Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 23. EU És BIZTONSÁG 9 Külügyi belügyek A

legtöbb területen még csak kullogunk az Európai Unió után. Nem mi tehetünk erről, hiszen a több évtizedes lemaradást nem lehet pár év alatt behozni, annak érdekében viszont mindent el kell követnünk, hogy ne nőjön tovább a hátrányunk. Ami az integráció egyik fontos részterületét, az úgynevezett harmadik pillért, a belügyi és igazságszolgáltatási együttműködést illeti, valamivel jobb a helyzetünk. Köszönhető ez annak, hogy az Unión belül ez viszonylag friss terület, hiszen csak az 1992-ben aláirt Maastricht-i Szerződés emelte az EU pilléreinek sorába ezt az együttműködést. Más részről, de ezt túlzás volna szerencsének nevezni, a bűnözés abszolút határtalanul garázdálkodik, ezért a veszélyeztetett európai országoknak ki kell találni a közös védelem formáit. Ebben a munkába a rendszerváltozás utáni magyar diplomácia teljes erővel tudott bekapcsolódni, s ebből a szempontból az EU óvatos lépésekről híres tempója is bennünket segített. Ö

sszeállításunkban arról próbálunk képet adni, hogy határainkon belül, minisztériumban és rendvédelmi szerveknél, illetve a határokon túl, a külügyi diplomáciában milyen megoldandó feladatok várnak ránk. Egy biztos: munka van bőven, egyelőre azonban úgy tűnik, megkapjuk a kellő nyugati bátorítást és bizalmat. Már csak élnünk kell tudni a lehetőséggel. • Hazánk az Interpolban Egyre több ügyben segít 1996-hoz képest 28 százalékkal nőtt a megkeresések száma, vagyis ennyi alkalommal kérték a magyar segítséget. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ennyi ügy miatt fordultak a magyar Interpol-irodához, hiszen egy ügynek gyakran több sértettje is lehet, akik esetleg különböző országokból jelentkeznek. Tehát mindig több a megkeresés, mint ahány üggyel kapcsolatban intézkedni kell. Ami az ügyek számát illeti, 43 százalékkal nőtt arányuk 1996-hoz képest. A leggyakrabban, több, mint 3.300 alkalommal Bécsből kérték a magyar rendőrök segítségét. Németországból majdnem 3 ezer, Olaszországból pedig mintegy 2 ezer esetben fordultak hozzánk. A megkeresések több, mint fele vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódik. 38.800 9200, 2000, 000, 1600, 1200, 1100, 900, 350 eset. Összes megkeresés 1997-ben ebből gépjárműlopás csalás kábítószer-kereskedelem eltűnt személy lopás emberölés okirat-hamisítás nemi erkölcs elleni bcs. • Integrációs előkészületek az ORFK-n is Klubot szerveznek a nyomozók tudunk. A kínai nációnak saját, bár nem hivatalos rendőrsége van. Ez egy nagy család, s vagy egy főnök, aki dönt ezekben a kérdésekben. • A kínaiak veszélyeztetik a társadalmat? - Nem. Gazdasági tevékenységükben. párkapcsolataikban, ellenőrzésükben teljesen belterjesek. A társadalom más tagjait esetleg a kereskedelmi csalások érinthetik. Ami a leszámolásokat illeti, ezek a bűncselekmények időszakosan történnek, vagyis február és április között, amikor a kereskedelmi cégek elszámolnak az otthoni, kínai kapcsolattal. Akkor van a rovancs, ha kiderül a hiány, lehet leszámolni. Evekre visszamenőleg ekkor vannak ezek a bűncselekmények. 9 Evekkel ezelőtt Magda Marinko, nemrégiben pedig egy szintén Jugoszláviából menekül, katonaviselt sorozatgyilkos okozott pánikot Magyarországon. Van-e valamilyen adata a rendőrségnek arra vonatkozóan, hogy hány ilyen szabadharcos él közöttük? - Nincs. Aki hivatalosan letelepedett, arról nem tudjuk, hogy harcolt-e, aki pedig illegálisan tartózkodik itt, arról értelemszerűen nem rendelkezünk információval. Úgy becsüljük, hogy a legálisan és illegálisan nálunk tartózkodó szerb köröknek egy-két százaléka lehet az, akik valamilyen fegyveres szervezettel voltak kapcsolatban. Zömük nem működik közre leszámolásban, bérgyilkosságban, az viszont lehet, hogy csempészettel foglalkozik. • A bűnügyi vezetés felügyelni tudja-e a különböző nációkhoz kapcsolódó szervezett bűnözői csoportokat? - Azt hisszük, hogy felügyelni tudjuk. Biztosan vannak olyan jelenségek, amelyek nem kerülnek a látókörünkbe, de a tevékenységek jó része ismert előttünk. Más kérdés, hogy ebből mennyit lehet bizonyítani, vagy nyilvánosságra hozni. • Ezt úgy kell érteni, hogy nem feltétlenül értesülünk minden történésről a sajtóból, hanem ennél jóval többet tud a rendőrség? - Igen, jóval szélesebb körű a mi ismeretanyagunk, s ezekből tudunk építkezni. A kábítószer-szállítmányoknak csak a töredékét tudjuk megfogni, s még kevésbé sikerül a feketegazdaság pénzéhez közel férkőzni. A nagylaki vámosoknak oroszlánrésze van a „töredék" lebuktatásában. (Fotó: Karnok Csaba) Az ország második számú bűnügyes rendőre szerint a nemzetközi bűnözés számtalan új formát ölt hazánkban is, s ezekben a bűnszövetkezetekben jelentós szerepük van a külföldi állampolgároknak. Az EU-tagsággal járó különböző új intézmények viszont azt célozzák, hogy minél inkább védettebb legyen Európa nyugati része. Ezzel párhuzamosan hazánk közép-kelet-európai rendőri együttműködést is kezdeményez. Dr. Simon Tamás ezredes az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatójának helyettese. Ebben a minőségében széles körű rálátása van a honi bűnügyi helyzetre, ugyanakkor feladatai közé tartozik, hogy a részt vegyen az uniós csatlakozás előkészítésében. Simon ezredest a ránk váró feladatokról, illetve az általános magyar közbiztonságról kérdeztük. • Az ORFK bűnügyi vezetése számára milyen szerepet töltenek be az országhatárok? - Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az országhatárokkal kapcsolatos teendőket. Nem véletlen, hogy tavaly májusban a bűnügyi szolgálat kezdeményezett egy építő jellegű együttműködést, de adminisztratív okok miatt akkor nem jártunk sikerrel. Idén viszont újra nekilátunk annak, hogy összehozzunk egy Közép-európai Bűnügyi Klub elnevezésű együttműködést. Ebben Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia, az öt balkáni állammal kiegészülve legfelsőbb rendőri vezetői szinten évente egyszer tanácskoznának. Ezen belül a különböző állami bűnügyi szervek közvetlen közös, napi munkát tudnának kialakítani. Ezt már csak az is indokolja, hogy például a déli határszakaszon a magyar és a szerb rendőrök szinte naponta találkoznak, hiszen sok a közös vonatkozású bűnügy. • Ezek szerint működik a határ menti rendőri kapcsolat, szükség van ezekre? - Természetesen, s ez teljesen logikus, mert bűncselekmények jelentős része a kishatárforgalomhoz kötődve történik. A szabályozás szerint most csak a határ menti megyék tarthatnak kapcsolatot a szomszédos országgal, de ennek is szeretnénk egy egyszerűbb módját megtalálni. Azért is fontos ez, mert nekünk már nem csak a földrajzi környezetünkkel, hanem Nyugat-Európával, az Europollal is tartanunk kell a kapcsolatot. Most van az az időszak, amikor ki kell használni, hogy mi vagyunk középen. Időben ébrednünk kell. 9 A határszakaszok közül melyek a legveszélyesebb területek? - Az a pár ezer kilométer, amely Magyarországot körbe veszi. Minden határnak más és más problémái vannak. 9 Az osztrák határnak például mi a rákfenéje? - Embercsempészet, gépjárműlopás, kábítószer-csempészet. A kifelé menő embercsempészet nagy része az osztrák határon keresztül bonyolódik. A lopott kocsikat pedig nem Ukrajna és Románia felé viszik, hanem egy „kunkorral" Ausztrián át, Lengyelországon, vagy Csehországon keresztül Ukrajnába. Ennek az a háttere, hogy bár Ausztria schengeni határ, de más ellenőrzési rendszer érvényesül. A magyar és a román határon a járműveket ellenőrzik, de az osztrákok Schengen miatt a személyre figyelnek oda jobban. Egy legalizált, lopott járművet Ausztriába könnyebb kivinni, mint Romániába. • Szó van-e arról, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldieket fokozottabban ellenőrizzék, különös tekintettel azokra, akikről feltehető, hogy nem tisztességes módon szerzik jövedelmüket? - Valóban, nem azokkal az állampolgárokkal van baj, akik legálisan érkeznek, letelepednek és állampolgárságot akarnak szerezni, bár ezek között is van csúnya bácsi. A nagyobb gond azokkal van, akik nem legálisan vannak az országban. Ők vagy teljesen illegálisan, vagy pedig valakinek az okmányával jöttek Magyarországra. Utóbbira nagyon jó példa a kínaiak esete. Magyarországon körülbelül tízezer legálisan tartózkodó kínai van, óvatos rendőri becslések szerint azonban, mintegy ötvenezerre tehető a kínai populáció. Ennek a rendkívül tekintélyes létszámú csoportnak, amióta itt vannak, 1990 óta nem volt természetes fogyása. Aki meghal, annak a papírjaival újabb kínaiak érkeznek, a magyar rendőr pedig nem tud két ferdeszeműt megkülönböztetni. Ezt ők ragyogóan ki tudják használni, s ha megnézzük az anyakönyvi bejegyzéseket, nem volt természetes halandóság. 9 Csak emberölések... - Az más dolog. Meggyőződésem, hogy emberölésből is több volt, mint amiről mi • Bel- és igazságügyi integráció Kezdjük Schengennel? A szakértők véleménye nem mindig azonos a politikusokéval - legalábbis ez derült ki dr. Eiselt György ezredes, a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Ellenőrzési Főosztályának vezetője szavaiból. Eiselt ezredes ugyanis rámutatott, hogy a tárgyalási szakasz már nem a sikerpropaganda jegyében zajlik Brüsszelben, illetve Budapesten. Eiselt György ezredes a Belügyminisztérium főosztályvezetőjeként azok egyike, akik konkrétan és közvetlenül részt vesznek a csatlakozási tárgyalások rájuk vonatkozó fordulóiban. Éppen ezért a problémáinkat is közelebbről látja, de legalább annyira figyelembe kell vennie az uniós érdekeket. 9 Milyen tárgyalásokra számít a belügyi vezetés az integráció ezen szakaszában? - Bonyolult, nehézkes tárgyalások elé nézünk. A mi területünkön 121 szakértői szint van, vagyis ennyi felé szedik szét az anyagot, olyan, hogy igazságügy ebből a szempontból nem létezik. Vannak belügyi-, önkormányzati- és sportkérdések, vagy más csoportosításban elsősorban megoldandó, illetve lényeges problémák. De akad olyan téma is, amellyel eddig még egyáltalán nem foglalkoztak. Ide tartozik a földtulajdon. 9 Március végén mégis megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, a folyamat tehát megy a maga medrében. - Amit a legtöbben látnak, az a politika. Akik ebben résztvesznek, nagy csinnadrattával előkészítenek, nyilatkoznak, megnyitnak, közben semmit sem csinálnak. A dolog akkor lesz érdekes, amikor a szakértői bizottságok megjelennek nálunk, és elmondják, hogyan képzelik el a teendőket. 9 Arról lesz, hogy felolvassák nekünk, mit kell csinálni, vagy nekünk is lesz beleszólásunk? - Ez egyeztetés lesz, több fórumon. A korábban elkészített országvélemények mentén megnézik, hogy mit tettünk az elmúlt egy év alatt. 9 Politikusaink szerint jövő év végére lezajlanak a csatlakozási tárgyalások. - Ez már nem a politikusokon múlik. El kell dönteni, hogy Magyarország akar-e csatlakozni az EUhoz, vagy fordítva. Én szakember vagyok, és úgy látom, hogy ha indokolt, akkor három, vagy hat hónapos csúszás nem jelenthet gondot. Másrészt az EU fel akarja mérni valamennyi tagjelölt államot, hiszen az ő bőrükről van szó. 9 Mi az, amire az uniós szakemberek belügyi, igazságügyi vonalon a leginkább kíváncsiak? - Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy menynyire felelünk meg a Schengeni Egyezmény követelményeinek. Van egy olyan előzetes információnk, hogy az EU-tagállamok a schengeni csatlakozás tárgyalását előre szeretnék hozni, mert nekik ehhez fűződik alapvető érdekük. Ez egy önvédelmi reflex annak érdekében, hogy a már tagokról levegyék azt a terhet, amit az egyre nagyobb méretű migráció okoz. A magyar külügy úgy gondolta, hogy ez egy technikai kérdés, aztán kiderült, hogy 28 milliárd forint kellene hozzá, nem egészen három év alatt. Hogy az összefüggéseket is lássuk: például az osztrákok másfél év alatt rengeteget költöttek erre a fejlesztésre, többek között sok munkahelyet is teremtettek. Nekik az az érdekük, hogy a mi felvételünket késleltessék, hiszen ha bent leszünk, akkor el kell küldeniük egy csomó embert. 9 Miért fontos az EUnak a velünk való szoros együttműködés ? - Tudomásul kell venni, hogy a bűnözés nemzetközivé vált. Amikor megnyitottuk a határokat, s beléptetéskiléptetés zárt rendszerét feloldottuk, akkor ez a központi ellenőrzés, nyomon követhetőség megszűnt. Nem lehet leellenőrizni a személyek mozgását, vagy azt, hogy a temérdek lopott autó hol van. Említhetem a kábítószert is, hiszen a szállítmányok töredékét tudjuk csak megfogni. Hiába dolgozunk mi, rendőrök össze, a csempészek mélyen konspirált szervezetben tevékenykednek. Nem a narkózással van az igazi gond, hanem a melléktevékenységgel, hiszen rengeteg egyéb kárt okoz a kábítószer-kereskedelem. És nem szabad elfeledkezni a társadalom tagjainak a felelősségéről sem, hiszen az egyes, ember az, aki táplálja a fekete gazdaságot, aki igénybe veszi a szolgáltatásait. A megelőzéshez széleskörű összefogás kell, s ebben óriási felelőssége van az oktatásnak is. Nyugat-Európában a kisiskolás tisztában van a jogaival, érti az őt körülvevő világot, Magyarországon viszont ebből a szempontból katasztrofális a helyzet. Más részről a magyar jogrend még nem nőtt fel odáig, hogy ezeknek a szervezeteknek a legerősebb pontját támadja. Ez alatt azt értem, hogy az állam ne csak a személyekkel szemben érvényesítse a büntetőjogi igényét, hanem a vagyonnal szemben is. 9 Ez része a jogharmonizációnak? - Nem. Ezt nem lehet harmonizálni. A büntetőjog, a polgári jog a társadalmi fejlődés meglévő szintjét mutatja be. Nem lehet ráerőltetni egy társadalomra egy magasabb jogelméleti szintet, mert nem tud mit kezdeni vele. •