Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 26. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Bátyi Zoltán újságíró munkatársunkkal mpm| oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk M munkanapokon reggel 8 és 10 óra ^H között, vasárnap 14 és 15 óra között Jl^M hívható a 06-20-432-663-as rádióteleMUL. J^M fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Troli. Tegnapi lapszámunkban közöltük egy olvasónk panaszát, miszerint megítélése szerint túl ritkán jár az 5-ös troli délelőttönként, s utasszámlálást ajánlott az SZKT vezetésének figyelmébe. Radics János, a Szegedi Közlekedési Társaság közönségszolgálati irodájának vezetője elmondta: a járatbővítés nem az utasszámlálás, sokkal inkább anyagi lehetőségek függvénye. A mai pénzügyi támogatási rend mellett nincs arra mód, hogy 10 percnél, csúcsidőszakban 5-6 percnél sűrűbben kövessék egymást a járművek az 5ös vonalán. Ha pedig valaki azt tapasztalná, hogy 10 percnél is többet kell várakoznia, a hely és időpont konkrét megjelölésével panaszával az SZKT irodájához fordulhat, s kivizsgálják az ügyet - ígérte Radics úr. Köszönet. A Környezetgazdálkodási Kht.-nek, a Jóga a mindennapi életben társaságnak, valamint a szülőknek mondott köszöntet Nógrádi László, a Kis-Tisza utcai Reforméletmód óvoda munkatársa, amiért nagy segítséget nyújtottak intézményük udvarának csinosításában. Levélbánat. A postai szolgáltatásokra panaszkodott olvasónk Tarjánból. Mint elmondta, már több mint egy hete adta föl gyógyszereket tartalmazó értéklevelét Szigetszentmiklósra címezve, ám hiába fizette ki a szolgáltatásért a 341 forintot, a küldemény tegnapig nem érkezett meg a címzetthez. Amikor pedig reklamált, a postán újabb 80 forint befizetésért kérték azért, hogy egyáltalán kivizsgálják panaszát. Popity János, a Szeged Postaigazgatóság szállítási üzemének munkatársa érdeklődésünkre elmondta: valóban kérnek ilyen esetekben 80 forintot a posta költségeinek megtérítése érdekében, ám ha a vizsgálat során kiderül, hogy a küldemény a posta hibája miatt késett, ezt az összeget visszafizetik, s még kártérítésre is jogosult a feladó. Utak. Két telefonálónk is a szegedi utak állapota miatt hívta a „Csörögöt". Egyikük elmondta, hogy a Csillag téri ABC mögött szinte már használhatatlan az az aszfaltút, amelyik a Zápor tóhoz vezet, s bizony elég tekintélyes forgalmat bonyolít le. Másikuk pedig a Napos úti csomópont mielőbbi megépítését szorgalmazta az E5ös városból kivezető szakaszánál, mert megítélése szerint az ma Szeged egyik legveszélyesebb közúti kereszteződése. • Beszélgetés a József Attila-díjas Darvasi Lászlóval Több, mint Szív Ernő Ki segíti a csángókat? Az egykori Etelköz nyugati határán (a mai Moldvában) élő, mintegy 200-250 ezer lélekszámú magyar „csoportot" nevezik különféle néven; mi elsősorban az általuk is elismert csángó nevet használjuk. Ez az embercsoport az évszázadok során nem élt a történelmi magyar állam határain belül, ennek ellenére egy részük megőrizte a magyarsághoz tartozás tudatát, használja régies dialektusát, amely kétséget kizáróan az egyetemes magyar nyelv része. Nagy erőfeszítések árán kis létszámú általános iskolákban idén újra elkezdhették a magyar nyelv oktatását. A helyi római katolikus egyházvezetéssel a magyar nyelvű mise engedélyezésére szinte reménytelen tárgyalásokat folytatnak. Jelenleg szinte kilátástalan, hogy ne csak románul hallgassák papjaikat, bár a II. Vatikáni Zsinat engedélyezi a híveknek az anyanyelvi egyházi szolgálatot. A romániai rendszerváltás, 1990. óta működik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Ügyvezető alelnökük, Csicsó Antal tanár a napokban Szegeden járt. Látogatásának célja egyrészt a régi alma mater meglátogatása volt, ugyanis a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett s itteni, egykori tanárai ápolják a kapcsolatot velük; ezen kívül különböző szegedi magánszemélyek és cégek támogatását kérte a szervezet programjaihoz. Milyen eredménnyel? Az út viszonylag sikerrel járt, ugyanis a moldvai Bákó városában lévő kis irodájukba kaptak egy számítógépet; könyvkiadáshoz Ausztráliából pénzadományt szervezett a szegedi id. Podolcsák András. A négy szegedi kisebbségi önkormányzat elnöke, dr. Tóth István a nyári kisebbségi napokra előadásra hívta meg a csángók szövetségét. Az Alkotóház pedig a népművészeti kiállítás és vásár alkalmából csángó háziipari bemutató blokkot biztosít részükre - a szövőszéken csángó asszonyok „élesben" mutathatják majd be szövési művészetüket. Az esetleges további támogatók a szegedi Eko-park igazgatójánál érdeklődhetnek (tel.: 430-430). Farkas Tibar Darvasi László: Számomra az írás a gondolkodás, a létezés fontos formája. (Fotó: Nagy László) A művészeti kitüntetettek névsorában örömmel olvashattuk kollégánk, Darvasi László nevét, akinek irodalmi munkásságát most József Attiladijjal ismerték el. A szegedi író - az Élet és Irodalom főmunkatársa - a '90-es évek elején üstökösként robbant be az irodalmi életbe: egymás után jelentek meg kötetei, Móricz-ösztöndíjat, Déry Tibor-, Szép Ernőés Krúdy Gyula-díjat kapott, és külföldön is elindult karrierje. 9 Az utóbbi években versesköteted, novellásköteteid jelentek meg, három színdarabod is bemutatták; melyik műfaj áll hozzád a legközelebb? - Azt gondolom, a regény az irodalmi műfajok csimborasszója. Ez az a struktúra, ami a legtöbbet kívánja meg az írótól. Egzisztenciálisan, szellemileg, de lelkileg is. Ugyanakkor mindig azt szeretem, amit épp írok. • Hónapok óta folytatásban közli a Tiszatáj A könnymutatványosok legendája című történelmi regényedet. Honnan az ötlet, hogy egy évszázadokkal ezelőtt játszódó, mégis modern regényt írj? - Négy évvel ezelőtt jelent meg A Borgognoni-féle szomorúság című kötetem, amiben az anekdota, illetve a rövid történet műfajával játszottam el. Ott bukkant fel az egyik történetben öt könnymutatványos, akik XVI-XVII. századi környezetben a könnyeikkel zsonglőrködnek. Újra eszembe jutott a történet, és elkezdtem gondolkodni róla; egy flekkből így lett kétszáz. 9 Mit gondolsz, ha valaki ráérez az írás technikájára, egyéni hangja és biztos stilisztikai érzéke van, lehetséges, hogy szinte ujjgyakorlattá válik számára az írás, azaz bármiről képes szólni? - Alkati kérdés. Vannak, akik állandóan egy hangon szólnak, a regény vagy a vers mellett nem tudnak drámát vagy tárcát is írni, de ettől még nagyon jó és fontos írók. Én szeretem megtanulni a formákat, a különböző műfajokat, ugyanakkor igyekszem azt is figyelembe venni, kinek írok. • Nem fenyeget az a veszély, hogy az író így elveszíti szabadságát, szolgáltató iparossá válik, aki megrendeléseket teljesít? - Ennek épp annyi veszé.lye van, mint előnye: ez a helyzet ébren tart, gondolkodásra kényszerít. Évek óta mindennap dolgozom. Munkának nevezem az írást. Ha két nap elmúlik nélküle, akkor fizikálisan is rosszul érzem magam. Számomra az írás a gondolkodás, sőt a létezés fontos formája. El sem tudom képzelni az életemet anélkül, hogy ne üljek le hetente ötször 4-5-6 órára a mondatokhoz. Ez a dolgom. Persze felmerülhet a veszély, hogy az ember túl sokat ad ki a kezéből. • Egy időben attól féltettek téged, hogy eggyé válsz Szív Ernővel... - Darvasi mindig több volt, mint Szív Emő. Mindig több olyat írt, mint ami könyvbéli megjelenésre méltó. Pontosan tudom, hogy tíz Szív Ernő-írásból kettőt érdemes kötetbe szerkeszteni. Szív Ernőről nem szoktam előre gondolkodni, nem építem a pályáját. Az ő figuráját az életem alakítja. Darvasiról sokkal határozottabb elképzeléseim vannak, tudom, hogy a következő munkája is egy regény lesz. Szív Ernőnél a napi megjelenés, a túlélés játszik nagyobb szerepet. • Debrecenben három darabodat is sikerrel mutatták be. Mintha nagyobb becsben tartanának ott, mint Szegeden. Hogyan hatott rád a színházi munka? - Nagyon megszerettem a színház légkörét, különösen a próbafolyamatot. Sajnálom, hogy Szegeden még nem volt bemutatóm. Utóbbi darabom, a Bolond Helga meglehetősen komolyan tudna szólni Szegeden. Egészen mást jelentene, mint Debrecenben. Bízom benne, egyszer itt is lehetőséget kapok. Egy biztos: könyörögni nem fogok. 9 Miért teszed történeteidet gyakran történelmi közegbe? - Valóban sok olyan történetem van, amely egy egykor létező és működő világban játszódik. Valószínűleg azért él bennem a történetiség iránti vonzódás, mert nem látom át, nem értem, nem tudom pontosan, mi folyik ma az országban, mi történik a lelkekkel, a szellemmel, az akarattal, a vágyakkal, lehetőségekkel. Egyelőre nem tudom ezt irodalmi helyzetbe beilleszteni. Publicisztikusan, közéleti módon látom ugyan, de ez kevés. Többre egyelőre nem merek vállalkozni. 9 Mit jelent számodra Szeged? - Azt gondolom, mindig itt fogok maradni. Az ember mindig oda való, ahol eltöltötte a gyermekkorát. Eszerint törökszentmiklósi lennék, de már nem élek ott. Pest szempontjából szegedi író vagyok, de szegedi barátaim szerint már nem tartozom igazából ide. Kialakult bennem egy furcsa gyökértelenség, amit nehéz megélni. Hollós! Zsolt Melléklet megyénkről • Munkatársunktól Újságunk liberális irányultságú napilap, amely arra törekszik, hogy mind több tényanyagot közöljön a gazdasági életről - mondta tegnap Szegeden, a Tisza Szállóban Kocsi Ilona, a Magyar Hírlap közelmúltban kinevezett főszerkesztője. Az idén 30. születésnapját ünneplő, s ma már 100 százalékosan svájci tulajdonban lévő újság bemutatásakor a főszerkesztő külön szólt arról, hogy meg kívánják újítani azokat a mellékleteket is, amelyekkel nap mint nap találkozhatnak a Magyar Hírlap olvasói. A melléklet egyébként már csak azért is fontos szónak számított a tegnapi találkozón, mert a lap vezetői most közölték a Tisza Szállóban összesereglett önkormányzati vezetőkkel, gazdasági szakemberekkel, hogy a Magyarország megyéit bemutató sorozat 14. részeként, május 21-én jelenik meg az az összeállítás, amelyet Csongrád megyének szentel a Magyar Hírlap. Ebben arra törekszenek - tudtuk meg László Jánostól, a megyesorozat szerkesztőjétől -, hogy miközben a legfrissebb információk felhasználásával tárgyilagos képet rajzolnak Dél-Magyarország e régiójáról, bemutassák a Tisza-Maros körzet gazdaságát, kulturális hagyományait és jelenét éppúgy, mint idegenforgalmi látványosságait, helytörténeti érdekességeit. Betörtek a klinikára • Munkatársunktól Az elmúlt napok mozgalmasan teltek a rendőrök számára. Március 24-ére virradóan például a SZOTE Gyermekklinikáján kellett helyszínelniük, mert ismeretlenek betörtek az épületbe, s 250 ezer forint értékben videoberendezést tulajdonítottak el. Őrizetbe vették a nyomozók K. Tibort, aki az egyik szegedi bankban 100 ezer forint értékben lízing-értékpapírt akart beváltani. A nyomozás adatai szerint ez az értékpapír egy március 23-ai betörés alkalmával tűnt el, amikor 825 ezer forintban loptak el lízingpapírokat egy szegedi lakásból. A tulajdonos azonnal letiltatta az okmányokat, s még időben. ugyanis 23-án két huszonöt év körüli férfi megpróbálta a papírok egy részét beváltani. Őket még keresi a rendőrség. H. Csilla feljelentése nyomán ismeretlen személy ellen indult eljárás, aki H. Csillának 1 millió 50 ezer forintért eladott egy lakást. A dolog szépséghibája, hogy a lakás R. Barbaráé, aki mit sem tudott az ügyletről. Emberi csontokat találtak minap a tápéi szeméttelep melletti szemétdombon. A csontokat jelenleg az Igazságügyi Orvostani Intézetben vizsgálják, de az elsődleges megállapítások szerint bűncselekményre utaló nyomok nincsenek a maradványokon. forrás Oktatási kérdésekről • Munkatársunktól A történelem tanításával és a felsőoktatás stratégiai kérdéseivel kapcsolatolatos programokat rendeznek ma, illetve a hétvégén az újszegedi rendezvényházban. Fél 10kor kezdődik és szombaton zárul az a találkozó, amelyet „Hogyan tanítsuk az európai integráció történetét" címmel hirdetett meg a Történelemtanárok Egyesülete és a Rendezvényház Kht. A meghívott előadók között van dr. Körösi István, aki a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetében dolgozik, vagy Zarándy Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársa. Ugyancsak mától vasárnapig rendezik a második regionális workshopot a felsőoktatás stratégiai kérdéseiről, amelyre külföldi vendégeket is meghívtak. Ma este 7 órától pedig jótékonysági estet szerveznek a fogyatékos gyermekek nyári táboroztatására. Monodrámabemutató • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem Kulturális Irodájának szervezésében mutatják be Kocsis István „Bolyai János estéje" című monodrámáját március 28-án 17 órától, illetve március 30-án 19 órától az egyetem Dugonics téri épületének aulájában. A darabot Ferenczy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Szent-Györgyi-díjas színművésze adja elő Kincses Elemér rendezésében. Kerekesek döntöje • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság balesetmegelőzési bizottsága március 28-án, szombaton rendezi meg a kerékpáros Iskola-kupa megyei döntőjét az Odessza Il-es Számú Altalános Iskolában. A városi vetélkedőkön továbbjutott első két helyezett leány és fiú indul a kilenc órakor kezdődő versenyen. Macskák „tárlata" • Munkatársunktól Március 29-én, vasárnap Szegeden, a Vasutas Művelődési Házban országos macskakiállítást rendeznek 10-17 óra között. A szervezők jelzései szerint mintegy 100 cica érkezése és versengése várható, s közöttük egészen különleges fajtákat is láthatnák majd az érdeklődők. Nizzai kiállítás • Munkatársunktól A nizzai képzőművészek új generációja című kiállítás látható pénteken délután fél öttől a Horváth Mihály utcai Képtárban. A tárlatot dr. Ványai Éva alpolgármester nyitja meg, Nadine Babani asszony, a Nizzai Városi Galéria igazgatója, illetve Mauro Alpi, Kalam és Patrick Moya képzőművészek jelenlétében. A testvérvárosi kiállítást a Móra Ferenc Múzeum és a szegedi Alliance Francai se szervezte.