Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

A jegyzetről M

ilyen a jó jegyzet? Az ideális természetesen az, amely hófehér lapokból áll, színes képek, grafikonok illusztrálják és keményfedeles. Az egyszerűen jó pedig olyan, amelynek erős tartása van, nem hangyányi méretű betűkkel nyomtatták, no és persze a tartalma könnyen érthető. Amikor egyetemre jártam, örültem annak, ha az apró betűs írás sikeres elolvasása után a jegyzet nem esett szét lapjaira, és még látszottak a betűk a fakóbarna papíron. Azt a jegyzetet nem a sűrűn utóvizsgázóknak készttették, azok szinte csak egyszer használatos kiadványok voltak. Míg a középiskolás tankönyvek nem egyszer a családon belül öröklődtek, addig az egyetemet végzett fiatal jegyzeteit sok esetben múzeumokban lehetett volna mutogatni. Tízegynéhány évvel ezelőtt az volt a fő szempont, hogy olcsó legyen. Ezzel egyet is lehet érteni, hiszen a diák általában szegény. A mai világ az igényesebb egyetemistáknak kedvez, mert már a formára is adnak. Megjelentek az ideális tankönyvek, de a többség számára nem ideális áron. A formaváltozás megemelte a könyvek árát. A tankönyvkiadás területén is a piaci viszonyok uralkodnak, a hallgató pedig örül, ha a könyvesekken nem egy, de legalább két könyvet tud vásárolni egy félévben. Hegedűs Szabolcs • Jegyzet- és tankönyvkiadás a felsőoktatásban Megszűnt a monopólium • Professzoraira emlékezik a JATE Évfordulós emlékcsarnok A jatésok könyvcsekkel is vásárolhatnak. (Fotó: Schmidt Andrea) Évfordulós emlékcsarnok nyílt februárban a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának első emeletén. A kiállítássorozat az egyetem egykori professzorainak emlékét idézi fel. A kiállítás ötlete a jubileumi ünnepségek kapcsán fogalmazódott meg 1996-ban, amikor a JATE hetvenöt éves volt. Ekkor az egyetem rektora, dr. Mészáros Rezsó javasolta, hozzanak létre egy arcképcsarnokot, ahol az egykori, ma már nem élő oktatók képeit bemutatnák, példát állítva ezzel a fiatal oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt. A kiállítás anyaga egyrészt a könyvtár archívumából, másrészt az egykori oktató családjától vagy azokról a tanszékekről származik, ahol a professzor dolgozott. A sorozat februárban megnyílt első részében három professzor személyes tárgyait, fő műveit és az azokról megjelent recenziókat mutatják be. Wittman Tibor történész 1958-tól tanított Szegeden. 1959-től haláláig a JATE Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék vezetője volt. 1963 és 1964 között dékánhelyettesi, 1964-től 1967-ig pedig oktatási rektorhelyettesi feladatot látott el. Az Acta Universitatis Szegediensis egyik megalapítója volt. 1966-ban a bolíviai Potosí-i egyetem díszdoktorává avatta. Iskolát teremtett azzal, hogy meghonosított Magyarországon egy addig ismeretlen tudományt, a latin-amerikanisztikát. Wittman professzor esetében Bolíviában írt naplója és a bolíviai egyetemen kapott díszdoktori oklevele került a vitrinbe. Apáthy István zoológus 1890-ben nyilvános rendkívüli kinevezést kapott a kolozsvári Ferencz József Egyetemre, ahol az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Kolozsvári egyetemi éveinek elismeréseként az 1903-1904-es tanévben rektori tisztséget is betöltött. 1921-től, 1922-ben bekövetkezett haláláig, a szegedi egyetem Állattani Tanszékének tanszékvezetője volt. A budapesti műegyetem megszüntetett állattani intézetének felszereléséből hozott létre Szegeden egy működő intézetet. Kutatási területe az összehasonlító idegszövettan, az idegrendszer finomabb szerkezete volt. Apáthy professzor személyes dolgai közül az itatósa és töltőtolla tekinthető meg, valamint az általa készített metszetek, amelyeket Kolozsvárról hozott magával. Surányi-Unger Tivadar jogász, közgazdász a szegedi egyetem Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszékét vezette 1929 és 1940 között. A Szegeden eltöltött idő alatt, 1936-1937-ben az Állam-és Jogtudományi Kar dékánja volt, majd az ezt követő tanévben prodékáni tisztséget töltött be. Elméleti közgazdaságtannal, gazdaságtörténettel és gazdaságfilozófiai kérdésekkel, valamint KeletEurópa gazdasági problémáival foglalkozott. SurányiUnger professzor művei is megtekinthetők a kiállításon. Á tervek szerint idén még három-három, egykor a JATE-n tanító, és már meghalt professzor kiállítása nyílik meg áprilisban, illetve ősszel. A megnyitóbeszédet olyan oktatók tartják, akik kötődnek a kiállításban szereplő valamelyik professzorhoz. A szervezők a kezdeményezést még több éven át folytatni kívánják. H. Sz. A jegyzet- és tankönyvírás, valamint ezek kiadása területén ma már piaci viszonyok uralkodnak. A felsőoktatási intézményeknek maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy hallgatóiknak megfelelő menynyiségü és minőségű tankönyv és egyéb oktatási segédanyag álljon rendelkezésükre, és azokhoz hozzá is tudjanak jutni. Ezeket a feladatokat a főiskolák és egyetemek kiadói különkülön nem tudják ellátni, csak egymással együttműködve. A hetvenes években a felsőoktatási intézményekben még nem volt szükség könyvnyomtatásra, hiszen a hallgatók központilag előírt és a Tankönyvkiadó Vállalat által kiadott tankönyvekből, jegyzetekből tanultak. Az intézmények csupán különböző nyomtatványokat, űrlapokat készítettek. A JATE-n később az oktatók az előadásaikon leadott tananyagot oktatási segédanyagként, kiegészítve a diákoknak feladott könyveket, egyszerű eljárással, gyakran stencilezéssel sokszorosították a hallgatók • Munkatársunktól A táblázat a József Attila Tudományegyetem kiadója, a JATE Press által évenként megjelentetett művek megoszlását mutatja. Az 1997-es évből csupán az első kilenc hónap eredményét jelzi. Az 1996-ban megjelent könyvek mintegy kétharmada egyetemi jegyzet, illetve tankönyv volt. Hat év alatt a JATE Press 257 jegyzetet és tankönyvet, 148 tanulmánykötetet és szakkönyvet, és 21 egyéb könyvet adott ki. számára. Ezeket a jegyzeteket még hagyományos írógéppel készítették, sokszor kézzel javították ki a hibákat. A jegyzetkiadás idővel fellendült, és a József Attila Tudományegyetemen például az addigi sokszorosító műhelyből 1988-ban megalakult a JATE Kiadó, és 1991. június l-jén a jegyzetkiadóból létrejött a JATE Press, amely jelentős beruházásba és fejlesztésbe kezdett. A tankönyvellátásban felszámolták a Nemzeti Tankönyvkiadó addigi monopolhelyzetét, és az intézmények arra kényszerültek, hogy saját kiadót alakítsanak, esetleg valamelyik társintézménnyel közösen, vagy külső kiadóhoz forduljanak. Önálló kiadót hozott létre a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is 1992-ben, amely ez év elejétől Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó néven működik. A névváltoztatás azt fejezi ki, hogy a kiadó - a tervezett egységes szegedi egyetemben - nem csak a főiskola számára kíván könyvekel készíteni. A kiadó a jegyzetekről fokozatosan a könyvek megjelentetésére tér át. amelyek ezernél nagyobb példányszámban és hosszabb időre készülnek. Több egyetemmel és a tanárképző főiskolákkal egyeztetik kiadói tevékenységüket, így olyan könyveket is nyomtatnak, amelyekből az egész országban tanulnak. Tavaly több mint 36 ezer könyvet értékesítettek. Pitrik József, a kiadó menedzser-igazgatója szerint a testnevelés, az ének-zenekarvezetés és a rajz oktatása területén van hiány tankönyvekből a főiskolán, a többi tantárgy könyvellátottsága jónak mondható. A tankönyvkiadás támogatási rendszerben működik. A művelődési minisztérium úgynevezett jegyzettámogatási normatívát oszt szét a főiskolák és egyetemek között a hallgatói létszámtól függően. Az intézmények minden egyes diák után 640 forintot kapnak havonta. A JATE ennek egyharmadát könyvkiadásra fordítja, a fennmaradó kétharmad részt pedig különböző módon a hallgatók használhatják fel tankönyvvásárlásra, sőt az eladott könyvek árát könyvcsekkre fordítja az egyetem. A JATE-n a hallgatók általában 2500 forintos könyvcsekket kap félévente, az elsősök pedig ennél többet. A könyvcsekket meghatározott üzletekben válthatják be, illetve egy részét fénymásolásra is költhetik. Á Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán vonalkódos kártyát kapnak a hallgatók, és ezzel a főiskola két jegyzetboltjában vásárolhatnak. A másod- és harmadévesek egy naptári évben 4000 forintot költhetnek el, az új hallgatók az első félévre is ugyanekkora támogatáshoz jutnak, mert kezdetben több könyvre van szükségük. A negyedévesek az utolsó félévre 2000 forint értékű kártyát kapnak. A minisztériumi támogatás mellett könyvkiadást is támogató alapítványokhoz pályáznak a kiadók. A legújabb, két éve indult program a felsőoktatási tankönyvpályázat, amely a nyertes munkák megjelentetési költségének felét biztosítja, a többit a kiadónak kell állnia. A JATE és a JGYTF kiadói tanácsokat hoztak létre, amelyek legfőbb feladata a megjelenésre váró könyvekből összeállított kiadványterv jóváhagyása. A könyvkiadásra vonatkozó igényeket általában a tanszékek gyűjtik össze, mérlegelik és a kiadói tanács elé terjesztik. Hegedűs Szabolcs Emlékezés 1848-ra • Munkatársunktól A Szegedi Universitas Egyesülés az 1848-as forradalom 150. évfordulójára ünnepi megemlékezést rendez március 12-én 15 órától a József Attila Tudományegyetem aulájában. Az ünnepségen megemlékező beszédet mond Pelyach István történész, a JATE Bölcsészettudományi Karának tanára. A műsorban közreműködik Bárdi Sándor főiskolai docens,- Dombiné dr. Kemény Erzsébet főiskolai docens, a Juhász Gyula Tanárkéző Főiskola Kardos Pál női kara Ordasi Péter főiskolai docens vezényletével,, valamint az ének-karvezetésszakos hallgatók citeraegyüttese Monoki Lajos főiskolai docens irányításával. A műsorban elhangzó verseket a tanárképző főiskola Magyar Irodalom Taszéke Irodalmi Színpadának tagjai adják elő. JATE-bél • DM-információ Holnap rendezik meg immár harmadik alkalommal - a József Attila Tudományegyetem bálját 19 órától a Hungária Szállóban. A közönség elsőként Fábry Sándor megnyitóval egybekötött humorestjén szórakozhat, majd fél 10-kor a Pavane táncegyüttes mutatja be a nyitótáncot, és ezt követően egészen éjfélig a táncparketté lesz a főszerep. Éjfélk or tombolát sorsolnak, amelyen a főnyeremény egy utazási utalvány. Ezután a közönség hajnali három óráig élvezheti a báli hangulatot. Belépők egyébként még a bejáratnál is kaphatók lesznek. Virtuális világ • Munkatársunktól A virtuális világ realitásai - a XXI. század szép új világa címmel rendezett vitát a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága és a Magyar Tudomány című folyóirat szerkesztősége tegnap délután az akadémiai bizottság székházában. A beszélgetés hátteréül a Magyar Tudomány ez évi februári száma szolgált, amely a számítástechnika, a hálózatok, p multimédia jövőképét vázolja fel a technikai alapoktól a társadalmi hatásokig. Fotókiállítás • DM-imformáció Kolozsi Beáta tizenkét fotóját mutatja be a Grand Café kávéház pénteken este 7 órakor, amelyet a névrokon, Kolozsi László közíró nyit meg, közreműködik Tokodi Gábor és Bozóki Andrea, mindketten gitárművészek. Wittman Tibor, Apáthy István és Surányi-Unger Tivadar emlékei a könyvtárban. (Fotó: Schmidt Andrea) Hét év könyvei a JATE Presstöl 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 I.-IX. Egyetemi jegyzetek (tankönyvek) 43 23 38 45 53 55 40 Tanulmánykötetek szakkönyvek (acták) 6 40 23 22 30 27 11 Egyéb könyvek 2 9 5 1 2 2 5 Összesen 51 72 66 68 85 84 56 (Forrás: Szőnyi Etelka a JATE Press fejlődéstörténete, avagy egy kis üzem átváltozásai (szakdolgozat, 1997.)