Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

Er Szlovákia: „Megalázzák a magyarokat" (2. oldal) SA \\ a AAP^^ j Alapítva: 1910-ben J DELMAQYARORSZAQ wm^••mm í> . " •• ' • M— — MIIIIIIHH 1 II OKaMMI—IMI'iMIWW 1 II ffl • ill\M WF—W qq»wwMMMMw<nwaaig íiáiam Szerda, 1998. Aug. 12., 88/188. ||L|| n Ára: 38 Ft l A Kossuth Lajos sugárúti zsákmány: 150 ezer forint Fegyveres rablás Szegeden Rablás történt tegnap délután Szegeden. A Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet Kossuth Lajos sugárúti fiókjában egy 30-35 év körüli férfi a kasszában lévó pénzt követelte. Az alkalmazottak körülbelül 120-150 ezer forintot adtak át a kezében fegyvernek látszó tárgyat szorongató támadónak. A sikeres nyomozás esélyeit javítja, hogy jó személyleírás készült a rablóról. Tegnap délután háromnegyed kettőkor csak a két alkalmazott tartózkodott a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet Kossuth Lajos sugárút 75. szám alatti fiókjában. Az ebédidő már több mint egy órája letelt, s még körülbelül ennyi volt hátra a három órás zárásig. Egyszercsak egy férfi lépett be a pénzintézet ajtaján, s kezében - a hivatalos megfogalmazás szerint - fegyvernek látszó tárgyat tartva a két hölgytói a kasszában lévő pénzt követelte. A megrettent alkalmazottak át is nyújtották a kasszában lévő pénzt, a rabló pedig zsebre vágta a bankjegyeket, s angolosan távozott a nyári napsütésben. A két alkalmazott az első rémületből felocsúdva ekkor értesítette a rendőrséget. A kiérkező nyomozók számára nem sok segítség kínálkozik, hacsak nem a támadó „felületessége". A A forgalmas sugárúton nem akadt szemtanúja a délutáni rablásnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) 30-35 év körüli rabló ugyanis nem viselt álarcot, sísapkát, így meglehetősen pontos személyleírás készült róla. Eszerint a férfi 185 centiméter magas, erős testalkatú, rövid, vörösesbarna hajú. A nyomozás első szakaszában még nem lehetett pontosan tudni, hogy mennyi pénz tűnt el, a tegnap délutáni becslések szerint körülbelül 120-150 ezer forint lehetett a kasszában. Más forrásból úgy tudjuk, hogy hagyott ott pénzt a rabló... A takarékszövetkezet vezetője nem kívánt nyilatkozni, vélhetően nagy megkönnyebbülést jelentett számára, hogy alkalmazottainak az ijedtségen kívül nem esett bajuk. A vezetőnő a helyszíni szemle befejezése után azonnal bezárta az üzletet, jelezve ezzel, hogy számára a fotósok és operatőrök jelenléte nem szükséges. Ugyanakkor nehezíti a rendőrség munkáját, hogy a csúcsidőben történt rablásnak eleddig nem akadt szemtanúja az alkalmazottakon kívül. Holott folyamatos volt a forgalom, szemközt pedig építkezés zajlott. Rendőrségi vélemények szerint ilyen esetekben igazolódik be az, hogy célszerű biztonsági őrt alkalmazni egy pénzintézetben. A rablás felderítését a Szegedi Rendőrkapitányság Nyomozó Alosztálya végzi. Dupla pénz A szakminiszter szerint tarthatatlan állapotok uralkodnak a felsőoktatásban. (3. oldal) Véber-vár ás Csengelén sokan szerettek volna találkozni a válogatott focistával. (8. oldal) Preparált rovarokkal... A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Lukács János ezredes pedig 100 ezer forintot ajánlott fel annak, aki érdemleges információval segíti az ügy felderítését. A bejelentő személyét titokban tartják, az információkat pedig a 477-577-es szám 14-34-es mellékén, illetve a 107-es központi rendőrségi ügyeleti számon váiják. Arató László • Munkatársunktál Az elmúlt egy hónapban a Csongrád és a Békés megyei pénzügyörök közel 300 esetet derítettek fel, amelyek értéke 871 millió forintra rúg. Vám szabálysértésből 226-ot jegyeztek, adócsalásbál pedig hatot. Bogaras szlovák férfit kértek számon Lökösházán a vámosok. Az illető csomagjai között Törökországból származó, preparált rovarokat találtak. A fináncok nem engedtek a 48ból - egyet sem. Az orosházi vámosok az APEH felkérésére ellenőriztek két helybéli benzinkutat. Az egyiknél 163, a másiknál 156 ezer liter gázolajról szóló, úgynevezett „betárolási számlát" találtak. A dolog szépséghibája az volt, hogy az igazolást kiállító cég, egy budapesti betéti társaság nem jogosult a termék nagykereskedelmi forgalmazására. Alapos a gyanú arra, hogy a fiktív számlákkal mintegy 46 millió forintot spóroltak meg, ennyit kellett volna befizetni az államkasszába. Battonyánál érkezett az országba K. T. A német állampolgár lakóautójának kárpitja mögé kézi szőtteseket, festményeket és dohányárut dugott el 2,8 millió forint értékben. Egy szlovák kamionos a gyulai fináncokat próbálta meg átejteni. Az általa benyújtott vámáru-nyilatkozat 21 ezer német márkáról szólt, ám a tételes vizsgálat kissé többre taksálta a portékát: 439 ezer márkára. A csempészet értéke 14 millió forint. A Csongrád megyei vámnyomozók eljárást indítottak a hódmezővásárhelyi K. I. ellen, aki az eddigi adatok szerint '94-ben 25 millió liter tüzelőolajat vásárolt fel fiktív számlákkal, hasonlókkal értékesítette azt. A vállalkozó által be nem fizetett fogyasztási adó 673 millió forint. A szocialisták aggádnak • Budapest (MTI) Kovács László szerint mihamarabb nyilatkozniuk kell az érintetteknek és a kormány képviselőinek arról az ügyről, amelyet a Népszabadság szombati és hétfői száma közölt néhány, a Fideszhez közel álló személy vállalkozásaival kapcsolatban. A szocialisták frakcióvezetője az MSZP-székházban tartott keddi sajtótájékoztatón elkerülhetetlennek nevezte rendőrségi és ügyészségi vizsgálat elindítását, illetve parlamenti vizsgálóbizottság felállítását annak érdekében, hogy kiderüljön igazság. A sajtótájékoztatón Horn Gyula pártelnök a Fidesz vezette kormány eddigi tevékenységéről szólva aggasztónak nevezte az államigazgatásban tapasztalható tisztogatási hullámot. A demokráciát veszélyeztetheti szerinte az, ha az állami vagyon kezelése és ellenőrzése is egy kézben, a Miniszterelnöki Hivatalnál összpontosul. A pártelnök kitért arra is, hogy pártja jelenleg nem támogatja az ügyészség kormány alá rendelését, mert azt csak egy új alkotmány elfogadása után tartaná időszerűnek. A parlament ellenőrző szerepe gyengülésének veszélyét látja az országgyűlési munkarend megváltoztatására vonatkozó elképzelésekben. Ezzel kapcsolatban Kovács László megjegyezte: az MSZP szerint a jelenlegi munkarend bevált, de végleges véleményt majd csak a konkrét javaslatok megismerése után tudnak kialakítani. Horn Gyula szerint elemezni kell, hogy miért vándorolt ki az országból mintegy 500 millió dollárnyi működőtöké az utóbbi hónapokban. Mint mondta, a tendencia esetleges folytatódása felveti az ország eladósodásának veszélyét. A volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya költekezett volna a költségvetés második félévi tartalékának terhére. Kastélyarcú nyomorúság • Munkatársunktól Találkozunk velük Szeged parkjaiban, lépcsőházaiban, azt is sejtjük, hogy számuk nem kevés, de mikor kimondatik, hogy Szegeden immár közel ezer hajléktalant tartanak nyilván, mégis megdöbbenünk nem is kicsit. És a nagy sajnálkozás közepette talán még azon is elgondolkodunk, vajon milyen sors vár azokra, akik egyszer ennyire kisodródtak a társadalom peremére. Nos, a legszegényebbek ezres csapatából ötvenöten hamarosan elmondhatják magukról, hogy valamivel könnyebb az életük, mint az éjjel is nyitva tartó pályaudvarokról álmodó társaiknak. Ugyanis a szegedi önkormányzat átmeneti szállásán, a most megújuló épületszárny átadása után, már ennyi vaságy várja az otthontalanokat. A Bajai úton található intézmény életéről szól Szeged kapui című sorozatunk mai írása. (Bátyi Zoltán riportját lapunk 5. oldalán olvashatják.) A lógás szobákban már most is harminchárom hajléktalannak jut vaságy., (Fotó: Miskolczi Róbert) Lengyel áldozatok? • Varsó (MTI) Az Urálon túl feltehetően szintén van egy olyan hely, ahol 1940-ben lengyeleket végeztek ki - tudta meg a Lengyel Rádió moszkvai tudósítója. Az Urálon túl, Jekatyerinburgtól 300 kilométerre északkeletre található Tavda város idős lakói azt állítják, hogy ott 1939 szeptemberében elfogott lengyel hadifoglyokat végeztek ki 1940-ben. Akim Arutyunov orosz történésznek, akivel a Lengyel Rádió tudósítója interjút készített, négy szemtanú beszámolója áll a rendelkezésére. Egyikük a sztálini idők szovjet belügyminisztériumának, az NKVD-nek a munkatársa volt, és maga is részt vett a kivégzésen. A tanúk elmondásából kiderül, hogy a lengyel hadifoglyokat 1940 márciusában vagy áprilisában ölték meg, körülbelül ugyanakkor, amikor Katynban, Tver mellett és Harkovban gyilkoltak meg a szovjet NKVD alakulatai mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot, közöttük 15 ezer tisztet.