Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 6. • Park, futballpálya, riasztási központ Mórahalom megcsinálja magát Megújul Mórahalom központi parkja: diszbur­kolatos sétautat építet­tek, kandelábereket állí­tottak. Épül a város ri­asztási központja, ahol a mentők, az orvosi ügye­let, az önkéntes túzolták kapnak helyet. Kész az új futballpálya, s rendbe hozzák a külterületi uta­kat is. A tizhektáros ipari park teljes infrastruktú­rával várja a vállalkozó­kat. A kánikulában hűs mene­déket adnak Mórahalom központi parkjának fái. Nóg­rádi Zoltán polgármesterrel ezúttal nem „hivatali szobá­jában", hanem egy árnyékos padon beszélgetünk arról, ami a városban az utóbbi hó­napok alatt történt. Mielőtt leülnénk, körbejárjuk a teret. Megtudom, hogy a városi park rekonstrukciójának ter­veit Koczor György építész­mérnök készítette. Kandeláberek a sétaút mentén A park helyét nemrég még sártenger borította, közmű­vek, utak nélkül. Most föltöl­tötték a területet, termőtalaj­jal dúsították, lefektették az elektromos és vízvezetéke­ket, öntözőberendezést épí­tettek. Mintegy kétezer négyzetméternyi díszburko­lattal rakták ki az új vonalve­zetésű sétautakat. Korábban világítás sem volt: most ti­zenhat, a századelő hangula­tát idéző kandeláber ad vilá­got az esti sétákhoz. Egy fölfordított kőmeden­céről kiderül, hogy a harmin­cas években még szökőkút volt, aztán egészen a leg­utóbbi időkig virágtartónak használták (meg arra, hogy a park sarkára állítva megállít­sa az úttestről lesodródó, s a fák közé betérni készülő au­tókat). Most a virágföld he­lyébe újra víz kerül: a szökő­kút felújítása után a faragott peremű medencében ismét vízsugár permetez majd. Az egészségház bejáratá­nál két munkás dolgozik egy szobor talapzatán. A paraszt­fejet ábrázoló faszobor ko­rábban a főút mentén állt. A liget templom felőli oldalán szoborpark épül: az első vi­lágháborús emlékmű közelé­ben kapott új helyet a negy­vennyolcas szabadságharc obeliszkje. A város napján, szeptemberben avatják a szo­Innen vonulhatnak majd a tűzoltók. (Fotó: Gyenes Kálmán) borpark harmadik emlékmű­vét, amely a második világ­háború áldozatainak tisztele­tére készül. A park fölújttásának ter­vei szerint a fürdő új bejárata a liget felől nyílik majd; a kapu előtti teraszon vasárna­ponként térzenével szórakoz­tatják a sétálgatókat. Távo­labbi terv a „zenélő park" megteremtése: a fák és bok­rok közé rejtett, süllyesztett hangszórókból sugárzott mu­zsika betöltené az egész lige­tet. Az ugyancsak régi időkre emlékeztető padokat, s a szi­romfejektől pompázó virág­ládákat önkormányzati cég, a Móraép Kht. készítette, amely a parkfölújltás kivite­lezője is. Vezetőjük, Dobó József szint éjt nappallá téve dolgozik a liget megszépíté­sén, amelyhez a Démász is adott támogatást. A Déltáv nosztalgia-telefonfülkét állít a parkba. Állandó készenlét Nógrádi Zoltán az új ri­asztási központ építéséről is beszélt. Mint mondta. Móra­halom, Ásotthalom és Zá­kányszék térsége korábban szinte fehér foltnak számí­tott: e településeket nehezen érték el a mentők, tűzoltók. Most a város riasztási köz­pontot épít, amelyben az Or­szágos Mentőszolgálat állo­mása is helyet kap. Az ön­kéntes tűzoltók garázsa, a polgárőrség és a polgári vé­delem irodája, valamint a központi orvosi ügyelet is be­költözik majd a házba, amely állandó összeköttetésben áll a rendőrséggel és a Móraép Kht-val. Ha baj van, a disz­pécserszolgálat gyorsan se­gítséget hív. A riasztási központ a vá­ros Szeged felőli kapujában, a Kölcsey utcában épül. Szeptemberre készül el, költ­sége 25 millió forint. Focipálya, gyeptéglajegyből A megyei első osztályban küzdő mórahalmi futballcsa­pat korábban azzal „büszkél­kedhetett", hogy övé a megye egyik legrosszabb pályája. „Az önkormányzat infrast­ruktúra-fejlesztő programjá­ban is szerepelt a megújítás terve, amelynek megvalósítá­sához a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség, vala­mint a Délmagyarország is adott támogatást" - mondta Nógrádi Zoltán. A helyiek gyeptéglajegyek vásárlásával segítették régi pálya helyreál­lítását, s az új pályák építését. Az Egészséges Mórahalomért Alapítvány is hozzájárult a költségek fedezéséhez. Az összefogás eredménye­ként elkészült a szabvány méretű fölnőtt pálya, s mel­lette az utánpótlás-nevelést szolgáló gyermekpálya is. Fölújltották az öltözőket, ön­tözőberendezést, fűnyírót vá­sároltak. Az új pálya füvének még erősödnie kell, ezért várhatóan tavasszal játsszák majd itt az első bajnoki mér­kőzést. A régi futballarénát a meccsek mellett edzésekre használják. Augusztusra elkészül Mó­rahalom tízhektáros ipari parkja is. A szilárd burkolatú, kiparcellázott terület teljes infrastruktúrával várja a vál­lalkozókat. Befejezték a vá­ros déli elkerülő útjának épí­tését: innen egyenesen az ipari parkba juthatnak a jár­művek. A településen több utcára szilárd burkolatot terí­tenek, a régebben aszfaltozott utakat pedig fölújítják. A külterületi földutak rendbe tételét régóta terve­zik: most új földgyalut vásá­rolnak, s végre nekifoghatnak a munkának. Ugyancsak a ta­nyán élőket érinti, hogy ősz­től új iskolabusz hozza-viszi a gyereket a suliba és haza Továbbépítik a külterületi gázvezeték-hálózatot is: most mintegy százötven tanyán gyújthatnak vezetékes gázt. Megkérdeztem Nógrádi Zoltánt, honnan a lendület, amely Mórahalom fejlődését jellemzi. A polgármester előbb tréfásan úgy válaszolt, hogy megpróbálnak „előre menekülni". „ÁHcmdóan tervezünk" Komolyabban fogalmaz­va: a polgármesteri hivatal­ban állandóan terveznek. így ha valamely területen pá­lyázni lehet, már kész elkép­zelésekkel, programokkal állhatnak elő. Sőt: ugyanazt a programot több helyen is megpályázzák - valamelyik csatornából csak sikerül pénzt szerezni. A pályázatokra alkalman­ként külön munkacsoportok alakulnak. A polgármester sze­rint két nehéz év alatt sikerült a hivatal szellemét oly módon átalakítani, hogy mindenki a sikerre összpontosítson. „Ná­lunk nincs különbség kis és nagy pályázat között, minden feladatra egyforma erőbedo­bással készülünk. A hivatal jelmondata pedig (gy szól: „Meg fogjuk csinálni!" Ha nem most, hát legközelebb, de megcsináljuk" - árulta el a si­ker receptjét a polgármester. Az eredmény Mórahal­mon látható. Nyilas Páter Szóló vágok A végzős középiskolásoknak nem kis megpróbálta­tást jelent a jelentkezési lapok kitöltése, ami ren­geteg adatból és bonyolult hivatkozási rendszerekből áll, tehát könnyű elrontani. Az egyetlen mentsvár: a hibásan vagy hiányosan kitöltött jelentkezési lapokat még időben visszaküldi a budapesti felsőoktatási iro­da, így van lehetőség a javításra. Igen ám, csakhogy ez mégsem működik mindig tökéletesen. Egy székesfehérvári főiskola esetében például igen sok felvételiző jelentkezését törölték Budapesten a nyilvántartásból, mert nem megfelelően jelölték be a szakpárt, amire jelentkeztek. Ez talán még elfogadha­tó is lenne, csakhogy ezek a fiatalok erről a hibájukról semmiféle jelzést nem kaptak. Elmentek felvételizni, végigizgulták a nyarat, hogy vajon elég jók voltak-e, később megkapták az intézménytől azt a levelet, mely az elért pontszámukat tartalmazta, majd megkönnyeb­bülten fellélegeztek, mikor az újságból kiderítették, hogy ez alapján felvételt nyertek az intézménybe. De hiába, mégsem kaptak értesítést a beiratkozásról. Csak amikor türelmetlenül betelefonáltak a tanulmá­nyi osztályra, akkor tudták meg, hogy törölték őket a felvehető diákok listájáról, mert a kívánt nyelvszak mellé nem írták oda, hogy TANÁRI szak. (Itt jegyez­ném meg, hogy az intézményben idegen nyelvet csak tanári szakként lehet felvenni.) Fellebbezésnek az ügyben helye nincs. x rajon kinek van igaza? A dióknak, aki az intéz­V mény számára nem megfelelően, de értelemsze­rűen töltötte ki a jelentkezési lapot, és esetleg idén emiatt nem tud továbbtanulni, vagy az intézménynek, amely görcsösen ragaszkodik a pontos előírásaihoz? Timár Kriszta • Ismét lehet jelentkezni Amerikai vízumlottó • Budapest (MTI) A washingtoni kor­mányzat az idén is meg­hirdeti az amerikai ví­zumlottó programot, melynek nyertesei beván­dorlóvízumot szerezhet­nek az Egyesült Államok­ba - közölte szerdán a budapesti amerikai nagy­követség információs szolgálata. A vízumlottó keretében évente összesen 55 ezer be­vándorlóvízumot sorsolnak ki a világ minden tájáról jelent­kezők között, akik megfelel­nek az előírt feltételeknek. A jelentkezés feltétele a középiskolai végzettség (12 tanulmányi év sikeres befeje­zése) vagy kétéves szakmai gyakorlat egy olyan szakmá­ban, mely legalább kétéves képzést, illetve gyakorlatot igényel. Az európaiak 23 ezer, az afrikaiak 21 ezer, az Ázsiában élők 7200, a latin-amerikaiak 2500 engedélyhez juthatnak. A mostani, DV-2000 elneve­zésű programban több ország állampolgárai nem jogosultak résztvenni. Közöttük van pél­dául Kína, India, Mexikó, Vi­etnam, Dél-Korea, az Egye­sült Királyság (kivéve Észak­írország) és Lengyelország. Ezekből az országokból ugyanis az elmúlt öt évben több mint 50 ezer ember ván­dorolt be az Egyesült Álla­mokba. Az úgynevezett diversity vízumért folyamodókat elő­ször számítógép segítségével, véletlenszerű sorsolással vá­lasztják ki. Egyetlen ország sem kaphat ebből a fajta be­vándorló vízumból 3500-nál többet évente. A magyarországi jelentke­zéseknek október 1. és 31. kö­zött kell beérkezniük a követ­kező címre: DV-2000 Prog­ram, National Visa Center, Portsmouth, NH 00212, USA. A nyertesek postán kapnak ér­tesítést 1999. április és július között. A nyertes személyek házastársai és nem házas 21 éven aluli gyermekei is folya­modhatnak vízumért vagy csatlakozhatnak a kedvezmé­nyezetthez. Információkért az Egyesült Államok budapesti nagykövet­ségén a konzuli osztály mun­katársához, Cseresznyés Má­riához lehet fordulni, a 267­44-00-ás telefonszámon. A földművelők, a gyü­mölcstermelök évek óta vissza-visszatérő gondja, hogy terményeik betaka­rításába gyakran nem kívánt alkalmi „munká­sok" is besegítenek. A gazdák egyelőre tehetet­lenül bosszankodhatnak emiatt, hiszen nem őriz­hetik éjjel-nappal földjei­ket. Ezért - a tanya- és kiskerttulajdonosok tá­mogatását élvezve ­szorgalmazzák a mező­őri szolgálat visszaállítá­sát. Napjainkban az úgyneve­zett „gyorstermelők" és társa­ik már nemcsak a mások által megtermelt gyümölcsöt, zöldségfélét gyűjtik be, ha­nem minden, mozgatható ér­téket elvisznek a tanyákról, a kiskertekből. Az Ingatlantu­lajdonosok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesülete éppen ezért úgy döntött, hogy • Meddig dolgozhatnak a „gyorstermelők"? Hiányoznak a mezőőrök a földekről közreműködik a mezőőri szolgálatok mielőbbi meg­szervezésében, tudtuk meg Miklós Mátyás ügyvezető al­elnöktől. Az ezzel összefüggő feladatok ellátását pedig egy munkacsoportra bízták, amelynek irányftásá/ Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgár­mestere, az egyesület alelnö­ke vállalta fel, aki mindenek­előtt kiemelte: az eddigi, ela­vult szabályokat tartalmazó minisztertanácsi rendelet he­lyébe lépő új törvény célja ugyan az volt, hogy a meg­változott tulajdonviszonyok­hoz alkalmazkodva rendezze a mezőőri szolgálatok műkö­dési feltételeit, de ez nem iga­zán sikerült. Ezért egyesüle­tük, a mezőőri feladatok megszervezésében való köz­Előzmények: törvény és egyesület A közelmúltban lépett életbe a fegyve­res biztonsági őrségről, a természetvédel­mi és a mezei őrszolgálatról szóló, 1997. évi CUX. törvény, valamint a mezei őr­szolgálat megalakításához, fenntartásá­hoz nyújtandó, 1998. évi állami hozzájá­rulás igénybevételének rendjéről és felté­teleiről szóló 30/1998. (IV. 30.) FM-PM együttes rendelet. Ugyanebben az idő­szakban alakult meg az Ingatlantulajdo­nosok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesülete, amelynek céljai között szere­pel a birtokvédelem feltételeinek megte­remtésében való aktív közreműködés, va­lamint rámutatni a jogi szabályozásokban esetleg fellelhető ellentmondásokra is. reműködésen túl, a megfelelő jogi háttér biztosítását is fon­tosnak tartja. Az 1998. június elsejével hatályba lépett törvény ugyanis - véleményünk sze­rint - sérti az ingatlantulajdo­nosok és -használók érdekeit. Sőt, az önkormányzatokét is! Bár a települések önkor­mányzati rendelettel - a jegy­ző, mint fenntartó (?) irányí­tásával - hozhatják létre a mezőőri szolgálatot, annak finanszírozása csak részben biztosított. Hiszen csupán az ingatlantulajdonosok és ­használók mezőőrijárulék-fi­zetéséből összegyűlt pénzből nem tudják fedezni a költsé­geket. Emellett nem szeren­csés, hogy a törvény még normaként sem határozza meg az önkormányzatok együttműködését az ügyben érintett, fizetésre kötelezett tulajdonosokkal, (gy, azok nem szólhatnak bele a mező­őrök tevékenységének meg­szervezésébe. Az állam vi­szont - a rendelet értelmében - csak az 1998-as évre bizto­sit fix összegű költségvetési forrást, vagyis ezen keret nem fedezi még az indokolt kiadások ötven százalékát sem. Az pedig egyelőre tisz­tázatlan, hogy a későbbiek­ben kik és miből fizessék a mezőőrök bérét, és az egyéb, járulékos költségeket. Nógrá­di Zoltán elmondta: a nem megfelelő szabályozásból adódó társadalmi feszültsé­gek elkerülése érdekében az egyesület az Alkotmánybíró­ságnál kezdeményezi a kifo­gásolt jogszabályok felül­vizsgálatát. A sándorfalvi polgármester, Darázs Sándor kezdeményezésére pedig fel­hívják a jogalkotók figyelmét arra is, hogy a törvény a táj­védelmi körzetekben - már­pedig a megye több községe részben vagy teljesen ilyen területen van - kizárja a me­zőőri szolgálat szervezését. A felmerült gondok miatt meg­keresték a megye mind a hat­van önkormányzatát, ame­lyeknek, ha a törvényt nem módosítják, legfeljebb politi­kai döntési lehetőségük lesz azzal kapcsolatban, hogy a jövő évtől felvállalják-e ön­ként a mezőőrök alkalmazá­sának költségeit, vagy áthá­rítják azt az érintettekre. Az egyesület ezzel párhu­zamosan felveszi a kapcsola­tot az agrárkamarával és a gazdajegyzői hálózattal is. Szeptemberben pedig egy „ötletbörzén" egyeztetik ál­láspontjukat, hogy a mező­őrök minél előbb megkezd­hessék a munkát. N. Rácx Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom