Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-13 / 266. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. NOV. 13. A birodalom fenyeget A

Z Egyesült Államok katonai csapást készít elő Irakkal szemben, miután az arab ország ismét megakadályozta az iraki biológiai és vegyi fegyverkezés, valamint a nagy hatótávolságú rakéták előállítását célzó programok felszámolását. Az új amerikai akció az Öbölháborútól és a korábbi amerikai csapatösszevonásoktól abban különbözik, hogy a Fehér Ház ezúttal nem bírja korábbi arab szövetségeseinek támogatását. Egy katonai csapás esetén az sem kizárt, hogy Washington szembekerül az arab világ tiltakozásával, ami hatással lehet eddigi arab-izraeli megbékítő politikájára is. Igaz, az Egyesült Államok, amennyiben határozottan kíván cselekedni, a korábbiakhoz képest egyre kevesebb fenyegetőzést és utolsó felszólítást engedhet meg magának, hiszen Szaddám Husszein politikája éppen ebben áll: kivárni és az utolsó pillanatban engedni. A kérdés most elsősorban az, hogy volt-e a feltételezett iraki fegyverkezéssel összefüggő oka annak, hogy az iraki diktátor ismét megakadályozta az ENSZ ellenőrök tevékenységét? Amerikai állítás szerint Irak még nem tett jelentést hagyományos robbanótölteteinek megsemmisítéséről, és nem igazolható az az iraki állítás sem, hogy az országban megsemmisítették a vegyi és biológiai anyagok hordozására alkalmas bombákat. Az ENSZ bizottságnak nem tudta még ellenőrizni az iraki biológiai hadviselési program felszámolását sem. Irak e kérdésről azt állítja, hogy biológiai hadviselési programja rövid idő alatt kudarcot vallott, így tulajdonképpen már teljesítette az ENSZ határozatait. Az eddigi ellenőrzési sikerek közé tartozik viszont az iraki nukleáris program szinte teljes leállítása. Az Irak elleni ENSZ szankciók mostanra jobban tönkretették az országot, mint a nyolcvanas években hosszasan húzódó iráni háború. Az ország kára főleg abból származik, hogy nem adhat el kőolajat (becslések szerint ez mostanáig mintegy 120 milliárd dollár veszteséget jelentett) és egyetlen ország sem tarthat fenn üzleti kapcsolatokat Bagdaddal. j jgyanakkor e szankciók elsősorban az átlagembert KJ sújtják és azt eredményezhetik, hogy a rendszer erősödik, mert életszínvonal-javító előnyökkel hálálhatja meg az őt támogató réteget. 1l lAC-l JotK dvFf Van-e Iraknak biológiai fegyvere? • London (MTI) Irak csupán hetekre van attól, hogy képes legyen előállítani támadó biológiai fegyvereket, és lehet, hogy vannak még Scud rakétái is - olvasható egyebek között a brit védelmi minisztérium háromoldalas jelentésében, amelyet csütörtökön megvitatott a londoni kabinet, és megkaptak az újságírók is. A dokumentum szerint Szaddám Húszéin iraki elnöknek az ENSZ-ellenőrök erőfeszítései dacára „csaknem bizonyosan" vannak még hatóanyag- és fegyverkészletei a biológiai hadviseléshez. „Mindenesetre Irak rendelkezik a szakértelemmel és felszereléssel ahhoz, hogy heteken belül helyreállítsa képességét a támadó biológiai hadviselésre" — hangzik a minisztériumi jelentés. Az írás szerint Bagdad hónapokon belül helyre tudja állítani vegyifegyvergyártó kapacitását, és bizonyos vegyi hatóanyagai és fegyverei mindmáig rejtve maradtak. „Az iraki vegyipar csaknem azonnal elő tud állítani mustárgázt, korlátozott mennyiségű ideggázt pedig hónapokon belül. Az előállítás és a fegyverre szerelés titokban elvégezhető". Irak váltig tagadja, hogy valaha is használt volna VX ideggázt rakétákon, és vitatja az erre vonatkozó, amerikai, francia és svájci laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredményét. A jelentés lehetségesnek mondja, hogy Irak még rejteget néhány Scud típusú föld-föld rakétát az Öböl-háború óta, és azokhoz „napokon belül hozzáférhet". A dokumentum szerint egyetlen iraki Scud egy VX-es robbanófejjel ezrek halálát okozhatná egy zsúfolt városban. A brit védelmi minisztérium hosszabb távra azt jósolja, hogy Irak egy éven belül képes lenne (a nulláról indulva) 650 kilométer hatótávolságú rakéta előállítására, és el tudna készíteni egy egyszerűbb, levegőből indítható atomfegyvert, ha külföldről gépeket és anyagokat kapna hozzá. HIGGYEN A SZEMÉNEK! Komplett számítógép: 200 MHz MMX CPU, 16 MB SDRAM. 1,6 GB HDD 14"-os színes digitális monitorral 79 900 Ft + áfa Ugyanezt a gépet már 20 000 Ft kezdőrészlet befizetésével, hitelre is hazaviheti az EUROCAT Kft. mintaboltjából. Szeged, Pacsirta u. /., tel.: 62-4M-65X. (íarancia: /+/ év! EUR@CAT r :or\ie>i jt er WWW.EUROCAT.HU Eurocat PC Az európai kategória! Borisz Jelcin és Obucsi Keidzo a tárgyalások megkezdése előtt. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) A Kuril-szigetek déli részén közös orosz-japán gazdasági övezet kialakítását javasolta csütörtökön Borisz Jelcin orosz államfő, Obucsi Keidzo japán kormányfővel megtartott megbeszélésén. Az áprilisi orosz-japán csúcson elhangzott tokiói javaslatra adott orosz választ ismertetve Igor Ivanov orosz külügyminiszter azt emelte ki, hogy Moszkva kezdeményezésének lényege olyan feltételek megteremtése, amelyek - „anélkül, hogy sértenék a két fél államérdekeit és politikai nézeteit" kedvező alapot biztosítanának a közös gazdasági tevékenységhez e szigeteken. Ivanov szerint a japán kormányfő megelégedéssel fogadta az orosz választ, s arról biztosította Jelcin elnököt, hogy javaslatait alaposan tanulmányozni fogják. Jelcin és Obucsi megállapodott arról, hogy a békeszerződés előkészítésén munkálkodó bizottság keretén belül kétoldalú albizottságot hoznak létre a területhatárok kijelölésére és a Kuril-szigetcsoport déli részén folytatandó közös gazdasági tevékenység előkészítésére. Tokió tavasszal azt javasolta Moszkvának, hogy a határokat a vitatott négy szigettől északra húzzák meg, de e terület egy ideig maradjon orosz közigazgatás alatt. E kezdeményezést, akárcsak Jelcin most átadott válaszát nem hozták teljes egészében nyilvánosságra. Orosz sajtóértékelések szerint elsősorban azért, hogy a japán társadalom ne veszítse el legalább a reményt az „északi területek" visszacsatolására. Borisz Jelcin ugyanis nem tehet olyan engedményt, amely sértené Oroszország területi épségét, hiszen a baloldali orosz törvényhozás abban a pillanatban megtorpedózná az államfő terveit. Az orosz lapok szerint csak hosszabb távon képzelhető el a visszatérés az 1956-os szovjet-japán közös nyilatkozatban megfogalmazott elképzelésekhez is, amelyek a békeszerződés megkötését követően két szigetet - Habomait és Sikotant - japán fennhatóság alá helyeznének. Ugyanakkor Moszkva nagyon is érdekelt az oroszjapán gazdasági kapcsolatok fellendítésében, és ezért tartózkodhatott a teljesen elutasító állásponttól, a határozott „nem" kimondásától. Jelcin és Obucsi szűk körű megbeszélése egyébként csaknem háromnegyed órán át tartott, ezt követően a teljes küldöttségek ültek a tárgyalóasztalhoz. A tárgyalások a tervezett másfél óra helyett két órán át tartottak, s ezt követően az orosz elnök és a japán kormányfő ismét négyszemközt konzultált egymással. A megbeszélések nyomán moszkvai nyilatkozatot adnak ki, amelyben rögzítik a kétoldalú kapcsolatokban eddig elért fejlődést, s felvázolják együttműködésük távlatait a XXI. századra. • Phenjan (MTI) Észak-Korea „tisztes kárpótlást" kér azért, hogy az Egyesült Államok betekinthessen feltételezett atomlétesítményeibe. A KNDK hírügynökségi jelentésében Tisztes kárpótlás Ff Ff szerepel ez az összeget nem említő ajánlat. Az Egyesült Államok meg akar győződni arról, milyen céllal folynak földalatti munkák a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság atomközpontjában. Jongbjon közelében. Észak-Korea 1994-ben vállalta, hogy befagyasztja atomprogramját, amennyiben a Nyugat két új atomerőművet épít fel a számá• Az Egyesült Államok az Arab-öbölre összpontosít Harckészültségben a „Légibevetési Erő" • MTI Panoráma Az amerikai hadvezetés által a Perzsa-öböl térségébe vezényelt 129 repülőgép a harci gépek széles skáláját mutatja: közöttük egyaránt megtalálhatók a még a hidegháború korából származó, óriási, nyolcmotoros hadászati bombázók, a B-52-esek, és a legmodernebb, a radarok számára láthatatlan F-117-es vadászbombázók. Ezek a gépek napokon belül elindulnak az Egyesült Államokból, s a hétvégén érkeznek meg az öböl térségébe: velük 300-ra emelkedik majd a Perzsa-öböl környékén állomásozó amerikai gépek száma. A kiküldött repülőegység magját az úgynevezett „Légibevetési Erő" adja, 42 harci géppel: ebbe a csoportba 24 F-16-os és 12 F-15-ös vadászgép, valamint 6 B-1B típusú, modern hadászati bombázó tartozik. Emellett a térségbe küldenek 12 B-52est, 12 F-l 17-est, további négy F-16-ost, s a tengerészgyalogság 12 darab F-l 8-as vadászbombázóját, valamint két darab EA-6B tfpusú radarzavaró repülőt. Ez utóbbiak az ellenséges radarrendszerek megbolondftása mellett meg is tudják semmisíteni az iraki radarállomásokat. A hatalmas armadát - amelynek a Perzsaöbölbe való vezénylését szerdán rendelte el William Cohen amerikai védelmi miniszter - 45 kiszolgáló egység (27 repülő és 18 helikopter) egészíti ki. Az Egyesült Államok emellett két újabb, Patriot típusú légvédelmi rakétaüteget küld a térségbe, azok legalább ötszáz fős kiszolgáló és védelmező egységeivel együtt. Útnak indítanak Kuvaitba két harckocsizó zászlóaljat is: ezek összesen 3000 embert jelentenek, s a már Kuvaitban lévő 1500 fős amerikai alakulatot fogják megerősíteni. A Pentagon tisztségviselői nem voltak hajlandóak elárulni, hogy az új egységeket pontosan hol fogják telepíteni: azt azonban tudni, hogy a B-52-esek (fedélzetükön 96 darab robotrepülőgéppel) az indiai-óceánon lévő brit támaszpontra, Diego Garciára kerülnek, az F-117-esek pedig várhatóan Kuvaitban állomásoznak majd, hiszen ott volt a támaszpontjuk a korábbi iraki válságok idején is. Jelenleg 23 amerikai hadihajó cirkál az öböl térségében, közöttük az Eisenhower repülőgép-hordozó, rajta 70 repülőgéppel. A 23 hajó közül nyolc lóhet ki tengeri indítású. Tomahawk típusú cirkálórakétákat. Ráadásul a térség felé tart az Enterprise repülőgép-hordozó, fedélzetén további 70 repülőgéppel. Az amerikai haditengerészeti és légierő összességében elmarad majd attól az armadától, amelyet az Egyesült Államok a legutóbbi iraki válság idején, ez év elején gyűjtött össze a térségben. Az egyik fő csapásmérő fegyvernek számftó Tomahawk rakéták száma (több mint 300) viszont éppen a duplája az év elejeinek. • Orosz-japán csúcstalálkozó Kuril-szigeteki övezet Románia: á| pápai nuncius • Vatikánváros (MTI) A Keresztény Egység Pápai Tanácsának eddigi helyettes vezetőjét, Jean-Claude Perisset-t nevezte ki II. János Pál új pápai nunciussá Romániában. Perisset püspök 1939-ben született Svájcban. 1964-ben szentelték pappá, s 1973 óta teljesít diplomáciai szolgálatot a Szentszéknél. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett, lengyel születésű Janusz Bolonek érseket váltja, aki egészségi okokra hivatkozva bejelentette lemondását. Barterügylet" • Groznij (MTI) Csecsenföldön újabb 11 orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát az orosz belügyi szervek, valamint Borisz Berezovszkij dúsgazdag üzletember, a FÁK titkárának közreműködése nyomán. A 11 orosz katona csütörtök reggel repülőgéppel érkezett Groznijból Moszkvába. Az orosz hatóságok közlése szerint a hadifoglyokért nem fizettek váltságdíjat. Jakab lemondott • Zágráb (MTI) A horvát parlament három kisebbségi képviselője, közöttük a horvátországi magyarságé is, csatlakozott hat ellenzéki párt képviselőinek lépéséhez, amellyel lemondtak parlamenti tisztségeikről. Jakab, aki a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, független képviselőként jutott a parlamentbe a magyar kisebbségnek biztosított egy képviselői mandátum elnyerésével. A kisebbségi képviselő tagja a parlament emberi jogi és nemzeti kisebbségi jogi bizottságának, valamint a Horvát Rádió és Televízió Tanácsának. Az olaszok és az egyház • Róma (MTI) Az egyház pénzügyeinek nagyobb átláthatóságát szavazta meg a szokásos őszi értekezletét tartó olasz püspöki kar. Az egyes egyházmegyék csak akkor kapják meg az állampolgárok személyi jövedelemadójának 8 ezrelékéből őket megillető részt, ha már elszámoltak az előző évi bevételekkel. Az olaszok nagy többsége továbbra is a katolikus egyháznak ajánlja fel személyi jövedelemadójának 8 ezrelékét. Az adófizetők 83 százalékának szavazata ez évre 1327 milliárd lírát (172 milliárd Ft.) jelentett. Leoiondott Nukaga • Tokió (MTI) A japán Nemzetvédelmi Hivatal (minisztérium) vezetője bejelentette lemondását. Nukaga Fukusiro ezzel vállal felelősséget az elkövetett megvesztegetések és az igazságügyi hatóságok megtévesztésének szándéka miatt. Két japán elektronikai nagyvállalat mintegy 30 millió dollár értékben túlszámlázta a megrendeléseket s ezzel megkárosította az államkasszát. Az ügynökség elnézte a túlszámlázást, mert a cégek állást ajánlottak fel a minisztériumból nyugdíjba vonuló alkalmazottaknak.