Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-19 / 116. szám

Epizódok A szegedi universitas születését utólag megörökítő krónikákban valószínűleg egyetlen szó sem esik majd a jelen hetek történéseiről. Nem tudja majd meg az olvasó, hogy esett, hogy a SZÉF egyszer csak a JATE kara lett. Eszébe sem jut, mit érezhettek az in­tegrációt évek óta ápolgató, a konszenzust féltő gond­dal óvó szegediek, amikor a Magyar Közlönyből utó­lag tudták meg, miként rendelkezett sorsukról a kor­mány. Fogalma sem lehet majd az utókornak, mire gondolt a főiskola főigazgatója, amikor közölték vele: Hát nem tudta? A szövetségi szerződéssel maga írta alá a verdiktet. Nem szól majd arról sem a fáma, ho­gyan vélekedett az egyetem rektora, amikor kapott egy intézményt, ami kar is, meg nem is. Az utókorra nem tartoznak a részletek. Nem kell tudnia, hogy volt egy hét, amikor a kertészeti egyetem még úgy tudta, övé a főiskola, a JATE-nak meg fogalma sem volt arról, hogy egy karral gyarapodott. Az sem lényeges a végső cél szempontjából, hogy néhány héttel a diplomaosz­tás és a felvételik előtt megváltozott a SZÉF anyain­tézménye. Hogy a feleslegesen egymásnak feszülő in­dulatok éppen az integráció lényegét veszélyeztették, azt a célt, hogy a társulásból lehetőleg mindenki nyer­jen. Hogy a Világbank felé a lehető legnagyobb pro­fizmust és felkészültséget mutató egyetemi emberek azon kénytelenek töprengeni, hova fér a diplomára az új, meglehetősen hosszú pecsét. Ja, és mi legyen rajta. Kit, hogy hívnak most. Ki, kivel van? Ez rendjén is van így, az ügy szempontjából lényegtelenek az epizó­dok. Am ám, ha az utókorra nem tartozik is, itt és most azért jegyezzük meg: a tanulópénzt már megint a szegediek fizették. Keczer Gabriella Technológiai program UNIVERSITAS Fél lépéssel előbbre Mészáros Rezső a számítógépet, a kormány a kart helyezi át - Dinya László helyettes államtitkár jelenlétében. (Fotó: Miskolczi Róbert) A SZÉF feltétele! Az élelmiszeripari főiskola ragaszkodik ahhoz, hogy a Szegedi Felsőoktatási Szövetségben bizonyos területe­ken autonómiát élvezzen. Tanácsa tegnap állást foglalt arról, hogy a szövetségi szervezeti és működési szabály­zat megalkotásánál ezeket figyelembe kell venni. Biztosítani kell a SZÉF tagintézményi autonómiáját, a többi tagintézményével azonos jogosítványait. El kell ismerni, hogy a SZÉF egyfelől az SZFSZ tagintézmé­nye, másrészről a JATE főiskolai kara. A kar a tudo­mányegyetem önálló szervezeti egysége a többi tagin­tézménnyel azonos jogosítványokkal. A SZÉF a JATE részjogkörű költségvetési egységeként működik, a sa­ját bevételek és a támogatások felhasználására kötött megállapodások alapján. A kart a főigazgató képvise­li, a törvényességi felügyeletet a JATE rektora látja el. A JATE rektora a SZÉF-en kiadásra kerülő mérnöki diplomák aláírásának jogát a főigazgatóra átruházza. A SZÉF a felvételi vizsgákat önállóan bonyolítja. A karon a munkáltatói jogokat oktatók és más közalkal­mazottak esetében a főigazgató, a gazdasági igazgató­sághoz tartozó, nem vezető beosztású közalkalmazot­taknál a gazdasági igazgató gyakorolja. A SZÉF a JATE tanácsának ülésein csak őt érintő esetben vesz részt, a főigazgató pedig állandó tanácskozási jogú tag. A SZÉF kizárólag ezen feltételek teljesülésével és megfelelő garanciák biztosításával tartja elfogadható­nak az integrációt. • Budapest (MTI) Magyarország techno­lógiai fejlettségét tekintve várhatóan 2010-re jut el az európai uniós orszá­gok középmezőnyébe ­hangoztatta Szlávik Já­nos, a Technológiai Előre­tekintési Program (TEP) munkacsoport-vezetője a program tevékenységéről tartott budapesti sajtótá­jékoztatón. Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke a tájékozta­tón elmondta: az OMFB Ta­nácsa által tavaly indított ké­téves program célja a tudomá­nyos és technológiai változá­sok hosszú távú fejlődési irá­nyainak. a gazdaságra gyako­rolt hatásának felmérése. A TEP-et a központi műszaki fejlesztési programból finan­szírozzák. A költségek csak­nem 170 millió forintot tesz­nek ki. A program lényege a stra­tégiai gondolkodásmód elter­jesztése, az, hogy minél több szakértő vegyen részt Ma­• Budapest (MTI) Az ez évi Országos Középiskolai Tanulmá­nyi Verseny országos döntőjében szereplő ta­nulók - helyezésüktől függetlenül - mentesül­nek az adott érettségi vizsgatantárgy írásbeli és szóbeli követelmé­nyeinek teljesítése alól, illetve abból jeles érett­ségi osztályzatot kap­nak - jelentette be Honti Mária, a művelődési tár­ca közigazgatási állam­titkára. Honti Mária elmondta, hogy az új érettségi vizsga­szabályzatról szóló tavalyi kormányrendelet ez évben elsősorban eljárási kérdések­ben hoz újdonságot. Példa­ként megemlítette: azzal a diákkal, aki a szóbeli érettsé­gin az adott tételből elégtele­nül készült fel, a bizottság elnöke egy alkalommal köte­les póttételt húzatni. Az új­donságok között említette; hogy az érettségi vizsgázta­tásba be kell vonni az iskolai szülői szervezetet, a diákön­kormányzatokat, s adott esetben a kisebbségi önkor­gyarország technológiai szempontból erős és gyenge pontjainak meghatározásában. Az OMFB célja, hogy közös gondolkodásra ösztönözze az államigazgatási szervek, a gazdasági élet és a kutatás­fejlesztés képviselőit. A TEP nyolc munkacso­portot alakított, amelyek a közlekedéstől az iparon és a mezőgazdaságon át az emberi erőforrásokig bezárólag szá­mos fontos területet fognak át. A „félidejéhez" érkezett program látványos eredmé­nyeket még nem tud felmutat­ni, egyelőre az előkészítő munkán vannak túl. Egy év múlva elkészítik azt a jelen­tést, amelyre építve az OMFB ajánlásokat fogalmaz meg a kormány és a gazdasági élet szereplői számára. Az elem­zések és ajánlások megfogal­mazásakor nagy hangsúlyt kapnak majd a magyarországi sajátosságok, így például új termelési és értékesítési lehe­tőségek felkutatása. Kiemelt feladatként kezelik az emberi erőforrások hasznosítását és az agyelszívás lassítását. mányzatot. A vizsgabizott­ság munkájában részt vehet­nek a fenntartó képviselői is. Új vonás az is, hogy az igazgató vagy a vizsgabi. zottság elnöke köteles és jo­gosult minden olyan ese­ményről vagy jelenségről ér­tesíteni a főjegyzőt, amely megítélésük szerint vesz­élyezteti az érettségi vizsga törvényes megtartását. A fő­jegyzőnek lehetősége van új feladatlapokat, szóbeli téte­leket kitűzni, érettségi biz­tost kinevezni a törvényes­ség ellenőrzésére, vagy a közoktatási miniszternél a fentieknél is súlyosabb kö­vetkezménnyel járó intézke­déseket kezdeményezni. Ez évtől bevezetik a kiadott érettségi bizonyítványok or­szágos központi nyilvántar­tásba vételét is - tette hozzá Honti Mária. Elhangzott az is, hogy a közös írásbeli érettségi-fel­vételi vizsgák ideje május 25-26-27. lesz. Az érettségi szóbeli vizsgákat pedig júni­us 8. és 19. között kell meg­tartani a nappali tagozaton. Javító vizsgát csak a követ­kező tanévben, szeptember végétől lehet tenni. Rendkívüli tanácsülése­ket tartottak tegnap a SZÉF-en és a JATE-n, an­nak okán, hogy a május 8-i kormányrendelet, amely az élelmiszeripari főiskolai kart a JATE-hoz rendeli, tisztázatlan hely­zetet teremtett. A tanács­üléseken sok mindent tisztáztak, ám az ügyben továbbra is jó néhány kérdőjel maradt. A kormány április 30-i ülé­sén úgy döntött, hogy a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem szegedi főiskolai ka­rát áthelyezi a József Attila Tudományegyetemhez. A Magyar Közlönyben május 8­án megjelent és ugyanakkor hatályba lépett rendelet értet­lenséget okozott a két érintett egyetemen csakúgy, mint a főiskolán. A szegedi integrá­ció során ugyanis mindvégig arról volt szó, hogy a SZÉF önálló tagintézményként csat­lakozik a Szegedi Felsőokta­tási Szövetséghez (SZFSZ), jóllehet kincstári szempontból a JATE költségvetési egysége lesz. A helyzet tisztázására tegnap tanácsüléseket tartot­tak a két intézményben. A SZÉF Kari Tanácsának állásfoglalása szerint a kor­mányrendelet nem fogadható el, mivel azt a művelődési minisztérium törvényellen­esen készítette elő. A jogsér­tést a kar szerint azzal követ­ték el, hogy nem kérték ki az intézményi tanácsok, a Ma­gyar Akkreditációs Bizottság (MAB) és a Felsőoktatási Tu­dományos Tanács (FTT) vé­leményét. Márpedig a Felső­oktatási Törvény (Ftv) ezt egyértelműen előírja. Ennek alapján a főiskola kari taná­csa kezdeményezi a kor­mányrendelet felülvizsgálatát a Kertészeti és Élelmiszeripa­ri Egyetem (KEE) tanácsánál és rektoránál. Az ülés határo­zatot fogadott el arra vonat­kozóan, hogy csak különleges státusú karként, tagintézmé­nyi jogállással felruházva fo­gadható el számukra, olyan oktatási-kutatási, szaktaná­csadási és gazdasági autonó­miával, amelyet a KEE kara­ként is élveznek. Állásfoglalásukat délután Szabó Gábor főigazgató a JATE rendkívüli tanácsülése elé teijesztette, amelyre meg­hívták Dinya László helyettes államtitkárt is, aki jelentős szerepet játszott a kormány­döntés előkészítésében. A tu­dományegyetem zárt ülésén történtekről Mészáros Rezső lapunknak elmondta, a leg­fontosabb, hogy a felek meg­egyeztek: a történtek nem akadályozhatják a szegedi in­tegrációt. A JATE elismeri, hogy a SZÉF különleges stá­tusú kar, amely tagintézmé­nyi jogosítványokkal rendel­kezik. Hogy ez pontosan mi­lyenjogi formát ölt és milyen tartalommal valósul meg, ar­ról egy későbbi ülésen tár­gyalnak majd. A tanácsüléseket követően Dinya László helyettes állam­titkár, Mészáros Rezső rektor és Szabó Gábor főigazgató tájékoztatták lapunkat a ki­alakult helyzetről. Kiderült, a zavart az okozta, hogy az in­tézmények a minisztériumtól eltérően értelmeznek néhány dolgot. így például azt a ­szövetség megalakulásáról szóló kormányrendeletben le­írt - tételt, amely kimondja: a SZÉF kincstári gazdálkodási szempontból a JATE részjog­körű költségvetési egysége. Az államtitkár-helyettes sze­rint ez egyet jelent a kari stá­tussal. Ezzel az értelmezéssel azonban Dinya László Szege­den egyedül maradt, mert az egyetem és a főiskola veze­tői, egyetemi tanácstagjai, va­lamint az integrációt előké­szítők közül senki nem értel­mezte úgy a helyzetet, aho­gyan végül lett: nevezetesen, hogy a szövetségi szerződés aláírásával a SZÉF a JATE kara lett. Nincs egyetértés abban a tekintetben sem, hogy tör­vényt sértett-e a minisztérium az intézményi tanácsok, az FTT és a MAB megkerülésé­vel. Az intézményvezetők to­vábbra is úgy vélik, az intéz­ményi autonómia sérült az el­járás során. Dinya László vi­szont úgy véli, itt nem kar megszüntetéséről illetve létre­hozásáról van szó, haneftt át­helyezésről. Erre az esetre vi­szont nem írja elő a törvény a szóban forgó szervezetek megkérdezését. Mészáros Re­zső elmondta, kezdeményezni fogja a rendelet hatályba lépé­sének elhalasztását mindad­dig, amíg az intézményi taná­csok, az FTT és a MAB állást nem foglalnak az ügyben. A harmadik vitás kérdés, hogy nem mond-e ellent a SZÉF-et a JATE karává ren­delő határozat annak a koráb­bi kormánydöntésnek, amely a társulási szerződés alapján létrehozta az öt tagintéz­ményből álló SZFSZ-t. A szegediek állítják, nem lehet először rábólintani arra, hogy a szövetséget öt tagintéz­mény hozza létre, majd az öt­ből kettőt (a SZÉF mellett a Konzervatóriumot) a JATE­ba olvasztani. A helyettes ál­lamtitkár szerint a SZÉF a tu­dományegyetem karaként is megtartja tagintézményi jo­gait, ez pedig feloldja a lát­szólagos ellentmondást. Di­nya László a szövetségek lét­rehozását szabályozó 1997-es kormányhatározatra hivatko­zik, amely szerinte pontosan megfelel a történteknek. A vitás kérdések tisztázá­sára az érintettek a jövő héten megbeszélést tartanak a mi­nisztériumból. Ezen tisztázni kell, mi is lesz valójában a SZÉF jogi státusa, hogyan le­het feloldani a jelenlegi „tag­intézmény is, meg nem is" ál­lapotot. Ki kell találni, mi­lyen garanciákat kaphat a fő­iskola a speciális helyzetének biztosítására. Tisztázni kell, jogtiszta volt-e a minisztéri­um eljárása, hogy valóban összhangban vannak-e az ügyre vonatkozó jogszabá­lyok. Ha jogi értelemben nem is lett tisztább az ügy, és to­vábbra sem lehet tudni, mi­nek tekinthető most a SZÉF, mindenképpen eredmény, hogy a felek úgy egymással mint a minisztériummal a megegyezést keresik. És le­szögezik, sem az integrációt, sem az államvizsgákat és a felvételit nem zavarhatják meg a történtek. Folytatás kö­vetkezik. Keczer Gabriella A miskolci bölcsészkar • Miskolc (MTI) A Miskolci Egyetem az ezredforduló után a régió tudományos és szellemi bá­zisa szeretne lenni - hang­súlyozták a városban műkö­dő akadémiai bizottság székházában tartott tudomá­nyos tanácskozáson. Ez al­kalommal mutatkozott be az egyetem legújabb részlege, a Bölcsészettudományi Kar is, amely - a miskolci felső­oktatási intézmény immár hatodik karaként - az elmúlt év szeptemberétől kapott hi­vatalos akkreditációt. Az in­tézmény huszonkilenc tan­székének így ma már több mint 2 ezer 200 hallgatója van, és például az országban egyedül itt oktatnak egy szakon kulturális antropoló­giát és politológiát. A kon­ferencián Besenyi Lajos, az egyetem rektora, a neves közgazdász-professzor arról szólt, hogy a sokéves mély­völgy után most már határo­zottan számítani lehet egy igen dinamikus ütemű gaz­dasági fellendülésre ebben a térségben. Ennek kíván élé­re állni a felsőoktatási intéz­mény. Ennek sikere céljából nagyon fontos, hogy a mű­szaki, jogi, közgazdaságtu­dományi karok mellett a hu­mán műveltséget oktató böl­csészettudományi kar is hozzájáruljon az universitas jelleg kialakításához. A rek­tor kifejtette, hogy a Mis­kolci Egyetem ma létszámát tekintve az ország második legnagyobb felsőoktatási in­tézménye. A céljuk az, hogy elérjék Európa legismertebb és legnevesebb egyetemei­nek színvonalát. Millenniumi pályázat • Budapest (MTI) A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) három éven át, azaz 2000-ig tartó pályázatot hirdet a magyar államiság millenniuma tisz­teletére - tudatta a testület közleményben. Eszerint az évente értékelendő művé­szeti versengésben részt ve­hetnek egyéni pályázók, il­letőleg alkotói közösségek irodalmi, drámai, zenei, táncművészeti, építészeti, képző- és iparművészeti, fo­tó-, film- és videoművészeti alkotásokkal, valamint az e területekre vonatkozó es­székkel, tanulmányokkal. A pályázók olyan műalkotá­sokkal „indulhatnak" a megmérettetésen, amelyek a meghirdetés éveiben szület­tek, vagy olyan kész mun­kákkal, amelyeknek első nyilvános bemutatója, ille­tőleg használatba vétele tör­ténik meg az adott eszten­dőben. A Magyar Művészeti Akadémia elnöksége - a bí­rálóbizottság javaslatára ­műfajtól függetlenül min­den évben egy fődíjat, az Akadémia Arany díját és a vele járó kiemelt összegű alkotói jutalmat ítélheti oda egy-egy művésznek vagy közösségnek. A véleménye­ző testület tagjait az MMA közgyűlése kéri fel. A bírá­lóbizottság szintén évente ítéli oda az MMA Arany okleveleit és az azokhoz tár­suló pénzösszegeket. A szervezet a munkák bemuta­tásához is segítséget kíván nyújtani. A pályázati beadá­si határidők: 1998, 1999, il­letőleg 2000. június 30. A díjkiosztó ünnepséget a ter­vek szerint minden évben augusztus 19-én tartják meg. A pályázatokat a Ma­gyar Művészeti Akadémia (1034 Budapest, Kecske ut­ca 25.) címére kell eljuttat­ni. Érettségi vizsgák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom