Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 23. SZEGED 5 FESZTIVALTERASZ a VTV kulturális ajánlóműsora Műsorvezető: MÁROK TAMÁS Amiről szó lesz: Pusztamérgesi libabál. Részletek az Álarcosbálból. Szkéné színház. Fokanov interjú. C' est la vie Vendégünk: Kerényi Miklós Gábor. Farkasréti Mária. Jeles András 22.00-kor a VTV -n • Bevetési alosztály Újabb három • Munkatársunktól Szegeden és környékén az utóbbi időben látványosan nőtt a bűncselekmények száma. A helyi lakosok és a szegedi rendőrkapitányság szerint a bűnelkövetések minőségben is sokat változtak: nehezen feltárhatók, sok esetben professzionálisan szervezettek és a végrehajtáshoz szükséges eszközök tárháza is bővült. Szegeden az országszerte jellemző rossz közbiztonságot két határ közelsége is súlyosbítja, ráadásul egyre gyakoribbak a fegyveres támadások. A szegedi rendőrkapitányság mindezt figyelembe vette és tavaly novemberben úgy döntött, megalapítja az első kísérleti bevetési alosztályt. A kísérlet sikeresnek bizonyult, és ezzel arányosan az alosztály feladatainak száma is gyorsan növekedett. Július 16-tól épp ezért, az eredeti elképzeléseknek megfelelően, még három Bevetési Alosztály alakult. A kapitányság bízik a szervezet erejében, és úgy véli, a rendőrség ilyen segítséggel be fogja váltani a szakmai és állampolgári reményeket. • Önkormányzat, ha vagyont „keze!"... Elúszó telek? A róka fogta csuka, csuka fogta róka esetéhez hasonlatos a szegedi Pusztaszeri utca 6/A.. számú ház története. Társasház keresi igazát az önkormányzattal szemben. Rendeletekre és a jogszabályok helytelen értelmezésre hivatkozik a társasház, a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodája pedig a lakástörvényre. A vita két pert szült, de a bíróság eddigi döntései nem nyugtatták meg a társasház lakóit. Ez az eset azt is megmutatja, milyen nehézkes partner a két tűz közé kerülő önkormányzat. A szövevényes ügy eredete: 1978. mikor építési engedélyt kapott Vereska András és három társa, hogy a Pusztaszeri utca 6. szám alatti, tanácsi tömbtelekből kihasított úgynevezett úszó telekre egy négylakásos házat építsen. Az akkori városrendezési terv szerint az új ház mögötti tömbbelsőt „kitisztították" volna, s ott zöldövezetű udvar keletkezett volna. De módosult a városrendezési terv, jött a rendszerváltás. „Telektisztogatás" helyett az önkormányzat értékesítésre jelölte ki a társasház melletti öreg épületet, az addig a társasházzal együtt használt udvarral egyetemben, s el is adta a négy oda bejelentett bérlőnek. Rendezetlen tulajdoni állapot alakult ki és konzerválódott az önkormányzat döntésével - állítja az alpolgármesternek írt levelében Vereska András közös képviselő. Vereskáné, a feleség pedig iratkötegekkel igazolja, hogy a várható problémákról még a bérlakások értékesítése előtt, 1994. december 12. és 1995. április 7. között kelt leveleikben értesítették a vagyonkezelő iroda megbízásából eljáró 1NLAK Kft-t. E levelek válasz nélkül maradtak ugyanúgy, mint azok, melyeket a vagyonkezelő irodának címeztek, s a társasház vételi szándékáról szóltak. A Vereska-féle társasház ugyanis meg kívánta venni a telkük folytatását jelentő udvart - arra hivatkozva, hogy egykoron házhelyüket mint a tömbtelken lévő úszó telket adta nekik tartós használatba a tanács. Ha ez az 1978-ban érvényes rendezési tervre támaszkodva nem lehetséges, arra az estre azt kérte, hogy az udvar a Pusztaszeri utca 6./B szám alatti, volt önkormányzati lakásokkal együtt osztatlan közös tulajdonú és használatú, vagy eszmeileg megosztott telek legyen, esetleg úgy, hogy a két házat egy új társasházzá gyúrja össze az önkormányzat. Ha mégis inkább a jelenlegi rendezési tervet, azaz az egyedi telkes beépítési előírást tartja szem előtt az önkormányzat, akkor Vereskáék kérése, hogy házuknak az Országos Építési Szabályzatnak megfelelő módon, az önkormányzati lakások értékesítési szempontjai alapján biztosítsanak telket. Ha egyik ötletre sem fogadókész az önkormányzat, akkor pedig legalább anyagilag kártalanítsa a társasház tulajdonosait. Vereskáék szerint ugyanis 20-25 százalékkal csökkent a társasház lakásainak értéke, hiszen ablakaik és bejárati ajtóik egy más magántulajdonban lévő telekre néznek; az általuk a szomszédoknak ideiglenesen biztosított átjárási szorgalmi jogról és annak következményeiről pedig nem rendelkezett az ügylettel egykor foglalkozó INLAK Kft.. Egyik javaslatra sem reagált a vagyonkezelő iroda. Ezért fordult bírósághoz a társasház. A sokáig üresen álló udvari bérlakások kiutalását jogsértőnek minősítették; e lakásokhoz csapva az addig a társasházzal együtt használt udvart is eladta az önkormányzat - Vereskáék szerint potom áron. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a vagyonkezelő iroda annak adja az önkormányzati tulajdont, akinek akarja; a lakástörvényt pedig „üzletei érdekeitől" függően mereven vagy lazán értelmezi. E hurkolt vádakat egyértelműen visszautasította Szöllősi Béla, a vagyonkezelő iroda csoportvezetője. A lakástörvény szigorú, de értelmezésével nincs egyedül Szeged város önkormányzata - állította, mikor példákkal igazolta, hogy nincs lehetőség a közös használatra szolgáló terület (például tetőtér, udvar) önálló ingatlanként való bejegyzésére és értékesítésére. így aztán valóban nem jó gazda módján, vagyis az ingatlanból a lehetséges legnagyobb pénzt kisajtolva járhat el, hanem a paragrafusokban foglaltak szerint. A vagyonkezelő iroda felfogása szerint a másodfokú épftési hatóság, illetve a megyei bíróság döntése is az önkormányzati álláspontos erősíti. Természetes, hogy ugyanarról a házról és telekről másképpen vélekedik a bérlő, s másképpen a kívülről érkező készpénzes vásárló vagy a kényszerhelyzetbe szorított tulajdonos. Az önkormányzat két tűz közé kerül egy-egy ingatlan sorsának rendezésekor, így elúszhat egy „úszó telek". Ú. I. Tévékre vadászik a posta • Munkatársunktól Az új médiatörvénnyel megváltozott a korábbi tévé előfizetési díj neve is, melyet ezután készülék üzembentartási díj címén szeretne beszedni a Magyar Posta. Azért csak szeretne, mert a lakosság tekintélyes része nem reagált a korábbi megkeresésekre, s nem kívánt nyilatkozni arról, van-e otthon tévékészüléke. A Magyar Posta Rt. most azonban a kábeltévétársaságokhoz fordult, s a médiatörvényre hivatkozva kéri tőlük az előfizetők listáját. A felszólító leveleket a hazai kábeltársaságok július elején kapták meg, ám egyikük sem tett eleget a követelésnek. így a szegedi hálózatok gazdái is vigyáznak az előfizetői címjegyzékre, nem adják ki a bizalmas adatokat. - A Magyar Posta olyan törvényre hivatkozik, mely nem is ránk vonatkozik, így jogalapja sincs a követelésnek. De az előfizetői címlistát egyébként sem adjuk, bizalmasan kezeljük az adatokat. A szövetség úgy döntött, hogy elébe megyünk a kérdésnek, s a levél miatt az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulunk. Mindenesetre addig nem adjuk ki az adatokat, amíg nem az ügyészség követeli tőlünk - mondta a Csábi László, a szegedi Kábeltelevízió Rt. igazgatója, a Magyar Kábeltelevízióhálozatok Szövetségének elnökségi tagja. Új Dorozsmai Napló • Munkatársunktól Megjelent az Új Dorozsmai Napló júliusi száma. Az újság, mint mindig, a település legfontosabb közügyeit ugyanúgy számba veszi, mint a helyiek aprónak tűnő problémáit. A naplóban címlapon olvashatunk például a dorozsmai focicsapat „bukásáról" és az idei könyvhét ajánlatáról, de találunk cikkeket a nyugdíjasházakról és a település lakótelepi juttatásairól is. Külön rovat szól az iskolák helyzetéről, egy oldal pedig a színes, könnyed témáké. Fesztiválterasz • Munkatársunktól Ma, szerda este 10 órakor ismét jelentkezik a Fesztivál-terasz a városi televízión műsorán. Az adás vendége Kerényi Miklós Gábor, aki Verdi Álarcosbálját viszi színre a Dóm téren. Beszélgetőtársai Farkasréti Mária operaénekesnő. Túrák Erika a szegedi Unic Bank osztályigazgató-helyettese és Jeles András filmrendező. A műsorban bemutatkozik még a Szkéné Színház társulata és beszámolnak a hétvégi pusztamérgesi libatalálkozóról is. • Értelmiség '98 Megosztott köztársaság A nyári egyetem hallgatói. (Fotó: Schmidt Andrea) Az „Értelmiség '98" nyári egyetemen ma Ágh Attila politológus, Katona Tamás történész, illetve Szalay István szegedi és Kasza József szabadkai polgármester tartott előadást. A közép-európai országokhoz képest Magyarország politikai rendszere jutott a legmesszebbre a helyi autonómiák biztosítása területén, ám ez a fejlettség esetenként az egész rendszer eredményes működését veszélyezteti - fejtette ki tegnapi nyitóelőadásában Agh Attila politológus. A Budapesti Közgazdasági Egyetem tanára a magyar politikai berendezkedést - Kukorelly István kifejezésével „megosztott köztársaságként" jellemezte, amelyben az autonómiákat azzal a szándékkel hozták létre, hogy a sokféle hatalmi centrum kiegyensúlyozza egymást. Magyarország e tekintetben világelső, vélte a politológus, hiszen önkormányzattal rendelkező szervezetei egyformán erősek és így - néha bénítóan is - ellenőrizni tudják egymást. Ágh Attila példája szerint e túlfejlettség miatt az önkormányzatok nagyságrendekkel demokratikusabb működésűek, mint amilyen eredményes a tevékenységük. Ugyancsak idevágó példa volt a magyar Alkotmánybíróság, amely a modern demokráciákban lehetséges jogok mindegyikét bírja, valamint a bírói testületek és az ügyészség, amelyek az előző kormányok ideje alatt nem voltak a Parlament vagy az igazságügy-miniszter ellenőrzése alatt. Ágh Attila szerint a mai magyar politikai rendszerben az a legfőbb kérdés, hogy a kiegyensúlyozott autonómiák miként működhetnének egymás mellett - és nem egymás ellen. Az előadó értelmezése szerint az új magyar kormány a működőképesség érdekében több helyen megpróbálja korlátozni a demokratikus autonómiákat és ezzel egy többségi típusú demokráciát igyekszik bevezetni. Ami a települési önkormányzatok problémáit illeti, Ágh Attila úgy vélte, az 1990-ben MDF-SzDSz kompromisszum eredményeként elfogadott önkormányzati törvény hiányosságai ma is érezhetők. A korán elfogadott törvényre ugyanis nem hozták meg a gazdasági jogszabályokat, s így a mindenkori kormányzat „költségvetési terror" alatt tarthatta az önkormányzatokat. A hatalmi decentralizáció következtében országos szinten nem adódtak össze a közoktatási és egészségügyi problémák, de a helyi esetek annál nehezebbek voltak. A kisebbségi autonómia magyarországi kérdéséről szólva Ágh Attila úgy vélte, a nemzeti kisebbségek alanyi jogú parlamenti képviselete alkotmánysértő helyzetet szült volna, hiszen ha a kisszámú örmény nemzetiség egy képviselőt küldhetne a Parlamentbe, akkor a több százezres cigány kisebbségnek legalább 30 járna. így a politológus egy, a pozitív diszkriminációt alapul vevő új tervezetben látja a megoldást, amelynek feltétele, hogy a nemzeti kisebbségek választási szövetségre lépjenek és pártszerűen működjenek. Ebben az esetben lehetséges volna olyan választási körzetek kialakítása, amelyekben viszonylag kis számú szavazattal országgyűlési képviselőt lehet állítani, a töredékszavazatok elosztásakor pedig más módon lehetne érvényesíteni a pozitív megkülönbözletést a nemzetiségek javára. S. P. S. • Gyermekeknek és szüleiknek ingyen Fürdöfesztivál Szegeden • Munkatársunktól Ezen a hétvégén elsó alkalommal rendezik meg Szegeden az Annanapi fürdöfesztivált. Ebbál az alkalomból tegnap a Szegedi Fürdó és Hőforrás Kft. sajtótájékoztatón ismertette a hétvégi sportés kulturális programokat. A Tisza áradása miatt a fürdőfesztivál helyszíneit módosítani kellett. Szombaton délelőtt 10 órakor, az Annakútnál Szalay István polgármester kútavató beszédet mond, majd Ábrahám István kanonok szenteli föl a kutat. Ezt követően a Széchenyi téren mazsorettek vonulnak fel, majd aszfaltrajzverseny kezdődik. Kiskundorozsmán, a Sziksósfürdőn teniszversenyre hívják a labda szerelmeseit. A szegedi partfürdőt elárasztó folyó arra kényszerítette a rendezőket, hogy egy szinttel feljebb, a SZUE-ba vigyék a programokat. így ott tartják majd a strandröplabda, lengőteke, turulbajnokság és más versenyek döntőit. A sportversenyek mellett a strandon divatbemutaA fesztiválszervezö Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft. gőzfürdőjének udvarán lévő gyerekmedencében az apróságok élvezik a júliusi kánikulát. Ide ingyen lehet majd bejutni a hét végén. (Fotó: Schmidt Andrea) tót, lábszépségversenyt és egyéb „huncutságokat" szerveznek. Az eredményhirdetésre az esti órákban, a Republic együttes koncertje előtt kerül sor. Este 10 órakor medencebálra hívják a pancsolni és táncolni vágyókat. A zenét a PRT szolgáltatja majd. Vasárnap az autósok terepversenyét rendezik meg Sziksósfürdőn, míg Szegeden, a híd lábánál, a Százszorszép Gyermekház várja a kicsiket; Nagy Bandó András humorista lép a mikrofonhoz, lesz népi hangszerbemutató, bábjáték és zenés gyermekműsor is. A fesztivál alkalmából a gőzfürdő udvarán lévő pancsolót szombaton és vasárnap ingyen kereshetik föl a gyermekek és szüleik.