Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

8 EU És BIZTONSÁG CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 23. • Kegyetlenek a maffiák A bün és környéke • Hágában elismerik a magyar törekvéseket Már nem sötétben tapogatóznak Salgó László: az emberek nemcsak jólétet, biztonságot is akarnak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Salgó László szerint a belügyi és igazságszol­gáltatási együttműködés területén nem lesz gond­ja a magyar félnek az integrációs tárgyalások során. Úgy véli, az előkészületek megfe­lelőek, s jó kinti megíté­lésünk is. Ezzel együtt komoly feladatok vár­nak ránk, mint például a schengeni kritériumok teljesítése. Tavaly ősz óta dr. Salgó László dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság korábbi ve­zetője Hágában „állomáso­zik", s az ottani magyar nagykövetségen dolgozik, mint a Benelux-államokban akkreditált belügyi attasé. Salgó László feladata, hogy előkészítse hazánk EU-csat­lakozását. Ennek része az a munka is, amit az EU­rendőrséggel, az Europollal kapcsolatban végez a diplo­mata, akit hazai pályán, vagyis Hágában kérdeztünk munkájáról. • Kik lehetnek az Euro­pol tagjai? - A tagságnak az Európai Uniós tagság a feltétele, te­kintettel arra, hogy az Euro­pol a közeljövőben válik felnőtté, vagyis mostanra fo­gadja el a szervezet konven­cióját a közösség és a tagál­lamok. Ha mindez együtt van, akkor az Europol az Európai Unió hivatalos rendőri, bűnüldözői szerve­zete lesz. így valamennyi EU-ajánlás érvényes lesz az intézményre, vagyis nem re­ked meg az adattározás szintjén, hanem konkrét, több országot érintő szerve­zett, és nemzetközi bűnözést feltételező ügyekben is eljá­ró közösségi rendőrség lesz az Europol. • Erre Magyarország­nak is készülnie kell... - Egyebek mellett ezért vagyok itt. Egyik nagyon fontos feladatom, hogy a magyar Europol-tagságot előkészítsem, és segítséget kell nyújtanom az otthoni Europol-nemzeti irodák fel­állításához. Személyzet, technika, szakképzettség, kapcsolattartás, kompatibili­tás - erre mind szükség van. Viszont ennek megvalósítá­sára becslésem szerint nem több, mint egy év van. Re­ményeink szerint még az EU-tagság előtt biztosítanak számunkra egy társult stá­tuszt. Ez azt jelenti, hogy dolgozhatunk, közös a mun­ka, de a hivatalos EU-tagsá­gig az Europol-tagsággal is várni kell. 0 Ez azért jelentős diplo­máciai siker lenne. - Nagyon komoly ered­ményként kellene ezt érté­kelni. Az Europol igazgatója A világon a legna­gyobb rendőri szervezet az Interpol, amely 177 ország rendőrségével tart állandó kapcsolatot. Az idén 75 éves szerve­zetnek Magyarország alapító tagja volt, azóta azonban némiképp le­maradtunk a fejlődés él­vonalától. A magyaror­szági Interpol-iroda ve­zetője elmondta: mindez „csupán" pénzkérdés. Tavaly több, mint 38 ezer megkeresés érkezett az In­terpol magyarországi irodá­jába - mondotta dr. Nagy és annak helyettese biztosí­tott arról, hogy a magyar tö­rekvések megítélése nagyon kedvező, s támogatják a tár­sult viszonyt. • Ezt úgy kell-e érteni, hogy Magyarország telje­sítményével kiemelkedik a többi tagjelölt állam közül, vagy pedig hazánk valamilyen ok miatt külö­nösen fontos Nyugat-Eu­rópának? - Mindkét megítélés igaz lehet. Nekünk a különböző konferenciákon vannak ja­vaslataink és megoldásaink azokra a problémákra, ame­lyekkel kapcsolatban az EU­tagországok képviselői nin­csenek felhatalmazva a dön­tésre. A magyar felet pedig olyan személyek képviselik, aki egy-egy taktikai jellegű kérdésben azonnal igennel, vagy nemmel felelhetnek, s nem kell különböző me­gerősítésekre várni. Ezt itt nagyra tartják. 0 Nemrégiben egy Euro­pol-konferencia volt Há­gában. Miről szólt a ta­nácskozás? - Március végén immáron ötödik alkalommal rendezte meg az Europol a lopott és használt gépjárművek felde­rítésével, forgalomba helye­zésével kapcsolatos, nemzet­közi szintű szakmai megbe­szélését. Ezen a tizenöt EU­tagország, illetve Magyaror­szág, Csehország, Románia és Lengyelország képviselői voltak jelen, illetve néhány nemzetközi szervezet, mint például az Interpol képvisel­tette magát. A tavaly novem­beri ülésszakon átbeszéltük az autólopások, a gépjármű­vel forgalomba helyezésé­Zoltán alezredes, az iroda vezetője. Ez az igen nagy szám arra utal, hogy a ha­gyományos együttműködés rendkívül aktív. Az ügyek 50-60 százaléka vagyon elle­ni bűncselekményekhez kötődik, de ezen belül is a leggyakoribb a gépkocsilo­pásokkal kapcsolatos segít­ségkérés. A magyar rendőrségen belül irodaként működik az Interpol, de kül­vel, azok technikai védelmé­vel kapcsolatos témákat, s ennek folyománya volt a mostani találkozó. A magyar delegáció nagy sikert ért el, ugyanis négy tagállam mel­lett ötödikként tagjai lettünk egy technikai ad hoc bizott­ságnak, amely egy európai sztenderdizáció keretében áttekinti ez előbb említett problémát. A bizottság ja­vaslatokat tesz majd az idén szeptemberben, Hágában le­bonyolítandó hatodik tanács­kozás elé. 0 Az ön területe az Unió harmadik pilléréhez, a bel- és igazságügyi együttműködéshez kap­csolódik. Ez az együtt­működés viszonylag új formája, hiszen csak 1991-ben jelent meg tgy a szaknyelvben. Mennyi­re forrotta ki magát ez a terület az elmúlt hét év során? - Az első négy év a rend­kívül óvatos lépések és a sö­tétben való tapogatózás je­gyében telt. A harmadik pil­lérhez nyúltak a legkevésbé ebben az időszakban, 1995 óta azonban felgyorsultak az események. Éppen azért, mert egész Európában kriti­kusan fontos kérdés a biz­tonság, a jogi kondíciók megléte, illetve a bűnüldöző és igazságszolgáltató szer­vek harmonikus együtt­működése. Ez tehát nem­csak Magyarországon és nemcsak a választási időszakban probléma, ha­nem három éve szerte Euró­pában. Gombamódra szapo­rodnak azok a programok, amelyek ezen a téren való közös munkát céloznak földön megfigyelhető, hogy szövetségi központokat hoz­nak létre, nagy apparátussal és technikai felszereltséggel. Nagy Zoltán azonban úgy fogalmaz, hogy az Interpol nem több és nem kevesebb, mint bűnügyi együttműkö­dési csatorna. Keretet ad és hátteret nyújt a különböző nyomozások folytatásához. Ami a körözésekkel kap­csolatos magyar számokat il­meg, s ezeknek magyar ve­tületei is vannak. Akkor érezzük majd ennek a je­lentőségét, amikor az úgy­nevezett aquis screening so­rán a magyarországi csatla­kozási feltételek ellenőrzése kerül sorba. Akkor lehet érezni a mi külszolgálati erőfeszítéseinket, hiszen mi itt a harmadik pillér szelle­mében dolgozunk. A köve­telményeket ugyanis nem szimpátia alapján, hanem szigorú szakmai szempon­tok szerint vizsgálják majd. S még ennél is keményebb kondíciókat feltételez a schengeni követelményrend­szer teljesítése. • Kovács László külügy­miniszter prognózisa sze­rint 2000-re befejezzük a csatlakozási tárgyaláso­kat. A szakember szerint ez tartható időpont bel­és igazságügyi vonalon? - Ugy érzem, hogy igen. Szerintem a harmadik pillér­rel nem lesz gond. A magyar rendvédelmi és igazságszol­gáltatási szervek megítélése itt nagyon jó, s ez engem bi­zalommal tölt el. Ez persze nem zátja ki azt, hogy a ma­gyar állampolgár elégedet­len, dehát mások a szempon­tok. Hadd említsek egy pél­dát. A magyar közbiztonsá­got nagyon sok támadás, éri azért, mert rengeteg autót lopnak el hazánkban. Volt alkalmam egy angol tudo­mányos intézet felméréseibe betekinteni, s kiderült, hogy a teljes gépjármű-állomány­ra vetített autólopások 0,5 százalékos értéket mutatnak Magyarországon, Nyugat­Európában pedig ez a szám 0,8 és 1 százalék közötti. Al­leti, tavaly a honi Interpol­irodán keresztül 49 kiadatást hajtottak végre, ezen belül 18 főt hoztak haza kül­földről, bár ezek a szemé­lyek nem ragaszkodtak vol­na ehhez, mivel Magyaror­szágon büntetőeljárást foly­tatnak ellenük. Az érintettek legnagyobb része lopás, il­letve csalás miatt kerültek összeütközésbe a törvénnyel. A látványosabb ügyek kö­bániában ez nem gond, mert egész évben 99 új autót állí­tottak forgalomba. 0 Valóban, Magyaror­szágon valamennyi párt programjában kiemelt helyet foglal el a közbiz­tonság javítása. Itt Hágá­ban, lehet-e érezni ebből valamit, próbálnak-e nyomást gyakorolni a belügyi attaséra? - Nemcsak a magyar pár­tok vannak ezzel így, hanem a májusi hollandiai választá­sokra készülő, helyi politikai erők is a közbiztonság javí­tását tűzték zászlajukra. Ez a téma ebben az évtizedben kapott különös hangsúlyt, hiszen a polgárok nemcsak jólétben, hanem biztonság­ban is szeretnének élni. Ami engem illet: semmiféle nyo­mást nem érzek, sőt, a telje­sen elkészült kormányegyez­mények aláírását sem sürge­tik politikai okokból. • Milyen egyezmé­nyekről van szó? - A kétoldalú belga-ma­gyar, illetve holland-magyar megállapodásokról, amelyek a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni közös fellé­péssel kapcsolatos. Ezek az dokumentumok az európai csatlakozás apró téglái, de amikor a csatlakozási tár­gyalások során megvizsgál­ják a magyar fél erőfeszíté­seit, akkor fel tudjuk mutatni az uniós tagállamokkal kö­tött különböző bilaterális egyezményeket. Ezekbe be­emeltük a maastricht-i és az amszterdami döntések leg­fontosabb elemeit, azaz igyekszünk minden tekintet­ben EU-konformnak lenni, már a tagság előtt. zött érdemes megemlíteni a Lánchíd 2000 aktát, illetve a gyanúsított hazahozatalát, a robbantásos merényleteket egyik gyanúsítottját, T. Györgyöt szintén az Interpo­Ion keresztül hozták vissza Magyarországra, ugyancsak eredménynek könyvelendő el K. Ferenc hazaszállítása, aki Spanyolországban, Tene­rifén próbálta elkölteni a la­káspanamából származó Hága rendőrfőkapitá­nya közvetlen, humoros férfi, azonban Hollan­diában rendkívül nagy tekintélynek számít. Jan Viarda ugyanis az ud­vari ceremóniák során ott lovagol a királynő mellett, a „szürke" hét­köznapokon pedig élet­veszélyes bünbandákat igyekszik felszámolni. Aki elvetődik Hágába, és a város azon részében sétál, ahol éppen nem bontották fel az utakat, s nem terelték el a forgalmat, egy nyüzsgő kisvárosban találja magát. Első látásra nyoma sincs az oly híres holland kábítószer­üzletágnak, nem szólítják le a turista bukszáját kereső szép, vagy kevésbé szép lá­nyok, csak arra kell vigyáz­ni, hogy a szomjazó vándor ne olyan helyre térjen be egy pofa sörért, ahol nem kizárólag férfiak támasztják a pultot. Mert bizony kelle­metlen meglepetések érhe­tik az embert... Szóval Hága csendes, békés városnak lát­szik, de amikor ez közöltem Jan Viardával, Hága rendőrfőkapitányával, a főrendőr csodálkozva nézett rám. - Nem teljesen értek ön­nel egyet - mondotta diplo­matikusan Jan Viarda. - Há­gában komoly bűnügyi problémákkal kell megküz­deni. Ebben a városban nagy szerepet játszik a szer­vezett bűnözés, sőt, eszkö­zei kegyetlenebbek, mint a rotterdami, vagy az amsz­terdami maffiáké. Ezek a csoportok a kábítószer-ke­reskedelem, az embercsem­pészet, a prostitúció és kü­lönböző erőszakos bűncse­lekmények révén okoznak jelentós gondokat a rendőrségnek. Viarda kapitánynak nem­csak a különböző bűnelkö­vetési formák, hanem a rendkívül sokszínű lakosság is fejtörést okoz. A „sok­színű" jelzőt ebben az eset­ben szó szerint kell érteni, hiszen marokkóiak, pakisz­tániak, hindusztániak élnek itt nagy számban, akik már második generációs betele­pültek. Közülük rendkívül veszé­lyes bűnözők kerülnek ki, akik mindkét kultúrát isme­rik, de kifejezetten alacsony iskolázottságúak. Körükben nagy a munkanélküliség, s nincs is sok hajlandóság bennük a hagyományos hol­land kultúra és életvitel gya­korlására. - Végeztünk egy felmé­rést a fiatalok különböző csoportjai körében - ecseteli tovább a helyzetet Jan Viar­milliókat. A nemrégiben megkötött egyezménynek köszönhetően tavaly Miami­ból hoztak haza egy gyanú­sítottat. vagyis már az Egye­sült Államokban sem lehet elbújni a magyar igazság­szolgáltatás elől. Ugyanez vonatkozik Ausztráliára és Dél-Afrikára is. A magyar törekvés az, hogy ne csak a budapesti In­terpol-irodán keresztül le­da. - Az adatokból kiderült, hogy 127 különböző kultú­rájú csoport él Hágában. Egy másik statisztika körül­belül hatvan olyan fiatalok­ból álló csoportot különít el, amelyek tagjai a bűnözésből élnek, ehhez kapcsolódnak. Legalább ötven százaléku­kat a betelepülők alkotják. Megnyugtatásképpen közli a kapitány, hogy más világvárosokhoz képest Há­ga akár nyugodtnak is te­kinthető, de holland vi­szonylatokban mindenkép­pen problémásnak számít a főváros. A kapitány azt fej­tegette, hogy bűnözés, illet­ve a biztonság megítélése szubjektív kérdés. Ebben a régióban pedig öregszik a lakosság, így számukra sok­kal szilárdabb közbiztonsá­got kell teremteni a megfe­lelő komfortérzethez. Hol­landia ugyanis egy kiegyen­súlyozott demokratikus or­szág, csendes, konzervatív polgárokkal, akik számára a bűnre adott jelenlegi vála­szok már nem elégségesek. A közbiztonság egyébként Hollandiában is a politika egyik legzajosabb területe, minden párt nagy hangsúlyt fektet rá. Látogatásom elótt Jan Viarda egyik munkatár­sának utasításba adta, hogy dolgozzon ki egy tervet a hágai rendőrség jövőjéről, elképzeléseiről, mivel ha­marosan választások lesz­nek Hollandiában, az új ka­binet pedig kíváncsi lesz a rendőrség szándékaira. A főrendőr iránymutatásai kö­zül a legfontosabb az volt, hogy valamennyi, fiatalok által elkövetett bűncselek­ményt legalább 50 százalék­ban fel kell deríteni. Erre azért van szükség, mert a fiatalokban csökkenteni kell azt az érzetet, hogy bűnö­zésből kevés kockázat nél­kül meg lehet élni. Ugyan­csak 50 százalékos felderí­tést tűztek ki például az erőszakos bűncselekmények esetében. A hágai rendőrlo­gika ugyanis a követ­kezőképpen számol, Jan Vi­ardát idézve: - A százszázalékos felde­rítés az Istentől függ, kilencven százalék a ki­rálynőtől és 80 százalék már függhet tőlünk, rend­őröktől. A hágai rendőrség célja a közeljövőben az is, hogy minden háromezer személy­re ütőképes, mozgékony rendőri egységet szervezze­nek. Miután ezt közölte, Vi­arda kapitány megkért arra, hogy az információt csak magyar lapokban tárjam a nyilvánosság elé. Ezt ugyanis még Hollandiában sem publikálták... hessen kapcsolatba lépni a szervezettel, hanem külön­böző területi központokat is szeretnének kialakítani. Az Interpolnak saját tömegkom­munkációs világhálózata van, amely 177 ország rendőrségét fogja át. A fej­lesztések azonban pénzt igé­nyelnek, hiszen az egyes, létrehozandó területi köz­pontokba számítógépeket kell telepíteni, illetve a mun­katársakat ki kell képezni. Mindenesetre nagy előny volna, ha a megyeszékhe­lyek közvetlen kapcsolatba léphetnének a világhálózat központjával. Az összeállítást Arató László kószitette. Támogatók: Impresszió Reklámügynökség, Fortuna Grand Kft. A bünügyi együttműködés csatornái Interpol - szerte a világon

Next

/
Oldalképek
Tartalom