Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 26. miről írt a DM? napló MA AZ EGYÜTT MAGYAR­ORSZÁGÉRT UNIÓ vá­lasztási ügyeletet tart hétfő­től péntekig 9-16 őra között a Fő fasor 9. szám alatti MSZDP irodában. Tel.: 432­186. A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi vezetősége 14-től 17 óráig ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. A NYUGDÍJASOK PÁRT­JA 14 órai kezdettel taggyű­lést tart. RÓZSA EDIT ország­gyűlési képviselő 17 órától fogadóórát tart személyes és közügyekben a Stefánia­klubban (Sajtóház). DR. SZALAY ISTVÁN polgármesternek, az MSZP országgyűlési képviselője­löltjének (Csongrád megye 1. számú választókerület) kampánycsapata közönség­találkozót tart a Tabán és a Stadion ABC előtt 16-tól 18 óráig. A rendezvényen részt vesz dr. Kozma József és Kiss Tamás önkormányzati képviselő. HOLNAP DR. ZLEHOVSZKY ILONA 13 és 15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Ott­honban. A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi koordinációs bi­zottsága 15 órakor ülésezik a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Ott­honban. DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Újsze­ged) képviselője fogadóórát tart 15.30-tól 16.30-ig a Ko­rondi utcai orvosi rendelő­ben. A KERESZTÉNYDE­MOKRATA NÉPPÁRT Victor Hugó utcai székházá­ban 16 és 17 óra között in­gyenes jogi tanácsadást tar­tanak a párt jogtanácsosai. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától a Tábor utca 5. szám alatti irodaházban. Ugyanott ügyelet 8-tól 18 óráig. DR. SZALAY ISTVÁN polgármesternek, az MSZP országgyűlési képviselője­löltjének (Csongrád megye 1. számú választókerület) kampánycsapata közönség­találkozót tart a Stadion ABC előtt 16-tól 18 óráig. A rendezvényen részt vesz dr. Kozma József és Kiss Ta­más önkormányzati képvise­lő. Családi nap Nemcsók Jánossal • Munkatársunktól Családi napot szerveznek az egészség jegyében márci­us 28-án reggel 9 órától a Szegedi Hunyadi János Ál­talános Iskolában. A prog­ramban 10 órától fórum sze­repel az egészséges táplál­kozásról. melynek meghí­vottjai Nemcsók János bio­kémikus és a Diéta Magazin Szerkesztősége. Lesz fő­zőcske, cserebere vásár, nagy klerékpáros családi ve­télkedő, olcsó áruk vására, húsvéti játszóház, tanár-di­ák focimeccsek, illetve tom­bola. Az iskola ekkor avatja saját erőből létrehozott szá­mítástechnikai szaktanter­mét is. • Csetri Lajos kiskeresztje n Elbliccelt" műtétek után Dr. Csetri Lajos: Első dolgozatom ötvenhatban jelent meg. (Fotó: Gyenes Kálmán) Amikor egyetemi pol­gárok lettünk ennek is negyvennégy éve már, és néminemű katalógusokat állítottak össze, Csetri Maricához érve sorra megkérdezték tanáraink: a Csetri Lajos húga lenne? Levontuk a következte­tést: nem akárki, akinek a bátyját mindenki isme­ri. Az meg később tűnt föl, hogy valami nagy bajnak kellett történnie, ha mindenki számon tart­ja ugyan, mégse maradt az egyetem oktatói kö­zött. Legalább most, ami­kor a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Kiskereszt­je kitüntetéséhez gratulál­tunk, rákérdezhettem. • Hogyan is történt? - Ne keress mögötte politi­kát. Már a harmadik betegsé­gem kétdődött... • Pardon! Az elsőről se tudtam. - Amerikai fogságba estem a háború végén, ott kaptam. • Te vagy az első, aki ott is bajt szerzett magának? - A hadifogság ott is fog­ság volt, a magam száznyolc­vankét centijével 52 kilót nyomtam, amikor hazaértem, de ebből is lepungáltak más­fél litert a szegedi klinikán. Az első évet végig beteges­kedtem, és többször is rádup­láztam. Református pap sze­rettem volna lenni, de megfü­rödtem egyszer a Balatonban, kiújult a bajom, Budakeszin kötöttem ki, a szanatórium­ban. Betegen nem mehettem Pestre papságot tanulni. Há­rom tárgyból tett kollokvium árán mindjárt másodéves le­hettem a szegedi bölcsészka­ron, évet tehát nem veszítet­tem. Eljutottam közben Gyu­lára. a kórházba, ahol meg kellett volna operálniuk, ám azt mondta a főorvos, nem vállalja a kockázatot. Ellen­ben. ha szép csöndesen élek, ha nyugdíjasként sétálgatok, néhány évet még elélhetek. Hol voltam akkor még a nyugdíjas kortól! • Isten éltessen hetvene­dik születésnapodon! Eh­hez képest sok néhány évet élhettél. - Az egyetem után Szen­tesre mehettem, többek között szakérettségiseket is tanítot­tam. Legfőbb hozadéka ennek az időnek: ott ismertem meg feleségemet. Igaz, eljutottam arra a mélypontra, hogy mondtam neki, visszaadom szavadat, betegségre nem le­het jövendőt építeni, de ő ki­tartott mellettem. Kilencven­háromban két szívinfarktu­som is volt, bájpasz-műtétet akartak végrehajtani rajtam, de arról is lemondtak, akkora lett volna a kockázat. O Két nagy műtétet sze­rencsésen elblicceltél te­hát, de ezért még nem adogatnak kiskereszteket. - Ilyen-olyan kacskarin­gók után a Somogyi-könyv­tárban kötöttem ki, a tájékoz­tató szolgálatnál. Szauder Jó­zsef volt a tanszékvezető, amikor 1963-ban meghívtak az egyetemre, kezdő tanárse­gédnek. Három év múlva doktoráltam, négy évre rá ad­junktus lettem, 78-ban docens és kandidatúra - édesanyánk, szegény, akkor halt meg -, 88-ban nagydoktori, és csak 89-ben lehettem egyetemi ta­nár. • Ezek is a hivatalos lép­csők leginkább, ezekért se jár mindig kitüntetés. - Most kapaszkodj meg! Mások indoklásában sorra szerepelt, hogy egyetemi ta­nár, vagy tanszékvezető do­cens, az enyémben minderről szó se esett. • Hanem? Szó szerint mondjad! - Az újságból idézem: Életművéért dr. Csetri Lajos­nak, az irodalomtudomány doktorának, irodalomtörté­nésznek, kritikusnak. Arra következtetek, akik fölter­jesztettek, jelezni akarták, hogy publikációs tevékenysé­gemet tartják érdemesnek. • Számot szoktak ilyen­kor mondani. - Százharmincegy-néhány dolgozatom jelent meg, né­melyik idegen nyelven is, be­leértve a könyveket is. De eh­hez is kiegészítést kell fűz­nöm. • Ha nem kisebbíteni akarod, akkor jöhet. - Első tanulmányom öt­venhatban jelent meg, amikor már szabadabbán lehetett gondolkodni, a második pedig 59-ben. Akkor is nekimentem az éppen ügyeletes félisten­ségnek, utalván rá, korábban egészen másokat mondott, mire ő a maga gőgjével kije­lentette, nem szabad hagyni, hogy csitri-csutrik belebeszél­jenek az irodalompolitikába. Elhajlóként tejját sok jóra nem számíthattam. Amikor az ember nagy megalkuvásokkal tudta volna csak saját gondo­latait közzétenni, akkor in­kább nem publikáltam. • így aztán nem is kell megtagadnod egyiket se? - Mindet vállalom, az utolsó betűig. Igaz, ha az sze­repel az indoklásban, hogy életművemért kaptam, akkor talán befejezettnek is tekintik munkásságomat, de ha a két súlyos műtétet sikerült „el­bliccelnem", ahogy te fogal­maztál, ezt is szeretném. Folytatnám, amíg lehet. • Kívánjuk mi is, egész­séggel. Horváth Dozső Útjavítási munkálato­kat végeznek a 43. szá­mú főút Szegedet érintő részének két szakaszán. Először a Temesvári kör­úton bontották fel a bur­kolatot, néhány napja pedig már a Párizsi kö­rúton is dolgoznak a munkagépek. Megkér­deztük a szegedi polgá­rokat, mi a véleményük a körülbelül júniusig tar­tó útlezárásokról? Alexi János, közgazdász: - A munkálatok elkezdé­se előtt a lakosságot ponto­san és időben informálni kellett volna, mennyi ideig dolgoznak, és milyen mun­kákat végeznek a nagykörú­ton. Már év eleje óta végez­hetnék ezt a felújítást, hiszen januárban és februárban jó idő volt. Szerintem'jogos a közlekedők felzúdulása: mi­ért most kezdték el a város legfontosabb útjainak hely­reállítását? Másrészről azon­ban a burkolat annyira el­használódott, hogy elenged­© a hét kérdése Mit szól az útlezárásokhoz? Alexi János, Lisztóczky István és Kreuter Vilmos. (Fotó: Somogyi Károlyné) hetetlen a javítás, ezért első­sorban kompromisszumra van szükség a kivitelező cég és az autósok között. Lisztóczky István, vál­lalkozó: - Rosszkor időzítették a két körút felújítását, hiszen a város útjai már így is eléggé terheltek. Sajnos, a szegedi közlekedési morál kritikán aluli, az autósok és a gyalo­gosok sietnek, nem figyel­nek egymásra. Most a leg­forgalmasabb szakaszon, a Nagykörúton lévő lezárások csak fokozzák a közlekedők türelmetlenségét. A határidőt tartani kell, mert nyakunkon a turistaszezon, és a város nem fogadhatja a vendégeit össze-vissza dúrt utakkal. Kreuter Vilmos, kollé­giumi igazgató: - Kényszerhelyzetben va­gyunk, ugyanis az egész or­szágban rossz az utak minő­sége, ezen sürgősen javítani kell, s ez alól Szeged sem ki­vétel. Az átmenő forgalom szempontjából legfontosabb út felbontása miatt a város közlekedése szinte megbé­nul, mert nincs elegendő pénze a városnak elkerülő utak építésére. Én kerékpár­ral járok munkába, mert ko­csival nem tudok eljutni se­hova. A Temesvári körúton például naponta kerekezek és látom, ahogy az autósok csúcsidőben araszolva ha­ladnak előre. K. T. O 75 éve Glattfelder püspök Szegeden A város hatósága és kö­zönsége díszes keretek kö­zött fogadja a mostantól véglegesen ideérkező püs­pököt, akit a románok ül­döztek ki az elszakított Te­mesvárról. A díszes fogad­tatással akarjuk dokumen­tálni a város szeretetét és ragaszkodását. A Boldog­asszony sugárúton a Rozá­lia kápolnáig kísérik a püs­pököt. Onnan főpásztori or­nátusban vonul a Belvárosi templomba. A román nyu­gati hadsereg parancsnoka rendeletet adott ki, amely­ben Temesvár kerületében életbe lépteti az ostromálla­potot. Valószínű a Glattfel­der püspök ismert pás^tor­leve után keletkezett izga­tottság ijesztette meg a pa­rancsnokot. (1923) O 50 éve A tőkések és az államosítás A Magyar Köztársaság kormányának a mai napon hozott határozata értelmében mintegy 500 magyarországi üzem állami tulajdonba ke­rül. Az utóbbi időben szá­mos jel mutatott arra, hogy a tőkések egy része kezdi kivonni tőkéjét az üzemek­ből, s mindinkább akadályo­kat gördít a termelés elé. A kormány határozata értel­mében államosítandó üze­mek állami tulajdonbavétele nem egyéb, mint a társadal­mi igazságosság legelemibb követelményeinek megvaló­sítása. (1948) O 25 éve Megemlékezések a gyárakban Az államosítás negyed­százados évfordulójáról tegnap megemlékeztek Szeged gyáraiban. A Sze­gedi Kenderfonógyárban délelőtt tíz órakor megszó­laltak a szirénák, és öt perc­re leálltak a gépek. A mű­helyek vezetői rövid be­szédben méltatták az 1948. március 25-én elhatározott államosítást, amikor a dol­gozó nép birtokába kerültek a száz munkásnál nagyobb létszámmal termelő vállala­tok, illetve a gazdasági élet­ben meghatározó szerepet játszó gyárak. (1973) • Dreher Ragtime és Jazz Fesztivál - Szegeden is Amerikai, mint az almatorta • Munkatársunktól A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjához kapcsolódva Peter Tufo, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövete fövédnökségével Dreher „Bohém" Ragtime és Jazz Fesztivált rendez­nek ezekben a napok­ban az ország több vá­rosában. A kecskeméti központú fesztiválból Szeged sem marad ki: pénteken este az Ifjúsági Házban a helyiek mel­lett egy profi amerikai zenekar is fellép. „A jazz épp annyira ame­rikai, mint az almatorta. Nem is lehetne ez máskép­pen, hiszen ez a zene az Egyesült Államokban szüle­tett. De mint országunk, éte­leink vagy népeink is, a jazz is ötvözet, melynek kialaku­lásához egy egész világ já­rult hozzá. Ennek során a jazz ritmusát Afrikából, a dallamokat és a harmóniát pedig Európából vették át" ­írja ajánlójában Peter Tufo amerikai nagykövet, aki vál­lalta a rendezvénysorozat fő­védnöki tisztét. A Dreher „Bohém" Ragti­me és Jazz Fesztivál szegedi koncertjének március 27-én (pénteken) 19 órától az Ifjú­sági Ház ad otthont. A hely­beli zenekarok, a Storyville Jazz Band, a Molnár Dixie­land Band és a Rambling Blues mellett fellép a több mint negyedszázada alakult kaliforniai professzionális együttes, a Port City Jazz Band is. Az öttagú zenekar főleg nagy szabadtéri ren­dezvényeken, ipari vásáro­kon és monstre jazzfesztivá­lokon játszik Amerika-szer­te. Stílusukra a kulturált, visszafogott hangzás jellem­ző, amely ugyanakkor sodró lendülettel párosul, reperto­árjukon főként a '20-as, '30­as évek nagy fekete jazz-ze­nészeinek szerzeményei sze­repelnek, ötletes hangszere­lés, invenciózus szólók te­szik jellegzetessé játékukat. A pénteki koncertre elővé­telben és előadás előtt is kaphatók belépőjegyek a helyszínen. H. Zs. Az Egyesült Államokból érkezik a Port City Jazz Band. (DM-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom