Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-13 / 266. szám

PÉNTEK, 1998. NOV. 13. BELFÖLD 3 • „Az erdélyi magyarság nem feláldozható" Vita a kettős állampolgárságról Csurka István sajtótájékoztatóján megjelent Eva Maria Bárki bécsi ügyvédnő is, akit az erdélyi autonómiáról tartott előadás-sorozata miatt kitiltottak Romániából. (MTI Telefotó) jegyzet Lámpázott bírák A nyár a megsemmisítések jegyében telt el. Az átvilágí­tó bírók pozitív határozatot hoztak három szocialista (ma már ex) képviselő ügynök múltjáról. A rendelkezé­sükre álló dokumentumokból azt állapították meg, hogy Annus József, Lusztig Péter és Gellért Kis Gábor ügynök volt. Mindhárom ügyben a Legfelsőbb Bíróság mondta ki az utolsó szót. A Legfelsőbb Bíróságnak is rendelke­zésre álltak ugyanazok a dokumentumok, amelyekből az átvilágítok dolgoztak, de legfelsőbb fokon homlokegye­nest ellenkező határozatot hoztak és úgy döntöttek, hogy a három MSZP-s - se Annus, se Gellért Kis, se Lusztig ­nem volt ügynök. Most pediglen aktuálissá kezd válni a bírák átvilágítá­sa is. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke megváltoz­tatta korábbi álláspontját, és nem zárkózik már el attól, hogy módosítsák a nemzetbiztonsági törvényt. Solt ma már elfogadja, hogy a minden bíróra kiterjedő szűrés re­ális igény egy új demokráciában. Jogilag eléggé furcsa is volt, hogy olyan emberek - is - hoztak határozatokat szűrési ügyekben, akik maguk nem estek át rajta. Ennél izgalmasabb már csak az lenne, ha a nemzet­biztonsági törvényt még tovább módosítanák, és kiter­jesztenék a sajtóra is. Nem csak a közszolgálatira, az ál­lami tulajdonára, hanem a kereskedelmi rádiókra, tele­víziókra és a magántulajdonban lévő lapokra is és főmunkatárstól fölfelé az elnökig, a főszerkesztőig min­denkinek lámpa elé kellene állnia. Tjiszen a sajtót is a hatalmi ágazatok közé szokás so­MM. rolni, s ha ezt a besorolást elfogadjuk, miért épp ez maradjon ki az öntisztulásból. Izgalmas és szomorú tör­ténetek kerülnének nyilvánosságra, ha az új kormány bevállalná ezt a régi ügyet. Nagyobb piac, kisebb védettség A szegedi Forrás Szál­lóban tegnap kezdődött élelmiszeripari és marke­ting konferencián Bihari Vilmos a Pick vezérigaz­gatója az uniós csatlako­zás előnyei mellett annak hátrányairól is beszélt. Természetesen a napi problémákról is kérdez­tük, hiszen most éppen sok a sertés. • Miben látja a konfe­rencia jelentősségét, ho­gyan segítheti ez a párbe­széd európai csatlakozá­sunkat? - Az egységes piacnak előnyeiről és hátrányairól is kell'beszélni, hiszen a vámok és az adminisztratív akadá­lyok eltűnésével a piac kitel­jesedik, újabb pályázati le­hetőségek nyílnak, amivel növekedhet versenyképessé­günk. A hátrányok közül a legfontosabb talán az, hogy megszűnik az eddigi vi­szonylagos védettség és nem mindenki marad majd fenn az európai piac rostáján. Je­lenleg a magyar piac 90 szá­zalékát a magyar termék fog­lalja el, s ebből kellene minél többet megőrizni a csatlako­zás után. Ezért támogatjuk a konferenciát, az európai fel­készülést, amit nagyon ko­molyan kell venni. Sok múlik azon, hogy a magyar termék imidzsét miként tudjuk nö­velni. Nemzeti heteket, ma­gyar napokat kell szervezni, meggyőző programokkal, minőségi kínálattal. • A napi problémák meg­oldásán is gondolkodni kell, most éppen sok a ser­tés szerte Európában, s így itthon is. - Azért sok a hús a világpi­acon, mert egyszerre érett be a sertésciklus az USA-ban és Európában, ráadásul az olyan nagy felvevőpiacok, mint a japán, az orosz, az ázsiai, egy­szerre rendültek meg, s ez a kiesés érzékenyen érinti a ter­melőket. A húsfelesleget pe­dig kezelni kell, a lépések azonban szinte mindig elké­setteknek tűnnek. Pedig a ser­tésnek kell néhány hónap, mi­re mázsa fölé hízik. • A kiskunfélegyházi Pl­Nl nem is olyan régen nyitotta meg óriási kapaci­tású sertésvágóhídját, amelyet a közelmúltban kénytelen volt bezárni. Egy közeli versenytárssal kevesebb? - Nekem már a nyitáskor is az volt a véleményem ­túl azon, hogy nem örültünk a szomszéd konkurenciának -, hogy lehet sertést vágni, csak biztosítani kell az alap­anyag-termeltetést. Volt már tízmillió darabos magyar ál­lomány is, tehát a létszámfel­futásnak erről az oldalról nem volt akadálya. A piaci zavarokat azonban csak szi­lárd szerződéses kapcsolatok mellett lehet minimális vesz­teségekkel megúszni, ehhez azonban idő kell. Volt már háromszáz forint felett is az élősertés ára, és hol vagyunk már ettől? Az a termelő, aki a félegyháziak felvásárlására számított, most megjelenik egy amúgy is telített piacon, ahol már kis felesleg is nagy zavarokat tud okozni. Kovács András Csökken a hiány Világtalálkozó • Enying (MTI) A szervezők sikeresnek Ítélik a november 15-éig tar­tó, a Claas cég által szerve­zett nemzetközi találkozót, amelyen 68 országból mint­egy 10 ezer szakember vett részt Enyingen. A találkozó célja az, hogy az érdeklődő gazdák megismerhessék a német Claas cég által forgal­mazott legkorszerűbb beta­karító- és erőgépeket. A 200 lóerő feletti erőgépek kate­góriájában a Claas cég ma­gyarországi kizárólagos im­portőre az IKR Rt. Egy év alatt 8 százalékos piaci ré­szesedést ért el ezen a terüle­ten, és árbevétele mintegy félmilliárd forintot tesz ki. Új lakások • Diósgyőr (MTI) Negyven új lakást adott át az OTP Ingatlan Rt. Miskol­con. A részvénytársaság északkelet-magyarországi ré­giója ez év tavaszán megvásá­rolta az ÁPV Rt.-tői a volt Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat diósgyőri városrészben, a Bükk lábánál lévő két ötemeletes mun­kásszállóját és a hozzájuk kapcsolódó szociális épülete­ket. Ezek korszerűsítő átépíté­se júniusban kezdődött és a kialakítani tervezett 93 lakás­ból az első ütemben elkészül­teket vehették most birtokba a tulajdonosok. Alföldi táncverseny • Gyomaendrád (MTI) Kilenc város 11 táncköré­nek több mint félszáz párosa indul a hét végi gyoma­endródi társastánc-bajnoksá­gon. Az eseménynek a város mű-velódési központja ad he­lyet. A gyomai művelődési központban szombaton dél­előtt tíz órakor megkezdődő versenyen résztvevő ifjú tán­cosok hagyományos európai­és latin-amerikai társastánc­számokat mutatnak be. Üzletemberek • Miskolc (MTI) Magyar-román üzletem­ber-találkozót rendezett csü­törtökön Miskolcon a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra. A magyar-román kama­rának már 150 tagja van, és a testület egyre hatékonyab­ban működik közre az ál­lamközi gazdasági élet sok­színűbbé tételében, az állam­közi kapcsolatok szervezésé­ben is. Magyarország nagy­ságrendileg a tizenegyedik helyen áll a romániai befek­tetők sorában, s jelenleg már összesen két és félezer ma­gyar tőkerészesedésű válla­lat dolgozik Romániában 84 millió dolláros befektetéssel. Lovas turizmus • Rádiháza (MTI) Az utóbbi tíz évben 20 mil­liárd forintot invesztáltak ma­gánvállalkozók a lovas turiz­musba. ugyanakkor a lovaslé­tesítmények éves kihasznált­sága 14 százalékos és az érde­kelt félezer vállalkozás közül csak a minőségi szolgáltatást nyújtó keveseknél nőtt a ven­dégforgalom. Ezt a rádiházi ménesközpontban tartott ülé­sen állapította meg Maus Gotthárd, a Pegazus Tours igazgatója. Az adottságok alapján a lovas turizmusban Magyarország az osztrák sítu­rizmus szintjére juthatna. • Budapest (MTI) Az erdélyi magyarságot nem lehet feláldozni az EU­csatlakozás oltárán - jelen­tette ki csütörtöki sajtótájé­koztatóján Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párt­ja elnöke. A politikus szerint a magyar külpolitikában fel­• Budapest (MTI) A jövő évtől az egészség­biztosító ellenőrzi a túl sok szövődményes esetről szá­mot adó kórházi jelentések valóságtartalmát - közölte Miké Tivadar, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója sajtóbe­szélgetésen csütörtökön Bu­dapesten. Mint mondta: egyes kór­Európai uniós le­hetőségek - piaci viszo­nyok cimmel háromna­pos nemzetközi agrár- és élelmiszeripari marketing konferencia és kiállítás kezdődött csütörtökön a Hunguest Forrás Hotel­ben. Az első napon - töb­bek között - Tomcsányi Pál, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tagja, a marketingbizott­ság elnöke, Bihari Vil­mos, a Pick vezérigazga­tója, Rednágel Jenő, az FVM helyettes államtitká­ra és Farkas Sándor, az Országgyűlés Mezőgaz­dasági Bizottságának el­nöke tartott előadást. A Pick Rt.-nek kiemelt je­lentőségű a nemzetközi ag­rár- és élelmiszeripari mar­keting konferencia és kiállí­tás - mondta megnyitó-be­szédében Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója, aki szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk az élelmiszeriparra nézve ve­szélyekkel is jár: a külföldi konkurencia termékei aka­dály nélkül juthatnak Ma­gyarországra. Igaz, a tagság elnyerésével hazánk előtt is megnyílik az Unió óriási pi­aca, így egyes termékek minőségén is javítani kell, hogy megfeleljünk a nyugati szabványnak. erősödőben van az a hagyo­mányos és helytelen maga­tartás, amely szerint a csatla­kozás feltétele, hogy Ma­gyarország ne kerüljön etni­kai konfliktusba szomszéda­ival. A MIÉP elnöke szólt arról is, hogy a szomszédos államokban élő magyarok házak - különösen a szülé­szetek - teljesítményelszá­molásai szerint a kezeltek ötven-nyolcvan százaléka szenved alapbetegsége mel­az élelmi A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy a magyar élel­miszeripar az Európai Unió termelésének 1,5 százalékát adja csupán, mégis hazánk egyik jelentós gazdasági ág­azata. Amennyiben megin­dul növekedése, úgy nőhet a foglalkoztatottak reálbére is. A konferencia célja vizs­gálni, elemezni és megvitat­ni az ágazat helyzetét az Unióhoz való csatlakozás előtt. A kérdésekre a kor­mány, a szakma, az orszá­gos és regionális képvisele­tek adhatják meg a választ, egymással is párbeszédet folytatva. - Az agrárágazat célja a számára meg kell teremteni a kettős állampolgárság fel­vételének lehetőségét. Csur­ka István elmondta: a jövő hét keddjén indul el Kárpá­taljára a Magyar Út Alapít­vány által az árvízkárosul­taknak szánt adományokat szállító konvoj. A 22 tonná­iéit szövődményes, vagy úgynevezett kísérőbetegség­ben is. A főigazgató kijelentette: a kiemelkedően magas ól és a a # versenyképesség megtartá­sa, a hatékonyság javítása ­mondta Rednágel Jenő, a Földművelésügyi- és Vidék­fejlesztési Minisztérium he­lyettes államtitkára, aki sze­rint az EU-hoz való csatla­kozást követően nem az egyes országok, hanem ter­mékek versenyeznek majd egymással. A gazdasági szakemberek mindezt már a Közép-Európai Szabadke­reskedelmi Társulásban is érzik. Rednágel Jenő szerint az egyes termékek védelme nem megfelelő: a termelók gyakran joggal várják el, hogy piaci korlátokat állít­son a kormány. A miniszté­nyi, 3,2 millió forint értékű ­élelmiszert és gyógyszert tartalmazó - adományt Vis­ken és környékén a helyi egyházakkal együtt osztják szét. Ennek része lesz az a félmillió forint is, amelyet hétfőn ajánlottak fel a MIÉP-frakció tagjai. szövódményszámmal működő kórházakban felte­hetően rosszul dolgoznak, ezért elképzelhető, hogy a biztosító a továbbiakban azokkal nem köt finanszíro­zási szerződést. Amennyiben a betegségek csak papíron léteznek, az érintett intézmé­nyektől visszavonják a gyó­gyítás címén kifizetett össze­geket. • ii rium stratégiai célja az ex­port növelése, mivel ma ezt csak hatvanöt-hetven száza­lékban használják ki. 2000 után az agrárágazat hat he­lyett hét százalékban szeret­ne Magyarország GDP-jé­hez hozzájárulni. A magyar mezőgazda­ságban számtalan még a megoldatlan probléma: a jö­vedelmek rendezetlenek; a környezetvédelem nem fog­lal el megfelelő helyet; elégtelen a vidék megtartó­képessége. A helyettes ál­lamtitkár szerint a költség­vetésen belül elsőbbséget kell élveznie a mezőgazda­ságnak: a támogatást az inf­láció mértékével kell növel­ni, hiszen a világ túlterme­lési válsága és az orosz csőd Magyarországot is érinti. Igaz, az árak csökkenése hazánkban volt a legalacso­nyabb. - Ebben a helyzetben is fejleszteni kell, nemcsak minőségileg, hanem meny­nyiségileg is - vélte az ál­lamtitkár-helyettes, aki sze­rint a csatlakozást követően - a szigorú kvóták miatt ­már nem lesz lehetőség újabb földek termővé tételé­re. A gabonát továbbra is húzóágazatnak kell tekinte­ni, hiszen ezen az éghajla­ton semmivel sem lehet ki­váltani. Tóth-Szenesi Attila • Budapest (MTI) Az államháztartás hiánya 1998-ban várhatóan 437 milli­árd forint lesz, ami a bruttó ha­zai termék (GDP) 4,3 százalé­ka. Az államháztartás konszo­lidált, előzetes hiánya a szep­tember végi 350,2 milliárd fo­rintról október végére 347,9 milliárd forintra csökkent. A központi költségvetésnél októ­berben csaknem 10 milliárd forint többlet keletkezett, így a hiány 267,9 milliárd forint volt a hónap végén, ami az éves előirányzat 62,7 százaléka. nos leneioseg­Konferencia előtt: Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezér­igazgatója, Tomcsányi Pál, az MTA tagja és Redná­gel Jenő helyettes államtitkár. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ellenőrzött egészségbiztosítás Sok a szövődmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom