Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

IV. EURÓPA-KAPU KEDD, 1998. JÚN. 30. 0, EU-mix Jöhet az EU-pénz! • Munkatársunktól A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megala­kulásának elsó évforduló­ján rendezték meg Ópusz­taszeren a Dél-alföldi ré­gió napját. Schwertner Já­nos régió igazgató elő­adásában arról beszélt, milyen szerepet játszhat a területfejlesztés a Dél-al­föld fejlődésében. Az 1996-ban elfogadott te­rületfejlesztési törvénynek megfelelően, egy éve alakult meg a dél-alföldi regionális fej­lesztési tanács. Az új intéz­ményrendszer az egész orszá­got lefedi, a dél-alföldi régió központja Szeged. Az eddig el­telt egy esztendőben igen in­tenzív munka folyt, amelyhez anyagi segítséget is kaptak. A Phare-program 4 millió ECU támogatást adott a regionális együttműködés erősítésére. Ebből a forrásból különféle beruházások elindításához is lendületet adhattak. Elsősorban innovációs folyamatok élénkí­tése a cél. A gazdaság, kiemel­ten: a mezőgazdaság, az agrár­technológia. azután a turizmus fejlesztése, a térségi marketing támogatása. Utóbbi tevékeny­ség feladata a Dél-alföld meg­ismertetése, elfogadtatása. Az Európai Unió milyen források­ból segítheti a dél-alföldi régió fejlődését?. A regionális tanács létrehozásától azt is remélik, hogy az egy év óta végzett, igen intenzív munka folytatásá­hoz megszerzik a szükséges pénzt. A hazai forrásokon kívül számítanak az Európai Unió tá­mogatására is. Erre a célra szolgálnak az Unió strukturális alapjai, amelyekhez viszont ép­pen a régiók megteremtése ré­vén férhetnek hozzá. E lehető­ség részben már 2001-től, tel­jes egészében pedig az uniós csatlakozás után áll rendelke­zésükre. A tanulási folyamatra szánt idő tehát rendkívül rövid, érthető tehát, hogy szeretnék mielőbb jól működtetni a régi­ót. Melyek a régió működőké­pességének biztosítékai? Há­rom fontos föltételnek kell tel­jesülnie. A megfelelő politikai szándék, az intézményrendszer (ennek része a közelmúltban fölállított regionális ügynökség is) mellett természetesen elen­gedhetetlenül fontos a megfele­lő források megléte. E föltételek meglétét (vagy éppen: hiányát) vizsgálva, ha­zai anyagi források csak igen korlátozottan állnak rendelke­zésükre. Új kormányzati ciklus kezdődik, ezért egyelőre a po­litikai támogatás formája sem alakulhatott ki. Természetesen bíznak a megkezdett fejlődés folytatásában. Orosz ellenőrzés # Strasbourg (MTI) Oroszország az elmúlt években előrehaladást ért el a jogállamiság és a demok­rácia megszilárdítása terén, ám számos területen további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy teljesítse mind­azon feltételeket, amelyeket az Európa Tanácsba történt felvételekor vállalt. Ezt hangsúlyozza az a je­lentés, amelyet megvitatott az Európa Tanács egyik leg­főbb testülete, a tagállamok képviselőiből álló Parlamen­ti Közgyűlés. Németh Zsolt, a magyar küldöttség vezető­je szóvátette, hogy orosz részről egyelőre nincs előre­lépés a zsákmányolt kulturá­lis javak visszaszolgáltatása terén. .lojnnol r.itlim tA'i 1 r> •• • A katonák és a szemléletváltás A NATO-tagság perspektívái Dérer Miklós a vásárhelyi Bethlen gimnáziumban a diákoknak beszélt a Magyar Atlanti Tanács munkájáról. (Fotó: Tésik Attila) A Magyar Atlanti Ta­nács azt a szerepet vál­lalta, hogy kormányok­tál és kormányzati szer­vezetektől függetlenül közvetíti mindazokat az információkat, tudnivaló­kat, melyek pontos ké­pet adnak a NATO mű­ködéséről. Az Eszak-At­lanti Szövetséghez való csatlakozás Magyaror­szág polgárai számára a biztonságot jelentik, míg a katonák előtt megnyí­lik az út a szakmai karri­er előtt - állítja Dérer Miklós, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára. 9 Milyen szerepe van az ország NATO tagságának előkészítésében a Magyar Atlanti Tanácsnak? - kér­deztem Dérer Miklóstól, a szervezet főtitkárától. - A Magyar Atlanti Ta­nács alapvetően a lakosság meggyőzésével, felvilágosí­tásával és informálásával foglalkozik. Ami azt jelenti: jelentős volt a szerepünk a népszavazásra való felkészü­lésben, amikor is a kormány. a pártok és a nem kormány­zati szervek munkájához mintegy háromszáz előadás­sal, az Euroatlanti klubok szervezésével, kiadványokkal járultunk hozzá. A NATO tagság támogatottságának igen magas, 86 százalékos arányát érdemes fenntartani, s ebben van szerepünk. Min­den esetben - még egy eset­leges magyar békemisszió ki­küldésekor is - megmagya­ráznánk a polgároknak, miért volt erre szükség, választ ad­nánk a felmerülő kérdésekre. Azt hiszem: egy nem kor­mányzati szervezet sokkal in­kább képes arra, hogy hihe­tőbb, meggyőzőbb legyen a mondandója, mint a hivatalos politikusoké. Bár a választá­sok után szerencsés helyzet­ben vagyunk, hiszen a most alakuló kormány támogatja az ország NATO tagságát és az Észak-Atlanti Szövetség misszióiban való részvételt. • Mi a legfontosabb fel­adatuk? - Az, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején is megmaradjon a NA­TO-ról való jó kép a polgá­rokban, s ennek érdekében kell elmagyaráznunk a tran­szatlanti, azaz az Egyesült Államok és Európa kapcsola­tának fontosságát. Hiszen kontinensünk biztonsága nem tartható fenn az USA ereje nélkül. 9 Tud-e még újat monda­ni a katonáknak arról, hogyan kell megváltoznia a gondolkodásuknak? Ugye a tisztek egy része már a Varsói Szerződés idején is szolgált... - A honvédség, illetve a fegyveres erők polgári, azaz civil ellenőrzése nem egyszer s mindenkorra megoldott probléma, ezért azt állandóan fejleszteni és ápolni kell. A honvédség átalakulása visszahat a társadalomra és viszont. A Magyar Honvéd­ség presztízse ma nagyon alacsony szinten áll. Ennek emeléséért a hadsereg és a ci­vil társadalom is nagyon so­kat tehet. El kell magyarázni a tiszti karnak, hogy a NATO tagság milyen karrier lehető­séget jelent számukra. Kvali­fikált értelmiséggé válhatnak a nyelvtanulás, világjárás, képzés által. Hadd tegyem hozzá, sajnos ma még az ala­pinformációk terjesztése sem tökéletesen megoldott. 9 A vásárhelyi dandárnál több szakértő is járt, s tar­tott előadást. Egyikük, dr. Riesc Alfréd politológus azt mondta: a tisztek szemléletváltása akkor lesz teljes, ha lezajlik a teljes generációváltás... - A generációváltás sok mindent megold, hiszen va­lamennyien az államszocia­lizmusban nőttünk fel. A honvédség nagy várakozás­sal fogadta a rendszerváltást, mert végre azzal foglalkoz­hatott a tisztikar, amire föl­tette az életét, azaz a szak­májukkal, s ez nem kevere­dett a politikával. Úgy gon­dolom, a negyvenéves kor­osztály - mely ma a felsőve­zetést adja -, is alapvetően megváltozik. Az igazán „ke­ményfejűek" pedig már több­ségükben elhagyták a hon­védséget, ahogy annak a kor­osztálynak a tagjai is mely nem tud magyar nemzeti ér­dekekben gondolkodni. Korám András Amerika és az idea Itt ax árnyék, ott a va­lóság. Platón idea-elmé­letét Szeged és az Ame­rikai Egyesült Államok közötti helyzetre vonat­koztatta Szalay István polgármester, akit há­rom hetes amerikai ta­nulmányútja tapasztala­tainak összegzésére kér­tünk. Az United States Informa­tion Agency négy önkor­mányzati vezetőt, a győri polgármester, a miskolci al­polgármester és a Baranya Megyei Közgyűlés elnökhe­lyettese mellett Szalay István szegedi polgármestert hívta meg, hogy a szervezet költ­ségére, május 30. és június 20. között, a Washington, Baltimore, Cleveland, Buffa­lo, Minnesota Állam, Geor­gia Állam (Augusta) jelentet­te állomásokon át megismer­je az amerikai önkormányza­ti rendszert és annak környe­zetét. 9 Mi az, amit a konti­nensnyi országból megis­mert és hasznosíthatónak talált Szeged polgármes­tere? nrjnv ctis - A civil, az üzleti és az önkormányzati szféra együtt­működésének jól bejáratott, működő rendszerének tanul­mányozása engem igazolt. Itt az árnyék, ott a valóság, ju­tott eszembe például az Au­gusta Future társaság megis­merésekor, melyet 16 sze­mély alapított 1981-ben, 500­500 dollárt összeadtak, ami költségeik kétharmada, s lét­rehoztak egy irodát, mely vá­rosfejlesztési és egyéb terve­ket, területi rekonstrukciókat készít. Augusta-Riclimond város-megyétől mint önkor­mányzattól egyharmadnyi tá­mogatást kértek. Tehát ott az üzleti szféra nem vállalkozói alapon akar partnere lenni az önkormányzatnak, mint ná­lunk mondjuk a Világ Utcája Kft., vagy mint mások, akik a köz pénzéből akarnának vál­lalkozni. A civil szféra is sokkal fejlettebb. Itt is iga­zolva láttam saját Platon-el­méletemet. Nálunk a civil szervezet úgy kezd dolgozni, hogy először is követeli, az önkormányzat adjon neki „pénzt, paripát, fegyvert". Ott fordítva: a civil szervezet bérel helyiséget, céljainak teljesítéséhez úgy fogadja meg a „hivatásos pénzgyűj­tőt", mint itthon mondjuk mi az ingatlan értékbecslőt. E ci­vil szféra, s nem mondjuk a mi munkaügyi központúkhoz hasonlatos állami intézmény segfti azt, aki munkába akar állni, aki menekült. (A mene­külteket, emigránsokat segítő Intemacional Services Center adatai szerint az USA-ba évente 1 millió személy ván­dorol be.) Az idő faktorra vo­natkozik a másik fontos ta­pasztalatom. Amerikában, amit a gyors fejlődés hazája­ként emlegetnek, legalább 5­10 év, mire beérik egy-egy program. 9 Az Európai Uniót job­ban érzékeli, mióta az Amerikai Egyesült Álla­mokkal vetheti össze ­személyes élmények alap­ján? - Európában sokkal na­gyobb az elkülönültség, mint az Amerikai Egyesült Álla­mokban. Ha az USA álla­mainak egymáshoz való vi­szonya a mi megyéinkre ha­sonlít, akkor az Európai Unió tagjaié az igazi orszá­gokéra. Ugyanakkor egy-egy USA-beli állam egy-egy te­lepülésén is érvényesülhet a mindennapi élet, például a gyorshajtás következményei­nek speciális szabályozása. Mfg Amerikában a nemzeti tudat egy, mely persze sze­mélyenként különböző gyö­kérből táplálkozik, mert min­denki számon tartja, hogy ősei honnan érkeztek, addig az EU-ban erős a nemzettu­dat, ami adott esetben gátat jelent. 9 Az integrációs folyamat jövőjeként euroatlantivá válását említik. A kutatók álláspontját igazolják a mindennapok? - A japán válság, a kistig­risek gyengülése következ­ményeként annyira erősnek és élen járónak érzi magát az USA, hogy nem kfván társul­ni vagy szövetkezni Európá­val. Ugyanakkor a világgaz­daság történései a növekedés fékezését váltották ki, illetve azt a törekvést erősítik Ame­rikában, hogy fejleszteni kell az elmaradott térségeket, így Közép-Európát, aminek pél­dául meghívásunkat mi is kö­szönhettük. Ú. I. EU-lexikon Az európai egység meg­teremtésének szükségét 1946-ban Churchill a züri­chi egyetemen tartott beszé­dében vetette fel. Az Euró­pa Tanács létrehozásának szükségességét a Move­ment Européen londoni konferenciáján hangzott el. Az intézmény 1949-ben jött létre. Célja a demokratikus szabadságjogok védelme. Elsősorban az egyének és nem az államok szintjén, ezt biztosítja az Emberi Jo­gok Európai Bizottsága és Bírósága. A tagállamok polgárai számára társadal­mi, jogi és kulturális szem­pontból jobb helyzet bizto­sítása is feladatai közé tar­tozik. Jelenleg 39 teljes jo­gú tagja van. Különleges meghtvotti státusszal 4 or­szág, 1990 óta hazánk is, rendelkezik. Székhelye Strassbourg, fő fórumai a Miniszteri Bi­zottság és a Parlamenti köz­gyűlés. Siker és sikertelenség • Munkatársunktól A The Sunday Times nevű angol napilap érté­kelte az angol EU-elnök­ség fél éves tevékenysé­gét. A magyar olvasók számára minden bi­zonnyal érdekes, hogy egy angol szempont­rendszer szerint mi a jó és mi a rossz, hol húzó­dik a siker és a kudarc hatara. Eredmények: Diktátoroknak szánt fegy­vereladások megfékezésének szabályzása; A delfineket pusztftó sod­ródó hálók használatának megtiltása; Végső megegyezés a do­hányreklámok betiltásáról; Az EU találkozók ered­ményes megrendezése; Megegyezés több millió fontos EU kutatásokról; Az EU irányvonal biztosí­tása USA Kuba-ellenességé­vel szemben; Új garanciák hibás árukat vásárlók számára; A marhahús-embargó megszüntetése (habár ez nagyrészt brit teljesítmény); Új megegyezés Miniszteri Tanácsok ülésének átlátható­ságáról. Kudarcok: Túl sok utalás az európai „elsőbbségre"; A vidék reformjának át­juttatása a holtponton; A Dél-Afrikával kötendő kereskedelmi megegyezések előremozdftásának sikerte­lensége Nelson Mandela car­diffi látogatása előtt; Nem sikerült megegyezni a vállalatok EU-szabályok alá helyezéséről; Nem sikerült megoldani Törökország EU-integráció­jának problémáját; (Mindeddig) sikertelenség az európai állatkertek szabá­lyainak megállapítására; Az egységes európai cso­koládépiac megállapításának sikertelensége; Azon elhatározás, hogy Olaszországot az elnökségi címeren egy pizza jelképezze. 9 Egyezmény a kínzások megelőzéséről Dokumentum • Munkatársunktál Ot évvel ezelótt fogad­ta el az Európa Tanács az „Európai Egyezmény a kínzás és az embertelen, vagy megalázó bünteté­sek, vagy bánásmódok megelőzéséről" című do­kumentumot. Az okirat más nemzetközi egyez­ményre alapul, s az alap­vető emberi jogokat védi. Az Európa Tanács tagálla­mai 1993-ban alkották meg a szervezet egyezményét a kín­zások és embertelen bünteté­sek megelőzéséről. E doku­mentum alapja az Emberi Jo­gok és Alapvető Szabadságjo­gok Védelméről szóló Egyez­mény, amelynek a 3. cikke a következőképpen rendelke­zik: .jenkit nem lehet kínzás­nak, embertelen, vagy mega­lázó bánásmódnak, vagy bün­tetésnek alávetni". Éppen jezért az Európa Tanács dön­tött egy európai bizottság fel­állításáról, amely különböző látogatások során megvizsgál­ja a szabadságuktól megfosz­tott személyekkel való bánás­módot. Ez a bizottság szükség esetén megerősíti az érintett személyek védelmét a kínzá­sokkal, és az embertelen vagy megalázó büntetésekkel, vagy bánásmódokkal szemben. A bizottság tagjait olyan magas erkölcsiségű személyek közül kell kiválasztani, akik az em­beri jogok területén szerzett szakértelmükről, illetve az egyezmény által érintett terü­leteken való jártasságukról is­mertek. A bizottsági látogatások zavartalan menetét a szerző­désben résztvevő tagállamok­nak kötelességük biztosítani. Ennek keretében lehetővé kell tenni: a területre való bel­épést, s ott a korlátlan moz­gásszabadságot; teljes körű felvilágosítást azokról a he­lyekről, ahol a szabadságuktól megfosztott személyek tartóz­kodnak; annak a lehetőségét, hogy minden olyan helyen szabadon látogatást tehesse­nek a biztosok, ahol az előbb említett személyek tartózkod­nak; minden olyan egyéb in­formáció megadását, amellyel a szerződő fél rendelkezik, s a bizottság feladatának teljesí­téséhez szükséges. Fontos ki­tétel, hogy a bizottság tagjai tanúk nélkül érintkezhetnek a szabadságuktól megfosztott személyekkel, valamint bárki­vel, akiről feltételezhető, hogy hasznos információkat nyújthat. Feladata elvégeztével a bi­zottság jelentést készít a láto­gatás során megállapított té­nyekről, majd megküldi azt az érintett félnek. melléklet*. Az Eurépa-kapu a Délmagyarország Kft. mell a Külügyminisztérium támogatásával, a Kemmunikáciás stratégia keretében jött létre. Az Eurépa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona m m .'jon.io.'so f.6 nisiísfl "tusostr-O r.znurH <JU:

Next

/
Oldalképek
Tartalom