Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

Európa dimenziói A

Z az Európa, amelyben esetenként közhelyszerűen gondolkodunk, ha csak az elmúlt három száz esztendővel számolunk, akkor is a nekirugaszkodások és visszaesések Európája. Kritikus tömegei a végeken találhatóak, a Mediterrán térségben és Közép-Európában. Ezek integrálása, visszaszerzése sohasem volt zökkenőmentes. Nem is beszélve arról, hogy az újabb és újabb integrálódásokat a kiszakítások újabb állomásai követték. Ez pedig mindannyiszor az európai civilizáció strukturális alakváltozásait vonta maga után. így volt ez a török Duna-medencéből való kiszorításakor, amit lassú fölzárkózás követett. Ennek csúcsát az első világháború küszöbén érte el a térség. Ezt követte a Balkán behatolása Közép-Európába, majd az orosz térnyerés - a maga Európa-idegenségével, hogy aztán nemzedékünk megélhesse a nagy fordulatot: a visszaintegrálódás napi lelki és anyagi terheit. Ezek a történelmi tények fokozzák Európa már korábban is meglévő alakzatának heterogenitását. További repedéseket okoztak az ideológiák, s azoknak főleg olyan megnyilvánulásai, mint a fasizmus és a bolsevizmus, amelyek mindegyike saját képére formált Európát kívánt megvalósítani. Mindezeken - reményeink szerint - túl vagyunk. Azok, akik a 17. századtól munkálkodnak a modern világ létrehozásán, akik modern struktúrába tudták összefoglalni a kétezer éves útkereséseket, s akik közül többen - olykor radikálisan, máskor meg folyamatszerűségében - látták Európa létrehozását, tehát ezek utódai a maguk mai szerepköreiben, Brüsszelben és Budapesten más-más módon és ütemben látják a felzárkózás, pontosabban a visszaintegrálódás folyamatát és módozatait. Újabb, dinamikus szakaszába lépett Európa. Ez számunkra egyelőre nem egészen kitapintható. Azonban utódaink jobban meg fogják tudni ítélni a változás méreteit. Addig marad a napi gond, vajon időben mikor ejthető meg Brüsszelben, az egységes Európa nagy templomában a házasságot szentesítő jegygyűrűváltás. Az elmúlt években arra próbáltak rászoktatni minket, hogy ez az ügy nem folyamat, hanem aktus jellegű. Amiből következett, hogy egy pár éven belül 2000-ben, de legkésőbb 2002-ben - megtörténik a jegygyűrű-váltás. Ezt a véleményt az udvariassági szabályok szerint erősítették az euro-országok közjogi méltóságai. Mindezt a média csatornáin keresztül, jó adag ideológiai töltettel, úgy közvetítettek felénk, mint rögzített tényt. Noha hallatszottak hangok - tőlünk nyugatabbra és délre is -, hogy az ügy nem is olyan egyszerű. Nem a skandinávokat kell integrálni, pontosabban felkérni, hogy méltóztassanak csatlakozni, hanem egy materiálisán is lerobbant térséget, azt, amely érték és identitás válságban is van, azt, amelynek meg kell alapoznia itthoni pozícióit ahhoz, hogy tárgyalóképes lehessen. Az idő sürget is, meg nem is. A NATO-tagsággal, ami folyamatban van, stabilizálódik az a keret, amely lehetővé teszi az alapos felkészülést az Unióba, a felzárkózáshoz. Az itthoni teendők alapos elvégzéséhez, főleg annak a fontos stratégiának a megvalósításához, hogy a gazdaságot végre alá kell rendelni a szociálpolitikai szempontoknak, mert e nélkül nem lehet szó a többé-kevésbé egyenrangú felek házasságáról. S ez olyan lassú folyamat, mely eltarthat akár 2010-ig is. M

ert az a lényeg, hogy a legény és a menyecske milyen egészségi és mentális állapotban járul a brüsszeli euro-székesegyház oltárához. A kívánatos állapot eléréséhez részünkről tudatos összefogás szükségeltetik. Hogy az elit - pozícióban és oppozlcióban egyaránt - ez irányban tegyen tanúságot küldetéstudatról, mert ezzel a felzárkózás folyamatát akár gyorsíthatja is. Az euró és a márka Impa-kapu • Jól jár a gazda az EU-ban? Él(j)en a gabona! Csatlakozásra várva. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Bonn (MTI) Habár az EU közös pénze nagy esély Európa további gazdasági fejlődésére és politikai egységesítésére, azért jó lesz, ha a német márka stabilitásának hagyományát követi, ha hasonló vagy még nagyobb tekintélyt akar szerezni figyelmeztetett a német szövetségi jegybank elnöke, Hans Tietmeyer. A Bundesbank elnöke a nyugatnémet márka bevezetésének ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, hogy az eurónak, csakúgy, mint a német márkának, előbbutóbb meg kell majd oldania a belső és a külső stabilitás konfliktusát. - A pénzügyi stabilitás szerepét az euróövezetben is gyakran vitatják majd - fejtegette. Németországban elérték a pénzügyi stabilitást, közvetlen veszély nem fenyeget, a márka ötven éve a legjobb egészségi állapotában váija a részvételt a közös pénzben, de a pénzügypolitika formálóinak mindig éberen kell figyelniük - mondta Tietmeyer. Úgy vélte, az euró stabilitásán nehezebb lesz őrködni, mint a márkáén, hiszen ehhez 11 ország érdekeit kell egyeztetni. - A pénzügyi stabilitás csak a növekedés, a foglalkoztatás és a felvirágzás alapjait teremti meg, az alapra való építkezés azonban harci kérdés a politikusok, az üzletemberek és a bérből és fizetésből élők között - mondta a bankelnök. Hozzátette: a közös pénzben részt vevő országokban még szerkezeti reformokra, a jövendő Európai Központi Bankban pedig stabilitásra irányuló pénzügypolitikára van szükség ahhoz, hogy az euró ugyanolyan biztonságos valuta legyen, mint a márka. Legfontosabb föladatának az információszolgáltatást tekinti a Mezágazdasági Termelók és Szövetkezetek Érdekvédelmi Szövetsége. A gazdáknak szükségük is van erre a segítségre, hiszen a küszöbön álló uniós csatlakozás előtt a termelés minden ágazatát EU-konformmá kell tenni. Ha ez nem sikerül, jelentós pozícióvesztést szenvedhet el a honi agrárium. A mezőgazdasági támogatások honi rendszerében a bevételeknek csak mintegy 17 százalékát forgatják vissza a termelésbe, amíg a fejlett országokban ez az arány 80-90 százalékos. Ráadásul Magyarországon az • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a jövő évi vetéstől kezdve növeljék 10 százalékra a termelésből kivont mezőgazdasági termőföldeket, továbbá szüntessék meg az árfolyamkülönbségek miatt működtetett különsegélyezés rendszerét. Mindkét javaslat az árak és támogatások csökkenése, illetve a piacihoz való közeledésének irányában hat. Az Unióban elvileg kötelező a termőföldek 17,5 szá• Brüsszel (MTI) A júliustól kezdődő osztrák európai uniós elnökség meg kívánja indítani az érdemi csatlakozási tárgyalásokat a hat kiemelt tagjelölt országgal, köztük Magyarországgal. Novemberben ezért az EU külön találkozót rendez a ciprusi, a cseh, az észt, a lengyel, a szlovén és a magyar külügyminiszterrel - jeexporttámogatás kerül előtérbe a jövedelem támogatása helyett - hangsúlyozta Stadler Ferenc, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezetek Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője. Stadler Ferenc szerint a csatlakozáskor a gabonaágazat lesz a legelőnyösebb helyzetben, hiszen közel negyven százalékos árnövekedés várható, ha az eladási árak az európai normához igazodnak. Ezért most is; amikor igen jelentős mennyiségű, eladhatatlan gabonafölösleg marad a termelők nyakán, állami segítséggel kell magasan tartani a termelést, hogy az értékesítési kvótában megállapított piacra vihető mennyiség se csökkenjen. A csatlakozás valószínűleg a zalékát parlagon hagyni. Az elmúlt években azonban az EU azt a gyakorlatot követte, hogy a bizottság javaslatára a tagországok mezőgazdasági miniszterei a piaci kilátások fényében minden termőidényre külön állapították meg a parlagkvótát. Eddig 5 százalékos volt a határ, ezt javasolja most a bizottság 10 százalékra emelni. Azok a termelők továbbra is kártérítést kapnak, akik ennél malentette be Brüsszelben Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter. Az EU március 3l-e óta folytat hivatalos csatlakozási tárgyalásokat az említett hat országgal. A megbeszélések azonban ma még a közösségi joganyag és vívmányok átvizsgálásából állnak, az esetleges könnyítésekről vagy átmeneti időszakokról szóló érdemi tárgyalások később kezdődnek. Az átvizsgálás elméletileg jövő sertéságazatban hozza majd a legkevesebb hasznot, hiszen a termelés már ma is az unióban elfogadott szabályok szerint történik. Várhatóan tehát lényeges változás itt nem fog bekövetkezni, s a helyzet romlásától sem kell tartani. A szakember a termőföldeladás sokszor fölvetett kérdésével kapcsolatban kifejtette: a magyar föld magántulajdonban van, tehát eladható. Az a tény azonban, hogy Európa nyugati felén akár tízszeres árért kaphatnak csak földet a gazdák, itthon megbénítja a termelés szerkezetét. A magyar földtulajdonosok jó része ugyanis - ha nem is termel - mégsem válik meg földjétől, bízva abban, hogy a csatlakozás után jóval magasabb áron gasabb arányban hagyják pihenni földjüket. Az intézkedés 1,5 millió hektárral csökkentheti a termőterület számát, és 8 millió tonnával a gabonatermelést. Ezáltal enyhülhet az Unió krónikus túltermelési válsága, és az árak közelebb kerülhetnek a reálishoz, illetve a világpiacihoz. Ez lenne az EU tervezett mezőgazdasági reformjainak egyik célkitűzése is, miközben a renyáron ér véget, de több tagjelölt ország, köztük Magyarország kérése az volt, hogy kezdjék az érdemi szakaszt párhuzamosan az átvilágítással - a jelek szerint Bécs teljesíteni kívánja a kérést. Mint Schüssel kijelentette, Ausztria legfontosabb feladatainak a közös pénz bevezetése előtti utolsó simításokat és az EU keleti bővítésének elindítását tartja. A bővítésnek a tárgyalások melletti másik fontos kérdése tudja értékesíteni. A földbérletek idejét pedig hiába emelték öt évre, ennyi idő is kevés egy jelentős mezőgazdasági beruházás megtérüléséhez. Ezért igen nehéz helyzetbe kerültek a szövetkezetek, amelyek - a legális ajánlataiknál jóval előnyösebb zsebszerződések miatt nem, vagy csak nehezen tudnak termőföldet bérelni, a tőke hiánya miatt pedig vásárolni is képtelenek. Stadler Ferenc kiemelte: az érdekvédők a külföldi tulajdonosok tömeges megjelenését sem látnák szívesen. A magyar termőföld idő előtti, piaci értékénél jóval alacsonyabb áron való értékesítése jelentős mértékben ronthatja a magyar mezőgazdaság po•zícióit a csatlakozáskor. Kéri Barnabás form elengedhetetlen a keleti bővítés megvalósításához. A másik javaslat a közös pénz megjelenésével kapcsolatos. Az Unió eddig évente 1-1,5 milliárd ECU-t (1,11,65 milliárd dollárt) fordított arra, hogy az eltérő árfolyamok miatt kiegyenlítse a különböző tagországok termelőinek jövedelmét. Mivel a pénzügyi unióban az árfolyamkülönbségek eltűnnek, erre a különtámogatásra már nem lesz Szükség. Bizonyos tagországokban az árak és a közösségi támogatások csökkenni fognak, ezt Fischlerék javaslata szerint anyagi kárpótlással korrigálják. az EU belső reformjainak ügye. Az egyik reformról az EU intézményes működéséről - ősszel külön kormányfői találkozót rendeznek. Ennek fő témája a szubszidiaritás néven ismertté vált törekvés gyakorlatba ültetése lesz: a kifejezés azt jelenti, hogy az unióban igyekeznek minél több döntést kivenni a brüsszeli központ kezéből, és országos, illetve területi szervek kezébe utalni. Bankrazzia • Bécs (MTI) Az Európai Unió ellenőrei meglepetésszerű vizsgálatokat végeztek négy osztrák bankban, mert az EU azt gyanítja, hogy a pénzintézetek összefogása ellentétes az uniós jogszabályokkal - közölte az EU végrehajtó bizottsága. A razzia célja az volt, hogy az Unió pontos információkat kapjon a bankok Lombard Klub néven tartott összejöveteleiről. A brüsszeli bizottság közleménye emlékeztet arra, hogy a legnagyobb osztrák bankok képviselői évtizedek óta rendszeresen találkoznak egy bécsi szállodában. A Lombard Klub néven ismertté vált találkozók után az EU már tavaly május óta érdeklődik, mert akkor az osztrák sajtó nyilvánosságra hozott egy banki nyereségjavttó intézkedéssorozatot, és ezek egyike az árrögzítő törekvés - ellentétes az uniós szabályokkal. Az EU-nak jogában áll titokban vizsgálódni és előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést folytatni olyan cégeknél, ahol a szabálysértés gyanúja merül fel. A közlemény szerint a bizottság akkor folyamodik ehhez az eszközhöz, ha nem várható, hogy az érintett cégek egyszerű kérésre kiadnának minden szükséges információt. EU-verseny • Munkatársunktól A Phare és a Külügyminisztérium közös támogatásával szervezett Róbert Schuman Országos Tanulmányi Versenyen, mely a középiskolások körében népszerűsíti az Európai Uniót és a magyar integrációt, szegedi siker született. A Ságvári gimnázium „l-es ülés" csapatának diákjai az április tizenkilencedikei parlamenti döntőn első helyezést értek el. Farkas Zoltán felkészítő tanár kíséretében július 19. és 26. között brüsszeli jutalomutazáson vehetnek részt, ahol - többek között - látogatást tesznek az EB két főigazgatóságán, a magyar nagykövetségen és a Magyar EU-Missziónál. A versenyt 1996-ban indította el a magyar kormány. A magyar integráció közeledtével nyilvánvalóvá vált, hogy a mai tizenévesek életük nagy részét már EU polgárokként fogják leélni, a verseny célja ezért az, hogy a középiskolások megfelelő ismereteket szerezzenek az Európai Unióról és a magyar európai integrációról. Ellenőrzött teherautók • Luxemburg (MTI) Az Európai Unió közlekedési miniszterei úgy döntöttek, hogy a jövőben minden előzetes figyelmeztetés nélkül megállíthatják biztonsági ellenőrzés céljából a nem EU-tagállamok teherautóit és autóbuszait az EU útjain és autópályáin. Az ellenőrzés, amely a kipufogógáz mérését is tartalmazza, elsősorban a 3,5 tonnánál nagyobb teherautókra és a nyolcnál több személyt szállító autóbuszokra vonatkozik. A miniszterek a döntéstől a közlekedésbiztonság javulását várják az európai utakon. A csatlakozásról - novemberben? Agrárpolitikai reform