Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 6. A HELYZET 7 • Dr. Vámos Tibor az információs társadalomról A szabad kommunikáció birodalma • Pokorni a nevelésről Közösségek kellenek • Siófok (MTI) Még ebben a tanévben előkészíti a tárca a közokta­tási törvény felülvizsgálatát - mondta Pokorni Zoltán ok­tatási miniszter szerdán a ba­latonszabadi diáktáborban tett látogatása során. Ennek egyik súlyponti kérdése, hogy hogyan lehet a nevelési feladatokat megerő­síteni - hangsúlyozta. Szólt arról is: a mai iskola sok helyütt csak információt ad, és képzési feladatokat lát el, pedig fő feladata a teljes személyiségformálás volna, csakúgy a tanórákon, mint azon kívül. Pokorni Zoltán szerint például a becsületes­ségre és sportszerűségre ne­velést a tankönyveknél sok­kal inkább szolgálja egy jó közösség, egy tábor, vagy egy szakkör. Míg a napközi, a sportkör normatív módon, a nyári tá­bor, vagy vártúra pályázati formában támogatható, ad­dig vannak olyan területek, amelyek a hagyományos fi­nanszírozási eszközökkel nem valósíthatók meg. Ezért szükség van a civil és társa­dalmi szervezetek bevonásá­• Nem elég az égiekben bízni Öntözni pedig kell(ene)! A korábbi évek gya­korlatától eltérően, az új kormány - a szakembe­rek megelégedésére - a vízgazdálkodás mező­gazdaságot érintő részét a Földművelési és Vidék­fejlesztési Minisztérium hatáskörébe vonta. Ed­dig ugyanis a területnek inkább a mostohagye­rek szerepkör jutott, hi­szen a KHV Minisztéri­umnak voltak más, sú­lyosabb konfliktushely­zetek megelőzését célzó teendői is. Ennek követ­kezményeit pedig a me­gyében gazdálkodók is érezték. A Tisza-Ma­rosszögi Vízgazdálkodá­si Társulat azonban - az eddigiekhez hasonlóan ­szeretné minél több gaz­dálkodó „látóközelébe" hozni az öntözővizet. Bár tegnap úgy tűnt, az égiek talán megkegyelmez­nek az aszályos forróságtól eltikkadt természetnek - hi­szen esett egy kis eső -, az idén mégis számolni kell a szárazság következményei­vel. Az idei esztendő csapa­dékeloszlása és -mennyisége sok fejfájást okozott a gaz­dáknak. A Tisza-Maros-szö­gi Vízgazdálkodási Társulat igazgatóját, Balla Ivánt arról kérdeztük, vajon a termelők képesek voltak-e a szükség­leteknek megfelelő mérték­ben igénybe venni az öntözé­si lehetőségeket, vagy fizető­képtelenségük miatt inkább veszni hagyták a termést. Az igazgató elmondta: az elmúlt napokban szinte száz­százalékos kihasználtsággal dolgozott mind a négy nagy öntözőrendszerük, a hozzá­juk csatlakozó, több alrend­szerrel együtt. Ennek ellen­ére bőven akadtak olyan gaz­dálkodók, akik nem áldoztak pénzt erre a célra. Számukra ugyanis már tavasszal az volt a kérdés, hogy vetőmagot vásároljanak, vagy az öntö­zésre tartalékolják a rendel­kezésre álló anyagiak egy ré­szét. Most, hogy egy „kéz­be" került a mezőgazdaság és a vízgazdálkodási társula­tok ügye - ráadásul ez össze­cseng a vidékfejlesztési cé­lokkal - talán több és haté­konyabb figyelem jut majd az öntözésre. Az igazgató ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Csongrád Megyei Területfej­lesztési Tanács támogatása eddig is nagy segítséget je­lentett a térség öntözési és belvízkezelési gondjainak enyhítését szolgáló beruhá­zásaik megvalósulásához, de az öntözésért a termelőknek kell fizetni. Ezért szerencsés lenne, ha - mert csak így van esély egy igazán eukomform mezőgazdaság megteremté­sére - a minisztérium hozzá­járulna az öntözővíz-szolgái­tatás költségeihez. Csongrád megyét ez különösen érzéke­nyen érinti, mivel lenne igény jövedelmezőbb növé­nyi kultúrák telepítésére. En­nek jelei már megmutatkoz­tak azzal, hogy néhány gaz­daságban - üzemszerű mére­tekben - átálltak a csemege­kukorica termelésére. Őket a feldolgozó kereste meg - biztos piacot kínálva -, miután megtudta, hogy öntözési lehetőséggel is ren­delkeznek. A társulat pedig annak érdekében, hogy szük­ség esetén újabb területeket is be lehessen vonni a vízigé­nyesebb, de jövedelmezőbb növényi kultúrák meghono­sításába, növelni kívánja az öntözhető területeket. Természetesen mindezt a megye azon részein tervezik, ahol a talajadottságok olya­nok, hogy a magángazdák­nak és nagyobb gazdaságok­nak is megtérülhessenek az öntözés költségei. N. Rácz Juciit A világ egy egészen másfajta globalitássá alakul át, az emberek viszonyai is megváltoz­nak, és nekünk arról kell gondolkodnunk, hogy a jövő társadalom emberét itt, Magyaror­szágon hogyan készít­sük föl erre. Ezzel a gon­dolattal indította dr. Vá­mos Tibor akadémikus „Az információs forrada­lom és az ifjúság" című előadását, amelyet Sze­geden tartott a Csong­rád megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat harmincötödik pedagó­giai nyári egyetemén, az újszegedi biológiai köz­pontban. A professzor­ral a jövö társadalmáról és benne az egyén sze­repéről beszélgettünk. 0 Az információs forra­dalmat megélő társada­lom óriási változáson megy keresztül. Sokan tartanak attól, hogy az átalakulás nemcsak elő­nyökkel, hanem hátrá­nyokkal is jár. - Az információs társada­lom rosszabbik oldala már itt van közöttünk: a televízió butító hatása, a videoanya­gok szörnyűségei, az erő­szak, az embertelenség eze­ken keresztüli hirdetése, a hagyományos életformák olyan típusú megváltozása, amely az emberek gondolko­dásmódját, értékeit igyek­szik uniformizálni. Ám azt is meg kell vizsgálni, hogy az információs társadalomban mi az, ami ígéretesen jó. Az Internet • Mire gondol? - Ez a szabad kommuni­káció birodalma. Az Interne­ten olcsóbban tudom közzé­tenni a szövegeimet, mint bármelyik más módszerrel. A hálózat miatt ma már egyetlen diktatúra sem tudja elzárni a lakosságot a világ folyásától. Az információs társadalom sok mindent át­alakít. Ide tartoznak a mun­kafajták. Százötven évvel ezelőtt az európai társadal­mak többségében a lakosság nyolcvan-kilencven százalé­ka mezőgazdaságból élt, ennyi ember kellett ahhoz, hogy ellássák az országot élelmiszerrel. Az ipari társa­dalom csúcsidőszakában közvetlen ipari tevékenység­gel a lakosság harminc-öt­ven százaléka foglalkozott. Ma a mezőgazdaság az or­szág lakosságát kényelme­sen el tudja látni úgy, hogy a népesség négy-hat százaléka foglalkozik agrártermeléssel. Ugyanez a helyzet az ipar­ban. A multinacionális cé­gek néhány ázáz emberrel ellátnak olyan tevékenysé­get, amit öt-tíz évvel ezelőtt a magyarországi gyárak ez­rekkel és tízezrekkel láttak el. A következő nemzedék olyan struktúrában fog dol­gozni, amelyben a mezőgaz­daság és a hagyományos ipari tevékenység a lakos­ságnak legfeljebb tizenöt­húsz százalékát foglalkoztat­ja. A maradék nyolcvan­nyolcvanöt százaléknak va­lami mást kell csinálnia. Ez pedig olyan jellegű tevé­kenység lehet, amelyet ma magas színvonalú szellemi munkának hívnak. Azok a szelleminek nevezett mun­kák ugyanis, amelyeket ma az irodai dolgozók többsége végez, jórészt gépesíthetők. Egy banktisztviselő munká­ját egy jó számítógépes hát­térrel rendelkező pénzgép, vagyis bankjegykiadó auto­mata ellátja: ellenőrzi az ügyfelet, megvizsgálja azt, van-e pénze, könyveli, hogy mennyit vett ki, és egyéb te­vékenységeket is elvégez. A működtetéséhez nem kell ember, de sok okos ember kell ahhoz, hogy megtervez­zék a gépek megbízható me­chanikáját, és azokat a gépe­ket, amelyek az automatákat előállítják, valamint megír­ják azt a szoftvert, amely az egész rendszer éltetője. A gépesítés 0 Ha az ember szerepét a gépek veszik át, akkor mit csinálunk mi? - Minden munkát, ami gépesíthető, automatizálni fognak. Előtérbe kerülnek azok a tevékenységek, ame­lyek az embert emberré te­szi. Ilyen a pedagógia, a gyerekek nevelése, a betegá­polás emberi része, a külön­böző szolgáltatások emberi tartalma. Hiába gépesítik a banktevékenységet, szükség van a bankban olyan ember­re, akivel megbeszélhetem a pénzügyeimet, aki helyes ta­nácsokat tud adni. Gépesíte­ni csak egy bizonyos határig lehet, azon túl szükség van az emberi kapcsolatokra. 0 Milyen lesz a jövő tár­sadalma? - Az információs társada­lom olyan társadalmat tesz szükségessé és lehetségessé, amely egy globális együtt­működési rendszerben mű­ködni tud. Kimutatható, hogy a nagy rendszerek köz­ponti irányítással csőd felé vezetnek. A nagy rendszere­ket úgy kell megtervezni, hogy azokban minden egye­di részrendszer rendelkezzék saját autonómiával, ugyan­akkor biztosítsák a kooperá­ciós felületet, amelyen a rendszer elemei egymással érintkezni tudnak. Olyan embereket kell képeznünk, akik alkalmasak ennek a harmóniának a megteremté­sére. Világpolgárok 0 Hogyan módosítja az információs társadalom az egyént? - Megváltozik az egyén viszonya a világhoz. Sokol­dalú identitással rendelke­zünk, világpolgárok leszünk, sőt már vagyunk. Világpol­gárok vagyunk a hálózaton keresztül, állampolgárok va­gyunk itt Magyarországon, polgárai vagyunk egy na­gyobb-kisebb közösségnek, családunknak, és van saját identitásunk is. Ezeknek az identitásoknak a tudatos váll­alása, összehangolása óriási pedagógiai feladat, amelyre a hálózat közvetlen lehetősé­get ad. Jönnek a virtuális egyetemek. Ez azt jelenti, hogy nem kell beülnöm az egyetem padjaiba, hanem ak­kor veszem elő a legjobban dokumentált anyagot, amikor akarom. A jövő egyetemé­ben a tanulás szabadon zaj­lik, de ezen viszonyok között kell létrehozni a tanuló társa­dalomnak azokat az emberi kapcsolatait, amelyek gene­rációs erőket tudnak létre­hozni egy adott világban, or­szágban és kisebb területen. Ezek lesznek a társadalom későbbi együttműködő erői. Az együttműködés csak rész­ben valósítható meg a háló­zaton keresztül, emellett szükség van közvetlen embe­ri kapcsolatokra is. Nem vé­letlen, hogy a modern nagy­vállalatok egyre nagyobb súlyt helyeznek a vállalaton belüli személyes emberi kap­csolatokra. Az iskola 0 Az iskola hogyan tudja felkészíteni a mai gyere­keket arra a világra, amely nagy sebességgel változik? - A Sulinet program kere- * tében az iskolákat ellátják In­ternettel. A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogyan dol­gozzanak ezekkel az eszkö­zökkel. Nem az a fontos, hogy megtanuljanak számító­gépet programozni, primitív programokat alkalmazni, vagy hogy a számítógép bel­sejével foglalkozzanak. Az a lényeg, hogy ezeket eszkö­zökként tanítsuk az iskolá­ban, ne külön tantárgyként. A számítógéppel és az informá­ciós eszközökkel arra kell ta­nítani a gyerekeket, hogy eb­ben a kibontakozó, újfajta társadalomban hogyan tud­nak magas színvonalú mun­kát végezni, hogyan tudnak viszonyulni a világához. Ez óriási kihívás a pedagógus­társadalom és az iskola előtt, és ezen áll vagy bukik Ma­gyarország jövője is. Az is­kolától is döntően függ az, hogy a gyerekek milyen helyzetet foglalnak el a világ­ban, munkanélküliek, a leg­olcsóbb tevékenységet végző szolgák lesznek-e, vagy aktív résztvevői egy változó és gazdagodó világnak. Hegedűs Szabolcs Deszki támogatások • Munkatársunktól Augusztus 4-én ülésezett Deszk község képviselő-tes­tülete. A képviselők megtár­gyalták többek között a szo­ciálisan hátrányos helyzet­ben lévők OTP-adósságter­heinek csökkentésére vonat­kozó rendeletet. Ennek értel­mében az önkormányzat nem vállalja fel az OTP-tartozá­sok finanszírozását, csak és kizárólag a közüzemi díjak tartozásához nyújt kölcsönt. A testület új intézmény ala­pításáról is döntött, melynek feladata a védőnői szolgálat, a helyi szociális gondozás, valamint a gyermekjóléti fel­adatok ellátása lesz. A testület 22 család laká­sépítését és lakásvásárlását kamatmentes kölcsönnel tá­mogatja. . w ... | Balla Iván (balról): - Térségünkben legalább harmincezer hektáron szeretnénk öntözési lehetőséget biztosítani. (Fotó: Tésik Attila) Hétfőig lehet jelentkezni Kisebbségek önkormányzatai A nemzeti és etnikai kisebbségek kezdemé­nyezésére október 18­án nem csak a helyható­ságokra, hanem a helyi kisebbségi önkormány­zatokra is lehet szavaz­ni. Az ehhez szükséges kezdeményezést azon­ban a kisebbségek kép­viselőinek kell megten­niük, augusztus 10-ig. Az őszi, települési önkor­mányzati választásokkal pár­huzamosan helyi kisebbségi önkormányzatokat is lehet választani. Ennek kezdemé­nyezésére a kisebbségeknek a választások időpontjának kitűzésétől számított tíz na­pon belül van lehetősége. Törvény rendezi azt is, hogy mely csoportok kezdemé­nyezhetnek, azaz melyek a magyarországi kisebbségek. Eszerint hazánkban a követ­kező nemzeti és etnikai ki­sebbségeket tartják nyilván: bolgár, cigány, görög, hor­vát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlo­vák, szlovén, ukrán. A szükséges nyomtat­ványt a település jegyzőjétől, vagy az általa megbízott ügyintézőtől a polgármesteri hivatalban lehet beszerezni, s a kitöltött nyomtatványt ugyanoda kell benyújtani. A helyi kisebbségi önkormány­zati választást csak akkor le­het kitűzni, ha azt a települé­sen élő, magát azonos ki­sebbséghez tartozónak valló, legalább öt személy kezde­ményezi. Ugyanakkor nem feltétel, hogy kezdeményező személyek tagjai legyenek bármilyen kisebbségi szerve­zetnek. A választójogi tör­vény ilyen kikötést nem tar­talmaz, csupán azt támasztja feltételként, hogy a kezde­ményezők magukat azonos kisebbséghez tartozóknak vallják, s azzal azonos ki­sebbségi önkormányzat vá­lasztását kezdeményezzék. A jogszabály leszögezi azt is, hogy egy kisebbség ugyan­azon a településen csak egy helyi kisebbségi önkormány­zatot hozhat létre. A voksolás időpontját a helyi választási bizottság tűr zi ki a települési önkor­mányzati választást megelő­zően 45 nappal. A törvény szerint a kisebbségi válasz­tás a helyhatósági választá­sokkal azonos időpontban, tehát október 18-án lesz. Az említett 10 napos ha­táridő augusztus 10-én, 16 órakor jár le, vagyis eddig az időpontig lehet kezdemé­nyezni a kisebbségi válasz­tás. Értesüléseink szerint Szegeden eddig a németek, a görögök és a cigányok jelez­ték igényüket, s várható a lengyelek, örmények és szerbek jelentkezése, hiszen utóbbi három kisebbség kép­viselői is elvitték a szüksé­ges nyomtatványokat. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom