Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-29 / 125. szám

6 HANGSÚLY í PÉNTEK, 1998. MÁJ. 29. fehér feltok A

Z ember, ha egy picii is lokálpatrióta, azt szeretné, ha Szeged mindenütt a sor élén állna. Ha a Tisza-parti városról csak úgy beszélnének, hogy bezzeg... Bezzeg Szegeden! Ehelyett mi vagyunk kénytelenek újabban egyre gyakrabban fölsóhajtani, hogy bezzeg Győrött, bezzeg Székesfehérváron, sőt még arra is vetemedünk, hogy bezzeg Nyíregyházán. Ránézünk az ipari parkok tarkította térképre és hatalmas fehér foltokat látunk. Nem integet a kis ikon Békés és JászNagykun-Szolnok megyéből, csaknem üres Csongrád, valamint Bács-Kiskun megye. Csongrád megye egy ipari parkkal dicsekedhet, a mórahalmival, amely megépült ugyan, de még mindig lakókra vár. Ugyanakkor ebben a pillanatban három ipari parkkal dicsekedhet a pár évvel ezelőtt még romjaiban heverő, ma már Budapest külvárosaként emlegetett Székesfehérvár. Az a város, amelynek polgármestere az első években prospektusokkal a hóna alatt kilincselt, ma viszont már ülhet az irodájában. Városmarketing-iroda dolgozik helyette. Az is hozzátartozik az igazsághoz: Székesfehérvár ma más jellegű gondokkal küzd, lakások kellenének például rr zegeden vannak lakJ kások, hatalmas a túlkínálat az ingatlanpiacon. Itt a befektetők hiányoznak. Akiket szeretnénk is, meg nem is, hívjuk is őket, meg nem is. Elhitetjük magunkkal, hogy Szeged csodaszép, aki csak idejön, elámul. Mégsem jön vissza. Úgy tűnik. Szeged könnyen felejthető emlék. F. K. • Félresikerült pályázatok után Szeged - lépéshátrányban Ide álmodták az ipari parkot. Kezdődhet a 21. század. (Fotó: Karnok Csaba) Szegeden ebben a pillanatban három ipari park szeretne beruházókat hívni a városba és munkát adni az itt élőknek. Közülük az egyik mögött álló befektetők egyelőre nem kívánják felfedni kártyáikat, a másik - az Öthalmi úti volt szovjet laktanya amerikai és városi segédlettel - még távol áll a megvalósítástál. A harmadik jutott el a legtovább: szinte teljesen magánerőből indult el útjára, a KESZ Kft. és az önkormányzat együtt szervezi, és egyedüliként adott be pályázatot a minisztériumhoz az Ipari Park cím elnyerésére. (Meg nem erősített információink szerint megkapta a jóváhagyást.) Miközben Csongrád megyében legelőször Mórahalom hozott létre ipari parkot, Szegeden csak félresikerült pályázatok készültek. Közülük (például Eko-park, Világ Utcája Kft.) egyiket sem fogadta el az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM). Közben telt-múlt az idő. Ma ott tartunk, hogy Hódmezővásárhely, Csongrád és Szentes beadta a maga pályázatát, Szegedről pedig egy, csak egy vár elbírálásra: a KÉSZ Kft.-é. A tervezett ipari park helye a Dorozsmai úttól jobbra, a Baumax áruház mögötti terület, a volt Szebisz régi helye. Neve: Első Szegedi Ipari Park. A Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató (KÉSZ) Kft.nél, a térség sikercégénél Skultéti Vilmos tanácsadó és szakértő tartja kézben a munkálatokat. Skultétit Székesfehérvárról „importálták", ő ott annak a Loranger-csoportnak az alkalmazottjaként dolgozott, amely most a város vezetésével tárgyal az Öthalmi úti volt szovjet laktanya sorsáról és ipari parkká alakításáról. A helyzet meglehetősen pikáns, hiszen Skultéti belülről ismeri a Loranger-csoportot... - A KÉSZ Kft. régóta dolgozik az ipari park koncepcióján - mondja Skultéti Vilmos -, hosszú ideig mégsem sikerült eredményesen tárgyalnia a várossal. Arról lett volna szó, hogy azt a 10 hektárnyi területet, amely elengedhetetlen egy ipari parkhoz, az önkormányzattal közösen birtokolják. Erre azért gondoltak, hogy eredményesebben pályázzanak különböző támogatásokra. Meg aztán másképp működnek a dolgok, ha egy városnak érdekeltsége van az ipari parkjában. A KÉSZ odáig jutott, hogy egymaga 8,5 hektárt megvett, a hiányzó másféllel kellett csak a városnak beszállnia. Amikor már pont került az i-re, hallottuk meg, hogy megjelent a Lorangercsoport az ajánlatával. • Miért nem lendítene a gazdaságon, ha egyszerre két park születne Szegeden? - Eddig nem volt egy sem, most meg hirtelen kettő? Ráadásul a másodikban az önkormányzat a telek jogán komoly eróvel képviseltetné magát. Tehát a város a szó szoros értelmében a saját maga konkurenciájának megteremtésén munkálkodik. És meg kell jegyeznem: az Öthalmi úti laktanya nekünk is megfelelt volna, de nem ajánlotta föl senki. • Hol tart ma a KÉSZ ipari parkja? - Március 16-án beadtuk az IKIM-nek - a választ a napokban várjuk. Úgy tudjuk, megkaptuk a címet, csak a hivatalos eredményhirdetés késik. • A KÉSZ Kft.-ről azt hallani, hogy átteszi a székhelyét Kecskemétre. Akkor miért tervez Szegeden ipari parkot? - A kft. valóban megvett egy 10 hektáros területet Kecskeméten, amelyen egy 10 ezer négyzetméteres csarnok, valamint egy 4800 négyzetméter alapterületű iroda található. Öt évre adómentességet ígért az önkormányzat. Ez kétségkívül kedvező. De még nem született döntés a végleges költözésről és természetesen nem is én vagyok arra hivatott, hogy erről nyilatkozzak. Máskülönben a kecskeméti terjeszkedés nem zárja ki azt, hogy Szegeden a KÉSZ ipari parkot hozzon létre. A szegedi park - függetlenül a KESZ lakhelyétől - a kft. számítógépes bázisára, szakembereire, valamint építőipari kapacitására támaszkodnak. Három bérlő már be is költözött a területre. Skultéti Vilmos pedig, ha már tető alá hozta az ipari parkot, a következőkben befektetőket csábit majd Szegedre. Básthy Gábor, Szeged alpolgármestere azzal tette teljessé a képet, hogy közgyűlési döntés értelmében a külső infrastrukturális fejlesztésekhez maximum 22 millió forinttal járul hozzá a város. Az ipari park termelő beruházásai pedig három évig 80, további két évig 50 százalékos helyiadó kedvezményben részesülnek. Fekete Klára Az első fecskék ipart hoztak e Munkatársunktól Azt országban 28 ipari park viselheti nagy kezdőbetűkkel a büszke címet. Székesfehérváron három található, az Alba, a Videoton és a Loranger-csoporthoz tartozó Sóstói. ÉszaknyugatDunántúl a szombathelyivel (Claudius néven), a győrivel, a sárvárival, a szentgotthárdival, a sopronival, az esztergomival, a szentendreivel, az oroszlányival, a pápaival, az ajkaival és a tatabányaival dicsekedhet. Majd ritkulnak a parkok: Észak-Magyarországon Balassagyarmat, Kazincbarcika (BorsodChem néven), Eger, Ózd és Miskolc szerzett befektetőket, de jutott Debrecennek, Nyíregyházának, Dunaújvárosnak, Budapestnek (INFOPARK), Kunszentmiklósnak, Marcalinak, Paksnak, Pécsnek és Mórahalomnak (Homokhát Térségi Agrár-ipari Park) is ipari övezet. Ipari park: mi fán terem? Ipari park definícióval még egyetlen értelmező szótárban sem találkozhatunk. De annyit már helyből lehet sejteni, hogy nem fáknak és bokroknak, árnyas utaknak, összebújásra csábító padoknak ad otthont. Ez a fajta park termel, benne több vállalkozás él egymás mellett békében. Az ipari park fogalma korunk szüleménye, az EU-ban már kitalálták, mi pedig boldogan vesszük át. Nemrégiben volt szerencsém egy ipari parkban járni, mégpedig Münchenben. Kívülről parknak már csak azért sem gondolta volna az ember, mert egy többszintes gyárépület képében mutatkozott, erősen tömbös jelleget öltve, több utcára nyílóan, egy városrész kellős közepén. A téma szempontjából nem lényeges, melyik óriás cég múlt ki belőle. De az már igen, hogy lebontották volna, ha... Ha nem találják ki, legyen belőle ipari park. Kezelője, működtetője a kézműves kamara lett, amely a korszerűsítéshez jelentős pályázati pénzekhez jutott. Majd kedvező feltételek között bérbe adta olyan kis- és középvállalkozóknak, akik erősebbek, ha egy bokorban kínálják szolgáltatásaikat, ráadásul nem kell irodára, székházra költeniük. Mi is kitaláltuk a magunk ipari park programját. A kormány 1996 végén döntött az úgynevezett ipari fejlesztési célprogram elindításáról. Már 1997-ben 37 pályázó szeretett volna ipari park lenni, de csak 28 felelt meg az előírásoknak és viselheti a címet. Döntő többségük Északnyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország hagyományos ipari területein helyezkedik el. Nagyobb részük zöldmezős beruházásként indult, de akadnak közöttük rekonstrukciós - korábbi ipartelepek helyén épült - ipari parkok is. A 28 park alapterülete összesen 2 ezer hektár. A jelenleg a parkokéban dolgozó több mint 300 vállalkozás közel 26 ezer főt alkalmaz. Mintegy 140 milliárd forintos beruházással évente körülbelül 300 milliárd értékű terméket állítanak elő, amelynek 70 százaléka exportra megy. Az ipari park címmel rendelkezők további pályázat keretében, az infrastrukturális beruházásokhoz kérhettek támogatást az IKIM-től. Ennek eredményeképpen 20 pályázó 1 milliárd forintot kap, s a végeredmény - az egyéb források segítségével - egy 3,8 milliárdos nagyberuházás. (Az egyéb források közé tartoznak állami pénzalapok, Phare-támogatások, bankhitelek.) Idén az IKIM ismét meghirdette az ipari parkok létrehozását célzó pályázatait. A felhívásra 52 pályázó jelentkezett - köztük a KÉSZ Kft. az eredményhirdetésnek azonban még nincs hivatalos végeredménye. Ebben az évben is lehetőség nyílik infrastruktúraberuházások támogatására. A két minisztériumnak - IKIM és KTM - 1 milliárd forint áll a rendelkezésére. A pályázatokat június 30-áig kell beadni. F. K. A Loranger-csoport • Munkatársunktól Dr. Szalay István polgármester május 14-én az amerikai Lorangercsoport vezetőivel ipari park létesítéséről tárgyalt Szegeden, a városházán. Ennek kijelölt helye az Öthalmi úti volt szovjet laktanya területe. Mint ahogy azt a polgármester elmondta, a tekintélyes amerikai vállalkozói csoport, a Loranger Magyarországon már több ipari parkot hozott létre és azokat működteti is. Közéjük tartozik a székesfehérvári (amelyben a Loranger-en kfvül a Philips, a Stollwerck és a Nokia is „lakik"), s a címmel még nem rendelkező kaposvári, siófoki, dabasi. Az ajánlattal az amerikaiak keresték meg Szegedet azon információ tudatában, hogy az autópálya 2-3 éven belül elér a Tisza-parti városig. Addigra a Loranger-csoport nemcsak kialakítaná, de 30 százalékban be is üzemelné a parkot. A polgármester szerint a Loranger képviselői úgy nyilatkoztak, minden szempontból alkalmasnak találják a Szeged ipari övezetében lévő 103 hektárt ipari park létesítésére. Feltételeik közé tartozik, hogy a jelenleg állami tulajdonú volt szovjet laktanya az önkormányzathoz kerüljön, 5 évig működtethessék, s a terület eleget tegyen a környezetvédelmi előírásoknak (hogy a laktanya erősen szennyezett földjének kicserélése melyik fél költségvetését terheli, még döntés kérdése). A Szegedi Felsőoktatási Szövetség képviselői is részt vettek a tárgyaláson, mivel abban érdekeltek, hogy az egyetemek által működtetett volt szovjet laktanyáért cserébe más városi ingatlanokat kapjanak. Az amerikai ajánlat felgyorsíthatja a felsőoktatási intézmények és a városvezetés között régóta tartó, az ingatlancserékről szóló tárgyalásokat. Egy jelenleg érvényes önkormányzati határozat értelmében a Loranger-csoport 80 százalékos helyiadó-kedvezményt kaphatna. • Próbáltuk telefonon elérni a csak néhány alkalmazottal dolgozó amerikai cég vezetőjét, George Loranger-t, valamint feleségét, aki szintén tájékozott az ingatlanfejlesztő és befektető cég belügyeiben. Először megígérték, hogy egy telefoninterjú erejéig lapunk rendelkezésére állnak, ám sejtetni engedték: voltak már kellemetlen tapasztalataik újságírókkal. A továbbiakban azonban elzárkóztak az információadástól arra vonatkozóan, hogyan bukkantak föl Szegeden, mikor adnak be pályázatot az Ipari Park cím elnyerésére. Más, sajtóban megjelent elemzések arra engednek következtetni, hogy Székesfehérvár kinőtte a befektetőit. Mint ahogy az ugyanezen az oldalon olvasható, a városban három ipari park működik, de ezek mellett további úgynevezett ipari zónákat is nyilvántartanak. Munka tehát van bőven, de a város szolgáltatásai, lakásállománya nem érte el azt a szintet, amely a továbblépésre rövid időn belül lehetőséget nyújtana.