Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

KEDD, 1998. JÚN. 30. EURÓPA-KAPU III. A kisebbség: a többség erőpróbája Első választási ciklu­sukon lesznek túl a ki­sebbségi önkormányza­tok. Az ószi választás erőpróba, kiderül, be­vált-e ez az Európában is egyedülállá és példa­értékű, de a hazai ki­sebbségek mindennap­jaitól még kissé távol ál­ló intézményi forma. A pillanatnyi gondokról és a lehetséges jövóröl Hei­nek Ottót, a Nemzeti és Etnikai Hivatal alelnökét kérdeztük. Óriási a mennyiségi és a minőségi változás, ha a ki­sebbségek helyzetét a jog­szabályok irányából nézzük. A hazai kisebbségek mégis válságosnak ítélik helyzetü­ket. 0 Mi a hazai kisebbségi intézményrendszer fej­lesztésének iránya? - A kisebbségi törvény alapján választott önkor­mányzatok mint politikai, érdekérvényesítő intézmény mellett létezik a kulturális intézményrendszer. A jövő útja csak az lehet, ha a ki­sebbségi önkormányzatok irányítják kulturális intézmé­nyeiket. 0 A cigányok helyzeté­nek rendezetlensége akár hazánk uniós csatlakozá­sának akadályát is jelenti - nyilatkozta lapunknak a nemzeti és etnikai ki­sebbségek országgyűlési biztosa. - A magyarországi ci­gányságot a kisebbségi tör­vény a legnagyobb létszámú kisebbségként ismeri el. Ám e népcsoport problémáinak csak egy része kezelhető a kulturális autonómiára épülő kisebbségi politika eszköz­rendszerével. A cigányság nyomasztó gondjai inkább a szociál- és munkaerő-politi­kával, a társadalmi integráci­ós politika eszközeivel ke­zelhetők. Erre készült egy középtávú kormányprogram, melynek kezdetei eredmé­nyei már mutatkoznak. 0 A kormányváltásokat megsínyli-e a kisebbségi politika? - A kisebbségi törvény 1993-as elfogadása óta, alapelveit illetően, fennma­radt egy hatpárti konszen­zus. 0 Talán azért is, mert a hazai kisebbségi politiká­val kifelé is üzenünk? - Tény, a magyar kisebb­ségi törvényben tükröződnek az integrációs szervezetek dokumentumai, például az Európai Tanács koppenhágai ajánlása. A mi törvényünk kissé eléje ment az európai szabályozásnak az önkor­mányzatiságban, mert a ki­sebbség választott, legitim képviselői jelennek meg az érdekérvényesítés palettáján. Másik újdonsága, hogy a ki­sebbségi jogokat közösségi jogként ismeri el. Erre az Európai Unió válasza, hogy a magyar országjelentésben e területen rendezettséget állapít meg. Ami persze nem jelenti azt, hogy nem szüksé­ges a hazai kisebbségi jog­rendszer továbbfejlesztése ­a gyakorlati tapasztalatok alapján. Ú. I. Vállalkozók jöttek és maradtak Ancsin Gabriella: A 80-as évek végétől érkeztek hozzánk menekültek és bevándorlók. (Fotó: Schmidt Andrea) Milyenek a • Munkatársunktól A bevándorlók, a me­nekültek, a nők jogainak érvényesítésével, a nem­zetközi kapcsolatokkal, foglalkozik a hollandiai Institute for International Migration Issues (IMI). E szervezet magyarorszá­gi, romániai és dániai fiatalokat hívott meg, hogy tanulmányozzák a hollandiai parlamenti vá­lasztást. Révész Dóra, a József Attila Tudománye­gyetem III. éves közgaz­dász hallgatója képvisel­te megyénket a 15 fős magyarországi delegáci­óban. Az európai integ­rációs szakirány iránt ér­deklődő közgazdász hallgatót arra kértük, mondja el, szerinte mi­lyenek a hollandok. Bergenben, a 15 ezer lako­sú hollandiai tengerparti kis­városban vendégeskedett Ré­vész Dóra. A járókelőkkel készített interjúi arról győz­ték meg, Hollandiában fon­tosnak tartják a polgárok, hogy elmenjenek szavazni, s így befolyásolják a választási eredményt. A fiatalok több­nyire nem arra szavaznak, akikre szüleik. Hollandiában áttekinthetőbb a választási rendszer, egyszerűbben lesz a szavazatból mandátum, mint minálunk. Ugyanis a pártok által összeállított listára sza­vaznak, ám a polgár számára adott a lehetőség, hogy egy­egy név mellett megjelölje a pártsorrendtől eltérő szimpá­tiáját. Választani is egy­szerűbb. Meglepte Révész Dórát, hogy voksolás elótt nem kell igazolni az illető személyazonosságát, illetve hogy egy választópolgár több személy nevében is leadhatja a szavázócédulát. Szavazó­géppel, gombnyomással is le­hetséges a véleménynyilvání­tás. A május 6-i választáson a kis Bergenben, illetve a na­gyobb városban, Den Helder­ben a polgárok viszonyulását és a szavazatszámláló bizott­ság munkáját figyelve Ré­vész Dóra arra a következte­tésre jutott, hogy Hollandiá­ban barátságos hangulatban zajlik az országgyűlési kép­viselő választás. De az is tet­szett az egyetemista lánynak, hogy 22 párt - közte olyan furcsa, egy cél elérésére szer­veződő alakulat is, mely az autópályák számának szapo­rítását követelte - indult a választáson. Azóta is tart a koalíciós tárgyalás a nyertes Munkapárt (PvdA), a két li­berális párt, a második WD, valamint az alkuba bevett D66 között. Arról viszont megbizonyosodhatott, hogy a mi Országgyűlésünk kissé túlméretezett, ha Hollandiá­nak elegendő a 150 fős alsó­házból és 75 fős felsőházból álló Parlament. Ott az önkéntesek munká­ját, akik az idősekkel, a dro­gosokkal és a bevándorlókkal is foglalkoznak, gazdasági erőként tartják számon. A szegedi diáklány szerint a be­vándorlók helyzete ideális Hollandiában, ahol tolerán­sak, ahol lépten-nyomon a segíteni akarás jeleit látta. A választások előtti és utáni mindennapi életből, a hollan­diai mintából Révész Dóra az itthoni gyakorlatban legin­kább a környezetvédelem kö­zéppontba álltását és a civil élet fejlettségét üdvözölné. De azt is, hogy a hollandok büszkén tisztelik saját kultú­rájukat. Magyarországra a 80­as évek vége óta jönnek külföldiek - menekült­ként, bevándorlóként. Előtte e fogalom ismeret­len volt honi társadal­munk számára, 1989­ben a romániai belső események miatt megin­dult egy igen jelentős menekülési hullám, ezt az 199l-es délszláv há­ború által kiváltott nagy bevándorlás követte. Dr. Szónokyné dr. Ancsin Gabriellával, a JATE gaz­dasági földrajzi tanszé­kének tudományos szak­referensével, vidékünkre jellemző migrációs hely­zetről beszélgettünk, mégpedig a megyében és a Szegeden jegyzett vállalkozások tükrében. 0 A korábbi időszakban itt Szegeden is sokat em­legettük a menekülteket, majd később a bevándor­lókat. Mi a valós helyzet e téren? - Két bevándorlási csúcs jelentkezett Szegeden. Az egyik az 1989-es, tehát a ro­mániai menekülteké illetve bevándorlóké, a másik pedig a jugoszlávoké 1992-93-ban. Mindkettő 1995-96-ra le­csökken. Ha összehasonlítjuk az országunkba való beván­dorlással, hazánkba mindvé­gig a román bevándorlás ér­vényesül, a jugoszláv pedig ennél csekélyebb. A szegedi nem az országos tendenciát mutatja, itt ugyanis fordított a helyzet. 0 A bevándorlással pár­huzamos a külföldi vállal­kozások megjelenése a városban? - Igen, a jugoszláv válla­kózások esetében. Az említett évek alatt 1101 jugoszláv vál­lalkozás született Szegeden, Magyarországon pedig 3209, tehát csaknem egyharmada ebben a városban található. 0 Milyen jellegű vállal­kozások ezek? - Nyolcvan százalék fölöt­ti értékben kis alaptőkéjű be­téti társaságok, a többi pedig korlátolt felelősségű társaság. Kutatásaim során találkoztam olyan betéti társasággal is, amely 500 forint alapőkével indult... Ennek volt oka. Tud­niillik aki vállalkozott, annak nem kellett munkavállalási engedélyt kérnie, tehát min­h • ,* denképpen megérte a befek­tetés. Ez elterjedt a beván­dorlók körében, természete­sen éltek is vele.. 0 Azért nem mindenki élt ezzel a lehetőséggel. - Vannak komoly vállal­kozások is. Tízmillió forintot meghaladó értékű kft-t is lét­rehoztak a kis-Jugoszláviá­ból érkezők. Ezek a vállakó­zások már jelentős szerepet játszanak a város gazdaságá­ban, életében. 0 Mindezek kizárólag az 1992-96-os időszakban jöttek létre, vagy koráb­ban? - Az ezt megelőző idő­szakban is volt példa ilye­nekre, de jóval kisebb számú és alaptőkéjű társaságok. A jugoszláv befektetési csúcs az 1993-as év. 0 A megyei helyzetkép? - Érdekes megfigyelni a vállalkozások terjedését a megye területén, először közvetlenül a magyar-jugo­szláv határ mentén születtek vállalkozások. Később a me­gye északabbra eső részé­ben, egészen Szentesig és Csongrádig jutottak el a ju­goszláviai befektetők, elsősorban a fő közlekedési útvonal mentén terjedtek el. Amint befejeződött a dél­szláv háború, ismét „vissza­> v. húzódtak" a határ mentére, így például most Röszkén vannak jelentős vállalkozá­sok. Munkát adnak az ott élőknek, ezért a község ön­kormányzata is támogatja ezeket a befektetőket. 0 A Romániából érkezők közül kevesebben vállal­koztak? - Nagyon kevesen, alig néhány ilyen esetről tudunk, a jugoszlávokhoz viszonyít­va pedig szinte elenyésző a számuk, ők egyébként zöm­mel a nyolcvanas évek végén érkeztek hozzánk, azután alig jegyezhetően. Eleine főleg az értelmiségiek jöttek: tanárok, mérnökök, orvosok, s itt a városban helyezkedtek el, később áthozták a család­jukat is, majd a munkás és a kereskedő réteg (vásározók) jelentek meg a városban. 0 Más nemzetiségűek? - Néhány ukrán, horvát vállalkozó van a városban, de érdekességként említem, hogy miután csökkent a Ju­goszláviából érkezők száma, úgy szaporodott az Ázsiából jövőké. Elsősorban a kínaiak jelentek meg az üzetekben, de főleg a Cserepes-téri pia­con. 0 A vállalkozások kap­csán a jugoszláv kifeje­zést használtuk, ez felté­telezhetően vajdasági ma­gyarokat takar? - Igen, zömmel délvidéki magyarokról van szó, olya­nokról, akiknek megvolt a korábbi vállalkozási tudásuk, hiszen Jugoszláviában már a hetvenes évektől lehetett ilyen tevékenységet folytat­ni. Tőkéjüket, gépeiket át­mentették magyar földre. Jó­val kevesebb a szerb nemze­tiségű vállalkozó. Érdekes például, hogy a röszkei vál­lalkozások tulajdonosai Hor­gosról, Szabadkáról, Palics­ról, tehát közvetlenül a határ mentéről érkeztek. Szegeden és a várostól északra már ve­gyesebb a kép. Ez azzal is magyarázható, hogy a határ­mentiek korábbi kapcsolatai­kat használták fel a vállalko­zások beindításakor. 0 Tapasztalata szerint, a délszláv háború befejezté­vel maradnak vagy haza­mennek Vajdaságba ezek az emberek? - Maradnak. Arra gondol­tam, hogy amikor megnyíl­nak a határok, akkor haza­mennek. Nem, nem ez tör­tént. Az a jellemző erre, hogy ha haza is mennek, ott is váltakoznak, de itt is működtetik az üzleteiket, vagy az üzemeiket. Kisimre Ferenc Magyarországon az 1996. március 31-i bejegyzés sze­rint 261 352 külföldi érde­keltségű vállakózás műkö­dött. A vizsgált területről ér­kezettek közül a jugoszlávok voltak a legnagyobb szám­ban, 3209-en. A második he­lyen a kínaiak álltak (1032), majd a románok (694), az uk­ránok (213) és a horvátok (197). Szegeden legtöbb a ju­goszláv (1101), majd a ro­mán (25), a horvát (8), az uk­rán (7) és a kínai (5). A kül­földi érdekeltségű vállakózá­sok (Szegeden kívül Buda­pesten, Pécsett, Debrecenben és Nyíregyházán jegyezték be őket) zömmel 1992-ben és 1993-ban jöttek létre, a cég­forma tekintetében pedig a betéti társaságok a leggyako­ribbak, azután a korlátolt fe­lelősségű társaságok követ­keznek. A Csongrád megyé­ben (összesen 141 vállalko­zást jegyeztek be) vállalkozó jugoszlávok közül legtöbben a Vajdaságból érkeztek, még­pedig Zentárói, Magyarkani­zsáról, Szabadkáról, Palics­ról, Topolyáról, Csókáról és Újvidékről. Liberalizálva • Luxemburg (MTI) A leköszönő brit soros elnökség erőteljes ösz­tönzésére átfogó mező­gazdasági csomagban egyeztek meg az Európai Unió mezőgazdasági mi­niszterei Luxemburgban. Az 1998/99-es szezonra megtartják az 1997/98-as árakat, kivéve a kendernél, melynek garantált árát 7,5 százalékkal csökkentik. A bortermelő tagországokban további 10 ezer hektár szőlő telepíthető, ebből egyedül Franciaország 2584 hektárt kapott. A parlagolást 10 szá­zalékban szabták meg 1999/2000-re. Megreformálják, kissé li­beralizálják a banánkereske­delmet. Az amerikai multina­cionális társaságok 2,5 millió tonna éves kvótát kapnak tonnánként 75 ECU-s vám­mal, jövő január 1-től. Az eu­rópai és a társult afrikai, kari­bi és csendes-óceáni ter­melők kvótája évi 857 700 tonna, és ez változatlanul vámmentes. Az európai, azaz Kanári-szigeteki, antillai és a madeirai ültetvényesek jöve­delemtámogatását 8 száza­lékkal tonnánként 640,3 ECU-re növelik. Az EU éven­te 220 millió dollárral támo­gatja az európai termelőket. A reformra azért volt szük­ség, mert az Egyesült Álla­mok panaszára a Kereskedel­mi Világszervezet (WTO) el­ítélte az eddigi rendszert. Átmenetileg, három évre, megváltoztatják az olívaolaj rezsimjét is. A támogatással járó éves maximális garantált mennyiséget 1,77 millió ton­nában szabták meg, és öt or­szág, Spanyolország, Olasz­ország, Görögország, Portu­gália és Franciaország között osztották meg. Eltörölték a kis termelők támogatását - az elterjedt korrupcióra hivat­kozva - és a fogyasztási tá­mogatást is. A legutóbbi adat szerint az EU 1996-ban 2 milliárd dollárral támogatta az olivaolaj-szektort, vagyis tonnánkánt 1580 dollárral. Ebben a szektorban tízszer nagyobb a szubvenciócsalás és sikkasztás, mint bármely más mezőgazdasági ágban. A dohánytermelés támogatását úgy változtatták meg, hogy január l-jétől nagyobb támo­gatásra számíthatnak azok a termelők, akik drágábban ad­hatják dohányukat a cigaret­tagyáraknak, mint azok, akik olcsóbban. Új, hogy a do­hánytermesztés elhagyását ­öregkor miatt, vagy más ter­ményre való áttérés végett ­a kvóta visszavásárlásával ösztönzik. Az EU-ban 200 ezren élnek a dohányból, többségük Olaszországban, Görögországban és Spanyol­országban. EMU-vita • Cardiff (MTI) Jacques Chirac francia el­nök az EMU-t útjára indító brüsszeli csúcson kiharcolta, hogy a poszt eredeti váromá­nyosa, a holland Wim Dui­senberg a nyolc évre szóló mandátum felénél mondjon le tisztségéről a francia jelölt, Jean-Claude Trichet javára. Az elnöki mandátum körüli viták sokak szerint már a majdani közös pénz megjele­nése előtt megrendítette a va­lutaunióba vetett közbizal­mat, mert megmutatta, hogy a rendszer sebezhető a politi­kai befolyásolási kísérletek­től. A külföldi érdekeltségek JUGOSZLÁV VÁLLALKOZÓK CSONGRÁD MEGYEBEN (1991- 1995 ) Ezekből a délvidéki helységekből érkeztek a jugoszláv vállalkozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom