Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-26 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 26. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten Bátyi Zoltán újságíró munkatársunkkal mpm| oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk M munkanapokon reggel 8 és 10 óra ^H között, vasárnap 14 és 15 óra között Jl^M hívható a 06-20-432-663-as rádiótele­MUL. J^M fon-számon. Elveszett tárgyaikat ke­reső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve szem­élyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Troli. Tegnapi lapszá­munkban közöltük egy ol­vasónk panaszát, miszerint megítélése szerint túl rit­kán jár az 5-ös troli déle­lőttönként, s utasszámlá­lást ajánlott az SZKT ve­zetésének figyelmébe. Ra­dics János, a Szegedi Köz­lekedési Társaság közön­ségszolgálati irodájának vezetője elmondta: a járat­bővítés nem az utasszám­lálás, sokkal inkább anyagi lehetőségek függvénye. A mai pénzügyi támogatási rend mellett nincs arra mód, hogy 10 percnél, csúcsidőszakban 5-6 perc­nél sűrűbben kövessék egymást a járművek az 5­ös vonalán. Ha pedig vala­ki azt tapasztalná, hogy 10 percnél is többet kell vára­koznia, a hely és időpont konkrét megjelölésével pa­naszával az SZKT irodájá­hoz fordulhat, s kivizsgál­ják az ügyet - ígérte Ra­dics úr. Köszönet. A Környe­zetgazdálkodási Kht.-nek, a Jóga a mindennapi élet­ben társaságnak, valamint a szülőknek mondott kö­szöntet Nógrádi László, a Kis-Tisza utcai Reform­életmód óvoda munkatár­sa, amiért nagy segítséget nyújtottak intézményük udvarának csinosításá­ban. Levélbánat. A postai szolgáltatásokra panaszko­dott olvasónk Tarjánból. Mint elmondta, már több mint egy hete adta föl gyógyszereket tartalmazó értéklevelét Szigetszent­miklósra címezve, ám hiá­ba fizette ki a szolgáltatá­sért a 341 forintot, a kül­demény tegnapig nem ér­kezett meg a címzetthez. Amikor pedig reklamált, a postán újabb 80 forint be­fizetésért kérték azért, hogy egyáltalán kivizsgál­ják panaszát. Popity János, a Szeged Postaigazgatóság szállítási üzemének mun­katársa érdeklődésünkre elmondta: valóban kérnek ilyen esetekben 80 forintot a posta költségeinek meg­térítése érdekében, ám ha a vizsgálat során kiderül, hogy a küldemény a posta hibája miatt késett, ezt az összeget visszafizetik, s még kártérítésre is jogosult a feladó. Utak. Két telefonálónk is a szegedi utak állapota miatt hívta a „Csörögöt". Egyikük elmondta, hogy a Csillag téri ABC mögött szinte már használhatatlan az az aszfaltút, amelyik a Zápor tóhoz vezet, s bi­zony elég tekintélyes for­galmat bonyolít le. Mási­kuk pedig a Napos úti cso­mópont mielőbbi megépí­tését szorgalmazta az E5­ös városból kivezető sza­kaszánál, mert megítélése szerint az ma Szeged egyik legveszélyesebb kö­zúti kereszteződése. • Beszélgetés a József Attila-díjas Darvasi Lászlóval Több, mint Szív Ernő Ki segíti a csángókat? Az egykori Etelköz nyugati határán (a mai Moldvában) élő, mint­egy 200-250 ezer lélek­számú magyar „csopor­tot" nevezik különféle néven; mi elsősorban az általuk is elismert csán­gó nevet használjuk. Ez az embercsoport az év­századok során nem élt a történelmi magyar állam ha­tárain belül, ennek ellenére egy részük megőrizte a ma­gyarsághoz tartozás tudatát, használja régies dialektusát, amely kétséget kizáróan az egyetemes magyar nyelv ré­sze. Nagy erőfeszítések árán kis létszámú általános isko­lákban idén újra elkezdhet­ték a magyar nyelv oktatá­sát. A helyi római katolikus egyházvezetéssel a magyar nyelvű mise engedélyezésé­re szinte reménytelen tárgya­lásokat folytatnak. Jelenleg szinte kilátástalan, hogy ne csak románul hallgassák papjaikat, bár a II. Vatikáni Zsinat engedélyezi a hívek­nek az anyanyelvi egyházi szolgálatot. A romániai rendszervál­tás, 1990. óta működik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Ügyvezető alel­nökük, Csicsó Antal tanár a napokban Szegeden járt. Lá­togatásának célja egyrészt a régi alma mater meglátoga­tása volt, ugyanis a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett s itteni, egykori taná­rai ápolják a kapcsolatot ve­lük; ezen kívül különböző szegedi magánszemélyek és cégek támogatását kérte a szervezet programjaihoz. Milyen eredménnyel? Az út viszonylag sikerrel járt, ugyanis a moldvai Bákó városában lévő kis irodájuk­ba kaptak egy számítógépet; könyvkiadáshoz Ausztráliá­ból pénzadományt szervezett a szegedi id. Podolcsák And­rás. A négy szegedi kisebb­ségi önkormányzat elnöke, dr. Tóth István a nyári ki­sebbségi napokra előadásra hívta meg a csángók szövet­ségét. Az Alkotóház pedig a népművészeti kiállítás és vá­sár alkalmából csángó házii­pari bemutató blokkot bizto­sít részükre - a szövőszéken csángó asszonyok „élesben" mutathatják majd be szövési művészetüket. Az esetleges további tá­mogatók a szegedi Eko-park igazgatójánál érdeklődhet­nek (tel.: 430-430). Farkas Tibar Darvasi László: Számomra az írás a gondolkodás, a létezés fontos formája. (Fotó: Nagy László) A művészeti kitüntetet­tek névsorában örömmel olvashattuk kollégánk, Darvasi László nevét, akinek irodalmi munkás­ságát most József Attila­dijjal ismerték el. A sze­gedi író - az Élet és Iro­dalom főmunkatársa - a '90-es évek elején üstö­kösként robbant be az irodalmi életbe: egymás után jelentek meg köte­tei, Móricz-ösztöndíjat, Déry Tibor-, Szép Ernő­és Krúdy Gyula-díjat ka­pott, és külföldön is elin­dult karrierje. 9 Az utóbbi években ver­sesköteted, novellásköte­teid jelentek meg, három színdarabod is bemutat­ták; melyik műfaj áll hoz­zád a legközelebb? - Azt gondolom, a regény az irodalmi műfajok csimbo­rasszója. Ez az a struktúra, ami a legtöbbet kívánja meg az írótól. Egzisztenciálisan, szellemileg, de lelkileg is. Ugyanakkor mindig azt sze­retem, amit épp írok. • Hónapok óta folytatás­ban közli a Tiszatáj A könnymutatványosok le­gendája című történelmi regényedet. Honnan az ötlet, hogy egy évszáza­dokkal ezelőtt játszódó, mégis modern regényt írj? - Négy évvel ezelőtt jelent meg A Borgognoni-féle szo­morúság című kötetem, ami­ben az anekdota, illetve a rö­vid történet műfajával ját­szottam el. Ott bukkant fel az egyik történetben öt könnymutatványos, akik XVI-XVII. századi környe­zetben a könnyeikkel zsong­lőrködnek. Újra eszembe ju­tott a történet, és elkezdtem gondolkodni róla; egy flekk­ből így lett kétszáz. 9 Mit gondolsz, ha valaki ráérez az írás technikájá­ra, egyéni hangja és biz­tos stilisztikai érzéke van, lehetséges, hogy szinte ujjgyakorlattá válik szá­mára az írás, azaz bármi­ről képes szólni? - Alkati kérdés. Vannak, akik állandóan egy hangon szólnak, a regény vagy a vers mellett nem tudnak drámát vagy tárcát is írni, de ettől még nagyon jó és fontos írók. Én szeretem megtanulni a formákat, a különböző műfa­jokat, ugyanakkor igyekszem azt is figyelembe venni, ki­nek írok. • Nem fenyeget az a ve­szély, hogy az író így elve­szíti szabadságát, szolgál­tató iparossá válik, aki megrendeléseket teljesít? - Ennek épp annyi veszé­.lye van, mint előnye: ez a helyzet ébren tart, gondolko­dásra kényszerít. Évek óta mindennap dolgozom. Mun­kának nevezem az írást. Ha két nap elmúlik nélküle, ak­kor fizikálisan is rosszul ér­zem magam. Számomra az írás a gondolkodás, sőt a léte­zés fontos formája. El sem tu­dom képzelni az életemet anélkül, hogy ne üljek le he­tente ötször 4-5-6 órára a mondatokhoz. Ez a dolgom. Persze felmerülhet a veszély, hogy az ember túl sokat ad ki a kezéből. • Egy időben attól féltet­tek téged, hogy eggyé válsz Szív Ernővel... - Darvasi mindig több volt, mint Szív Emő. Mindig több olyat írt, mint ami könyvbéli megjelenésre mél­tó. Pontosan tudom, hogy tíz Szív Ernő-írásból kettőt érde­mes kötetbe szerkeszteni. Szív Ernőről nem szoktam előre gondolkodni, nem épí­tem a pályáját. Az ő figuráját az életem alakítja. Darvasiról sokkal határozottabb elképze­léseim vannak, tudom, hogy a következő munkája is egy re­gény lesz. Szív Ernőnél a na­pi megjelenés, a túlélés ját­szik nagyobb szerepet. • Debrecenben három darabodat is sikerrel mu­tatták be. Mintha nagyobb becsben tartanának ott, mint Szegeden. Hogyan hatott rád a színházi mun­ka? - Nagyon megszerettem a színház légkörét, különösen a próbafolyamatot. Sajnálom, hogy Szegeden még nem volt bemutatóm. Utóbbi darabom, a Bolond Helga meglehető­sen komolyan tudna szólni Szegeden. Egészen mást je­lentene, mint Debrecenben. Bízom benne, egyszer itt is lehetőséget kapok. Egy biz­tos: könyörögni nem fogok. 9 Miért teszed történetei­det gyakran történelmi közegbe? - Valóban sok olyan törté­netem van, amely egy egykor létező és működő világban játszódik. Valószínűleg azért él bennem a történetiség iránti vonzódás, mert nem lá­tom át, nem értem, nem tu­dom pontosan, mi folyik ma az országban, mi történik a lelkekkel, a szellemmel, az akarattal, a vágyakkal, lehe­tőségekkel. Egyelőre nem tu­dom ezt irodalmi helyzetbe beilleszteni. Publicisztikusan, közéleti módon látom ugyan, de ez kevés. Többre egyelőre nem merek vállalkozni. 9 Mit jelent számodra Szeged? - Azt gondolom, mindig itt fogok maradni. Az ember mindig oda való, ahol eltöl­tötte a gyermekkorát. Esze­rint törökszentmiklósi lennék, de már nem élek ott. Pest szempontjából szegedi író va­gyok, de szegedi barátaim szerint már nem tartozom igazából ide. Kialakult ben­nem egy furcsa gyökértelen­ség, amit nehéz megélni. Hollós! Zsolt Melléklet megyénkről • Munkatársunktól Újságunk liberális irá­nyultságú napilap, amely ar­ra törekszik, hogy mind több tényanyagot közöljön a gaz­dasági életről - mondta teg­nap Szegeden, a Tisza Szál­lóban Kocsi Ilona, a Magyar Hírlap közelmúltban kineve­zett főszerkesztője. Az idén 30. születésnapját ünneplő, s ma már 100 százalékosan svájci tulajdonban lévő újság bemutatásakor a főszerkesz­tő külön szólt arról, hogy meg kívánják újítani azokat a mellékleteket is, amelyek­kel nap mint nap találkoz­hatnak a Magyar Hírlap ol­vasói. A melléklet egyébként már csak azért is fontos szó­nak számított a tegnapi talál­kozón, mert a lap vezetői most közölték a Tisza Szál­lóban összesereglett önkor­mányzati vezetőkkel, gazda­sági szakemberekkel, hogy a Magyarország megyéit be­mutató sorozat 14. része­ként, május 21-én jelenik meg az az összeállítás, ame­lyet Csongrád megyének szentel a Magyar Hírlap. Eb­ben arra törekszenek - tud­tuk meg László Jánostól, a megyesorozat szerkesztőjé­től -, hogy miközben a leg­frissebb információk fel­használásával tárgyilagos képet rajzolnak Dél-Magyar­ország e régiójáról, bemutas­sák a Tisza-Maros körzet gazdaságát, kulturális ha­gyományait és jelenét ép­púgy, mint idegenforgalmi látványosságait, helytörténe­ti érdekességeit. Betörtek a klinikára • Munkatársunktól Az elmúlt napok mozgal­masan teltek a rendőrök számára. Március 24-ére virradóan például a SZOTE Gyermekklinikáján kellett helyszínelniük, mert isme­retlenek betörtek az épület­be, s 250 ezer forint érték­ben videoberendezést tulaj­donítottak el. Őrizetbe vet­ték a nyomozók K. Tibort, aki az egyik szegedi bank­ban 100 ezer forint értékben lízing-értékpapírt akart be­váltani. A nyomozás adatai szerint ez az értékpapír egy március 23-ai betörés alkal­mával tűnt el, amikor 825 ezer forintban loptak el lí­zingpapírokat egy szegedi lakásból. A tulajdonos azonnal letiltatta az okmá­nyokat, s még időben. ugyanis 23-án két huszonöt év körüli férfi megpróbálta a papírok egy részét bevál­tani. Őket még keresi a rendőrség. H. Csilla feljelentése nyomán ismeretlen személy ellen indult eljárás, aki H. Csillának 1 millió 50 ezer forintért eladott egy lakást. A dolog szépséghibája, hogy a lakás R. Barbaráé, aki mit sem tudott az ügy­letről. Emberi csontokat találtak minap a tápéi szeméttelep melletti szemétdombon. A csontokat jelenleg az Igaz­ságügyi Orvostani Intézet­ben vizsgálják, de az elsőd­leges megállapítások szerint bűncselekményre utaló nyo­mok nincsenek a maradvá­nyokon. forrás Oktatási kérdésekről • Munkatársunktól A történelem tanításával és a felsőoktatás stratégiai kérdéseivel kapcsolatolatos programokat rendeznek ma, illetve a hétvégén az újszege­di rendezvényházban. Fél 10­kor kezdődik és szombaton zárul az a találkozó, amelyet „Hogyan tanítsuk az európai integráció történetét" címmel hirdetett meg a Történelem­tanárok Egyesülete és a Ren­dezvényház Kht. A meghí­vott előadók között van dr. Körösi István, aki a Magyar Tudományos Akadémia Vi­lággazdasági Kutató Intézeté­ben dolgozik, vagy Zarándy Zoltán, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium mun­katársa. Ugyancsak mától va­sárnapig rendezik a második regionális workshopot a fel­sőoktatás stratégiai kérdései­ről, amelyre külföldi vendé­geket is meghívtak. Ma este 7 órától pedig jótékonysági estet szerveznek a fogyatékos gyermekek nyári táboroztatá­sára. Monodráma­bemutató • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Kulturális Irodá­jának szervezésében mutat­ják be Kocsis István „Bolyai János estéje" című monodrá­máját március 28-án 17 órá­tól, illetve március 30-án 19 órától az egyetem Dugonics téri épületének aulájában. A darabot Ferenczy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Szent-Györgyi-díjas színművésze adja elő Kin­cses Elemér rendezésében. Kerekesek döntöje • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bal­esetmegelőzési bizottsága március 28-án, szombaton rendezi meg a kerékpáros Is­kola-kupa megyei döntőjét az Odessza Il-es Számú Al­talános Iskolában. A városi vetélkedőkön továbbjutott első két helyezett leány és fiú indul a kilenc órakor kez­dődő versenyen. Macskák „tárlata" • Munkatársunktól Március 29-én, vasárnap Szegeden, a Vasutas Művelő­dési Házban országos macs­kakiállítást rendeznek 10-17 óra között. A szervezők jel­zései szerint mintegy 100 ci­ca érkezése és versengése várható, s közöttük egészen különleges fajtákat is láthat­nák majd az érdeklődők. Nizzai kiállítás • Munkatársunktól A nizzai képzőművészek új generációja című kiállítás látható pénteken délután fél öttől a Horváth Mihály utcai Képtárban. A tárlatot dr. Vá­nyai Éva alpolgármester nyitja meg, Nadine Babani asszony, a Nizzai Városi Ga­léria igazgatója, illetve Mau­ro Alpi, Kalam és Patrick Moya képzőművészek jelen­létében. A testvérvárosi kiál­lítást a Móra Ferenc Múze­um és a szegedi Alliance Francai se szervezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom