Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1998. JÚL. 164. MA KISMAMAKLUB 10 órá­tól a Vértói u. 3. szám alatt: kötetlen beszélgetés, tanácsa­dás. AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13-tól 18 óráig polgári katonai szol­gálattal kapcsolatos tanács­adás és diákjogi tanácsadás. SZÉPMIVES TÁRLAT '98. a JATE aulában, augusz­tus 10-éig. A kiállítást dél­után 5 órakor Czenéné Vass Mária nyitja meg. HOLNAP PATAKI FERENC festő­művész Távolságok ctmű ki­állítását dr. Ványai Éva al­polgármester nyitja meg dél­után 6 órakor, a Juhász Gyula Művelődés Központban. Megtekinthető augusztus 14­éig. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16.30-tól ingyenes jogi taná­csadást tart dr. Eperjesi Ág­nes. A JATE-KLUBBAN 22 órától nosztalgiabuli Poór Zsolttal. • VÁROSNÉZÉS nyitott panorámabuszon, idegenve­zetővel a Klauzál térről, na­ponta 10 és 18 óra között. o SZEGEDI VAKÁCIÓ Szerdán: 10 órától Titanic-expedíció a mélybe című filmet ve­títik az ifjúsági Ház­ban; kézműves foglal­kozás a petőfitelepi művelődési házban; 14 órától mesés foglalko­zás a gyermekkönyv­tárban. napló HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 13 órától 17-ig a tápéi ügy­félszolgálati irodában. DR BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője 17 órától a Lidicei Téri Általá­nos Iskolában fogadóórát tart. Magyar történettudat • Pannonhalma (MTI) Magyar szolidaritás és tör­ténettudat címmel szervezett találkozót hazai és határon tú­li magyar pedagógusoknak a Rákóczi Szövetség Pannon­halmán. A rendezvényre het­ven vendég érkezett, az ittho­niakon kívül a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból. Peti Zsolt, a Rá­kóczi Szövetség oktatási és if­júságszervezési csoportjának ügyvivője elmondta: a közép­iskolai történelemoktatás időszerű kérdéseinek megvi­tatása mellett azt szeretnék el­érni, hogy később akár intéz­ményesülő személyes kapcso­latok alakuljanak ki a magyar­országi és a határon túli peda­gógusok között. • Pataki Ferenc kiállítása előtt A gyöngéd barbár műtermében Pataki Ferenc szegedi műtermében. (Fotó: Gyenes Kálmán) Pataki Ferenc szegedi festőművész műveiből nyílik átfogó kiállítás holnap, szerdán 18 óra­kor a Juhász Gyula Művelődési Központ ter­meiben. A művész mint­egy 50 képet állít kö­zönség elé, köztük olya­nokat is, amelyek még soha nem voltak tárla­ton. A művész új témáiról szóló műtermi interjúból ki­derül: Pataki Ferenc rendkí­vüli szellemi erővel képes magáévá formálni látszólag kialakult, régi mivoltukba megfakult tárgyakat. Amire alkotói pillantását ráveti, az tárgyi valóságán túlemelke­dik egy kevéssel, éppen ele­gendően ahhoz, hogy a fo­lyóparton vetődő fakér­gekből a hrabali írósors, a kifogyott festéktubusokból a letűnt kultúra mítosza, a csu­pafolt zsákból pedig a ma­gyar múlt bontakozzék ki. • Új kiállítása harmincöt évnyi művészi termés­hői válogat, mivel ké­szül meglepni a közönsé­get? - Amikor elkezdtünk vá­logatni, kilencven képpel in­dítottam, de be kellett lát­nom, hogy ez sok lesz. Ki­hagytuk tehát a konkrétabb, ábrázoló képeket, s így ma­radt ötven. A legrégebbi kép, amelytől a kiállítás anyaga elijykil, a „Mandoli­nos csendélet" 1962-ben ké­szült, a legújabbat pedig a napokban fejeztem be. Nem is tudom még kibeszélni, hogy mi az, ami sikerült. Ezek az új képek még annyi­ra frissek, hogy félek, csak banális dolgokat tudnék mondani róluk. Ugyanakkor pedig feszít az öröm, mert valamit sikerült megfogal­maznom, amire évek óta vártam. • Szavaiból úgy érzem, a kiállításon bemutatott képein új témák is van­nak. - Nem tudom, léteznek-e egyáltalán új témák. A Nap netán új dolog? A Nap fog­lalkoztat, de ki tudja, a téma által lenyűgözve nem festet­tem-e banalitást róla. Főleg, hogy ismerem a Nap ábrázo­lását az egyiptomi művészet tökéletes domborművein, a múlt századi impresszionis­ták, vagy Csontváry és Van Gogh alkotásain. Ők új szemmel tudták látni a Na­pot. Egy-egy képemen én is szerény kísérletet teszek erre. • Mi indította arra, hogy a Napon gondolkodjék? - Ért mostanában egy na­gyon furcsa baleset, éppen akkor, amikor kiléptem megszokott életritmusom­ból. Pedig az utóbbi időben vigyáztam arra, hogy ne kapkodjak, ne rohanjak. Fes­tettem egy számomra fontos képet, s mivel el akartam vinni egy barátomhoz, bele­csavartam egy világháborús katonapokrócba és az autó tetejére kötöztem. Ezen a képen végre sikerült valamit megfogalmaznom, legalább­is külső jegyeiben, abból a felsóvárosi motívumból, amit már régóta keresek. De, úgy látszik nem kötöztem le eléggé, mert amikor megér­keztem, a pokróc lecsúszva lengett, a kép pedig már nem volt sehol. Elszállt. Ez a tör­ténet tavasz óta foglalkoztat: a kép elszállt valahová a felhók közé, a Nap felé. • A kettő összetartozik? Az, hogy sikerült megfo­galmazni a felsővárosi motívumot, s az, hogy a kép a Nap felé szállt? - Igen. Á felsővárosiság nekem mindig sokat mon­dott. A Tisza, a halászok, a tutajosok, s az összes vízen járó nép miatt. Ezért is került marosi homok a képre. A Nap motívuma pedig régi-ré­gi emlékemből fakad, talán beszélni sem tudtam még ak­kor. Gyerekkorom felsóváro­si utcácskájában, házunkkal szemben volt egy lakatlan te­lek, ahol csak gyümölcsfák álltak. Annak volt igazi nap­motfvumos kapuja. Emlék­szem: felkeltem, kibotorkál­tam a telekre, a küszöbre ül­tem és nézegettem a nyári reggelt. Felszárítkoztam a napon. Ez az élmény annyira megfogott, hogy még ma éj­szaka is felsővárosi képemen dolgoztam, csak reggel fejez­tem be. Amikor kész lettem, áttettem egy másik helyzet­be, mert meg akartam nézni, hogyan esik rá innen a fény. Ott vettem észre, hogy a felsővárosi motívum napjá­nak közepén, pontosan a szerkesztés középpontjában egy csillámdarab csillog a homokban. Ez talált. A kép végül nagyobb lett annál, amelyik már a felhők között van, mert rájöttem, hogy a felsővárosi geometriai motí­vumot, csak a 150x100-as méret adja ki. Se kisebb, se nagyobb. Ez az utolsó kép, ami erre a kiállításra elké­szült, s e kis megerősítések­kel együtt úgy érzem, ez a kép: vallomás. • legutóbbi interjújában olyan szeretettel beszélt Bohumil Hrabalról, hogy kíváncsi vagyok, a „Hra­bal útjelzői" című képei­nek lett-e folytatása? - Elkészült a Hrabal-ké­pek harmadik darabja is. Egyszer, régebben már neki­fogtam a folytatásnak, de a család megsajnálta Egervár című régi képemet, amelyre rákerült volna az új Hrabal. Kirestauráltam hát, s végül az került a kiállítás kiadvá­nyának címlapjára. A Hra­bal-képet viszont újra kellett kezdenem. De nem bántam meg, azt hiszem, sikerült va­lamit megragadnom, amiről Podmaniczky Szilárd (ró ba­rátommal régóta beszélge­tünk: azt, hogy hol van a Nap fészke. A kép, Hrabalra utalva, „A gyöngéd barbár emlékműve" címet kapta, s e kép elkészültével magam is gyöngéd barbár lettem. • Mit jelent egy festő számára gyöngéd barbár­nak lenni? - Az a művészet, amit mi a főiskola után Újházi Péter­rel kezdtünk el festeni, egy kicsit beleillik ebbe a foga­lomba. Elszakadtunk az ér­zelmes dolgoktól, és a ter­mészetközeli, nyers témák­hoz fordultunk. Rám nagy hatással volt Dubufé francia festő, aki „art brutnak" ne­vezte a művészetét, s gyö­nyörűen használta fel az in­dián rajzokat és a gyermek­rajzok világát. A természe­tességre nekem is mindig hajlamom volt, akárcsak Hrabalnak, aki büszkén mondta magáról, hogy ő: barbár. • A Hrabal útjelzőinél úgy fogalmazott, azok a fakérgek önnek voltak ki­készítve a Tisza-partra. Mit talált még azóta? - Egy régi, foltozott zsá­kot, amibe egy gyönyörű ró­zsaszín virágú gesztenyefa­csemete töve volt csavarva. Amikor megláttam, mindjárt éreztem, hogy ennek az elnyűtt zsáknak saját múltja van, s nekem pedig éppen er­re van szükségem egy kép­hez, amely a magyarok múlt­járól szól. Új vászonra nem lehet múltat festeni. így szü­letett a „Kétezer év". Maga az írásosság például, meg­fejthetetlen jelek formájában már a zsákon volt. Nem kel­lett mást tennem, mint kita­lálni, hogyan őrizzem meg a vászon nyersségét, s ebben segített a marosi homok. Amíg a képen dolgoztam, te­le volt szórva a műterem ma­rosi homokkal. Remekül le­hetett rajta feküdni, és fi­gyelni a csöndet, a madarak hangját vagy a békakoncertet itt a szomszédban. Jenei Rita • Budapest (MTI) A kormány július 9-i, első ülésén véglegesítette Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszternek a lakása előtt elkövetett rob­bantás óta járó ideiglenes vé­delmét, az összes kormánytag személyi védelméről azonban eddig nem volt szó - közölte Borókai Gábor kormányszó­vivő hétfőn, a Népszabadság Védelem Torgyánnak című napilap információjára reagálva. „A kormány azt tervezi, hogy a rossz közbiztonságra és a közelmúlt politikai jel­legű robbantásos merénylete­ire tekintettel a jövőben vala­mennyi kormánytag védelmet kap a Köztársasági Őrez­redtől" - írta a lap. Borókai Gábor elmondta: nem tud ar­ról, hogy felmerült volna a miniszterek őrzése. Hozzátet­te ugyanakkor, hogy a jelen­legi közbiztonsági helyzetben nem lenne alaptalan az ötlet, ám nem értesült ilyen jellegű igényről, és nincs ezzel kap­csolatos előterjesztés a kor­mány előtt. Dézsi Mihály, az ORFK szóvivője megerősítet­te, hogy a kormány módosí­totta a védett személyek és a kijelölt létesítmények védel­méről szóló 1996-os rendele­tét. Torgyán Józseffel nyolcról kilencre bővült az állandó vé­delmet élvező személyek szá­miről írt a DM? • 75 éve A város pénzügyi problémái Már megírtuk, hogy a hirtelen drágulásnak mi­lyen katasztrofális hatása van a város háztartásában is. Az események keresz­tülhúztak egész sereg szá­mítást is, és összezavarták annyira a helyzetet, hogy ma már senki sem tudja a torony alatt, hogy vajon milyen meglepetéseket rejteget a holnap. Egyedül a fogadalmi templom épí­tését nem zavarja meg ez • 50 éve idő szerint semmi komo­lyabb veszedelem. Ez is csak azért van így, mert a szükséges anyagot előre megvásárolta a mérnöki hivatal, így a munkadíja­kon kfvül alig van kiadás. A helyzet sokkal súlyo­sabb a város pénzügyei körül, néhány nap múlva ki kell utalni a tisztviselők illetményét, s a pénztár­ban alig van készpénz. (1923) Színpadi megoldások A szegedi ünnepi játé­kok rendezőbizottsága keddi ülésén elhatározta, hogy az összes szabadtéri előadást színpadszerűen jelmezekkel és új díszle­tekkel mutatja be. Ezzel a játékok műsora még látványosabbá bővül, s ezért a díszlettervező, a műszaki felügyelő és a • 25 éve városi főkertész máris hozzálátott a színpadi problémák újszerű megol­dásához. Svéd Sándor ér­kezése a „Rigoletto" előadására most már biz­tosnak látszik, s a többi szereplővel együtt a kivá­ló művész is örömét fejez­te ki a szegedi meghívá­sért. (1948) A népek barátsága Zsúfolásig megtelt a szegedi szabadtéri játékok hatalmas nézőtere. A IV. nemzetközi szakszervezeti néptánc fesztiválon részt­vevő együttesek parádés gálaestjének több mint ha­tezres nézősereg tapsolt. A Hegyen-völgyön lako­dalom nagyszerű keretet adott a táncosoknak ah­hoz, hogy meghívják a külföldi együttesek tánco­sait egy magyar lakoda­lomra, ahol bemutathatták saját népük táncainak szí­ne-javát. Az együttesek képviselői hatalmas ová­ció közepette vették át a díjakat. (1973) Kevesebb energia fogyott • Budapest (MTI) Az év első felében 3,1 százalékkal kevesebb ener­giát használt fel az ország mint 1997. első hat hónapjá­ban - derül ki az Energia In­formációs Ügynökség össze­foglalójából. Előzetes adatok szerint az első hat hónapban 523 peta­joule energia fogyott az or­szágban, ami 17 petajoule­lal kevesebb az előző év ha­sonló időszakában volt. Az energiaigény csökke­nés döntően a kedvező időjárásnak tudható be. A fűtési időszakban az átlagos napi hőmérséklet 6,64 Celsi­us-fok volt, ami 2,77 Celsi­us-fokkal magasabb az egy évvel korábbinál. A felhasznált energia 43,2 százaléka hazai termelésből, 56,8 százaléka importból származott. Az első félévben az ener­giaforrás 13,9 százalékát szén- és szénféleségek tették ki. Az atomerőművi villa­mosenergia-termelés 11,5 százalékot képviselt az összes forrásból. A szénhid­rogének részesedése az ener­giahordozók között 71,3 szá­zalék volt. Mínusz négy pont • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe 4,01 ponttal mérséklődött, a BUX 8250,48 ponton zárt hétfőn. Mérsékelt forgalom mellett a kereskedés első fe­lében erősödés, majd stagná­lás jellemezte a részvényára­kat. Az index határidős árai leglikvidebb lejáratokban 45-50 ponttal csökkentek: az idei december 8739, a jövő december 10 ezer 250 pon­ton zárt. Csökkentek a hatá­ridős részvényárak is. A Mol 30 forinttal alacsonyabban, 6995 forinton zárt decem­berre. A Matáv decemberi elszámolóára 1440 forint lett, ami 10 forintos gyengü­lés. A TVK 4500 forintos decemberi árfolyama pedig 25 forinttal lett alacsonyabb a pénteki jegyzésnél. A hú­zórészvények közül csak az OTP erősödött: 150 forinttal magasabban, 12 ezer 400 fo­rinton zárta a napot. A ke­reskedés végén 197 ezer da­rab bankrészvény cserélt gazdát egy kötésben, 12 ezer 300 forinton. A Mol 35 fo­rinttal gyengült, záróára 6460 forint lett. A TVK utolsó, 4150 forintos ára 40 forinttal lett alacsonyabb a péntekinél. A Matáv mind­össze 3 forintot veszített ér­tékéből, 1336 forintos záróá­rat ért el. A Richter-részvé­nyek 17 ezer 700 forintot ér­tek a kereskedés végén, 95 forinttal kevesebbet, mint pénteken. A kárpótlási jegy­re 705 forinton született az utolsó üzlet, a papír árfolya­ma 12 forinttal esett vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom