötött megállapodást. A tüntetőknek ez a része a Kossuth téren maradt, és tovább tüntetett annak ellenére, hogy a korábbi közgyűlésen egységesen a tandíj elfogadása mellett szavaztak. A tüntetők két táborra szakadásának a figyelmetlenség és a szelektív hallás lehetett az oka. Szerintem nem mindenki értette meg, miről szólt a megállapodás. 9 Milyen kompromisszumot kötöttetek? - A kormányzattal sikerült megállapodni abban, hogy csak kétezer forintot kell havonta fizetni, és egyelőre nem vezetik be a kiegészítő tandíjat. Továbbá a pénz az intézményeknél marad, azok felosztásába az önkormányzatok beleszólhatnak. A tandíj eltörlésére akkor már nem lehetett számítani, bevezetését nem tudtuk megakadályozni, így ez nem lehetett tárgyalási alap, csupán finomítani tudtunk a jogszabályon. A művelődési minisztérium rendelete egyébként tele volt szakmai hibával, a Hökosz több mint húsz oldalas kritikát írt róla, illetve én magam is megírtam észrevételeimet a minisztériumnak három oldalon keresztül. A rendeletnek sok olyan tétele volt, amelyeket könnyen félreértelmezhettek. Nem vette figyelembe például az intézmények sajátosságait. A megállapodást a szegediek többsége tudomásul vette, kivéve néhány embert, akik aztán „Szegedi megoldás" néven szerveződtek meg, országos szinten pedig az álláspontjuk a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségében öltött testet. Követeléseik azonban ugyanazt tartalmazták, amiről a Hökosz által kötött megállapodás is szólt. 0 A szakadás korszakhatárnak tekinthető a Hök történetében? - Ezzel mindenképpen egy korszak, távozott egy nagy generáció. Utánunk fiatalabbak jöttek, akik már másképp gondolkoztak, és megszűnt az önkormányzat mozgalmi jellege, itt Szegeden pedig megszakadt az a csapatmunka, amelyet addig végeztünk a hallgatói irodával közösen. (Folytatjuk.) Hegedős Szabolcs Kutatóorvos, egyetemi hallgató és élsportoló. Csonka Csaba '96ban szerzett orvosi diplomát a SZOTE általános orvosi karán. Azóta az egyetem biokémiai intézetében dolgozik, kutatási területe a szív izkémiás adaptációja. A közelmúltban egyéves ösztöndíjjal Berlinben kutatott. Az egyetem fiatal kutatója közben orvosbiológiai-mérnöki másoddiplomájáért a Budapesti Múszaki Egyetemen is tanul. Mellesleg a néhány hónappal ezelőtt megrendezett evezős egyetemi világbajnokságon hatodik helyet szerzett magyar négyes tagja. Kollégámmal éppen lenyomnánk a Dóm téri biokémiai intézet súlyos ajtajának kilincsét, amikor nagy zörgéssel a pantheon oszlopai között a járdára ugrat egy ócska bicikli, nyergében dr. Csonka Csabával. A fiatal kutatóorvos új vizsgálati anyagokat rejtő dobozt halász elő a csomagtartóból, s a folyosón a mélyhűtőbe süllyeszti. Még akkor sem vélem felfedezni a homlokán a tudósokra jellemző tekintélyt parancsoló ráncokat, amikor magára ölti a fehér köpenyt. Talán nem véletlenül, hiszen ismeretségünk másfél évtizede alatt - melyből közel tíz éven át képletesen, és a szó szoros értelmében is egy hajóban eveztünk - szinte sohasem beszélget• Munkatársunktól A JATE növénytani tanszékének címzetes egyetemi tanára, dr. Simoncsics Pál professzor november tizedikén ünnepelte születésének nyolcvanadik évfordulóját. Ez alkalomból munkatársai köszöntötték öt otthoná ba n • A hatgyermekes tanító család legifjabb tagja, akárcsak a népmesék szerencsét próbálni induló legkisebb gyermeke, hosszú utat járt be, amíg szülőhelyéről, a ma Szlovéniában lévő Daruvártünk igazán komoly dolgokról. - A Radnóti Miklós Gimnáziumban indított biokémiai osztályba jártam, és már akkor is kutatói pálya szerepelt a távlati terveim között. Úgy tűnt, hogy ehhez ha nem is a legrövidebb, de a legalaposabb előképzettséget kínáló út az orvosi diploma megszerzésén keresztül vezet. Tehát amikor jelentkeztem a SZOTE-ra, már tudtam, hogy nem orvosként akarok majd dolgozni. A tudományos kutatások világába már meglehetősen korán bepillanthattam, hiszen harmadéves koromtól kezdve részt vettem a TDK-s munkában. Az élettani és a biokémiai intézetben már akkor is igen gyakran megfordultam, és nagyon megtetszett ez a munka. így azután később sem csábított el az orvoslás. 0 Mi a kutatási területed? - A szív izkémiás adaptációja. Azzal foglalkozom, hogy egy érelzáródás miatt kialakuló úgynevezett izkémiás behatás után hogyan lehet a legjobban visszaállítani a szív eredeti funkcióját. Ebben a témában már három elsőszerzős publikációm született. 0 Praktikus oka van annak, hogy a komoly tudományos munka mellett jelentkeztél a Budapesti Műszaki Egyetemre, vagy pusztán az ismeretszerzés vágya indított erre a lépésre? - Egyelőre még nem túrói Győr érintésével szakmai sikereinek városába, Szegedre érkezett. Kis híján fél évszázada, 1951-ben kezdte egyetemi oktatói pályafutását. 1982-ben történt nyugdíjazásáig, s ezt követően is, egészen hetven éves koráig biológusok és gyógyszerészek számtalan generációját varázsolta el színes előadásaival, bevezetve őket a növényvilág rejtelmeibe. Végigjárva az oktatói-kutatói ranglétrát, 1958-ban szerzett egyetemi doktori fokozatot, 1967-ben lett a biológia tudomány kandidátusa, s ugyanaz évtől egyetemi dodom pontosan, hogy miképpen, de a kutatómunkában egészen biztosan sok hasznát veszem majd az orvosbiológiai-mérnöki diplomának. Másrészt pedig mindig volt egy olyan fajta természettudományos érdeklődésem, amelyet nem elégítethettem ki az orvosi tanulmányaim során. Most élvezem, hogy ilyen területeken áshatok mélyebbre, s a tanulás is sokkal felszabadultabb úgy, hogy egy másoddiplomáért ültem újra iskolapadba. Nem a papír megszerzése hajt, nem törekszem erre mindenáron, egyszerűen hasznos, és egyszerre érdekes dolgokkal akarok megismerkedni. Ezzel együtt persze azt is meg kell vallanom, hogy a műszaki egyetemen tanulni bitang nehéz dolog. 0 A közelmúltban jöttél haza Berlinből, ahol egy évig kutathattál. Milyen tapasztalatokkal tértél haza? - Jó volt hazajönni. Bár az tény, hogy odakint sokkal könnyebb volt a munkára koncentrálni, mivel egyedül semmilyen más elfoglaltságot nem találtam. Az is igaz, hogy Berlinben a tárgyi föltételek is némileg jobbak, mint itthon, de a különbség nem jelentős. Talán csak annyi a különbség, hogy a vizsgálatokhoz szükséges anyagokat rövidebb átfutási idővel sikerült megszereznem, illetve hogy az adminisztrációs kötelezettség is jóval enyhébb volt, s így nem vonta el az időt az érdemi munkától. De ettől még cens is. Három évig (19791982) a növénytani tanszék vezetője, s egyben a füvészkert igazgatója volt. Címzetes egyetemi tanári kinevezését hetvenéves születésnapján vehette át, a JATE legmagasabb kitüntetésével, a József Attila emlékplakettel együtt. Munkásságát állami kitüntetéssel is elismerték, 1979-ben kapott „Kiváló munkáért" emlékérmet. Kutatómunkájával hozzájárult a Föld ősi növényzetének és éghajlatának megismeréséhez. Százötven-kétszáz millió évvel ezelőtti tengerek kővé vált üledékeiből Magyarországon is lehet sikeresen dolgozni. Az azonban tény, hogy sokkal jobb a legújabb ismereteket közvetlenül a forrásból megismerni, mint tudományos publikációkból. Mindenesetre egy ideig most itthon szeretnék dolgozni. 0 Több, mint másfél évtizede sportolsz rendszeresen, élsportolóvá evezősként váltál. Hajóba szállhattál Berlinben is? - Nem hagyhattam ki egy évet, természetesen eveztem Németországban is. De mégsem volt olyan, mint itthon, hiszen a sport számomra nem egy újabb erőpróba a munka után, hanem a komoly fizikális igénybevétel mellett is kikapcsolódás, főképpen a remek társaság miatt, amit odakint nélkülöznöm kellett. Egyébként szó sincs arról, hogy nekem valami hatalmas megterhelés az, hogy a munkám mellett sportolok, egyszerűen igényem van a rendszerességre ezen a téren is. Aki szereti amit csinál, és ráadásul még némi sikerélményt is kap a sporttól, az mindenképpen szakit rá időt. Persze voltak az életemben olyan időszakok, amikor más dolgok jobban foglalkoztattak, és egy kicsit elhanyagoltam a sportot, de azután valahogy mindig visszakanyarodtam. Azt persze nem tudom, hogy a versenyszerű sportolást meddig tudom folytatni a kutatói munkám mellett, az azonban bizonyos, hogy a sport mindig része lesz az életemnek. Kéri Barnabás származó spórák és virágporszemek titkai tárultak fel mikroszkópja alatt, felidézve a hajdanvolt erdők, mezők növényeit, köztük a kőszénné alakult növénytársulásokat. Foglalkozott a levegőben szálló pollenszemek és a ma élő növényfajok virágporszemeinek összehasonlító vizsgálatával is. Számos külföldi tanulmányúton bővítette ismereteit. Két évig Humboldtösztöndíjjal Németországban, majd rövidebb ideig Prágában is dolgozott. Eredményeit neves hazai és külföldi kollégáinak közreműködésével publikálta. Pedagógusok bérrendezése • Budapest (MTI) A kormány 30 milliárd forinttal többet szán jövőre a pedagógusok béremelésére, mint idén - közölte a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Elmondta: a kormány - a szakmai szervezetek kívánságának megfelelően - törvénymódosítással biztosít garanciát arra, hogy ez a pénz valóban eljusson az önkormányzatokon keresztül a pedagógusokhoz. A költségvetési törvény kiegészül azzal, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény melléklete ágazati bérszorzókat is tartalmazhat. Pokorni Zoltán beszámolója szerint 1999-ben - 10 százalékos inflációt feltételezve - 7,5 százalékkal emelkedik az oktatók reálbére. A pedagógusok keresete ugyanis januárban 16 százalékkal, majd szeptemberben további 3 százalékkal, azaz éves átlagban 17,5 százalékkal nőne. Keveslik az emelést • Budapest (MTI) Nem felel meg a kormányprogramban szereplő ígéreteknek az, hogy a közoktatás támogatását jövőre 30 milliárd forinttal tervezik növelni - mondta Szakács Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szóvivője a fővárosban tartott sajtótájékoztatón. Nincsenek megelégedve a pedagógusok bérének januári 16 százalékos és szeptemberi további 3 százalékos emelésének mértékével sem. Az érdekképviselet álláspontja szerint ennél ugyanis jóval nagyobb illetménynövelésre lenne szükség ahhoz, hogy a tanítók és tanárok bérének az elmaradását a négyéves ciklus alatt a kormányzat kompenzálja. A szakszervezet számításai szerint az oktatási miniszter 8 százalékos ígéretével ellentétben a mostani javaslat mindössze 4 százalékos reálbéremelést tenne lehetővé. A szóvivő kifogásolta azt is, hogy bizonytalannak látszik a többi közoktatásban dolgozó bérének rendezése is. Szakács Péter egyetértett azzal, hogy a minőségi bérpótlék jövő szeptemberi megszüntetésével átmenetileg szűkítsék az e célra szánt forrásokat. A kormány pedagógusonkénti 1500 forintot jelentő mozgóbér-javaslatát nem tartotta megfelelőnek a minőségi munka jutalmazására. Megbeszélés a szakképzésről • Budapest (MTI) A szakképzés helyzete mára konszolidálódott, és a terület irányítása is megtalálta a helyét az egységes oktatáspolitikán belül az Oktatási Minisztériumban - mondta a tárca helyettes államtitkára, a Pedagógusok Szakszervezete szakoktatási tagozatának megbeszélésén. Benedek András beszámolt arról is, hogy a közeljövőben módosítani kívánják a szakképzési, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt. Meghagynák a Szakképzési Alapot, de az oktatási miniszter rendelkezne a működtetése és a támogatások elosztása felett. Közelebb • Miskolc (MTI) Az európai tanulmányok észak- és kelet-magyarországi központjának számít a Miskolci Egyetem. Mint Besenyei Lajos rektor az avatóünnepségen elmondta, a tervet egy EU-pályázaton e célra nyert 234 ezer ECU-ből valósították meg. Az Európai Közösség az elmúlt évben hirdetett pályázatot a magyarországi Európához felsőoktatási intézményeknek az európai uniós ismeretek oktatására alkalmas regionális centrumok kialakítására. A miskolci központra, ezzel az egyetemre is nagy feladat vár a csatlakozás szellemi előkészítésében. A pályázat elnyerésével az egyetem vállalta, hogy legkevesebb nyolc évig oktatja az uniós ismereteket. Simoncsics Pál nyolcvanéves