Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 23. EU ÉS BIZTONSÁG 7 Mesél egy brüsszeli utca • DM-információ A Magyar Televízió Szege­di Körzeti Stúdiójának holnap, péntek délután fél 7-kor kez­dődő adásában láthatják az ér­deklődők az „Egy brüsszeli ut­ca meséje" című filmet, amely az RTBF és a WDR kopro­dukciójában készült. A TV 2 műsorán megelevenedik a tör­ténelmi Brüsszel leghosszabb. 1120 méteres Fő utcája, ahol kétszáz éve még az elegáns előkelőség lakott, mára viszont az észak-afrikai emigránsok kétes hírű negyedévé vált. MA A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi vezetősége 14-17 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3—5.) 14—16 óráig az MSZOSZ tagjai ré­szére. Dr. Hajdú István ad fel­világosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyug­díjasok részére. A szervezeti tagságot hitelt érdemlően (pl. tagkönyv) igazolni kell. DR GÉCZI JÓZSEF ALAJOS országgyűlési kép­viselő 16.30 órakor a Gábor Dénes Gimnázium és Műsza­ki Szakközépiskolában (Mars tér 14.) lakossági fórumot tart. DR. BOTKA LÁSZLÓ or­szággyűlési képviselő lakos­sági fórumot tart 17 órakor a Madách utcai általános isko­lában. melynek témája az ak­tuális helyi és országos ügyek. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS országgyűlési kép­viselő és PAPP ZOLTÁN vá­rosi önkormányzati képviselő 19 órakor Gyálaréten a nyug­díjasklubban lakossági fóru­mot tart. KISS TAMÁS, a 3. számú választókerület (Felsőváros­Taiján egy része) képviselője 17 órakor, a „J" diszkontnál egynyári virágakciót tart. " KALMÁR FERENC, a 23. választókerület (Öreg-Rókus) képviselője fogadóórát tart 17 órától az Arany János Általá­nos Iskolában (Kukovecz Na­na u.). HOLNAP Dr. Zlehovszky Ilona 13-15 óra között ingyenes jo­gi tanácsadást tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Műve­lődési Otthonban. A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi koordinációs bi­zottsága 15 órakor ülést tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthon­ban. A KERESZTÉNYDE­MOKRATA NÉPPÁRT Vic­tor Hugó utcai székházában 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartanak a párt jogtanácsosai. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától, a Tábor u. 5. szám alatti iroda­házban. DR. VÁNYAI ÉVA alpol­gármester, a 18. választókerü­let (Belváros) képviselője 15 órától, a Kiss Ferenc Erdésze­ti Szakközépiskola udvarán (Dugonics u.) egynyári virá­gakciót tart. DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7. választókerület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 15.30-16.30 óráig a Korondi utcai orvosi rendelőben. KISS TAMÁS, a 3. válasz­tókerület (Felsőváros-Tarján egy része) képviselője 16 órá­tól a Debreceni utca-Kemes utca sarkán egynyári virágak­ciót tart. DR. BOTKA LÁSZLÓ or­szággyűlési képviselő lakos­sági fórumot tart a Rókus II. számú Általános Iskolában (Csáky József u.) 17 órakor. Téma: aktuális helyi és orszá­gos ügyek. • TÉSZE-közgyüles Mórahalmon Ki áll ki a gazdák mellett? • Mórahaiom (MTI) Az új tfpusú szövetkezetek, a takarékszövetkezetek, vala­mint a gazdakörök közötti együttműködés, erős kapcso­lat kialakítását szorgalmazták szerdán Mórahalmon a Ma­gyar Termelői, Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szö­vetkezetek Együttműködésé­nek (TESZE) soros közgyűlé­sén az utóbbi években létre­jött szövetkezetek és gépkö­rök képviselői. A tanácskozásnak az is cél­ja volt, hogy felhívják a vidék és a mezőgazdaság sorsáért felelős vezetők figyelmét az ágazat sajátos gondjaira, vala­mint arra, hogy a szövetkezeti összefogás segítésével a TÉ­SZE tagjai is aktív részesei kí­vánnak lenni sorsuk formálá­sának. A közgyűlésen Kozma Huba, a Magyarországi Gaz­dakörök Országos Szövetsé­gének elnöke a gazdák együtt­működésének régi és új kap­csolatrendszeréről tartott elő­adásában a szövetkezeti moz­galom elindítójának, gróf Ká­rolyi Sándornak elveit és munkásságát felidézve han­goztatta: Károlyiék sikereinek egyik titka az volt, hogy a na­pi politikában nem vettek részt. A jelenlegi érdekképvisele­teknek sem kell „pártzászlót lengetni", de szavukat hallatni kell - szögezte le, hozzátéve, hogy a választásokon azokat a pártokat kell támogatniuk, amelyek programjukban sze­repeltetik a magángazdák ér­dekeinek védelmét. Megje­gyezte: megdöbbentő tapasz­talat volt számukra, hogy a parlamentben a kormánypárti oldalon ülő képviselők közül az elmúlt négy év ajatt mind­össze ketten - az SZDSZ-es Juhász Pál és az MSZP-s Gé­czi József - álltak ki határo­zottan a magángazdák mellett. Amatörök kiállítása • DM-információ A Mentes József Művé­szetért Alapítvány szervezé­sében amatőr művészek al­kotásaiból nyílik kiállítás pénteken délután 4 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. Megnyitót Nó­vák András festőművész mond. A kiállítás április 29­éig tekinthető meg, naponta 10 órától 17 óráig. A múlt szombattól május 10-éig a Móra Fe­renc Múzeum látja ven­dégül a Japán Alapít­vány vándorkiállítását, amelyen a több ezer­éves múltra visszatekin­tő japán babakészítő művészet mai remekei­vel ismerkedhet meg a közönség. Ősidók óta a világ min­den táján készítenek babá­kat, a ma ismeretes legré­gebbi mintegy 24 ezer évvel ezelőttről való. A japán ba­bakészítés kezdete i. e. 3000 körűire, a Dzsómon-korra tehető, de igazi felvirágzása csak a 17. században indult meg, amikor a viszonylagos békés időszakban egyre nép­szerűbbé váltak az évszakok változásához kapcsolódó baj­elhárító, jószerencsét bizto­sító ünnepek. A babák kulti­kus szerepe hamar háttérbe szorult, s a vizuális élvezeti értékük vált meghatározóvá: egyre változatosabb formájú, gyűjtők féltve őrzött kincsei és múzeumok kiállítási tár­gyai lettek. Abban azonban nem változtak, hogy ma is az ősi japán kultúra gazdag és finom szellemiségét őr­zik. A szegedi kiállításon ép­púgy megcsodálhatjuk a tel­jes harci díszbe öltözött sza­murájpáncélost, mint Só­dzsót, a rizsbor szellemét vagy a régi császárvárosban, Kiotóban készült pompás brokát- és hímzett selyemru­hákat viselő dfszbabákat. A tárlaton látható mintegy öt­ven kiállítási darab többsége az elmúlt egy-két évtizedben a legnevesebb tradicionális babakészítő műhelyekben készült. A hozzájuk hasonló darabok ma is beszerezhetők Japánban: áruk tízezer és né­hány százezer jen között mozoghat. Akit érdekel a ha­gyományos japán kultúra ­például a harcművészet, a nó-sztnház vagy a kabuki -, annak feltétlenül ajánljuk ezt az egzotikus tárlatot. H. Zs. Piaci ár(l)esö Április elején tett piaci körsétánk óta némiképp megváltoztak a tavaszi primőrárak, s megjelent néhány friss zöldség is. A szegedi Mars téri piac placcán városi kereskedő és vidéki kistermelő egyaránt kínálja portéká­ját, ebből válogattunk egy csokorra valót. Több mint három hete kí­gyóuborkát és paradicsomot csak a zöldségesek utcájában találtunk, most azonban a kis­termelői soron is gyakori lát­vány. Az uborkáért többet fi­zettünk mint az elmúlt alka­lommal, kilójáért 180, 200, 220 forintot. Akár import, akár hazai, olcsóbb lett a pa­radicsom. Találkoztunk 330 forintos kilónkénti árral is, ám ami jellemző az a 380 és 450 forint közötti kínálat. Az újhagyma és a piros re­tek, csakúgy mint a múltkor, minden méteren ránk köszön, a hagymacsokor változatlanul 35-50 forint, a retek ára vi­szont 20-30 forinttal esett, 15­20 forintra csomónként. Fejes salátát a kistermelók területén és a viszonteladóknál is szinte minden standon lehet vásárol­ni, a korábbi 50-60 forint he­lyett már 30-40 forintért. A zöldséges sorról alacsonyabb áron, 25-30 forintért is haza­vihetjük a fodros zöldet. Az édes vitaminpaprika darabja 35-40 forint, a zöld csípős pár forinttal olcsóbb. A piac színeit a zöld új ár­nyalati gazdagítják: a sóska kilója 150-170 forint, a friss spenót harmat nélkül 200-220 forintért zöldell, a zsenge kar­alábé három héttel ezelőtti 70­75 forintos fej ára eltűnt, he­lyette 40-50 forint lett darab­ja. Új zöldséget is lehet már kapni, a fehér gyökér csok­ronként 120-150 forintba ke­rül és inkább vázába való, mint fazékba. Az újrépát szin­tén csomóban árulják, (de ak­korában, amit egy hároméves kisgyermek is marokra fog) 80 forintért. A spárga és az eper szezonja májusban kez­dődik, a piacon már mindket­tőt kínálják, igen borsos ára­kon. Spárgából egy maroknyi körülbeiül fél kiló, az árak 200-250 forint között változ­nak. Epret csak kismamák és beteg gyerekek érdemelnek, kilóját ugyanis 800-1000 fo­rint között mérik. O. K. K. • A sevillai borbély Rosinája: Szonda Éva „Szegedivé akartam válni" Szonda Éva: „Játék közben érzem elememben magam." (Fotó: Miskolczi Róbert) Szonda Eva alakítja Rosinát A sevillai borbély péntek esti kamaraszin­házi premierjén. A szege­di operaegyüttes kiváló mezzoszopránja az el­múlt években sorra éne­kelte az izgalmas, nagy szerepeket: Sztravinszkij Oedipus Rexének locasté­ját, Tutino La Lupájának főszerepét, Carment, Am­nerist, Suzukit. Szinga­púrban Santuzzaként ün­nepelte a kritika, Frank­furtban Mária Lujzaként aratott sikert. A szegedi közönség legutóbb a Bánk bán előadásain Gertrudisként, valamint Verdi Requiemjének szó­listájaként hallhatta. • Nem először találkozik Rosinával, a koloratur­mezzók egyik legszebb sze­repével. A korábbihoz ké­pest miben változott a fi­gura? - A mostani Rosinám egy­általán nem hasonlít a pályám elején alakított figurához, amikor egy cserfes, mindent előrelátó kis bestiának képzel­tem. Ebben a produkcióban egy különlegesen izgalmas, sokszínű figurát kell alakíta­nom, aki gyermeki naivitását mókák és kalandok sorozatán átesve elveszíti, és a szerelmet megtaláló boldog nővé érik. A próbák kezdetén azt kérte tőlem a rendező: Rosina rap­szodikus, többarcú és kiszá­míthatatlan legyen. • Alakításait értékelve a kritikák vokális produkci­ója mellett játékát is min­dig méltatják. Operaéne­keseknél a két dolog nem mindig találkozik... - Számomra a színészi ala­kítás ugyanolyan fontos, mint az éneklés. A színpadon játék közben érzem elememben magam. Amikor koncerten énekelek, sokkal több a fe­szültség bennem, mert hiány­zik a biztonságot nyújtó szín­padi közeg. Kovalik Balázs színházát nagyon szeretem, mert modern, a legfrissebb európai törekvésekkel szink­ron. Ez a produkció is meg­hökkentő, de úgy gondolom, ilyet is lehet csinálni, mert et­től lesz izgalmas, változatos az operajátszásunk. Remélem, a fiatal rendező korábbi sike­res előadásain iskolázódott szegedi publikum ezt a külön­leges humorú produkciót is a szívébe záija majd. • Melyik volt pályája leg­kedvesebb előadása? - Szívesen emlékszem a Kerényi Miklós Gábor rende­zésében színre került Pillan­gókisasszonyra, amelyben kedves barátnőm, Frankó Tünde partnereként Suzukit énekeltem. Nem a főszerep volt, mégis szinte minden este brávózással ünnepeltek, mert a rendezésnek köszönhetően sikerült egy olyan figurát megteremtenem, ami nagy hatással volt a nézőkre. Gal­góczy Judit rendezéseiben - a Carmenben, az Oedipus Rex­ben és a La Lupában - is öröm volt énekelni, mert min­dig alapos, elemző próbafo­lyamat előzte meg a bemuta­tókat. A rendezés mellett a si­ker fontos tényezője volt Pál Tamás nagyszerű zenei meg­fogalmazása. • Milyen következő fellé­pésekre készül? - Május 15-én Haydn Te­rézia-miséjét éneklem a tehet­séges fiatal karmester, Mar­cello Mottadelli dirigálásával, 16-án pedig az ELTE Mű­vészegyüttessel Bach Magni­ficat című darabját adjuk elő. Nagy megtiszteltetés szá­momra: felkértek, hogy június közepén a Ferencvárosi Ün­nepi Játékokon, a Bakáts téri szabadtéri színpadon Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Airizer Csaba és Anatolij Fo­kanov partnereként három előadásban énekeljem el Ebo­li szerepét a Don Carlosban. • Egész pályája Szeged­hez kötődik; így is tervezte, vagy a véletlen hozta? - Amikor ide szerződtem, az egész operatársulat szinte csak szegedi művészekből állt. Pesti létemre én is szege­divé akartam válni. Ma már úgy élek itt, mintha ez lenne a szülővárosom. Édesanyám mindig nevet rajtam, amikor Pesten elköszönök tőle, s azt mondom: hazamegyek. Hiá­ba, ennyi év után Szeged lett az otthonom. Rengeteg csodá­latos élmény fűz a városhoz, a közönséghez. Bár mostanában azon is sokat gondolkodom: megváltozott körülöttünk a világ, minden sokkal nyitot­tabb lett, a művészek számára is több lehetőség adódik a bi­zonyításra. Nem biztos, hogy helyes a túl nagy elhivatottság egy város iránt, mert csalódá­sok érhetik az embert. A mű­vészetemmel tenni akartam a városért, úgy éreztem, itt kell végigcsinálnom a pályám. Ma néha kétségeim támadnak: be­csülik-e a ragaszkodásomat, szeretnek-e ezért. Értékelik-e, hogy mindig készen állok, ha meg kell menteni egy elő­adást; hogy fellépéseket mon­dok le, mert a színházam és a szegedi közönség érdekeit fontosabbnak tartom. Csak re­ménykedem, hogy ez a gon­dolkodásmód nem válik telje­sen anakronisztikussá... Hollösi Zsolt • Szamurájok, ná-figurák, gésák Japán babák Szegeden egyre gazdagabb színvilágú dísztárgyakká váltak. A ja­pán babakészítő mesterek kí­sérletezésbe fogtak az anya­gokkal - agyaggal, fával, papírral, különféle textíliák­kal -, és hamar tökéletesítet­ték a technikát. Az egyes vi­dékek jellegzetes típusokkal jelentkeztek, így sokszínű, gazdag babakultúra alakult ki. A „palotababák" a kis­gyermekek pufók arcát min­tázták meg: a fából készült alapra az osztrigakagyló por­rá zúzott héjából vittek fel fényesre csiszolható bevona­tot, majd erre festették fel a szájat, szemet, szemöldököt. A legváltozatosabb kosztü­mös babákat festett- vagy szövöttmintás anyagokból szabott ruhácskákba^jltöz­napfény - idős házaspárt mintázó agyagbabák. (Fotó: Gyenes Kálmán) tették. Más-más mester ké­szttette a baba egyes részeit. Az agyagból formázott figu­rákat kiégették, majd kifes­tették vagy kagylóhéjporból készült péppel vonták be. A japán babákat kezdetben a szellemek megtestesítője­ként tisztelték, mára gyer­mekjátékok, lakások díszei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom