Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-19 / 116. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. MÁJ. 19. könyvespolc • Tanulmányi pontok a felsőoktatásban Új „időszámítás" kezdődik A rózsa neve Szóbeli vizsgára készülő diákok. A kredit nem váltja fel az érdemjegyet. (Fotó: Schmidt Andrea) A rendeletből • Munkatársunktól Részletek a kormány 90/1998. (V. 8.) számú, a fel­sőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi tanulmányi pontrend­szerek egységes nyilvántartásáról szóló rendeletéből. „8. § (1) Az intézményi tanács - a tanulmányi és vizsgaszabályzat részeként - [intézményi] kreditsza­bályzatot (...) készít. Az intézményi kreditszabályzatot és annak mellékleteiként: a tanulmányi pontrendszer alapján megszervezett oktatás feltételeinek meglétéről szóló nyilatkozatát; az általa hazai és külföldi intéz­ményekkel megkötött tanulmányi pontok (...) egyenér­tékűségére vonatkozó egyezményeit megküldi a Műve­lődési és Közoktatási Minisztériumnak." „13. § (3) 2000. november 1-jéig valamennyi felső­oktatási intézménynek el kell készítenie az e rendelet 8-9. §-aiban előírt szabályzatok és mellékleteik terve­zetét (...)" „13. § (5) 2002. szeptember l-jével a képzést vala­mennyi felsőoktatási intézményben tanulmányi pont­rendszerben (kreditrendszerben) kell meghirdetni." Mérnökök köszöntése • Budapest (MTI) A hagyományokhoz híven a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövet­sége (MTESZ) az idén is kö­szöntötte legidősebb tagjait, a 90 és a 95 év fölötti élei­kort megért mérnököket. A MTESZ budapesti székházá­ban az MTESZ Aranyokle­veles Mérnökök Köre tagjai számára bensőséges ünnep­ségei rendezett, amelyen az ünnepelteknek okleveleket és ajándékokai adlak át. Ha­vass Miklós, a MTESZ elnö­ke köszöntőjében méltatta az idős szakemberek európai színvonalú tudományos és műszaki munkát végeztek az elmúlt évtizedekben. Alkotá­saikat - az előadó szavai sze­rint - generációk használták és használják ma is. Az ün­nepeltek között jelen volt az Aranyokleveles Mérnökök Körének két legidősebb, száz éven felüli tagja, László György építőmérnök, aki az idén 102 éves, illetve Keré­nyi István gépészmérnök, aki ebben az évben ünnepli 101. születésnapját. Varga József­díjak • Budapest (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Bizottsága kibővített ülésén, az MTA székházban átadták az MTA Kémiai Tudomá­nyok Osztálya által odaítélt Varga József Díjakat. A Var­ga József érmet Fonyó Zsolt egyetemi tanár, az MTA le­velező tagja (BME Vegyipa­ri Műveletek Tanszék), a Varga József Műszaki Alko­tó Díjat Steingaszner Pál egyetemi docens (BME Ké­miai Technológiai Tanszék), a Varga József Egyetemi (BME) Díjat Szlatisz Junisz egyetemi docens (BME Alta­lános és Analitikai Kémiai Tanszék) vehette át. Az ün­nepség után a díjazottak tu­dományos előadásokat tar­tottak a hallgatóság előtt. Tízéves a TDDSZ • Budapest (MTI) Alapításának 10. évfordu­lóját ünnepelték a Tudomá­nyos Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete (TDDSZ) tagjai Budapesten. „A TDDSZ megalakítása lavinát indított, sorra alakullak a de­mokratikus szakszervezetek" - jelentette ki köszöntőjében Spira György történész, az 1. sorszámú TDDSZ-tagkönyv gazdája. Az MTA Történet­tudományi Intézetének dol­gozói 1987-ben egy szak­szervezeti ülésen határozták el, hogy testületileg kilépnek és egy demokratikus szak­szervezetet alapítanak. Kör­levélben hívták fel a csatla­kozásra a hasonló intézmé­nyekben dolgozókat. Fél év­vel később 1988. május 14­én a Dohány utcai Metró Klubban ezernél is többen fi­zették ki a 100 forintos bel­épési díjat az első független szakszervezet megalakítása­kor - fűzte hozzá az előzmé­nyekről szólva Spira György. Hamarosan létrejött a Füg­getlen Szakszervezetek Ligá­ja és a már létező szervezetek is rákényszerültek tagjaik va­lódi érdekképviseletének vállalására. A hatalom visel­kedéséből pedig egyértelmű­en lehetett következetni gyengeségére, elbizonytala­nodására, tette hozzá. Négy év múlva a tel­jesítménymérés új rend­szere lép életbe a felső­oktatásban. A kormány által elfogadott kredit­rendelet szerint a tanul­mányokban való előre­haladást pontokban mé­rik majd. Ez lehetővé te­szi, hogy a diák úgy lép­jen át egyik intézmény­ből a másikba, hogy az addig megszerzett isme­retei beszámítsanak a későbbi tanulmányaiba. A rendelet alkalmazha­tóságát azonban egyes pontokon többen két­ségbe vonják. A kredit­rendszerról három sze­gedi intézmény képvise­lőjét kérdeztük. A felsőoktatási intézmé­nyekben 2002 szeptemberé­től tanulmányi pontrendszert (kreditrendszert) kell beve­zetni a kormány nemrégiben elfogadott rendelete szerint. Ez azt jelenti, hogy az okle­vél megszerzéséhez minden egyetemen, főiskolán meg­határozott tanulmányi mun­kaórát, illetve ennek alapján számított tanulmányi pontot (kreditet) kell teljesítenie a diáknak. Az országosan egy­séges rendszer az európai ta­nulmányi pontrendszerhez is illeszkedik, így lehetővé te­szi a határokon belül és azo­kon túl az intézmények kö­zötti átjárhatóságot. Az or­szágos rendszer szerint har­minc tanulmányi munkaórát kell teljesíteni egy kredit megszerzéséhez. Ebbe nem­csak az intézményben az előadásokon eltöltött idő, hanem az egyéni tanulmányi munka is beleszámít. A mű­velődési tárca 2000 áprilisá­ig a képesítési követelmé­nyekben határozza majd meg, hány kredit kell egy­egy szakon az oklevél meg­szerzéséhez. A rendelet sze­rint egy tanévben összesen hatvan tanulmányi pontot kell teljesíteni. Főiskolai diplomát csak az kaphat, akinek legalább 180, egyete­mit pedig az, akinek 270 kreditje van. A tanulással töltött időt elsősorban érvé­nyes vizsgákkal lehet igazol­ni, de az országos rendszer azt nem veszi figyelembe, ki milyen érdemjegyet szerez. Az egyetemek, főiskolák az országos tanulmányi pontrendszertől eltérhetnek, ez esetben azonban meg kell határozniuk, az orszá­gos és a saját rendszerük hogyan váltható át egymás­ra. Ha az intézmények meg­állapodásokat kötnek egy­mással, el kell fogadniuk az átjelentkező hallgatók má­sutt szerzett pontjait. Ezzel lehetővé válik az átjárható­ság az ország egyetemei és főiskolái, valamint a külföl­di és a magyar intézmények között is. A diák egy adott időszakban a minimálisnál több tanulmányi munkaórát is teljesíthet, így az intéz­mény által előírtnál rövi­debb idő alatt is megszerez­heti oklevelét. Egyetlen megkötés, hogy a képesítési követelményeknek megfele­lően főiskolai diploma meg­szerzéséhez legalább három, egyetemihez pedig négy évet kell az intézményben eltölteni. Seres László, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgató helyettese a kre­ditrendszer két előnyét emeli ki: a tanulmányokat rövi­debb és hosszabb idő alatt is el lehet végezni, illetve ez­alatt a diáknak lehetősége lesz a pályaváltoztatásra a kreditek intézmények közöt­ti átszámításával. "A hallga­tóknak a kreditrendszerben is ugyanúgy kell tanulniuk, mint eddig, de nagyobb sza­badságot élvezhetnek: egyes vizsgákat előbb vagy később teljesíthetnek. A rendszer megkönnyíti az intézmények közötti átjárhatóságot, a di­áknak nem kell feleslegesen beiratkoznia alacsonyabb szintű évfolyamra csak azért, mert például néhány kurzust nem teljesített abban az intézményben, ahol addig tanult. Seres László szerint ezáltal spórolhatnak az adó­zók pénzével. A főigazgató helyettes úgy véli, az egyete­mek és főiskolák közötti át­járhatóságot megnehezíti, hogy az egyetemeken egy­szakos, a főiskolákon két­szakos képzés folyik, és emiatt eltérő teljesítménye­ket követelnek a diákoktól. A kreditszámítás szempont­jából az intézmények csak akkor tudnának alkalmaz­kodni egymáshoz, ha az egyetemek visszatérnének a kétszakos képzésre. A kredit bevezetésével a klasszikus szemeszterrend­szer megszűnik - mondja Homoki Nagy Mária, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem oktatási rektorhelyette­se. A tantárgyakat továbbra is félévenként hirdetik meg, de a hallgatónak ez csak annyiban jelent kötöttséget, hogy bizonyos tantárgyakat akkor vehet fel, ha másokat már teljesített. A diák eddig a tanuláskor figyelembe vet­te, hogy milyen jegyet sze­retne kapni. A kreditrendelet csak azt íija elő, hogy a kur­zusokat érvényesen le kell zárni. A kreditből nem tűnik ki, hogy a vizsgákon milyen jegyet kapott a hallgató. Ez kizárólag a diploma minősí­tésében fog megjelenni. A kreditszámítás alapja a ta­nulmányi munkaóra, amely nemcsak az előadásokon, hanem például könyvtárban eltöltött órákat is magában foglalja. Ez rákényszeríti a hallgatót az önálló munkára, de a rektorhelyettes nem tudja, hogyan határozzák meg azt, hogy egyes tantár­gyak milyen mértékű könyv­tárhasználatot igényelnek. Továbbá a könyvtárakban nincs annyi férőhely, hogy valamennyi hallgatónak le­hetőséget biztosítsanak az önálló munkára. Varga Tibor, a SZOTE Általános Orvostudományi Karának oktatási dékánhe­lyettese szerint az orvostan­hallgatóknak hazánkban ke­vesebb lehetőségük van át­járni más intézményekbe, mint kölföldön, mert szinte egyáltalán nincs átfedés az orvos- és egyéb egyeteme­ken oktatott tantárgyak kö­zött. Például az orvosi bioló­gia sem ugyanolyan, mint amit egy természettudomá­nyi karon tanítanak. A hazai négy orvosegyetem egyenér­tékűsége viszont a kredit­rendszer nélkül is biztosított. A tanulmányok kreditalapú nyilvántartása - a dékánhe­lyettes szerint - hosszútávon egy olyan jellegű képzés be­vezetésének a lehetőségét te­remti meg, amely egymásra épülő alap-, preklinikai és klinikai képzésből áll. A hallgató addig nem léphet egyik szintről a másikra, amíg az adott szintnek meg­felelő kreditet meg nem sze­rezte. Azt viszont a diák dönti el, hogy egy-egy szint tárgyait és vizsgáit időben hogyan osztja be. így akár tovább is járhat egyetemre, de az állam a kreditalapú nyilvántartásban is megszab­hatja, hogy mennyi tanulmá­nyi időt finanszíroz. Hegedűs Szabolcs Umberto Eco, a bo­lognai tudományegye­tem szemiotika pro­fesszora eredetileg ta­nítványait akarta meg­tréfálni, ám végül a vi­lágot csapta be alapo­san. A rózsa neve cimű regényét - mely az Eu­rópa Kiadó jóvoltából ismét megjelent magya­rul - ma is kriminek, méghozzá nagyon iz­galmas kriminek tartja a közvélemény, söt ilyen értelemben készí­tettek egy (felejthető) amerikai filmet is belő­le. Végül Ecónak hosszú magyarázkodás és esz­tétikai fejtegetések után sikerült az írástudókkal elhitetnie, hogy a világ egyik legsikeresebb re­génye egészen más, mint aminek látszik. Dehogy akart Umberto Eco kikapcsolódásul detek­tívregényt írni: A rózsa ne­ve borzongató érzését amúgy sem a szerzetes so­rozatgyilkosságok adják, hanem a görögös és latinos kultúra, amely évszázadok titkait rejtette el a hozzáértő írástudók elől. Ez a regény azért lehetett akkora siker, mert az euró­pai elme két évezred alatt eggyé vált a kereszténység­gel. A niceai zsinat óta a ke­resztény szellem legna­gyobb gondolkodói eretnek­nek nyilváníttattak, mert kí­váncsiak voltak a gyökerek­re. Nemcsak a bibliai, ha­nem a szellemi gyökerekre is, amelyek számukra nem feltétlenül a Názáreti Jézust jelentették, hanem sokkal inkább Platónt és Arisztote­lészt, az emberi szellem két nagy sorsformálóját, akik nélkül a keresztény művé­szet támasztéktalan lenne. Eco biztosan ismerte Gu­illaume Apollinaire gyönyö­rű versének, az Égövnek a sóhaját: „Európában egye­dül te nem vagy antik, ó. Kereszténység". Különben hogyan is írhatta volna le remekműve magyarázatá­ban a csábításnak, a lélek izgalmas és kellemes bor­zongatásának ama bizonyos ars poeticáját: „És ekkor kell a hatalmamba kerülnöd, beleborzonganod Isten vég­• Munkatársunktól A JATE Természettudo­mányi Karán április 21. és 28. között hat szekcióban tartották meg a Tudományos Diákköri Konferencia helyi tavaszi fordulóját. A hat szekcióban összesen hetven előadás hangzott el, többsé­gük magas színvonalon, melynek köszönhetően a zsűrik csaknem valamennyi előadást javasolták a jövőre sorra kerülő XXIV. Orszá­gos Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel­re. Kiemelkedő teljesítmé­nyükért a következő hallga­tók részesültek első díjban: kémiából Jakab Éva V. évf. vegyész, Siska Andrea V. évf. vegyész, Fülöp Lívia IV. évf. vegyész, Keresszegi Csilla IV. évf. vegyész; ma­telen mindenhatóságába, melynek a világ rendje sem­mi. És azután rájönnöd, ha ügyes vagy, hogy hogyan is húztalak be a csőbe, elvégre én minden lépésnél szóltam neked, figyelmeztettelek, hogy a kárhozatba viszlek; csak hát az ördögi paktu­mokban épp az a szép, hogy az ember úgy írja alá őket, hogy nagyon is tudja, kivel paktál. Mi másért érdemel­né ki a poklot?" Mindezt Kirkegaard sem fogalmaz­hatta volna meg találóbban a Csábító naplójában, pedig ő igazán eredeti módon, sa­ját menyasszonya által pró­bálta ki ugyanezt a metafizi­kai okfejtést. A rózsa neve remekmű. Nincs jobb szó rá. Egyrészt elképesztő, hogy ez az alap­jában nehéz és vaskos kötet ilyen átütő sikert aratott beststellerként is, másrészt pedig Eco a legkülönbözőbb olvasmányélményeit volt képes úgy belevinni a re­génybe, hogy .onnan csak saját - később született ­esztétikai magyarázatai há­mozták ki őket. Csak egy példa: a modernség. Eco mindig kiválóan szórakozott azokon a kritikusokon, akik a regény valamely történel­mi szereplőjét azzal a vád­dal illették, hogy némely ki­jelentésük túlságosan mo­dern, holott az idézett kije­lentések mindegyike XIV. századbeli volt. Ez a könyv egyik legér­dekesebb része, mert rájö­vünk, hogy ha sikerül az elévülttől elválasztani az örökkévalót, akkor arra is rájövünk, hogy van egyete­mes gondolat, még ha Arisztotelész Poétikájának második könyve a valóság­ban nem is került elő. íme Umberto Eco regény-álarca. A sznob szerző-olvasó vi­szonyból nézve eléggé go­nosz álca, amellyel kapcso­latban Eco szinte szóról szóra azzal mentegette ma­gát, amit Apollinaire állított az Égövről, miután Cend­rars egyik verse nyomán plágiummal vádolták: „Arra jöttem rá, hogy a regénynek első fokon semmi köze a szavakhoz". (Umberto Eco: A rózsa neve; Európa Kiadó) Panek József tematikából Pete Gábor IV. évf. matematikus; informati­kából Imreh Csanád V. évf. matematikus; biológiából Jankovics Ferenc V. évf. molekuláris biológus, Szakái Barnabás V. évf. molekulá­ris biológus, Kevei Éva V. évf. molekuláris biológus, Raskó Tamás V. évf. mole­kuláris biológus, Bretus Ildi­kó V. évf. molekuláris bioló­gus; földrajz-földtanból Gu­lyás Sándor V. évf. földrajz, Boa Zsolt IV: évf. geográ­fus, Botlik Anikó IV. évf. geográfus, Tóth Krisztina V. évf. geográfus, Sárneczky Krisztián II. évf. földrajz; fi­zikából Szabó Gyula I. évf. fizikus, Molnár Balázs V. évf. fizikus, Mohácsi Árpád V. évf. fizikus, Szakáll Mik­lós V. évf. fizikus, Lugosi László V. évf. fizikus. Diákköri konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom