Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-18 / 141. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚN. 18. KÖRKÉP 7 Elhunyt László Gyula • Nagyvárad (MTI) Életének 89. évében szer­m a hét kérdése Van-e két tévéje a családnak? Sverteczki Klára, Exterde Tiborné és Fekete Lajosné. (Fotó: Somogyi Károly né) • Perjési József a SZOTE új gazdasági vezetője „Élvezem a többség bizalmát" Dr. Perjési József: nem szokványos közalkalmazotti munkaviszonyba jöttem. (Fotó: Schmidt Andrea) Névjegy Neve: dr. Perjési József. Született: Szeged, 1942. augusztus 18. Iskolai végzettségei: Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar (1965), Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem Iparszak (1972), Politikai Főiskola (1988), doktori fokozat ugyanitt (1990). Munkahelyei: Magyar Kábelművek Szgedi Gyár, MSZMP megyei gazdaságpolitikai osztály (1989-ig), OTP Csongrád Megyei Igazgatósága (1994 végéig), SZOTE (1998. június 1-től). Focilázban ég az egész világ, naponta több meccset is közvetít a televízió, de nem mindenki rajong a lab­darúgásért. Délutánon­ként és esténként ezért igen sok magyar csa­ládnál gondot okoz, mit is nézzenek a tévé­ben. A férfiak többsége a focira szavaz, de fe­leségeik inkább egy szerelemes történetet részesítenek előnyben. Megkérdeztünk szegedi hölgyeket: ők vajon hogy oldják meg ezt a problémát? Sverteczki Klára, alkal­mazott egy videokölcsönző­ben: - Nincsenek viták a családban, mert három té­vénk van otthon, így min­denki azt néz, amit akar. Nem igazán ülök le a kép­ernyő elé, ha meccs van, de azért egy-két csapatot isme­rek. Az olaszok a kedvence­im, mert nagyon tetszik az egyik csatáruk, Roberto Baggio. Szeretném, ha to­vábbjutnának, így többet látnám őt is. Apukám és a sógorom nagy focidrukker, édesanyám a nővéremmel együtt inkább megnéz egy sorozatot, míg a férfiak a másik szobában szurkolnak. Exterde Tiborné, ápo­lónő: - Nem okoz gondot, mit válasszunk a programok közül, mert két televízió is van a lakásban. A két fel­nőtt fiam rajong a labdarú­gásért, ha tehetnék, minden közvetítést megnéznének. Többnyire a magyar adók műsorai érdekelnek, legin­kább a parlament munkája és a politika köt le. Ha dön­tenem kellene, hogy politi­kai vitaműsor vagy foci, ha­bozás nélkül az elsőre sza­vaznék. Azért egy-két vébés meccset én is láttam, nekem a házigazda franciák a leg­szimpatikusabbak. Fekete Lajosné, nyugdí­jas konyhai dolgozó: - Na­gyon haragszom a vébére, kiforgatja az embereket, szinte megváltoznak ebben az egy hónapban. Igen sok híradás foglalkozik azzal, milyen durvák is egyes or­szágok szurkolói, randalí­roznak a francia városok­ban. Szerencsére több ké­szülék is van otthon, így nincs vita a családban. A vi­dám történetek, sorozatok jobban érdekelnek, mint a foci. Még egy meccset sem láttam, de azért az újságban az eredményeket megné­zem. Annak a csapatnak drukkolok, aki jobban sza­lad! Június elsejétől dr. Perjési József látja el a SZOTE gazdasági igaz­gatói teendőit. Az OTP Csongrád megyei Igaz­gatóságának egykori ve­zetőjét az egyetem rek­tora nevezte ki a pénz­ügyi és számviteli főosz­tály vezetőjének, egyben megbízta a gazdasági főigazgatói teendők ellá­tásával. Bár ez utóbbi posztra nyílt pályázatot írnak majd ki, dr. Perjési József elmondta: megál­lapodása az egyetem ve­zetőivel hosszú távú fel­adatokra vonatkozik. • 1994 végén távozott a megyei OTP igazgatói székéből. Mit csinált az­óta? - Pénzügyi tanácsadóként dolgoztam, mint magánvál­lalkozó. Egyik legfontosabb megrendelőm a Progress Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány volt, ahol PHARE és más projektek menedzselésé­vel foglalkoztam. Magánvál­lalkozások részére humánpo­litikai szolgáltatást nyújtot­tam, pénzügyi forrásokat sze­reztem a fejlesztésre, szerve­zeti korszerűsítésre. • Szerette ezt a munkát? - Kifejezetten jól éreztem magam. Sokkal kreatívabb időszak volt, mint az OTP vezetése, bár a Takarékpénz­tár élén is nagyszabású átala­kításokban működtem közre. • Miért jelentkezett a SZOTE gazdasági vezetői pályázatára? - Az egyetem vezetői hó­napokkal ezelőtt megkeres­tek, hogy vállaljam el az in­tézmény gazdasági vezetését. Sokáig hezitáltam, de végül úgy éreztem, egy ilyen intéz­mény gazdálkodásának ered­ményesebbé tétele van olyan feladat, mint a magánvállal­kozás. A gazdasági irányítás a SZOTE-n 1992 óta neural­gikus pont; az egyetem a gazdasági rendszerváltással bekövetkezett piacosítást nem tudta megfelelően lekö­vetni. Egy évtizednyi lemara­dást kell most behozni. • Abból, amit mond, az következik, hogy hosszú távú, és első emberként megvalósítható tervei vannak. Ugyanakkor a gazdasági főigazgatói pá­lyázatot ezután írják ki. Biztos lehet abban, hogy ön kapja az állást? - Tekintettel arra, hogy nyílt pályázatot kell kiírni, a dolog kétesélyes. De nyilván­való, hogy belső ember na­gyobb eséllyel pályázhat. Meg­állapodásom az egyetem veze­tésével hosszú távú feladatok végrehajtására vonatkozik. O Elvileg előfordulhat, hogy valaki más nyeri a pályázatot, és ön második ember lesz? - Véleményem szerint nem. Az egyetem vezetése stratégiai megfontolásból, de velem is egyetértésben a pénzügyi és számviteli főosz­tályvezetői és a gazdasági főigazgatói státust összevon­ta. Bárki nyerje is a pályáza­tot, e két - egyébként párhu­zamos - feladatkört együtt fogja ellátni. A fő cél az egyetem gazdasági stabilizá­ciójának megerősítése. Ha más nyerne, visszamennék a magánszférába. • Anyagi szempontból nem túl előnyös a ver­senyszférából közalkal­mazottá lenni... - Nem szokványos közal­kalmazotti munkaviszonyba jöttem ide, hanem egy spe­ciális menedzserszerződéssel. Ez munkajogi szempontból közalkalmazotti viszonyt je­lent, tartalmát tekintve vi­szont menedzseri, hiszen konkrét elvárásokat tartalmaz velem szemben, a határidők pontos megjelölésével. Az anyagi és nem anyagi termé­szetű javadalmazásom is ezekhez az elvárásokhoz iga­zodik. Ez a fajta munka­szerződés, melyben mindkét félnek kötelezettségei vannak a másikkal szemben, még nem jellemző az egyetemi szférára, de úgy vélem, ha­marosan általánossá kell, hogy legyen. Megfelelő telje­sítményt csak megfelelő ja­vadalmazás esetén lehet megkövetelni. Budapesten, a SOTE-n is így alkalmaznak gazdasági főigazgatót. Le­endő munkatársaim is hason­ló munkaviszonyban lépnek majd be. • Az ön hatáskörébe tar­tozik a leendő munkatár­sak kiválasztása? - Igen, a megállapodás szerint ez teljes mértékben az én hatásköröm. Az egyetem gazdasági vezetését meg kell erősíteni, hogy megfelelően szolgálhassa az intézmény céljait. • Az elkövetkező időszak­ban várhatóan megtörté­nik az orvosegyetemeken az oktatás és a betegellá­tás gazdálkodásának szét­választása. Mit kell tenni ennek érdekében? - Minden gazdálkodó szervezetnél tudni kell, hogy az egyes tevékenységek mi­lyen forrásokból, mekkora bevételre tesznek szert, és milyen kiadásokkal járnak. Ezeknek a tételeknek egyen­súlyban kell lenniük. Először tehát az önfenntartó gazdál­kodás belső rendszerét kell kialakítani. A különböző te­vékenységek gazdálkodását csak akkor és azután érdemes szétválasztani, ha mindenki rentábilisan végzi a dolgát. G Az orvosegyetemen vi­szont számos olyan tevé­kenység van, amely nem folytatható rentábilisan. Mit lehet ezekkel kezde­ni? - Arra kell törekedni, a fi­nanszírozókkal olyan pozí­ciókat kell kiharcolni, hogy az ilyen tevékenységből mi­nél kevesebb legyen. Hosszú távon nem tartható, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak az egészségügyi tevékenységet fedezi, az eh­hez szükséges eszközök be­szerzését más nem. Optimista vagyok, mert ennek hamaro­san változnia kell. • Az egyetemen el­kezdődött egy belső érde­keltségi rendszer kialakí­tása. Folytatja az átszer­vezést? - Amikor az egyetem je­lenlegi vezetői két évvel ezelőtt először kerestek meg, hogy mondjam el elképzelé­seimet az intézmény gazda­sági átalakításáról, javasol­tam az érdekeltségi rendszer kialakítását. Meggyőződé­sem, hogy az egyetlen járha­tó út, ha az egységek maguk gazdálkodnak, érzékelik a bevételek és kiadások ará­nyát, és az eredményessé­güktől függően költenek, fej­lesztenek. 0 Ezek szerint a jelenlegi egyetemvezetés már két évvel ezelőtt számított vol­na a munkájára. Hogyan került a „képbe"? - Az egyetem több meg­határozó személyiségével régóta jó, személyes kapcso­latban vagyok. Sokan közü­lük rotarysok, és magam is tagja vagyok a klubnak. In­nen is az ismeretség. A Ro­tary nagyon erős kohéziót je­lent. • Amikor távozott az OTP éléről, sok szóbeszéd keringett a városban ar­ról, miért kellett megvál­nia székétől. Azt mond­ták, az OTP-t azért köl­töztette a Tisza Szállóba, mert a szálloda bérlői be­fürödtek, és a Takarék­pénztár le akarja lakni a tartozást. Ugyanakkor ön a szálloda egyik tulajdo­nosának lányával építke­zett Újszegeden. Most, hogy — egy egyetemi em­ber szavaival élve - me­gint kijött a napra, nem érzi mindezt maga körül a levegőben? - Az OTP-től való távo­zásomnak olyan oka volt, amelyet a Takarékpénztárral való megegyezés értelmében soha nem fogok nyilvános­ságra hozni. Teljesen lezárt kérdésről van szó, nem szak­mai okok vezetettek a szakí­táshoz. Ha bármi olyat tet­tem volna, aminek következ­ményekkel kellett volna jár­nia, biztosan lett volna kö­vetkezménye. A lelkiismere­tem mindig tiszta volt, és ma is az. Biztos, hogy néhá­nyaknak most megfordult a fejében ez a régi történet. Nekik azt javaslom, nyugod­tan jöjjenek el, kérdezzenek meg, engem nem zavar a té­ma. Az egyetemnek elvárá­sai vannak velem szemben, melyek teljesítésében sze­rencsére élvezem a többség bizalmát. Keczer Gabriella dán Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesz­szor. László Gyula festő-ré­gész-őstörténészt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Temeté­séről később intézkednek. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romá­niában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke­ként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem hallgatója volt. » A professzor nevéhez fűző­dik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk pub­likálása. A honfoglaló ma­gyarság életének legjobb is­merőjeként tartották számon. Dr. Tímár Ezsébet (1953-1998) Az emberi lét alap­vető igazsága, hogy a születés magában hor­dozza a természetes el­múlást. A két véglet között van a tartalom­mal megtöltött élet a maga küzdésével, ku­darcaival, sikereivel, aggódásaival. Nehéz tudomásul venni, egy­általán elfogadni, ha a szépen ívelő élet a csúcspontján megsza­kad. Sajnos, ez történt a Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egyetem Gyermekkli­nikáján, amelynek minden munkatársa megdöbbenve értesült a szomorú hírről: Asz­talos Zoltánné dr. Tí­már Erzsébet egyetemi adjunktus kolléganőnk váratlan módon né­hány nap leforgása alatt, súlyos betegség következtében 45 éve­sen itthagyott bennün­ket. Egy héttel ezelőtt még nemzetközi kong­resszusra igyekezett, gondoltuk, új ismere­tekkel megtöltve, kipi­henten tér vissza kö­zénk - úgy láttuk, ki­csit fáradt volt az utóbbi hetekben. Cél­tudatos munkával, ta­nulással eltöltött élet­pályát hagyott maga mögött. Három szak­vizsgát szerzett (cse­csemő* és gyermekgyó­gyászatból, neonatoló­giából, gastroenteroló­giából), de igényesen oktatta az orvostan­hallgatókat, ápolókat, számos közleménnyel és előadással bizonyí­totta tudományos jár­tasságát is. Elegáns, harmoni­kus egyénisége boldog házasságban, szerető és megértő férj oldalán teljesedett ki - két szép gyermeküknek tökéle­tes anyai példát adva. Szeretettel és tisztelet­tel, segítőkészen for­dult a szülők, idősek, betegek és munkatár­sak felé egyaránt. Nem lehet más vigaszunk, mint Ovidius bölcses­sége: „a lélek nem is­mer halált, előbbi székhelyét elhagyván, új lakást kap, s tovább él". Temetése június 22­én, 14 órakor a Belvá­rosi temető ravatalozó­jában lesz. Gyermekklinika Közéleli Kávéház • Munkatársunktól A Közéleti Kávéház ven­dége június 19-én 18 órától a Royal Szállóban Kövér Lász­ló. a szegedi Kövér Béla Báb­színház igazgatója. Kövér Lászlóval és a Bábművész­képző Stúdió frissen végzett hallgatóival Czenéné Vass Mária népművelő beszélget. ACRÖBAT MZ o / megelőző védelem a pora és a fitoftóra ellen! Felhasználható: szőlőben, hagymában, dohányban, burgonyában, uborkában és paradicsomban 2 kg ha dózisban. I»l»rmitié: Df.faisiftter Péterné » 60/366-872 <7 CYAM/kMID f

Next

/
Oldalképek
Tartalom