Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-20 / 92. szám

HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 20. A HELYZET 19 Kristóf bánata • Pokoli menny? Mennyei pokol? KAF - a színházról „Nagy megalkuvásokkal nem szabad színházat csinálni!" (Fotó: Karnok Csaba) • Róma (MTI) „Egyáltalán nem vagyok örülök annak, hogy elhagytam Magyarországot. Itt egyedül élek, boldogtalanul, miközben akiket otthagytam, jobban élnek nálam. Eljönni Magyarországról olyan tévedés volt, amely tönkretette az egész életemet." A Svájcban éló magyar származású írónő, Kristóf Ágota fogalmazta meg az olasz La Repubblica címú lapnak adott hosszú interjújában ezekkel a szomorú szavakkal életútját. A 63 éves írónő a nyolcvanas években aratott zajos sikert Nyugat-Európában, majd később Magyarországon is megjelent, A nagy füzet, A harmadik hazugság, illetve a Bizonyíték című kisregényekből álló trilógiájával. A trilógia körkép a második világháború éveiről, az azt követő világról, egy család történetének különböző állomásain keresztül bemutatva. Az írónő Neuchatelben, egy csendes kis lakásban él, a világtól teljesen visszavonultan. „Már nem találkozom szinte senkivel, nem utazom sehová. A külvilág félelemmel tölt el, az irodalmon és a gyermekeimen kívül nincs már semmi, ami érdekelne" mondta. Kristóf Ágota véletlenül került Svájcba, jó negyven évvel ezelőtt, amikor 1956 végén, 21 évesen első férjét követve elmenekült Magyarországról. „Mind a mai napig nem tudom megbocsátani neki, hogy vele menekültem. • Brüsszel (MTI) A tamoxifen nevű gyógyszer rendszeres szedése révén nagy eséllyel megelőzhető a mellrák - a Time című neirizetközi hírmagazin. A módszert egyelőre mégsem ajánlják minden veszélyeztetett korú nőnek, mert a készítménynek súlyos hatásai lehetnek más szervekre. A tamoxifent már jó ideje használják a mellrák kezelésére. Most amerikai orvosok azt derítették ki, hogy általa meg is előzhető az Egyesült Államokban 29 millió nőre kockázatot jelentő betegség. Ez lenne az első olyan szer, amely a megelőzésre képes. A gyógyszerrel azonban súlyos problémák is vannak. • Budapest (MTI) Ötödik alkalommal osztották ki az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Huszka Jenő-díjait a hazai könnyűzene kiemelkedő alkotásainak elismeréseként. A kitüntetéseket zártkörű gálahangversenyen nyújtották át a Zeneakadémián. Az 1997. esztendő legsikeresebb dalának minősült Nádas Gábor és Szenes István szerzeménye a Kicsit szomorkás... kezdetű nóta Kispál és a Borz előadásában. A régi-új sláger ezúttal a Csinibaba című film egyik betétdalaként hódította meg Természetesen nem kényszerített, de akkor nagyon fiatal voltam, s az egész egy csodás kalandnak tűnt." Kanadáról álmodtak, de Svájc fogadta be őket, ahol a férj egyetemi öszöntdíjat kapott, ő pedig állást egy óragyárban. „Öt éven keresztül csináltam ugyanazt a mozdulatot, ugyanazért a pénzért, s nem tudtam, hogy amit végzek, mire szolgál." Az első férjétől elvált, egy svájci férfihez ment ismét feleségül. Megkapta a svájci állampolgárságot, s tíz év után először hazautazott. Az út nagyon rövid volt. „A határt átlépve megijedtem, hogy nem engednek vissza. Ma már hazatérhetnék, de a gyermekeim, unokáim idekötnek. Magyarországon híres írónőnek tartanak, a sajtót érdekli a munkám, honfitársaim becsülik regényeimet, bár sok olvasóm ridegnek, felkavarónak tartja írásaimat." „Nyugat-Európában nem volt kellemes az élet, mégha az anyagi körülmények jobbak is voltak, mint Magyarországon. Persze nem éltem luxusban, éltem a bevándorlók életét. Egész nap dolgoztam, kis lakásom volt, fürdőszoba nélkül. Ilyen körülmények között a Nyugat híres szabadsága keveset jelentett, a szabadság nem ér semmit, ha nincstelen vagy. Aztán Nyugaton az emberek csak a pénzre gondolnak, arra, hogy minél többet fogyasszanak. Sajnos, ma ugyanez történik Kelet-Európában is, ahol szintén mindenkit elbűvölt a fogyasztás varázsa. Ezt a bűvöletet nem értem, én nagyon kevéssel beérem." Miközben ugyanis a mellrák kialakulásának esélyét jelentősen csökkenti, növeli a méhnyakrák és a vérrögképződés kockázatát. Egyelőre ezért csupán az 50-en felüli, különösen veszélyeztetett nőknek tanácsolják - nekik is csak óvatosan - a módszer kipróbálását. A Time idéz egy 48 éves asszonyt, akinek négy közvetlen családtagja halt meg mellrákban, maga is súlyosan veszélyeztetett, és emiatt nincs vesztenivalója. A hozzá hasonló sorsú nők számára a felfedezés feltétlenül reménykeltő - írta a lap -, míg az átlaglakosság abban reménykedhet, hogy sikerül csökkenteni a mellékhatások kockázatát. a közönséget. Az alkotói életmű-díj jutalmazottja Balázs Ferenc lett, a szövegírói életműért járó elismerést Adamis Anna nyerte el. Az év produkciójának minősült Hofi Géza Pusszantás mindenkinek című hangfelvétele. A zenei betétekkel is tarkított előadás a Madách Színházban hangzott el. Az év zeneszerzője Várkonyi Mátyás Will Shakespeare című musiceljével, míg az év szövegírójának járó Huszka Jenő-díjat Bereményi Géza veheti majd át. Huszka Jenő komponista - a díj névadója - volt az Artisjus jogelődjének egyik alapítótagja. Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költöt az irodalom berkeiben emlegetik így: KAF. Irodalmi díjat, a Tiszatájét átvenni jött Szegedre a közelmúltban, véletlenül ugyanaznap, amikor a marosvásárhelyi városi elöljárók is ide látogattak és a Kamaraszínházban vendégszerepelt Barta Lajos Szerelem című darabjával a vásárhelyi színház társulata. Hogy a Tiszatáj-díj átvétele után nem a költészetről, hanem a színházról kérdeztük - oka van. Fél esztendeig ö volt a marosvásárhelyi színidirektor. • Miért lett ilyen rövid a színházvezetői pályafutása? - Szívesen elmondom, mit gondolok az egyetemes színházművészetről vagy mondjuk szűkebben a közép-európairól, beleértve a romániait is, de nem szívesen beszélek a magam dolgáról. Túl közeli, túl fájdalmas. Kérem a megértését! • Mit gondol a színházművészetről? - Hogy egy időre, remélem nem hosszúra, vissza fog szorulni a művész-színház, az igényes, a minőségi színház. A színes, kommersz produkciók korát éljük máris és még fogjuk is élni egy darabig. Voltak már ilyen korszakai a színházművészetnek. Ezek mindig úgy értek véget, pontosabban úgy következhetett el a valódi színházművészet reneszánsza, hogy új generációk nevelődtek, akiknek működése nyomán a művész-színház ismét visszanyerte méltó súlyát az egyének és a közösségek életében. Talán megint így lesz egyszer... • De miért éppen akkor devalválódik a színház, amikor a diktatúrákból demokráciákba váltottak végre a társadalmak? - A társadalmat, pláne a politikát nem keverném ide. Még az anyagi dolgokat se! Meggyőződésem ugyanis, hogy a színházművészet állapota elsősorban annak saját szellemis'égén múlik. A romániai színjátszást ugyanolyan rossz anyagi körülmények sújtják, mint a magyarországit - ha nem rosszabbak. Mégis vannak Romániában olyan truppok, amelyek számomra mértékadók, magas művészi színvonalon dolgoznak, mint a bukaresti vagy a krajovai román társulat, a nagyszerű Tompa Gábor csapata a kolozsvári magyar színházban, újabban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház és még esetleg ide sorolható a szatmárnémeti, a Harag György-féle társulat is. Nem tingli-tanglit játszanak, mégis teltházasak! • Ezek szerint a minőségi romlást mégsem tartja általánosnak? - Tendenciáról beszéltem, ez nem zárja ki a minőség szigeteit. A közép-kelet-európai tendencia a szubkulturális jelenségek elszaporodása, a padlás-, a pince-, a stúdió-produkciók időszakának elkövetkezése. Persze nem a helyszín itt a meghatározó, hanem a tétnélküliség. A színházcsináláshoz rend kell - leginkább belső rend - és professzionalizmus, óriási szakmai tudás. Mármost a színház - a romániairól beszélek - a belső moráljáról „mondott le" az utóbbi években. A nagy gerinctörések még a diktatúrában, a 80-as években következtek be, amikor az utolsó közösségeket is szétverték... Belső erkölcsi késztetés, azaz tét nélkül pedig nem lehet sem rendezni, sem a színésznek játszani, sem csapatot-színházat működtetni. Mivel ez hivatás, amely áldozattal, alázattal, fegyelmezetten művelhető. • Mindezt nyilvánvalóan tudta akkor is, amikor művészeti vezetésre vállalkozott; vagy naiv volt? - Nem voltam naiv. Egy jól működő színházban nőttem fel. Anyám színésznő volt, apám főrendező a szatmári teátrumban, amely nekem a második otthonom volt. Megpróbáltam az ott látott és sajátommá vált normák szerint színházat csinálni, de magányos maradtam és ez nem egyszemélyes műfaj, mint a költészet. Ez közösségi műfaj és egyedül nem lehet bírni a bürokrácia szélmalmaival, a rossz struktúra szélmalmaival, az adminisztráció szélmalmaival, a művészi korrumpálhatóság szélmalmaival, a művészi igénytelenség, a mérték- és ízléshiány szélmalmaival, a dilettantizmus, az amatőrizmus, a középszerűség szélmalmaival szemben. Nagy megalkuvásokkal pedig nem szabad színházat csinálni. Az eredeti színházi aktust semmi más nem pótolhatja, sem a közösségre hivatkozó populista demagógia, sem a misszióra hivatkozó szólam. • Ez úgy hangzik, mint a költő színházi krédója. -Ez az én krédóm. Sulyok Erzsébet Ózonlyuk • London (MTI) Az üvegházhatás közvetve hozzájárul ahhoz is, hogy a légkörben vékonyodik az ózonréteg, és ezzel első ízben állapítható meg, hogy a légkört fenyegető két legnagyobb veszély kölcsönhatásban áll egymással. Erről számolt be a Nature című tudományos folyóirat legutóbbi számában a NASA (amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal) világúrkutatással foglalkozó Goddard Intézete és a Columbia Egyetem (New York) Éghajlatkutató Központja. A földfelszín felmelegedése az üvegházhatás következtében együtt jár a felső légkör kisméretű lehűlésével - számította ki Drew Shindell, Dávid Rind és Patrick Lonergan légkörkutató. Mivel az ózonleépülés kémiai folyamatai nagyban függnek a hőmérséklettől és mindenek előtt nagy hidegben mennek végbe, az üvegházhatás a felső légkör hűtésével nagyítja az ózonlyukat. Lehetséges, hogy az elmúlt évek fokozott ózonvesztesége az északi féltekén ennek tudható be. Az üvegházhatás következtében a magasban alacsonyabb a hőmérséklet ingadozás is, ami stabilizálja a sztratoszférában a „sarki örvénylést" - mutatnak rá a kutatók. Az Északi-tenger fölötti instabil örvénylésnek tudható be, hogy északon az ózonlyuk eddig kevésbé károsodott, mint az Antarktisz fölött. Osztrák aggályok • Kismarton (MTI) Kari Stix burgenlandi tartományfőnök kétségbe vonja a magyar munkaügyi tárca által megrendelt tanulmány azon állítását, hogy Magyarország uniós csatlakozása után csak igen kevés magyar akar majd külföldön munkát vállalni. A befolyásos osztrák politikus Kismartonban (Eisenstadt) újságíróknak kifejtette: ez a tanulmány egész Magyarországra vetítve igaz lehet, de a földrajzi közelség és a jelentős bérkülönbség miatt elsősorban NyugatMagyarországról nagyszámú magyar munkaerő várható elsősorban Ausztria határterületein, így Burgenlandban is. Stix arra hivatkozott, hogy a magyar fél az ingázókról szóló magyar-osztrák megállapodás tárgyalásakor többezer magyar ingázónak akart munkavállalási engedélyt szerezni. Ezért nem állhatja meg a helyét az a szám. hogy egész Magyarországról mindössze négyezren akarnak majd az uniós tagországokban munkát vállalni - fejtegette. Stix hozzátette, hogy Ausztria természetesen nem tudta elfogadni a magyar követeléseket. Stix szerint az ingázók számára tett magyar javaslat is azt bizonyítja, hogy Magyarországot csak akkor lehet felvenni az Európai Űnióba, ha az osztrák és a magyar szociális és bérszint valamennyire összevethető. - Akkor sokkal kevésbé lenne vonzó az osztrák munkaerőpiac megrohamozása mondta a burgenlandi politikus. Huszka Jenödíjak O-S O°/o enged mény Szeged, Kossuth L. sgt. 1. Telefon: 312-457 A mellrák megelőzhető