Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

6 HELYI TÜKÖR SZERDA, 1998. JÚL. 22. (Lj árelőnnyel vei Vezessen On is plusz három extrával 1.4-es, vagy 1.9 TDI (110LE) modellt > tolótetővel, könnyűiéin kerekekkel vezetőoldali légzsákkal. az extra igényeket is kielégíti. Algyö • Munkatársunktól Anna-napi búcsú kezdő­dött Algyőn. Az érdeklődő­ket különféle programokkal várják keddtől vasárnapig. Pénteken délután hat órától hangverseny lesz a templom­ban. Szombaton az ősgyevi­ek Baráti Köre megkoszorúz­za az Országzászlót, majd a Faluházban megemlékezést tartanak. Este 6 órakor kez­dődik a templomi hangver­seny. A vasárnap szentmisé­vel és ünnepi körmenettel in­dul, majd délután négy órától felvonulnak a néptáncosok a község utcáin. A rendezvényt gálaműsor zárja a Faluház szabadtéri színpadán, melyen a helyi hagyományőrző tánc­együttes mellett fellép a vaj­dasági Martonos, Kispiac, Doroszló, az olaszországi Omnia Preciara Rara, a fran­ciaországi La Ciamada Nis­sarda, az erdélyi Timirul és az ukrajnai Jalinka együttes. Deszk • Munkatársunktól Ezekben a napokban ren­dezik meg Szegeden a XVIII. Nemzetközi Néptáncfeszti­vált. A rendezvényen fellépő együttesek közül kettő, az ukrajnai Rahóból érkezett Ja­linka és a szabadkai Bunje­vacko Kolo Deszkre is elláto­gat. A deszkieknek nagyon jó a kapcsolata a rahóiakkal. A deszki Stumpf Emilt, aki a második világháborúban Ra­hó környékén katonáskodott és kopjafát állított az elesett bajtársai emlékére, a telepü­lés díszpolgárává választot­ták. A rahóiak július 24-én, pénteken, a szabadkaiak pe­dig július 28-án, kedden a deszki sportcentrum szabad­téri színpadán szerepelnek. Mindkét program este hét órakor kezdődik. Rossz idő esetén a sportcsarnokban tartják meg az előadást. A Ja­linka fellépése után diszkó, a Bunjevacko Kolo előadását követően pedig táncház várja az érdeklődőket. Öttömös • Munkatársunktól Falunapot rendeznek július 25-én, szombaton Öttömö­sön. A rendezvény mazsorett­bemutatóval kezdődik, majd a polgármester, Bata Ferenc megnyitja a falunapot. Az ün­nepi testületi ülésen bemutat­ják az Öttömösről készített monográfiát is. Szentmisét tartanak, utána átadják az új fogorvosi rendelőt. Délután az érdeklődők megnézhetik a kiállításokat és a szórakoztató műsorokat. Késő délután a helyi focicsapat megmérkő­zik a Szenteshez közeli Eper­jes gárdájával. A rendezvényt utcabál záija. Pénteken sport­vetélkedőkkel, vasárnap utcai focibajnoksággal várják a nézőket. Zsombó • Munkatársunktól Július 24. és 26. között rendezik meg tizedik alka­lommal Zsombón a meghívá­sos lovasversenyt. Pénteken a művelődési házban 18 órakor megnyitják Baranyai Antal „Ezüst Gerely"-díjas termé­szetfotós kiállítását, ezt kö­vetően pedig Szalma Valéria keramikus „Parasztlány kor­sóval" cfmú kisplasztikáját avatják fel. Este az (r Caffer­key tánccsoport szórakoztatja a közönséget, utána táncház. A szombat és a vasárnap a sporté. • Budapest (MTI) A MÁV és a GYSEV augusztusban több or­szágos rendezvény hely­színére is 50, illetve 33 százalékos vasúti ked­vezményt ad a prog­ramra utazóknak - tájé­koztatta közleményben a MÁV Rt. sajtóirodája az MTI-t. A kedvezményt a követ­kező rendezvényekre lehet igénybe venni: Tranzit Expo - Tiszaűjváros; a Széchenyi­hegyi Gyermekvasút szüle­Vasúti kedvezmények rendezvényekre tésnapi rendezvénye - Buda­pest; Pepsi Sziget Í98 - Bu­dapest; Borhetek - Balaton­füred; Olimpiafila, illetve Atlétikai Európa-bajnokság - Budapest; Farmer Expo ­Debrecen; Boglári Szüreti Fesztivál - Balatonboglár; Hortobágyi Hídivásár - Hor­tobágy; Mesterségek Ünne­pe - Budapest; Szentlőrinci Gazdanapok - Szentlőrinc; Első Dunakanyar Expo és Vásár - Vác; Vásár Agriá­ban - Eger; Vértes Expo ­Tatabánya; Országos Szent Jobb Körmenet - Budapest. A Kisvasutak napjai Ma­gyarországon rendezvényso­rozat keretében a Kecskemé­ti kisvasút napjára Kecske­métre, a Pálházi Állami Er­dei Vasutak napjára Sátoral­jaújhelyre, valamint a Tisza­kécskei kisvasút napjára Ti­szakécse állomásra lehet 50 százalékos kedvezményes menettérti jegyet kapni. A II. Pro Patria rendez­vényre Pannonhalmára és a VII. Zempléni Művészeti Napokra 33 százalékos al­kalmi menettérti kedvez­ményt ad a MÁV és a GYSEV. A kedvezményes jegyek csak akkor érvényesek, ha azokat a rendezvény helyszí­nén lebélyegeztetik. Siket Tibor: „Nem várjuk föltartott kézzel a konkurenciát, a székcsere után a mozi majdnem mindent tud majd, mint a ma oly' divatos multiplex filmszínházak." (Fotó: Karrtok Csaba) Az egyetlen müködó szegedi mozi, a Korzó sem vonz telt házat a nyár legsikeresebb film­jével. Bár az „Életre, ha­lálra" képkockáit a pub­likum - a Belvárosi Mo­ziban zajló munkálatok miatt - csak a Széchenyi téri filmszínházban te­kintheti meg, ám a júliu­si kánikulában úgy tűnik, sokak jobb elfog­laltságot is találnak ma­guknak, mint hogy a filmgyárak legújabb ter­mékeivel ismerkedje­nek. A szakemberek szerint így, nyáridén egy mozi is elég egy ek­kora városban, ám a mozisoknak rövid időn belül komoly konkuren­ciával is számolniuk kell. A multiplex mozik a bu­dapesti térhódítás után a vi­dék felé kezdenek kacsint­gatni. A legnagyobb váro­sokban, közöttük Szegeden is épül a közeljövőben egy több vetítőteremmel rendel­kező, a legmodernebb mozi­technológiával felszerelt „multi". Mint ahogyan arról már hírt is adtunk, a szegedi mozik készülnek a konku­renciaharcra. Szükség is van az előkészületekre, főképpen azon számok birtokában, melyek szerint a multik a fővárosban mára már nyolc­van százalékos részesedést szereztek a bevételből a ha­gyományos mozik rovására. A Csongrád Megyei Mozgó­kép Kft. által üzemeltetett két szegedi filmszínház jó ideje világszínvonalú kép-, és hangtechnika segítségével kelt a valóságos élmények­hez közel álló illúziókat a nézőkben, s a júliusi, egy hónaposra tervezett leállás során - mintegy 22 millió forintos beruházással - föl­újítják a Belvárosi Mozi nagytermének nézőterét is. A Belvárosi Mozi épülete 1920 októberében készült el, akkor még ezer főnél is na­gyobb befogadóképességű nézőtérrel. A Szegedi Nem­zeti Színház 1979-és '86 kö­zött zajló felújítása során a színház társulatának is ott­hont adó épületben 1986-ban nyitották meg a Tékát, '89­ben a Kamara-termet, két esztendővel ezelőtt pedig a Grand Cafe-t. így egyidőben négy teremben folyhatnak a vetítések. A filmszínházban a közelmúltban a teljes kép­és hangrendszert is a legkor­szerűbbre cserélték, és fölú­jltották az emeleti részt is, ahol kávézót alakítottak ki. így a belvárosi, négytermes mozikomplexum méltó el­lenfele lehet egy igazi mul­tiplexnek. A mozi vezetői azonban nem elégedtek meg ennyivel, s a nézők kényel­mét szolgálva - fölvállalva a nézőtér befogadóképességé­nek 545 főre való csökkenté­sét - amerikai fotelokat vá­sároltak a nagyterembe. A munkálatok befejezését ­melyek során az nézőtér alj­zatát, és az erkélyt is teljesen át kellett alakítani - a szak­emberek július végére te­szik. Az építkezés gőzerővel folyik, mára elkészült az er­kély lépcsőzetes kiképzése, mely sokkal jobb rálátást en­ged a nézőknek a vászonra. Az előtérben már ott tornyo­sulnak a papírdobozokba csomagolt székek, melyek hajóval érkeztek az Egyesült Államokból. Az egyik do­bozba bele is kukkantha­tunk: zöld huzat borítja a fej­támlás, fémvázas fotelt, amely így, ránézésre ­főképpen, ha a lábakat ké­nyeztető, nagyobb sortávol­ságokat is hozzágondoljuk ­rendkívül kényelmes lehet. Hogy miért vállalta föl a mozi az átalakítás horribilis költségét, arról Siket Tibort, a mozi vezetőjét kérdeztük. - A multiplexek vidéki terjeszkedésével föl kell ké­szülnünk arra, hogy egy-egy nagyvárosban akár két-há­rom többtermes, nagy mozi is épül a közeljövőben. Egy akkora város, mint Szeged, valószínűleg nem tud ennyit eltartani, hiszen most, nyá­ron, amikor csak a Korzó működik, a legjobb film sem megy teltházzal. Ezért azon kell lennünk, hogy erényein­ket megőrizve a kor követel­ményeinek megfelelő tech­nikai színvonalat biztosít­sunk, és akkor jó eséllyel in­dulunk a versenyben. A nézőszám csökkenésére per­sze fgy is számítanunk kell. • Mi a multiplex mozik rendkívüli népszerűségé­nek titka? - Ezek a filmszínházak rendszerint nagy bevásárló­központokban működnek az infrastruktúra - éttermek, büfék, áruházak, játéktermek vagy éppen CD boltok - te­hát adott. Ez igen fontos, hi­szen ma Magyarországon a 14 és 26 év közötti korosz­tály jár a legszívesebben mo­ziba. A kfnálat iszonyatos, hiszen ezek a mozik néha tlz teremmel is működnek, tgy a néző dönthet, milyen filmet akar megtekinteni. 0 Milyen hatással lehet a hagyományos mozik működésére a multiple­xek megjelenése? Azaz: ugyanazt a nézői réteget csábítják, akik a már működő filmszínházakat is látogatják? - Az újdonság varázsa az első néhány hónapban bizto­san rengeteg nézőt csábft majd a Szegeden elsőként fölépülő „multiba", ám azt majd az idő dönti el, hosszú­távon versenyképesek mara­dunk-e. Az biztos, hogy az össz-nézőszám nem fog je­lentősen növekedni, s egy új filmszínház a piacon való megjelenése bevételkiesést okoz majd. Ha ez nagymér­tékű lesz, akkor elképzel­hető, hogy a most is legföl­jebb nullszaldósan működő „múvészmozizás" végét je­lenti. Erre ugyanis már nem lesz pénzünk a kisebb bevé­telek mellett. 0 Milyen lehetőségeik vannak a hagyományos moziknak, hogy megtart­sák a nézőket a multiple­xek ellenében? - A Belvárosi Mozi a ha­gyományos mozik minden előnyét magába foglalja, amellett, hogy a belváros szívében működik. Ugyan­akkor a legmodernebb tech­nikával szereltük föl az el­múlt évek során, sőt, a szék­cserét követően az első mul­tiplex beindulásáig a klima­tizálást is meg fogjuk oldani. Nem várjuk hát feltartott kézzel a konkurenciát, min­den erőnkkel azon vagyunk, hogy megtartsuk a nézőket. Kéri Barnabás • A naturalizmustól az expresszionizmusig Vaszary János emlékkiállítása • „Multikra" várva újul meg a Belvárosi Félig kész a mozi Vaszary Jánosnak (1867-1939) a modern magyar piktúra egyik úttörőjének nyílt emlék­kiállítása a Móra Ferenc Múzeum első emeleti ki­állítótermében. A mint­egy harminc kiállított mű a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából ke­rült a szegedi közönség elé. Fürdő fiúk (1911) cfmú ké­pe Kernstok Károly erőtel­jes hatásáról tanúskodik. Ebben az évben készült itá­liai tusrajzai Nemes Lam­pérth József hasonló rajzai­val mutatnak rokonságot. Ilyenek a sienai San Dome­nico-t, illetve a San Minia­to-t bemutató alkotások. 1914 és 1918 között Va­szary haditudósítóként dol­gozott - a szerb, majd a ga­líciai fronton - Egryhez és Mednyánszkyhoz hasonló­an. Expresszív, drámai erejű, háború alatt festett képeinek sorából az 1915-ös Nagybereznai tábori sütöde című akvarelljét és egy Tá­bori ágyú-t ábrázoló képét láthatjuk a kiállításon. Expresszionista kék kor­szakának (1918-1920) egyik legkiérleltebb alkotása a cé­zanne-i hagyományokat fö­lelevenítő Birskörték. Itt a kékesfekete háttérből erőtel­jes plaszticitásban jelennek meg gyümölcsök és a nagy­szerűen megfestett kék vá­za. Ennek a korszaknak az eredménye az ugyancsak ki­állított Sárga virágok Budd­ha szoborral című kompozí­ció. Az I. világháború után újfent a francia festészet ha­gyományaihoz tért vissza. A háború nyomasztó hatása után az újjáéledő érzékisé­get művészetében 192 l-es Ébredés című festménye fémjelzi. Á '20-as-'30-as években, az úgynevezett fehér alapos korszakában festette har­sány színekkel, gyors ecset­járással cirkuszi és nagyvá­rosi jeleneteit (Cirkusz, 1930). Utolsó korszakából származó kerti jeleneteiből, interieurjeiből is látható egy-egy jellegzetes fest­mény, és számos falisző­nyegtervének néhány deko­ratív vázlatát is megtekint­hetik az érdeklődők az októ­ber 4-ig nyitva tartó kiállítá­son. Nátyi Róbert A kiállításon Vaszary szinte mindegyik korszaká­ból szerepel egy-egy re­mekmű. Kezdve egyik ko­rai, 1887-ből származó Ön­arcképével, melyen a húszé­ves festő kimagasló mesteri tudásról tesz tanúságot. Eb­ben az időszakban - az aka­démiai kötöttségektől meg­szabadulva - a Hollósy-is­kola, illetőleg az akkor töb­bek által követett népszerű francia festő, Bastien-Lepa­ge hatása figyelhető meg művein (Feketeruhás lány). (Ebből az időszakból szár­mazó naturalista, illetve ple­in-air jellegű műveiből, fa­lusi életképeiből egyetlen kép sem került a kiállításra). 1893-94-es párizsi útja so­rán ismerkedett meg Vouil­lard, Maioll és a Nabis-k dekoratív műveivel. Az út hatására született meg egyik egyedülálló síkszerú, stilizá­ló modorban készült műve, a Feketekalapos nő. (Ebben az évben született Rippl-Ró­nai Öreganyám című képe is.) Az életmű egyik legkülö­nösebb darabja az 1907-ben készült impresszionisztikus, Manet-i reminiszcenciákat ébresztő Álarcosbál című kép. A századelő magyar impresszionista festészeté­nek egyik legjelentősebb al­kotása ez a festmény. Va­szary állandó megújulásra kész alkatára jellemzőek 1911 körül készült művei, melyeken a már középkorú mester az új irányzatokkal, a Nyolcak tagjaival igyek­szik föl venni a versenyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom