Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-10 / 212. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 10. SZEGED 5 $ Miért nem kedvencünk a Szetáv? Ami sok, az sok • Megújult a Forrás Színvonal, mindenekelőtt Vendégek és vendéglátók: együtt ünnepelték a felújított Forrást. (Fotó: Nagy László) Méltán lehet büszke az újszegedi Forrás Szál­lá igazgatója és dolgo­zói, hiszen a napokban zárult kajak-kenu vébén 14 aranyérmet nyertek! Mielőtt bárki is meg­kérdőjelezné sportbéli jártasságomat, gyorsan papírra vetem, hogy ezt az állítást Sándor Péter igazgató úrtól hallottam tegnap, a felújított léte­sítmény ünnepélyes át-'' adása alkalmával. Az eset egyszerű: a világ­bajnokságon résztvevő csa­patok közül a magyar, a ka­nadai, az olasz és a szlovák is a Forrásban lakott, és ők mindösszesen 14 aranyat ve­hettek át a Maty-éren... A vendéglátás minőségé­nek javítása érdekében mint­egy 170 milliós ráfordítással szinte újjávarázsolták a szál­lodát. Új konferenciatermet képeztek ki, felújították az aulát, 5 apartmant, 46 úgyne­vezett bussines-sZobát, 98 kétágyas és 28 tetőteres szo­bát alakítottak ki. Ez utóbbi kategóriát, a JATE részéről megnyilvánuló igény alap­ján, úgynevezett kollégiumi szobákká alakították. Mindez tegnap hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyen Hülvely István, a Hungest Hotels Rt. vezér­igazgatója és Sándor Péter, a • Amit időben nem kezeltek Droghelyzet Szegeden Kétszer emelt árat idén o távhőszolgáltató Szege­den. A korábbihoz képest március és július elejétől ;s 10 százalékkal többet fizetnek azok a szegedi­ek, akik az itteni 27 ezer 354 távfütésű lakásban élnek. A lakók sokallják o díjat. A cég tulajdono­ja, az önkormányzat nem biztos a dolgában, hiszen a közgyűlési több­jég - nagy vita után ­mindkét alkalommal megszavazta a díjeme­lést, de egy külön bizott­jágot állított föl, melynek feladata, hogy tegye na­gyító alá a Szegedi Táv­hőszolgáltató Kft. (Sze­táv) gazdálkodását. A szolgáltató szerint viszont minden rendben, hiszen a szegedi távfűtéses laká­sok tulajdonosai és bérlői kevesebbet fizetnek, mint mondjuk a budapestiek vagy a székesfehérvári­ok. Az így kialakult három­szögön belüli érvek és ellen­érveket kellett összefésülnie a közgyűlési ad hoc bizottság­nak, mely ma tárja a képvi­selők elé jelentését és javasla­tait. Ha már a számokkal bű­vészkedünk, akkor kezdjük azzal, hogy miközben az el­múlt négy évben 88 százalé­kos volt az infláció, Szegeden duplájára emelkedett vala­mennyi szolgáltatás díja, de zárásként rögzítsük azt is, hogy a lakosság bevételei az inflációs ráta alatt maradtak. Ezek magyarázzák, hogy a szegediek a szolgáltatóknak 400 millió forinttal tartoznak. E hatalmas díjhátralékból a legnagyobb tétel: a távhő­szolgáltató 300 millió forint­nál is több kintlévősége. Ez a kiindulópontja Beck Zoltán alpolgármesternek, aki a Sze­táv idei első díjemelési pró­bálkozásakor is számokkal igazolta: nem látja indokolt­nak, hogy a szolgáltatók to­vább terheljék a lakosságot. A képviselő-alpolgármester érvelése az érintett lakók szempontjait összegezte. Beck úr közgyűlési ténykedé­se során szerzett tapasztalata pedig az, hogy a díjemelés „jól bevált" pénzszerzési módszere az önkormányzati cégeknek (is). A másik le­hetőség, az önkormányzati tá­mogatás mértékének növelése is „népszerű", de a harmadik, a saját költségek lefaragása már kevésbé használatos a forrásnövelésre. Épp ezt kifo­gásolja Beck képviselő, aki közgyűlési hozzászólásában is elmondta, hogy az önkor­mányzati cégek közül a Sze­táv-nál a legmagasabbak a bérek. Az „igazgatási és egyéb általános költségek" lefaragását javasolja elsőként az ad hoc bizottság is jelenté­sében. A másik fontos tenni­valónak a kintlévőségek be­hajtását tartják. Külön problé­* Munkatársunktól Holnap délután-14 órától Somodi Sándor ásotthalmi termelő borait kóstolhatják meg azok a borszeretők, akik a Dél-Tisza menti Afész Makkosházi körúti ma - tudtuk meg Papp Zol­tántól, e vizsgálódó testület elnökétől -, hogy az önkor­mányzati tulajdonú lakások eddig felhalmozott tartozása 70 millió forint, ami arra,is fölhívja a figyelmet, hogy a három, önkormányzati „csa­pat", azaz a Szetáv, az Épü­letkezelő és Fenntartó Kft., valamint a polgármesteri hi­vatal vagyonkezelő irodája levelezget egymással.- a jó gazda gondosságára emlékez­tető gazdálkodás és tettek he­lyett. A harmadik lényeges javaslat a fejlesztési progra­mok ütemezése és helyes sor­rendisége. Ezzel már csak azért is egyetért Beck Zoltán gazdasági alpolgármester, mert úgy véli: az önkormány­zati cégek erejükön felül, pontosabban a város és így polgárainak teherbíró képes­ségére apellálva fejlesztenek, ami a jövőben kerülendő. A távfűtéses lakások fenntartási költségében a távhőszolgálta­tás és a melegvíz-díj a legna­gyobb tétel. így aztán nem csoda, ha a díjemelés vagy az éves elszámolás környékén prüszköl a lakó, aki 56 négy­zetméteres lakásában - a fűtési idényben fázik, mégis - télen-nyáron nagyjából 8 ezer forintot fizet a Szetáv­nak. E szám megtévesztő ­állítja Sárkány László, Sze­táv-igazgató -, mert tartal­mazza a víz- és csatornadíjat is, amit cége a Vízmű Kft.­nek továbbít, illetve az áfát, ami a központi költségvetést gyarapítja. Egy átlagos lakás fűtése Szegeden tavaly össze­sen 55 ezer 37 forintba (+áfa) került. Az új távhőszolgálta­tási díjjal számolva pedig 65 ezer 642 forint lesz, ami egy hónapban 5470 forint (+ áfa). Ez Sárkány úr szerint orszá­gos viszonylatban is kedvező ár, hiszen például Budapesten és Pécsett 40 százalékkal, Miskolcon és Székesfehérvá­rott pedig 30 százalékkal ke­rül többe egy lakás fűtése. A nagyvárosok közül egyedül Győrben tudják 5 százalékkal olcsóbban megoldani a táv­hőszolgáltatást. Legújabban a távfűtésért gigajoule-onként 1502 forintot kell fizetni, az átalánydíj egy évben légköb­méterenként 382 forint, a föl­használt melegvíz köbmétere pedig 318 forint. Ez - a Sze­táv számításai szerint - csu­pán 10,3 százalékos áremelés eredménye, ugyanakkor a földgázért 39 százalékkal, a villamos energiáért pedig 44 százalékkal fizet(ünk) többet. A számdzsungeltői szinte nem is látszik az ügyfél, aki fázik a rosszul szigetelt pa­nellakásban, mégis egyre töb­bet fizet, így aztán nem a távhőszolgáltató a kedvenc cége. De e számdzsungel a tulajdonost, az önkormányza­tot talán arra inti, folytassa saját szolgáltató cégeinek „át­világító" vizsgálatát. Mert ami sok, az sok! Újszászi Ilona ABC-jébe látogatnak. A szegedi borfesztiválokon rendszeresen kiállító ter­melő rajnai rizling, chardon­nay borait és vörös cuvée-jét mutatja be az érdeklődők­nek. A hetvenes évek vé­gén már jelezte a kábító­szer jelenlétét Szegeden Farkasinszky föorvosnő, de akkor még nem volt „divat" elismerni, ha baj van, mi több, titkolni kel­lett a „kapitalizmus pisz­kos termékének" be­gyűrűzését. Előrejelzésé­nek megfelelően az évek teltével egyre több lett a narkós a Szegeden (is), s mára kritikussá vált a droghelyzet. Nincs me­gelőzés, nincs hatékony kezelés, nincs pénz, nincs erkölcsi támogatás, nincs szakmai öszszefo­gás, csak erőtlen, elszi­getelt tűzoltómunka fo­lyik. A városi önkormányzat főorvosa, dr. Várkonyi Lász­ló a drogproblémában érintett szakemberek segítségével feltérképezte a szegedi drog­helyzetet, s - arra következte­tésre jutott, hogy a kábító­szer-fogyasztás visszaszorítá­sa érdekében drogbizottságot kell létrehozni. A javaslatról várhatóan ma dönt a köz­gyűlés. Szegeden elsőként, a het­venes évek végén dr. Farka­sinszky Teréz pszichiáter főorvos jelezte a felsőbb ve­zetésnek, hogy a városban is létezik egy fiatal korosztály, amelynek tagjai pótszereket és kábító hatású anyagokat használnak. A hivatalosságok akkor és itt nemhogy nem tettek semmit a probléma ke­zelésének megkezdéséért, de titkosították a tényt. A nyolc­vanas évek közepétől nőtt a szerek iránti kereslet, egyre fiatalabb korosztály nyúlt a droghoz, egyre nagyobb lett a kábítószer-élvezők tábora. A dr. Farkasinszky Teréz nevét viselő szegedi drog­centrum '93-ban végzett fel­mérése azt mutatta, hogy a 14—18 éves korosztály tagjai­nak 7 százaléka fogyasztott drogot, egy két évvel későbbi statisztika 15,8 százalékról számol be. Jelenleg 5-6 ezer­re becsülik a szegedi drogo­sok számát. Sajnálatos tény Forrás Szálló ügyvezető igazgatója számolt be az épület-komplexum felújítá­sával kapcsolatos informáci­ókról. A többi között elhang­zott, hogy a most tízéves ho­tel eddig is eleget tett a ven­déglátással kapcsolatos min­den elvárásnak, megújulva azonban a háromcsillagos kategóriában szokásos szol­gáltatásokon túl; sok újat tudnak nyújtani a vendégek­nek. Az általános szállodai ellátáson kívül például 15 egyéb szolgáltatás (szauna, fürdő, orvosi rendelők, 180 fős konferencia tartására al­kalmas terem stb.) áll a For­rás vendégeinek a rendelke­zésére. az is, hogy kábítószer-fo­gyasztás nemcsak egy szűk, halmozottan hátrányos hely­zetű réteg sajátja, hanem minden társadalmi rétegben fellelhető. Mind fiatalabb korban kezdenek narkózni, s ennek okán egyre emelkedik -jelenleg 18,2 százalék - a tanulók aránya, s tartósan magas - 48,6 százalék - a munkanélküliek száma. A drogozáshoz használt anya­gok skáláján minden szere­pel: az ópium, a heroin, a morfin, az amfetaminok és marihuána egyaránt. A szak­emberek magyar sajátosság­nak tartják, a kábító hatás el­érésének egy speciális mód­ját, amikor gyógyszerre isz­nak alkoholt. Ez a gyakorlat a szegedi drogosokra is jel­lemző. A szegedi önkormányzat '92-ben indított, 1 éves drog­megelőzési programját ered­ményesnek minősítették, s ennek okán a következő években is folytatódott, de '97-ben már nem kapta meg a drogcentrum az erre szánt A szálloda kertjében ren­dezett rövid, de bensőséges ünnepségen, a megjelentek előtt dr. Szalay István, Sze­ged város polgármestere, Hülvely István vezérigazgató és Sándor Péter, ügyvezető igazgató méltatta a felújított szálloda szerepének fontos­ságát, méghozzá nem csak a város, hanem a tágabb térség életében is. Ezt követően a vendégek megtekintették a felújított létesítményt, majd mazsoret­tek szórakoztatták a közön­séget, végül pedig a szál­ló vezetősége fogadásra invi­tálta a meghívott vendége­ket. K. F. évi 1 millió forintos támoga­tást, ami a prevenciót alapjai­ban ingatta meg. Ennek iga­zolására szolgál - a többi kö­zött az - is, hogy a szegedi általános és középiskolák pedagógusai tehetetlenül, fel­készületlenül állnak a kábító­szer-probléma előtt. Óriási szükség lenne a pedagógusok szakmai képzésére, felkészí­tésére. A Szegeden kialakult drogfogyasztási helyzet szük­ségessé tesz egy drogme­gelőzési programot, amely­nek kivitelezése, megvalósí­tása városi drogbizottság lét­rehozását kívánja meg. összegzi a szegedi kábító­szerhelyzetet elemző anyag összeállítója dr. Várkonyi László főorvos. A bizottság ­amelynek tagjai sorába a drogterület minden tapasztalt szakemberét érdemes felsora­koztatni - feladata lenne a városi drogstratégia kidolgo­zása. E kérdésben is várható döntés a mai közgyűlésén. K. K. Dobozy rektort • Munkatársunktól Dr. Dobozy Attila egyete­mi tanárt, a SZOTE rektorát a Genersich Antal-díj első fokozatával tüntették ki teg­nap a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségén. Weiner-est a zsinagógában • Munkatársunktól Isabelle Oehmichen pári­zsi zongoraművész köz­reműködésével ad hangver­senyt a Weiner Leó Kamara­zenekar ma 19 órakor a Sze­gedi Zsinagógában a zsina­gógarekonstrukció javára. Isabelle Oehmichen, mint a Milosz Magin 1989-es Nem­zetközi Nagydíjának nyerte­se, és a Cziffra Alapítvány 1993-as díjazottja gyakori vendége a francia és európai koncerttermeknek. Olyan különleges helyszíneken adott szólóesteket, mint Chopin Varsó melletti szülőháza, a marienbadi Chopin-fesztivál, a budapes­ti Liszt Ferenc Múzeum és a londoni Leighton House. A művésznő ősszel Weiner Leó zongoraversenyéről ké­szít CD-lemezt Magyaror­szágon. A Weiner kamaraze­nekart alapítója, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la Szegedi Konzervatóriu­mának igazgatója, Weninger Richárd Liszt-díjas karmes­ter vezényli. Isabelle Oehmi­chen, Felletár Melinda hár­faművész és Sin Katalin csellóművész közreműködé­sével a hangversenyen Wei­ner Leó műveiből hallhat a közönség. Ragtime a Blues-kertben • Munkatársunktól Ma este fél 7 órakor kezdődik a Budapest Ragti­me Band koncertje az újsze­gedi Blues-kert ven­déglőben. Aki biztosítani szeretné helyét a várhatóan nagy közönséget vonzó kerti hangversenyen, a 432-183­as telefonszámot tárcsázza föl. A virtuóz és mulatságos zenei ötletekkel fűszerezett előadásmódjáról híres együt­tes idén már másodszor lép föl a Blues-kertben. A mai előadás támogatója a Pors­che Szeged, és lapunk, a Délmagyarország. Kézmüves­tanfolyamok • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kéz­műves Kht. mestervizsga­előkészítő tanfolyamokat in­dít az alábbi szakmákban: autószerelő, autóvillamossá­gi szerelő, karosszérialaka­tos. A fényező-mázoló, fod­rász, nőiszabó, hentes és mészáros, gázvezeték- és készülékszerelő, vízvezeték­és központifűtés-szerelő, villanyszerelő, kőműves és asztalos szakmákban az al­kalmazottak és a munkanél­küliek támogatást igényel­hetnek. Elektrokozmetikai tanfo­lyam október 10-től indul 80 órában. A foglalkozások szombatonként 13-18 óra között lesznek Szegeden, a Tisza Lajos krt. 2-4. alatt. Ugyancsak október 10-étől 40 órás szabás-varrás (csü­törtök, 16-20 óráig), 60 órás ruhaipari szerkesztés és mo­dellezés (heti egy alkalom­mal 16-20 óráig). Bálás ruha fárasztó mennyiségben, több mint 200 négyzetméteren. Naponta több száz kilogramm, friss áru. Nyitva: H-P.: 8-18 óráig. Szeperl. Kossuth Lajos sgt. és a Mars tér között az udvarban, a hatósági húsbolt mellett. Borbemutató - Csongrád megyében Az Ifjúsági Az intézményben Ev nyilvántartottak Drogcentrumban ellátottakból száma ellátottak száma az új kliensek száma 1993. nincs adat 98 19 1994. nincs adat 111 36 1995. nincs adat 138 48 1996. 307 131 52 1997. 347 197 116 1998. 07. 31. 482 210 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom