Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 30. SZEGED 165 Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Hollósi Zsolt újságfró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reg­gel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432-663-as rá­diótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80­820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Szúnyoginvázió. Egyre ingerültebben kérdezik a szegedi választópolgárok: Miért nem tudnak az illeté­kesek eredményt felmutatni a szúnyogok elleni harcban? Tegnap a város legkülön­bözőbb pontjairól 12 hívást kaptunk ebben az ügyben. T. S. a Hargita utcából a re­pülős permetezés eredmé­nyességében kételkedett, ezért összegyűjtött egy regi­ment szúnyogot, és amikor jött a repülőgép, kitette őket az udvarra. Meg sem kottyant nekik a méreg, vi­rultak tovább. Egy másik olvasónk azt feltételezi, hogy nem is mérget, hanem tápszert szórnak a szúnyo­gokra. Akadt, aki szerint jobban kellene ellenőrizni az irtást, mert biztosan vala­mi visszaélés van a dolog­ban, valakik nagyot kaszál­nak az üzleten, csak a vá­roslakók járnak rosszul. Többen panaszkodtak, hogy a szabadtérin is elviselhetet­len volt a szúnyogjárás, egyik olvasónk vendégeivel együtt az első felvonás után ott is hagyta az Álarcosbál előadását. Más azt javasol­ja, üljenek össze a tisztelt városatyák egy esti órán fürdőnadrágban egy újsze­gedi kertben. Talán, ha saját bőrükön tapasztalják a csí­péseket, majd megkeresik a megfelelő megoldást. Szetáv. Több olvasónk elképedve panaszolja, hogy az enyhe tél ellenére a Sze­táv legutóbb magas fűtés­számlákat küldött ki. Egyi­kük még azt is tudni véli, hogy a dolgozók óriási ju­talmakat kaptak mostaná­ban az eredményességük el­ismeréseképpen. Hogyan le­het az, hogy máshol 8-10 ezer forintot térítenek vissza a távfűtést fizetőknek. Sze­geden pedig legfeljebb 2­300 forintot? - kérdi egy másik olvasónk. Sárkány László, a Szetáv igazgatója elmondta: júniusban készí­tették el az 1997-98-as fűté­si szezon elszámolását, az elmúlt hetekben összesen 79 millió forintot fizettek vissza a fogyasztóknak. Szegeden négy éve mérik a hőenergia felhasználását. Azokban a rossz szigetelésű háztömbökben, ahol maga­sabb volt a hőenergia-fel­használás, az is előfordul­hat, hogy nem volt elegendő a befizetett előleg, ezért visszamenőleg meg kell fi­zetni a lakóknak a különbö­zetet. Áthallások. K. S. belgiu­mi és budapesti vendégeket vitt a szabadtérire. Pénteken este egy rendőrautó robo­gott be a nézőtér mellé, és percekig bömböltette a szi­rénáit, szombaton este pedig nem lehetett élvezni az ope­rát, mert a behallatszó disz­kózene zavarta az előadást, így akar Szeged fesztiválvá­ros lenni? Nem lehetne a sok külföldit vonzó szabad­téri előadások zavartalansá­gát szavatolni? Szőke Péter városi rendőrkapitány el­mondta, hogy kollégái egy szabálytalanul közlekedő motorkerékpárost üldöztek, aki a felszólításukra nem állt meg, s azt feltételezték, lopott járművet használ. Noha munkájukat végezték, nem kellett volna zavarniuk szirénájukkal a szabadtéri előadását. Termálvíz. A Csongrádi sgt. 104-es számú ház lakói nevében B. Z.-né panaszol­ja, hogy újra termálvizet kapnak melegvíz gyanánt. Köszönik szépen, nem kér­nek belőle. Joguk van a nor­mális melegvízhez. Vagy nem az diktál, aki fizet? Nem értik a lakók, hogyan ítélheti az ÁNTSZ a büdös vizet emberi fogyasztásra alkalmasnak. Ha megfürde­nek benne, ragad tőle a bőrük. jÜTfü Az odesszai vendégek fellépése a múzeum előtt. (Fotó: Miskolczi Róbert) A hét végén lezajlott színházi folklórbemuta­tók után gőzerővel dol­goznak a szabadtéri gá­laműsoron a néptánc­fesztivál magyar együt­tesei. A külföldi vendé­gek, a testvérvárosokból érkezett táncosok délutá­nonként Szeged utcáin ropják, illetve vidéken lépnek fel. Tegnap délután a múzeum előtti szökőkutat körbeülték a nézők, a kerékpárral érkezők pedig a fák alatt kerestek me­nedéket a hőség elől. Csak a táncosok nem bújhattak el. A tűző napon, a múzeumlépcső elé fölállított dobogón sok­szoknyás népviseletben tán­colni - nem lehetett valami száraz érzés. Csak mintha a hangulat lenne klimatizált: messze hangzik a vidám ze­neszó és kurjongatás, az ar­cokra mosoly ül. A zeneszóra perdülnek-fordulnak az odesszai, a temesvári és a cambridge-i vendégek. Ez utóbbiak sodró zenére, gyors tempójú ír láncokat mutat­nak. Az angliai városban az Írország nyugati partjairól el­szánnazott testvérpár, Berna­dette és Helena Cafferkey alapított tánciskolát, 12 éve tanítják népük hagyományos táncait. Kadrilt, gopakot tán­coltak a 2000 tagú ukrán egyesület küldöttei, szép ro­mán táncokat a temesváriak. A Dugonics téren hucul tán­cokkal a rahóiak kezdtek (megnyugodva immár a dé­lelőtti izgalmak után: balese­tet szenvedett tolmácsukat el­látták a traumatológián, jól van). Őket a világjáró Ciama­da Nissandra, Franciaország egyik legrangosabb amatőr tánccsoportja követte, a niz­zai ünnepek mediterrán han­gulatát varázsolták a szökőkút köré. A bunyevác hagyományokat ápoló sza­badkai folklóregyüttes han­gulatos bemutatója után a csendesebb turkuiak vették birtokba a teret. Finnországi testvérvárosunkban mintegy ezer tagja van a hagyo­mányőrző egyesületnek. Az ifjúsági csoport most éppen Belgiumban lép fel, a gyere­kek Dániában, az idősebbek Észtországban. A felnőttek jöttek Szegedre. Tegnap a parmai együttes utazott. Szegváron léptek fel. Mindeközben a magyar csoportok Foltin Jolán irányí­tásával próbálják a fesztivál­záró szabadtéri táncjátékot. A táncosoknak otthont adó Ká­rolyi kollégium szomszédsá­gában, a SZVSE-pályán gya­korolnak, a dómszínpadra szerdán mehetnek, csütörtö­kön már főpróba, hiszen pén­teken lesz az első előadás. A szervezők irodájában mindig forró a hangulat, vég­tére nagyon szűk stábnak kell gondoskodni mintegy 400 táncosról és zenészről. Vala­mint fakanálról, vessző­seprűről, szakajtóról boros­butykosról a gálaműsor kel­léktárába. Fesztivál van. S. E. Kiállítás a JATE-n • Munkatársunktól Ma délután 5 órakor nyílik meg a József Attila Tudomá­nyegyetem Dugonics téri épü­letének aulájában a Szegedi Szépmfves Céh csoportos ki­állítása. A tárlatot Czenéné Vass Mária, a polgármesteri hivatal kulturális irodájának vezetőhelyettese ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. A kiál­lítás augusztus 10-éig tekint­hető meg az aulában. Ma-Holnap és Fesztivál-terasz • Munkatársunktól A városi televízió a Ma­Holnap című műsorában sor­ra bemutatja majd Szeged összes polgármesterjelöltjét. A ma, kedden 19.15-kor kezdődő adás vendége dr. Molnár Zoltán, akit a Szabad Demokraták Szövetsége indít majd a választáson. Ma, kedden ismét jelentkezik a Fesztivál-terasz a városi tele­vízión 22.10-kor. Az adás vendégei: Imrity Zsuzsa jel­meztervező, Gyimesi Kálmán operaénekes. Diószegi László és Zsurászki Zoltán koreog­ráfus. A műsorban ezenkívül összefoglalót adnak az Anna­napi fürdőfesztiválról, a zsombói lovasnapokról, a szegedi néptáncfesztiválról és a Salieri Kamarazenekar Mozart-estjéről. FESZTIVAL­TERASZ a VTV kulturális ajánlóműsora Műsorvezető: MÁROK TAMÁS Amiről szó lesz: Anna-napi fiirdőfesztivál. Zsombói lovas­napok. N'éptáncfesztivál. A Salieri Kamarazenekar Mozart-estje. Vendégek: Gyimesi Kálmán. Imrik Zsuzsa. Diószegi László, Zsuráfszki Zoltán. 22.00-kor a VTV -n Muzsikáló udvar • Munkatársunktól A városháza udvarán a Sa­lieri Kamarazenekar Mo­zart-estjével megkezdődött a Muzsikáló udvar '98 rendez­vénysorozat. A folytatásban ma 20.30-kor a Vaszy Vik­tor-kórus ad koncertet Mo­zart: Nocturne-ök. Haydn: Négy kórus, Brahms: Ci­gánydalok. Schumann: Ci­gányélet, Schubert: Szerenád és Rossini: Gondolások, va­lamint Séta című műveiből. Gyüdi Sándor vezényletével, valamint Lajosné Somogyvá­ri Aliz és Delley József zon­gorakíséretével. A Szegedi Kisopera együttese Offen­bach: Tulipatan szigete, avagy egy felettébb különös házasság című kisoperáját adja elő július 30-án és 31-én 20.30-tól a városháza udva­rán. Rossz idő esetén az előadásokat a Szegedi Nem­zeti Színházban rendezik meg. A szegedi rádiók fizetik a legtöbbet! Az ORTT kikalkulálta... • A mihálytelki kerékpárút nyomában Volt, nincs, sokan bánják Megdöbbenve olvas­ták a szegedi kereske­delmi rádiók vezetői az Országos Rádió és Tele­vízió Testület frekvencia­pályázatát, hiába hirdet­tek meg ugyanis két hul­lámhosszt is, az ország­ban Szegeden kell a leg­többet fizetni szolgálta­tási díjként. Más nagyvárosoktól el­térően Szegeden nem egy, hanem két rádiófrekvenciát hirdetett meg első körben az ORTT, így 100,2 és a 95,4 MHz-es hullámhosszra pá­lyázhatnak a kereskedelmi rádiósok. Az örömnek azon­ban ezzel vége. hiszen a megfizetendő minimális szol­gáltatási díjat 2 millió 430 ezer forintban állapította meg az ORTT - frekvenciánként, külön-külön. A testület niee­határozta a potenciális hall­gatói létszámot is, ám így is érthetetlenül nagy az összeg. Hiszen amíg a szegedi vétel­körzetben 160 ezer lakossal számoltak, addig Debrecen és Miskolc 200 ezres, illetve 160 ezres lélekszáma mellett mindössze 1 millió 327 ezer forint műsorszolgáltatási díj terheli a pályázókat. Ráadá­sul itt egyetlen frekvenciát hirdettek meg, ami azt jelen­ti. hogy az induló rádióknak nem kell helyi konkurenciá­val számolni. ..A területi ka­maráknak nyereségarányosan befizetett vállalkozói tagdíj megyénkénti, régiók szerint különbözőségéből is egyér­telműen kiviláglik például, hogy a nyugati megyék és dél-alföldi régió gazdasági ereje közötti különbség szá­mottevő. Ebből következően a médiumok hirdetési bevéte­le nem elsősorban csak a po­tenciális hallgatói létszámtól, hanem környezetükben tevé­kenykedő vállalkozások rek­lámra, szponzorációra fordít­ható anyagi erejétől függ. Ebben a megvilágításban egy székesfehérvári helyi rádió 100 ezer lakosú körzete 720 ezer forint műsorszolgáltatási díj ellenében összehasonlít­hatatlanul jobb vállalkozás a szegedinél" - tiltakozott a pályázat után levélben is az ORTT-nél Pavlovits Miklós, a Csongrád megyei Kereske­delmi és Iparkamara kommu­nikációs osztályának elnöke. A június elején elküldött levélre mind a mai napig nem kapott választ a kamara, s intézkedés sem történt a díjtételek felülvizsgálatáról, a pályázati határidő pedig rövi­desen lejár. \z ORTT-től hétfőn mee­tudtuk, hogy a szolgáltatási díj kikalkulásakor több té­nyezőt is figyelembe vettek ­így az ellátott lakosságot, a regionális lefedettséget, a versenyhelyzetet, az átlagos műsoridőt is s így szület­tek meg az összegek. Sajnos, a számításokat végző kolléganő éppen sza­badságon volt. néhány kész­séges munkatársa megpróbált ugyan segíteni, ám hiába szá­molgattunk a hivatalos pont­rendszer alapján, mindössze 1 millió 600 ezer forintos szolgáltatási díjig jutottunk... A testület sajtószóvivője mindenesetre azt ígérte, még a héten visszatelefonál a fur­csa eset magyarázatával. Re­méljük, a kamara is egyszer megkapja a választ a lassan két hónapja elküldött levél­re... T. V. Az 1950-es években a kerekezök biztonságá­nak érdekében kerék­párutat építettek Szeged és Mihálytelek között. Ez volt a város legelső ke­rékpárútja, amin a Du­gonics tértől egészen a mihálytelki buszmegál­lóig tekerhettek a brin­gások. Az út Kecskéste­lep végétől induló sza­kasza azóta teljesen eltűnt, a beton csak itt­ott látszik ki a 1 5-20 centiméter vastag föld­réteg alól. Kár a már meglévő dolgot veszni hagyni - véli Ökrös Gábor földmérő mérnök. Több mint tíz évvel ezelőtt a Mars téri piacra igyekvő mi­hálytelki kofák még ezen az úton vitték a terményüket. A világítás nélküli kerékpárral közlekedők itt nagyobb biz­tonságban voltak, nem kel­lett attól tartaniuk, hogy a sötétben elütik őket a szá­guldozó autósok. A Dugo­nics térről induló kerékpárút napjainkban csak Kecskéste­lep végéig ér, a határra ve­zető út építésekor a keresz­teződésben lebontották egy részét. Emiatt a kerékpáro­sok is elkerülték a számukra kiépített utat, az évek során a rárakódott sárban és föld­ben pedig szépen kihajtott a néhol méteres gaz. A jelenleg is használt ke­rékpárutak javítására sincs elegendő pénze a városnak ­mondta Nagypál Miklós, a Kérem, évekkel ezelőtt itt még kerékpárral lehetett menni - mondta Ökrös Gábor. (Fotó: Miskolczi Róbert) szegedi polgármesteri hiva­tal műszaki irodájának ve­zetője. Az út letakarítása és újraaszfaltozása több millió forintba kerül, amit a közgyűlés a közeljövőben nem fog megszavazni. A ke­rékpárút Szabadkai úti sza­kaszán. a laktanya előtt a be­tonelemek szétváltak, a piac­nál pedig a fagyökerek szét­nyomták az aszfaltot. A pi­acnál kijavították a hibát, de a laktanva előtti rés/re már nincs pénz. A pénztelenség egyik legfőbb oka, hogy a javításokra szánt összeget el­költötték az utak kátyúzásá­ra. A Molnár utcában már két hete beszakadt az úttest, de nincs miből kijavítani ­panaszkodott a műszaki iro­da vezetője. Úgy látszik, a szentmihá­lyiak egy időre még lemond­hatnak a kerékpárút jukról. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom