Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-19 / 116. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. MÁJ. 19. könyvespolc • Tanulmányi pontok a felsőoktatásban Új „időszámítás" kezdődik A rózsa neve Szóbeli vizsgára készülő diákok. A kredit nem váltja fel az érdemjegyet. (Fotó: Schmidt Andrea) A rendeletből • Munkatársunktól Részletek a kormány 90/1998. (V. 8.) számú, a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló rendeletéből. „8. § (1) Az intézményi tanács - a tanulmányi és vizsgaszabályzat részeként - [intézményi] kreditszabályzatot (...) készít. Az intézményi kreditszabályzatot és annak mellékleteiként: a tanulmányi pontrendszer alapján megszervezett oktatás feltételeinek meglétéről szóló nyilatkozatát; az általa hazai és külföldi intézményekkel megkötött tanulmányi pontok (...) egyenértékűségére vonatkozó egyezményeit megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak." „13. § (3) 2000. november 1-jéig valamennyi felsőoktatási intézménynek el kell készítenie az e rendelet 8-9. §-aiban előírt szabályzatok és mellékleteik tervezetét (...)" „13. § (5) 2002. szeptember l-jével a képzést valamennyi felsőoktatási intézményben tanulmányi pontrendszerben (kreditrendszerben) kell meghirdetni." Mérnökök köszöntése • Budapest (MTI) A hagyományokhoz híven a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) az idén is köszöntötte legidősebb tagjait, a 90 és a 95 év fölötti éleikort megért mérnököket. A MTESZ budapesti székházában az MTESZ Aranyokleveles Mérnökök Köre tagjai számára bensőséges ünnepségei rendezett, amelyen az ünnepelteknek okleveleket és ajándékokai adlak át. Havass Miklós, a MTESZ elnöke köszöntőjében méltatta az idős szakemberek európai színvonalú tudományos és műszaki munkát végeztek az elmúlt évtizedekben. Alkotásaikat - az előadó szavai szerint - generációk használták és használják ma is. Az ünnepeltek között jelen volt az Aranyokleveles Mérnökök Körének két legidősebb, száz éven felüli tagja, László György építőmérnök, aki az idén 102 éves, illetve Kerényi István gépészmérnök, aki ebben az évben ünnepli 101. születésnapját. Varga Józsefdíjak • Budapest (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Bizottsága kibővített ülésén, az MTA székházban átadták az MTA Kémiai Tudományok Osztálya által odaítélt Varga József Díjakat. A Varga József érmet Fonyó Zsolt egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (BME Vegyipari Műveletek Tanszék), a Varga József Műszaki Alkotó Díjat Steingaszner Pál egyetemi docens (BME Kémiai Technológiai Tanszék), a Varga József Egyetemi (BME) Díjat Szlatisz Junisz egyetemi docens (BME Altalános és Analitikai Kémiai Tanszék) vehette át. Az ünnepség után a díjazottak tudományos előadásokat tartottak a hallgatóság előtt. Tízéves a TDDSZ • Budapest (MTI) Alapításának 10. évfordulóját ünnepelték a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) tagjai Budapesten. „A TDDSZ megalakítása lavinát indított, sorra alakullak a demokratikus szakszervezetek" - jelentette ki köszöntőjében Spira György történész, az 1. sorszámú TDDSZ-tagkönyv gazdája. Az MTA Történettudományi Intézetének dolgozói 1987-ben egy szakszervezeti ülésen határozták el, hogy testületileg kilépnek és egy demokratikus szakszervezetet alapítanak. Körlevélben hívták fel a csatlakozásra a hasonló intézményekben dolgozókat. Fél évvel később 1988. május 14én a Dohány utcai Metró Klubban ezernél is többen fizették ki a 100 forintos belépési díjat az első független szakszervezet megalakításakor - fűzte hozzá az előzményekről szólva Spira György. Hamarosan létrejött a Független Szakszervezetek Ligája és a már létező szervezetek is rákényszerültek tagjaik valódi érdekképviseletének vállalására. A hatalom viselkedéséből pedig egyértelműen lehetett következetni gyengeségére, elbizonytalanodására, tette hozzá. Négy év múlva a teljesítménymérés új rendszere lép életbe a felsőoktatásban. A kormány által elfogadott kreditrendelet szerint a tanulmányokban való előrehaladást pontokban mérik majd. Ez lehetővé teszi, hogy a diák úgy lépjen át egyik intézményből a másikba, hogy az addig megszerzett ismeretei beszámítsanak a későbbi tanulmányaiba. A rendelet alkalmazhatóságát azonban egyes pontokon többen kétségbe vonják. A kreditrendszerról három szegedi intézmény képviselőjét kérdeztük. A felsőoktatási intézményekben 2002 szeptemberétől tanulmányi pontrendszert (kreditrendszert) kell bevezetni a kormány nemrégiben elfogadott rendelete szerint. Ez azt jelenti, hogy az oklevél megszerzéséhez minden egyetemen, főiskolán meghatározott tanulmányi munkaórát, illetve ennek alapján számított tanulmányi pontot (kreditet) kell teljesítenie a diáknak. Az országosan egységes rendszer az európai tanulmányi pontrendszerhez is illeszkedik, így lehetővé teszi a határokon belül és azokon túl az intézmények közötti átjárhatóságot. Az országos rendszer szerint harminc tanulmányi munkaórát kell teljesíteni egy kredit megszerzéséhez. Ebbe nemcsak az intézményben az előadásokon eltöltött idő, hanem az egyéni tanulmányi munka is beleszámít. A művelődési tárca 2000 áprilisáig a képesítési követelményekben határozza majd meg, hány kredit kell egyegy szakon az oklevél megszerzéséhez. A rendelet szerint egy tanévben összesen hatvan tanulmányi pontot kell teljesíteni. Főiskolai diplomát csak az kaphat, akinek legalább 180, egyetemit pedig az, akinek 270 kreditje van. A tanulással töltött időt elsősorban érvényes vizsgákkal lehet igazolni, de az országos rendszer azt nem veszi figyelembe, ki milyen érdemjegyet szerez. Az egyetemek, főiskolák az országos tanulmányi pontrendszertől eltérhetnek, ez esetben azonban meg kell határozniuk, az országos és a saját rendszerük hogyan váltható át egymásra. Ha az intézmények megállapodásokat kötnek egymással, el kell fogadniuk az átjelentkező hallgatók másutt szerzett pontjait. Ezzel lehetővé válik az átjárhatóság az ország egyetemei és főiskolái, valamint a külföldi és a magyar intézmények között is. A diák egy adott időszakban a minimálisnál több tanulmányi munkaórát is teljesíthet, így az intézmény által előírtnál rövidebb idő alatt is megszerezheti oklevelét. Egyetlen megkötés, hogy a képesítési követelményeknek megfelelően főiskolai diploma megszerzéséhez legalább három, egyetemihez pedig négy évet kell az intézményben eltölteni. Seres László, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgató helyettese a kreditrendszer két előnyét emeli ki: a tanulmányokat rövidebb és hosszabb idő alatt is el lehet végezni, illetve ezalatt a diáknak lehetősége lesz a pályaváltoztatásra a kreditek intézmények közötti átszámításával. "A hallgatóknak a kreditrendszerben is ugyanúgy kell tanulniuk, mint eddig, de nagyobb szabadságot élvezhetnek: egyes vizsgákat előbb vagy később teljesíthetnek. A rendszer megkönnyíti az intézmények közötti átjárhatóságot, a diáknak nem kell feleslegesen beiratkoznia alacsonyabb szintű évfolyamra csak azért, mert például néhány kurzust nem teljesített abban az intézményben, ahol addig tanult. Seres László szerint ezáltal spórolhatnak az adózók pénzével. A főigazgató helyettes úgy véli, az egyetemek és főiskolák közötti átjárhatóságot megnehezíti, hogy az egyetemeken egyszakos, a főiskolákon kétszakos képzés folyik, és emiatt eltérő teljesítményeket követelnek a diákoktól. A kreditszámítás szempontjából az intézmények csak akkor tudnának alkalmazkodni egymáshoz, ha az egyetemek visszatérnének a kétszakos képzésre. A kredit bevezetésével a klasszikus szemeszterrendszer megszűnik - mondja Homoki Nagy Mária, a József Attila Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese. A tantárgyakat továbbra is félévenként hirdetik meg, de a hallgatónak ez csak annyiban jelent kötöttséget, hogy bizonyos tantárgyakat akkor vehet fel, ha másokat már teljesített. A diák eddig a tanuláskor figyelembe vette, hogy milyen jegyet szeretne kapni. A kreditrendelet csak azt íija elő, hogy a kurzusokat érvényesen le kell zárni. A kreditből nem tűnik ki, hogy a vizsgákon milyen jegyet kapott a hallgató. Ez kizárólag a diploma minősítésében fog megjelenni. A kreditszámítás alapja a tanulmányi munkaóra, amely nemcsak az előadásokon, hanem például könyvtárban eltöltött órákat is magában foglalja. Ez rákényszeríti a hallgatót az önálló munkára, de a rektorhelyettes nem tudja, hogyan határozzák meg azt, hogy egyes tantárgyak milyen mértékű könyvtárhasználatot igényelnek. Továbbá a könyvtárakban nincs annyi férőhely, hogy valamennyi hallgatónak lehetőséget biztosítsanak az önálló munkára. Varga Tibor, a SZOTE Általános Orvostudományi Karának oktatási dékánhelyettese szerint az orvostanhallgatóknak hazánkban kevesebb lehetőségük van átjárni más intézményekbe, mint kölföldön, mert szinte egyáltalán nincs átfedés az orvos- és egyéb egyetemeken oktatott tantárgyak között. Például az orvosi biológia sem ugyanolyan, mint amit egy természettudományi karon tanítanak. A hazai négy orvosegyetem egyenértékűsége viszont a kreditrendszer nélkül is biztosított. A tanulmányok kreditalapú nyilvántartása - a dékánhelyettes szerint - hosszútávon egy olyan jellegű képzés bevezetésének a lehetőségét teremti meg, amely egymásra épülő alap-, preklinikai és klinikai képzésből áll. A hallgató addig nem léphet egyik szintről a másikra, amíg az adott szintnek megfelelő kreditet meg nem szerezte. Azt viszont a diák dönti el, hogy egy-egy szint tárgyait és vizsgáit időben hogyan osztja be. így akár tovább is járhat egyetemre, de az állam a kreditalapú nyilvántartásban is megszabhatja, hogy mennyi tanulmányi időt finanszíroz. Hegedűs Szabolcs Umberto Eco, a bolognai tudományegyetem szemiotika professzora eredetileg tanítványait akarta megtréfálni, ám végül a világot csapta be alaposan. A rózsa neve cimű regényét - mely az Európa Kiadó jóvoltából ismét megjelent magyarul - ma is kriminek, méghozzá nagyon izgalmas kriminek tartja a közvélemény, söt ilyen értelemben készítettek egy (felejthető) amerikai filmet is belőle. Végül Ecónak hosszú magyarázkodás és esztétikai fejtegetések után sikerült az írástudókkal elhitetnie, hogy a világ egyik legsikeresebb regénye egészen más, mint aminek látszik. Dehogy akart Umberto Eco kikapcsolódásul detektívregényt írni: A rózsa neve borzongató érzését amúgy sem a szerzetes sorozatgyilkosságok adják, hanem a görögös és latinos kultúra, amely évszázadok titkait rejtette el a hozzáértő írástudók elől. Ez a regény azért lehetett akkora siker, mert az európai elme két évezred alatt eggyé vált a kereszténységgel. A niceai zsinat óta a keresztény szellem legnagyobb gondolkodói eretneknek nyilváníttattak, mert kíváncsiak voltak a gyökerekre. Nemcsak a bibliai, hanem a szellemi gyökerekre is, amelyek számukra nem feltétlenül a Názáreti Jézust jelentették, hanem sokkal inkább Platónt és Arisztotelészt, az emberi szellem két nagy sorsformálóját, akik nélkül a keresztény művészet támasztéktalan lenne. Eco biztosan ismerte Guillaume Apollinaire gyönyörű versének, az Égövnek a sóhaját: „Európában egyedül te nem vagy antik, ó. Kereszténység". Különben hogyan is írhatta volna le remekműve magyarázatában a csábításnak, a lélek izgalmas és kellemes borzongatásának ama bizonyos ars poeticáját: „És ekkor kell a hatalmamba kerülnöd, beleborzonganod Isten vég• Munkatársunktól A JATE Természettudományi Karán április 21. és 28. között hat szekcióban tartották meg a Tudományos Diákköri Konferencia helyi tavaszi fordulóját. A hat szekcióban összesen hetven előadás hangzott el, többségük magas színvonalon, melynek köszönhetően a zsűrik csaknem valamennyi előadást javasolták a jövőre sorra kerülő XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. Kiemelkedő teljesítményükért a következő hallgatók részesültek első díjban: kémiából Jakab Éva V. évf. vegyész, Siska Andrea V. évf. vegyész, Fülöp Lívia IV. évf. vegyész, Keresszegi Csilla IV. évf. vegyész; matelen mindenhatóságába, melynek a világ rendje semmi. És azután rájönnöd, ha ügyes vagy, hogy hogyan is húztalak be a csőbe, elvégre én minden lépésnél szóltam neked, figyelmeztettelek, hogy a kárhozatba viszlek; csak hát az ördögi paktumokban épp az a szép, hogy az ember úgy írja alá őket, hogy nagyon is tudja, kivel paktál. Mi másért érdemelné ki a poklot?" Mindezt Kirkegaard sem fogalmazhatta volna meg találóbban a Csábító naplójában, pedig ő igazán eredeti módon, saját menyasszonya által próbálta ki ugyanezt a metafizikai okfejtést. A rózsa neve remekmű. Nincs jobb szó rá. Egyrészt elképesztő, hogy ez az alapjában nehéz és vaskos kötet ilyen átütő sikert aratott beststellerként is, másrészt pedig Eco a legkülönbözőbb olvasmányélményeit volt képes úgy belevinni a regénybe, hogy .onnan csak saját - később született esztétikai magyarázatai hámozták ki őket. Csak egy példa: a modernség. Eco mindig kiválóan szórakozott azokon a kritikusokon, akik a regény valamely történelmi szereplőjét azzal a váddal illették, hogy némely kijelentésük túlságosan modern, holott az idézett kijelentések mindegyike XIV. századbeli volt. Ez a könyv egyik legérdekesebb része, mert rájövünk, hogy ha sikerül az elévülttől elválasztani az örökkévalót, akkor arra is rájövünk, hogy van egyetemes gondolat, még ha Arisztotelész Poétikájának második könyve a valóságban nem is került elő. íme Umberto Eco regény-álarca. A sznob szerző-olvasó viszonyból nézve eléggé gonosz álca, amellyel kapcsolatban Eco szinte szóról szóra azzal mentegette magát, amit Apollinaire állított az Égövről, miután Cendrars egyik verse nyomán plágiummal vádolták: „Arra jöttem rá, hogy a regénynek első fokon semmi köze a szavakhoz". (Umberto Eco: A rózsa neve; Európa Kiadó) Panek József tematikából Pete Gábor IV. évf. matematikus; informatikából Imreh Csanád V. évf. matematikus; biológiából Jankovics Ferenc V. évf. molekuláris biológus, Szakái Barnabás V. évf. molekuláris biológus, Kevei Éva V. évf. molekuláris biológus, Raskó Tamás V. évf. molekuláris biológus, Bretus Ildikó V. évf. molekuláris biológus; földrajz-földtanból Gulyás Sándor V. évf. földrajz, Boa Zsolt IV: évf. geográfus, Botlik Anikó IV. évf. geográfus, Tóth Krisztina V. évf. geográfus, Sárneczky Krisztián II. évf. földrajz; fizikából Szabó Gyula I. évf. fizikus, Molnár Balázs V. évf. fizikus, Mohácsi Árpád V. évf. fizikus, Szakáll Miklós V. évf. fizikus, Lugosi László V. évf. fizikus. Diákköri konferencia