Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26 / 226. szám

SZOMBAT, 1998. SZEPT. 26. HORIZONT 7 • Folytatódik a Stefánia rekonstrukciója 2000-re megújul a szegedi várkert „Maholnap már csak hagyományból és a történelemből lesz ismeretes a hajdani híres szegedi vár, mely még alig Három év előtt bemohosodott, komor falaival és ódon épületeivel büszkén hirdette a múlt és régmúlt időknek szomorú krónikáját, s oly tekintéllyel nézett alá a romba dőlt város siralmas képére, mintha azt hirdette volna, hogy ö még századokig fog fennállni, s dacolni az idővel, elemekkel, emberekkel..." - ezekkel a szavakkal búcsúzott 1883. októberében dr. Kelemen Móric a lebontott szegedi vártól, amelynek helyén néhány év alatt újjászületett a város. A várból csak a keleti várfal közepén a Tisza felé nyíló, XVIII. században épült boltíves „vízikapu", hivatalos nevén a Mária Terézia-kapu maradt meg mementóul. A Stefánián megbúvó vármaradvány - amely az utóbbi években meglehetősen rossz állapotba került - helytörténeti tárlatnak adott otthont. A nyár elején Törőcsik István és Szarka József, a JATE két ötödéves régészhallgatója megbízást kapott a múzeumtól, hogy az épület felújítása előtt szakszerű feltáró munkával eltávolítsa a kapu tetejére, a boltívek közé a vár bontásakor felhordott földréteget. • A nyár elején szedték le a szegedi vármaradvány tetejét borító bádoglemezeket, s kezdték meg Törőcsik István és Szarka József régészhallgatók irányításával a boltívek közül a földrétegek eltávolítását. A munkálatok a tervezettnél tovább tartanak, mert a vártnál jóval több, több száz köbméternyi földet kell aprólékos munkával kitermelni. Hogy miért a nagy óvatosság? Erre az ifjú régészek adják meg a választ. - Magunk sem gondoltuk, hogy a vár bontásakor felhordott földben ilyen sok régészeti leletre bukkanunk mondja Törőcsik István, akinek Szentes határában talált szenzációs éremleletéről a tavasszal már hírt adtunk. Találtunk például néhány üvegkarperecet, amelyek akár eredeti római gyártmányok is lehetnek. Ez azért lehet fontos, mert évtizedek óta vita folyik arról, hogy annak idején volt-e római őrállomás vagy kereskedelmi telep Szegeden. Vannak római téglák, faragott kövek, amik arra utalnak, hogy volt. Talán a mostani leletek feldolgozásakor újabb támpontokkal szolgálhatunk ennek a kérdésnek az eldöntéséhez. • Amit most csinálnak, az egy eléggé speciális régészeti munka, hiszen nem egy érintetlen sírleletet, vagy valamilyen földbe süllyesztett objektumot kell feltárni, hanem a város közepén egy épületmaradvány tetejét kell „kipucolni"... - A leletek tanúsága szerint a Mária Terézia kapura felhordott föld a vár egykori járószintjeiből, a várudvarból származik. Valahol a vármaradvány és a színház közötti területen állott a középkori Szent Erzsébet templom. A vár elbontásakor a templom Törőcsik István és Szarka József régészhallgatók szerint az előkerült leletek hozzájárulnak Szeged történetének alaposabb megismeréséhez. (Fotó: Schmidt Andrea) körüli temetkezésekbe is beleástak, valószínűleg ennek köszönhető, hogy nagy számú koponyadarabot is találtunk a csontleletek között. Pipából olyan sokra és sokfélére bukkantunk, hogy külön tanulmányt lehetne róluk írni. Az arab feliratú török kori cseréppipáktól a múlt századi mázas pipákig mindenféle •előfordul. Találtunk fokost, lakatot, egy csillag alakú, hegyes, súlyomnak nevezett középkori harci eszközt, amit a lovak ellen szórtak ki. - Rengeteg apró tárgy került elő, bronzgyűrűk, bronzgombok, sőt még két pénzérmét is találtunk, amelyek régészeti leletként önmagukban is megállják a helyüket - veszi át a szót Szarka József. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy például a kerámiákban folyamatosság mutatható ki a legkorábbi, teljesen díszítés nélküli XII-XIII. századi cserepektől kezdve a belülről mázas török kori edénymaradványokon át a múlt századi porcelánok megjelenéséig. Még kínai porcelándarabokat is találtunk. Ebben a kontinuitás a lényeg: nyomon követhető ezeken a leleteken a kerámiák díszítésének fejlődése, kiszínesedése. - Az a hiátus, amely eddig a régészeti leletek és a néprajzi anyag között létezett, ezekkel a leletekkel részben, töredékesen, de betölthető. Ha ezek a tárgyak eredetiben, sértetlenül kerültek volna elő, segítségükkel komplett kora újkori, XVII-XVIII. századi háztartások rekonstruálhatók lettek volna - folytatja a magyarázatot Törőcsik István. - így sajnos csak analógiák, más középkori anyagokkal való összevetés álapján tudunk majd valamit „kihozni" belőlük. Az azonban már önmagában is komoly fegyvertény, hogy XVII-XVIII. századi leletekkel rendelkezünk. Amíg a török korban elpusztult falvak, mezővárosok ma többnyire szántók, azaz feltárhatók, könnyen kutathatók, addig a kora újkori városi, polgári, paraszti leietaRövid, vári kronológia XI. század: Királyi sóraktárak a későbbi vár helyén. 1260-1280: Kisebb kővár épül 1308-1318: Az első ismert várnagy Dénes fia Pál mester. A XV. század eleje: A szegedi vár a déli védelmi rendszer részévé válik. 1439: Albert király a várat és a Palánkot feleségének adományozza. 1443: Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák felügyelete alá kerül a sóispánság és a vár. 1444: I. Ulászló békét köt Szegeden a törökkel, majd a pápa követelésére felbontja. Földrengés sújtja a várost. 1458: A várpalotában tárgyal a Hunyadi családot képviselő Szilágyi Mihály a Garaiakkal, ugyanebben az évben Mátyás király országgyűlést tart a várban. 1490-94: Kinizsi Pálé a vár, majd halála után 1502-ig Corvin Jánosé, utána királyi kézen. 1526. szeptember: a törökök lerombolják a várat. 1536: Zákány István főbíró saját költségén helyreállíttatja a várat. 1543: Mehmed pasa csapatai farsangkor feldúlják Szegedet, amely ezután szandzsák központtá válik. Szinan Khodzsa mimár tervei alapján hatalmas várépítési munkálatok kezdődnek. 1549: Befejeződik a várépítés, a török polgári lakosság tömeges beköltözése Szegedre. A várban 137 éven át török helyőrség. 1552: A hajdúk és a császári csapatok sikertelen kísérlete a vár visszafoglalására. 1686. október: A császári csapatok ostrom alá vették a várat, a török helyőrség a kapitulációs tárgyalások után szabadon elvonult. Megkezdődött a vár megerősítése. 1704. nyara: Rákóczi kuruc hadai 24 napon át sikertelenül ostromolták a császári kézen lévő várat. 1714. nyara: Óriási erődítési munkálatok kezdődtek. 1786: Megérkeznek az első rabok a vár börtönné átalakított részébe. 1793-1814: Francia hadifoglyokat szállásolnak el a várban. 1831: I. Ferenc olasz „deportáltak" börtönéül jelölte ki a várat. 1848. március 31.: a szegedi lakosság leveri a várkapun álló kétfejű sast, augusztusban nemzeti színűre festik a várkapukat. Kossuth szabadon engedi a várban raboskodó olasz elítélteket, osztrák hadifoglyok érkeznek. 1849. február: A szerb csapatok lövik a várat. Július 28-án felrobban a lőszerraktár. Augusztus elején bevonulnak a császári csapatok, s a szegedi vár újra császári laktanyává és börtönné alakul. 1857. május 24: I. Ferenc József császár és feleségének látogatása Szegeden. Az uralkodó felajánlja a vár lebontását, ha cserébe a város laktanyákat építtet. 1879.: Az árvíz idején a várban helyezték el hajléktalanokat. Áprilisban I. Ferenc József a várat minden építményével ingyen Szegednek adományozta. 1881. május-1883. október: a vár lebontása. nyag ma is beépített településeken található, azaz a régészek rendkívül nehezen férhetnek hozzá. • Az itt előkerült leletekkel feldolgozásuk után hol találkozhat a szegedi közönség? - A tervek szerint lesz egy kiállítás, ahol a legszebb, legérdekesebb anyagokat bemutathatjuk. A restaurálás után a vármúzeumban akár külön tárlatot is érdemes lenne rendezni belőlük. A kibontott, láthatóvá vált boltívek is különleges látványt nyújtanak felülről, a XVIII. századi építészet nagyszerű példái, Magyarországon talán nincs is hozzájuk hasonló. • Ritka, hogy egyetemisták ilyen komoly feladatot kapjanak... - Régészhallgatóként nyaranta rengeteg ásatáson részt vettünk már, de ez az első önálló munkánk. Óriási dolog, hogy lehetőséget kaptunk a vármaradvány feltárására, amit külön meg kell köszönnünk dr. Vörös Gabriellának. A múzeum régészei is rendszeresen feljárnak, megnézik a leletanyagot, tanácsokat adnak, segítenek. • Mikorra készülnek el a feltárással? - Augusztus 20-a volt az első határidő, amit nem lehetett tartani, hiszen az eredetileg gondolt 70 centiméteres feltöltés helyett néhol 2,5 méteres döngölt agyag réteget kellett eltávolítanunk. Az új határidőnk október 20-a, amikorra minden bizonnyal be tudjuk fejezni a feltöltés eltávolítását. - Már régóta nyilvánvaló volt, hogy a várral kezdenünk kell vajamit - mondja dr. Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, amikor a várkert sorsáról kérdezzük. - Rendkívül rossz állapotban volt az épület, beázott, s ez veszélyeztette a benne kiállított tárgyakat, amelyek között fából és textilből készültek is voltak. Az egész várkert összképe sem volt méltó a város központi részéhez. Már korábban szerettünk volna lépni, legalább a beázásokat megszüntetni. Partner volt ebben a város és a megye vezetése is. Végül a megyei önkormányzat elnyert egy több tízmillió forint értékű pályázatot, amely raktárfejlesztést tesz lehetővé közintézmények számára. Mivel a múzeum sem rendelkezett megfelelő raktárkapacitással, a tervezők és a múzeum korábbi vezetői arra gondoltak, hogy erre a vár alkalmas terület lesz. Az eredeti elképzelés szerint a vármaradvány egykor feltöltéssel kialakított, és hosszú ideje beázó tetőzetén alakítottak volna ki egy raktárt. Mivel senki sem ismerte pontosan a szerkezetét, a tervezés csak a feltárás után kezdődhetett volna meg. Időközben a város főépítészével beszélgettünk a múzeumi terület - a vártól a vlzibástyán át egészen a halászcsárdáig tartó Tisza-parti szakasz - további sorsáról. A Stefánia rekonstrukciója egyelőre ugyan megállt a vár kerítésénél, de folytatni kívánják. Ezért mindenképp fontosnak tartottam, hogy tárgyaljuk a városi és a megyei önkormányzattal egy egységes, közös koncepció kialakításáról. Az egyeztetések közben kiderült, hogy a vármaradvány tetejéről leemelt földréteg alól roppant izgalmas, látványos boltívek bukkantak elő, amelyek eltakarása, újbóli lefedése nagy veszteség lenne, hiszen ehhez hasonló egyedi és különleges építészeti emlék nincs még egy a városban. A feltáró munka még nem fejeződött be, majd a tervező tesz javaslatot arra, hogyan lehetne a boltíveket úgy megtartani, hogy láthatóak legyenek. Abban bízunk, építészetileg megoldható a probléma. Biztos vagyok benne, hogy be kellene mutatni a közönségnek, hiszen vele a várkert is vonzóbb kiállítóhely lehetne. Hogy mindezt hogyan lehet összhangba hozni a raktárfejlesztési pályázattal? Egyelőre nem tudom. • Számítottak ilyen leletekre? - Óriási meglepetés volt az előbukkanásuk. Mindenképp hozzátartoznak a város történetéhez, egyfajta - kissé ugyan zavaros - keresztmetszetét adják. A feltárás során négy részre osztottuk a téglalap alaprajzú területet, negyedenként haladtunk le egészen a boltívek aljáig. Rétegenként el lehetett különíteni a felhordási szinteket és az ezekben lelhető anyagot. • Milyen szerepet szánnak a jövőben a vármaradványnak? - Szeretnénk, ha a várkert látogatható, rendezett lenne, esetleg rendezvényeket, kamaraesteket tarthatnának ott. Rengeteg szép kőanyagunk van, amit szeretnénk a kibővített kőtárban bemutatni. A várban pedig Szeged múltjáról egy új koncepcióval kialakított várostörténeti kiállítást tervezünk. Sokszor szóba került, hogy az egykori szegedi várat jobban be kellene mutatni. Persze a meglévő vármaradványokat - így a meglehetősen rossz állapotba került vízibástyát is - rendbe kellene hozni. Széphegyi László műemlék-felügyelővel beszélgettünk nemrégiben erről a problémáról, amelynek megoldása elsősorban koncepció és pénz kérdése. • Lehetséges, hogy a föld mélye is rejt a vár történetével kapcsolatos izgalmas leleteket... - Meg kellene nézni, hogy a földben milyen maradványok találhatók, milyen állapotban vannak, érdemes-e feltárni őket. Többféle megoldás is elképzelhető lenne: a földfelület lesüllyesztése, vagy a régi vonalak jelzése a felszínen. A régész nem lát a földbe, de abban biztos vagyok, hogy nagyon izgalmas feladat lenne egy nagyszabású feltárás. Az ilyen irányú kutatások azonban csak akkor szoktak összejönni, ha valamilyen rendezési tervet készítenek elő. Arra, hogy ezt a viszonylag nagy területet régészeti szempontból megkutassuk, nem látok lehetőséget. Azt azonban szeretném, ha a múzeum környékének rekonstrukciójába bevonna a város bennünket. A múzeum homlokzata és lépcsője gyönyörű háttér, így nagyszerű helyszíne lehetne a városi rendezvényeknek. A város vezetőivel folytatott beszélgetések során a múzeum előtti tér átalakítása is szóba került. Magam is úgy gondolom, a régi, ronda szökőkút szinte útban van, elcsúfítja ezt a csodálatos teret. Nem egy olyan látványos nevezetesség, amit feltétlenül érdemes lenne megtartani. Olyan teret lehetne itt kialakítani, amely jobban vonzaná a város polgárait. Az átépítés kapcsán esetleg régészeti kutatásokat is tudnánk végezni. A polgármester úrral, Nóvák István főépítész úrral is beszéltünk már erről. Azt is mondhatnám ez a kérdés benne van a levegőben. A szakemberek döntenek majd arról, hogy ez a terület mennyire fontos, mikor kerülhet sorra. • Mikor lesz a várkert újra látogatható? - Október 15-ig szeretnénk befejezni a feltárást, utána kezdődhet az építészeti tervezőmunka. A teljesen megújult várkertet a kiállítással együtt 2000-ben szeretnénk átadni a nagyközönségnek. Hollösi Zsolt