Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-10 / 263. szám

2 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1998. Nov. 10. // Királyi „plár A legfrissebb közvélemény-kutatásokból kitűnik: a bri­tek nem akarják, hogy a 72 éves, 46 esztendeje ural­kodó II. Erzsébet az 50. születésnapját szombaton ün­neplő Károly herceg javára lemondjon a trónról A fel­mérésekből az is kiolvasható, hogy a döntő többség ra­gaszkodik a tradicionális államformához, azaz nem tá­mogatja, hogy a királyságot köztársaság váltsa fel Nem mindig volt ilyen egyértelmű ez a kiállás. Diana halála előtti években alaposan megtépázódott a Windsor-ház te­kintélye. A királyi család tagjainak sorozatos botrányai, a trónörökös házaspár válása miatt az elemzők már a monarchia válságáról beszéltek, s egyre növekedett a vá­lasztópolgárok körében a köztársaságot követelők tábo­ra. II. Erzsébet sokak szemében egy konok, makacs, ókonzervatív nagymamának tűnt, afféle őskövületnek, aki felett eljárt az idő. A Diana tragédiáját követő napok­ban tétovázása, az udvari etiketthez való merev ragasz­kodása miatt népszerűségi indexe mélypontra süllyedt. Szinte az utolsó pillanatban értette meg, sürgősen válta­ni kell, ha meg akarja őrizni a Windsorok helyét az alatt­valók szívében. A közvélemény nyomására szinte egyik napról a másikra megváltozott a royal public relations, a királyi „plár". II. Erzsébet engedményeket tett a halott Dianának: hozzájárult, hogy a gyász napjaiban felrúg­ják az évszázados előírásokat, személyesen tekintette meg a gyászolók virágait, üzeneteit, gyászlobogó kúszott a Buckingham Palace tetejére. A tragédia óta több mint egy esztendő telt el, s úgy tűnik, eredményes az új PR-stratégia. Az adófizetővé lett II. Erzsébet, aki egy külföldi látogatása során még azt a példátlan lazaságot is elkövette, hogy levetette a cipőjét, népszerűbb, mint valaha. PR-szempontból sem­mi sem indokolja, hogy átadja fiának a trónt. Egy múlt századi példa is kitartásra ösztönözheti: Viktória uralko­dásának arany, majd gyémánt jubileumának megünnep­lése az alattvalók szemében hihetetlenül megerősítette a monarchia tekintélyét. ybiS^' lyu-^r A Tisza az ukrán oldalon Mentik, ami menthető Mii követelnek az amerikai csehek? • Prága (MTI) Visszakövetelik a kommunista rendszer ál­tal elkobzott vagyonu­kat az Egyesült Álla­mokban élö cseh emig­ránsok, s ennek érdeké­ben a napokban széles­körű kampányt indítot­tak - írja hétfőn a Slovo című prágai liberális na­pilap. Rámutat: a cseh emigráció körében nagy felháborodást váltott ki Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes nyi­latkozata, miszerint a kabinet támogatni fogja a kettős ál­lampolgárság intézményének bevezetését, de azzal, hogy ez nem fogja érinteni a ko­rábbi rendszer által elkobzott vagyonok visszaadását, tehát a reprivatizációs folyamatot. „Az elképzelhetetlen, hogy az egyik oldalon le­hetővé tegyék a kettős ál­lampolgárságot, míg a másik oldalon elutasítsák kárpótlá­si követeléseinket" - nyilat­kozta a lapnak Petr Bísek, a New Yorkban megjelenő Americké Listy című újság kiadója. A lap legfrissebb számában felhívásban for­dult az amerikai csehekhez, hogy haladéktalanul fordul­janak kárpótlási követelése­ikkel a prágai politikusokhoz és intézményekhez. „Támo­gattuk Csehország felvételét a NATO-ba, lobbiztunk az amerikai szenátorok köré­ben, hogy támogassák a szervezet kibővítését. Most azonban jogaink érvényesí­tésére fogunk törekedni" ­szögezi le a lapban Bísek. Ji­rina Fuchsová, a Csehek a Kettős Állampolgárságért el­nevezésű nemzetközi szer­vezet vezetője már szintén évek óta követeli, hogy a prágai hatóságok adják vissza családja elkobzott va­gyonát. „Szülőföldünk hiva­talai egész egyszerűen fené­ken rugdosnak bennünket. Hazalátogatásunkkor min­den 30 nap után jelentkez­nünk kell a hivatalokban. Ez számunkra lealacsonyí­tó" - nyilatkozta. Leszögezte: „Nem olyan cseh állampol­gárságot akarunk, amilyet Rychetsky úr ígér nekünk. Mi visszaköveteljük volt ál­lampolgárságunkat, s vele együtt minden jogunkat is, tehát .azt is, hogy visszakap­hassuk a kommunisták által elkobzott vagyonunkat." Az emigránsok kárpótlásá­hoz való negatív viszonyulá­sa miatt az Egyesült Álla­mokban nem csak a cseh emigráció, hanem az ameri­kai politikusok is bírálják Prágát. Romániai árak • Bukarest (MTI) Romániában hétfőtől 5,6 százalékkal drágult a belföl­di vasúti személy- és teher­szállítás. A román államva­sutak (CFR) illetékesei az inflációs ráta emelkedésével magyarázták a most bejelen­tett, az idén már negyedik tarifaemelést. Legutóbb au­gusztusban drágult a vasút Romániában. Hétfőn lépett érvénybe a bukaresti metró viteldíjainak a múlt héten bejelentett emelése is. A két utazásra jogosító vonaljegy 3000 lej helyett 3300 lejbe, a 10 jegyből álló füzet 15 ezer lejbe kerül. Változatlan ma­radt a napi és havi bérlet ára. Tovább folytatódik a Tisza lassú apadása a kárpátaljai elöntött területeken. Felvételünk Mezőváriban készült, ahol négyszáz házat tett tönkre az ár. Bajnok Elemért és családját távolról jött ismerősök, barátok segítik - mentik, ami menthető... (MTI Telefotó) A jólét kelet­európai szigete • Nürnberg (MTI) A Kelet-Európában az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében, a régiók között 12. helyet elfog­laló Budapest a jólét egyik regionális szigete a GfK piackutató intézet felmérése szerint. A 600 nyugat- és 200 kelet-közép-európai régió vásárlóerejét felmérő vizs­gálat azt mutatta, hogy egy magyar állampolgár átlago­san negyedannyit költhet, mint egy luxemburgi, vi­szont ötször annyit, mint egy moldáviai. Az európai országok rangsorában Ma­gyarország a 21. helyen áll az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve. A felmérés 100 százalék­nak a német vásárlóerőt te­kinti, ehhez képest Luxem­burg indexe 170, az Európá­ban második helyen „vég­zett" Svájcé 131 lett. A mu­tatószám Magyarországon 47, Csehországban 51, vagyis ezen országok lako­sai feleannyit költhetnek, mint egy német polgár. Európa keleti felében óri­ási különbségek vannak az országok vásárlóerejében. Szlovákia indexe 40, Romá­niáé 24, Oroszországé 18, míg az európai rangsor vé­gén szereplő Moldáviáé csak 9. A nyugat-európai régiók közül Genfben a legnagyobb a jólét, ahol az egy főre jutó vásárlóerő - ugyancsak Né­metországhoz képest - 215 százalék. Utána a szintén svájci Zug következik, majd Luxembourg, Zürich, Bázel, illetve Párizs. A kelet-európai régiók rangsorát a szlovén Osredn­jeslovenska vezeti, indexe 77, a cseh főváros 72 száza­lékos indexszel áll a harma­dik helyen. A 12. helyen álló Budapest a maga 60 szófolét­kos mutatójával a GfK nürn­bergi szóvivője szerint a ke­let-európai jólét szigete. A felmérés készítői az első 13 régiónak adták meg e jelzőt, s Budapest után még Varsó­nak sikerült elémia azt. Éles támadás a felzárkózás miatt • Brüsszel (MTI) Éles bírálatok érték az Európai Unió tagállamai­nak részéről azt a javas­latot, hogy a közös költ­ségvetésből különítsenek el egy jelentős összeget azon tagállamok támo­gatására, amelyek gyorsabban haladnak a gazdasági felzárkózás­sal. Az EU külügyminiszteri a bővítési vita keretében fog­lalkoztak a felzárkóztatás re­formjának kérdésével. Ennek keretében az EU végrehajtó szerve azt javasolja, hogy egyrészt csökkentsék a támo­gatott térségek számát, más­részt 2000-2006 között nö­veljék 218 milliárd ECU-ra (240 milliárd dollárra) az erre szánt összeget. Húszmilliárd dollárt a brüsszeli bizottság 2003. utánra javasol elkülö­níteni, hogy akkor újraosszák azon államok között, ame­lyek megfelelő felhasználói képességet mutatnak. Az unió tagállamai már a javaslat tavaszi felvetésekor jelezték, hogy súlyos fenntar­tásaik vannak az ötlettel kap­csolatban, amelyet elvileg azért találtak ki, hogy be tud­janak avatkozni a mai tagál­lamok érdekében a kelet-eu­rópai tagjelöltek esetleges felvételének esetén. A tagor­szágok attól tartanak, nem tenne jót az EU-n belüli szo­lidaritásnak, ha egyes álla­mokat jutalmaznának, máso­kat büntetnének. Fennakadást okozott a felzárkózási vitá­ban, hogy a spanyol küldött­ség még mindig külön állás­pontot képvisel abban a kér­désben, mekkora mértékben finanszírozzon az EU kelet­európai infrastrukturális és környezetvédelmi tervezete­ket a csatlakozást megelőző időszakban. Tizennégy tagál­lam 75 százalékban vonná meg a határt, a spanyolok vi­szont 85 százalék mellett kar­doskodtak. Emiatt a találko­zón még mindig nem sikerült jóváhagyni az előcsatlakozás finanszírozásával foglalkozó csomagot. A brit közvélemény nem akarja a királynő távozását • London (MTI) A brit monarchia és különösen II. Erzsébet királynő továbbra is igen magas támogatott­ságot élvez az alattva­lók körében. Károly tró­nörökös népszerűsége nőttön-nö, ám kevesen akarják azt, hogy anyja halála előtt trónra lép­jen. A Londonban hétfőn köz­zétett közvélemény-kutatá­sok szerint a polgárok két­harmada véli úgy, hogy az uralkodóház fontos szerepet játszik Nagy-Britannia jövőjében, sőt 77 százalékuk továbbra is a királyságot ré­szesíti előnyben egy esetle­ges köztársasággal szemben. A GMTW tévécsatorna valamint a Daily Mail és a The Daily Telegraph napila­pok megbízásából végzett felmérések azt firtatták leg­inkább, hogy ki álljon a Windsor-ház élén. Tették ezt akkor, amikor egy vasánap esti, Károly hercegről készí­tett dokumentumműsor a herceghez közelálló kö­rökből azt sugallta, hogy a trónörökös „személy szerint örülne annak, ha a királynő távozna trónjáról". A Gallup és a Mori kuta­tóintézetek által megkérde­zettek kétharmada kinyilvá­nította: azt szeretné, ha II. Er­zsébet élete végéig trónján maradna, és Károly herceg csak édesanyja halála után lépne trónra. (Ez nem volt mindig így: 1981-ben Károly és Diana esküvője után a többség mihamarabb a trónö­rököst és mindenkit meg­igéző feleségét akarta a Windsor ház élén látni. A walesi hercegi pár házasságá­nak megromlásával azonban Károly kiesett a köz kegye­iből, különválásuk után pedig alig talált támogatókra trón­öröklése, sokan fiát, Vilmost szerették volna II. Erzsébet utódjaként látni.) A walesi herceg népszerűsége azonban Diana tragikus halála után nőttön-nő: a alattvalók 57 százaléka ma már úgy véli, hogy Károlynak nem szabad feladni trónöröklési jogát Vilmos herceg javára, még többen hiszik azt, hogy Ká­rolyból jó uralkodó lesz. A köz véleménye viszont alig változott Károly és régi barátnéja, Camilla Parker­Bowles kapcsolatát illetően: bár a megkérdezettek több mint fele ma már úgy véli, hogy Károly uralkodóvá vál­hatna akkor is, ha feleségül veszi Camillát, 77 százalé­kuk ellenzi, hogy az asszony majdan királyné legyen. (Öt évvel ezelőtt, amikor kette­jük viszonyának elmélyülése napvilágra került, a közvéle­mény alig egyharmada akar­ta trónon látni az újranősülő brit trónörököst.) Az évekkel ezelőtt férj­ként és apaként számon tar­tott Károly hercegre ma úgy tekintenek az alattvalók, mint gondoskodó apára. A megkérdezettek háromne­gyede szerint Károly jól te­szi dolgát fiai nevelésében ­derül ki a széleskörű felmé­rés adataiból. Lis nyert • Bukarest (MTI) Rendkívül szoros ered­ménnyel, szűk egy százalék­nyi különbséggel nyerte meg a bukaresti főpolgármesteri választást Viorel Lis, a De­mokratikus Konvenció jelölt­je az ellenzéki színeket kép­viselő Sorin Oprescuval szemben. A harmadik fordu­lóban Lis a szavazatok 50,5 százalékával győzött. A bu­karestiek döntő többségét hi­degen hagyta, hogy ki lesz a főváros első embere, így a választás egy hosszú, érdek­telen maratoni versennyé vál­tozott. Portugál népszavazás • Lisszabon (MTI) Portugáliában a polgárok népszavazáson elvetették, hogy az országot felosszák nyolc, adminisztratív szem­pontból önálló területi egy­ségre, a spanyol autonóm tartományokhoz hasonlóan szervezendő régiókra. A Magyarországhoz hasonló területű és lakosságú Portu­gália szocialista kormánya most azt a kérdést lesz kény­telen megvizsgálni, hogyan vihető végbe a hatalom de­centralizálása a regionalizá­lás nélkül. Az ellenzéki, konzervatív Néppárt (PP) el­nöke, Paulo Portás értékelé­se szerint „a népszavazás António Guterres és a szo­cialisták bukása". Az iszlám és az emberi jogok • Genf (MTI) „Az Emberi Jogok Nyilat­kozata - iszlám perspektí­vák" címmel kezdődött hétfőn nemzetközi konferen­cia az ENSZ genfi székhe­lyén. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa megnyitó beszédében „az emberi jogokon alapuló glo­bális civilizáció megteremté­séhez való jelentős hozzájá­rulásnak" nevezte a kétnapos konferenciát, amelyen 20 isz­lám-szakértő vesz részt. Az iráni kezdeményezésre meg­rendezett tanácskozás az Em­beri Jogok Egyetemes Nyi­latkozata aláírásának 50. év­fordulójával kapcsolatos ren­dezvények sorába illeszke­dik. Nyomásgyakorlás • Berlin (MTI) Gerhard Schröder német kancellár és Javier Solana NATO-főtitkár első találko­zásuk alkalmával Berlinben megállapították, hogy teljes az egyetértés köztük vala­mennyi, a katonai szövetsé­get és Németországot érintő kérdésben. Schröder a talál­kozó után elmondta, a két fél egyetértett abban, hogy Ko­szovóban fenn kell tartani a Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnökre gyakorolt kato­nai nyomást, és továbbra is felügyelni kell a szerb csapa­tok kivonását. Szorosabb.** • Szófia (MTI) A török védelmi minisz­terhelyettes szófiai tárgyalá­sai után elégedetten nyilatko­zott a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről, és szorosab bol­gár-török katonai együtt­működésre szólított. Ismét Sezgin miniszterhelyettest négynapos hivatalos látogatá­sa során fogadta Petar Sztoja­nov bolgár államelnök is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom