Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

II. UNIVERSITAS CSÜTRÖRTÖK, 1998. MÁRC. 12. • Negyvenéves a szegedi gyógyszerészkar Gyógynövény- és drogismeret Dr. Máthé Imre intézetvezető: a drog nem azonos a kábítószerrel. (Fotó: Nagy László) • Egy szegedi kötet sikertörténete A szimbólumok tárháza Orvosi ülések • DM-információ A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyelem Tudományos Ülések Bizott­sága és a Szegedi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottsága a jövő héten három tudományos ülést ren­dez az akadémiai bizottság székházában. Az elsőt a neu­rológiai munkabizottsággal közösen szervezik, és márci­us 16-án 16 órakor tartják a volt központi kutatólaborató­rium, a mai Ideg- és Elme­gyógyászati Klinika Alzhei­mer-kór kutatócsoportja ala­pításának 40 éves. Kása Pé­ter professzor vezetői tevé­kenységének 25 éves jubile­uma alkalmából. Másnap, 17-én ugyancsak 16 órakor kezdődik tudományos ülés, amelyen a szegedi orvos­egyetem oktatói és kutatói tartanak előadásokat. Márci­us 19-én 16 órától pedig a „Training Program in Neu­roscience" elnevezésű TEM­PUS programmal közösen szerveznek ülést, amelyen az előadásokai angol nyelven tartják. Az előadók közül ketten a göttingeni Georg­August egyetemről érkeznek, a többi felszólaló a SZOTE­n dolgozik. Korányi-fórum • Munkatársunktól Idén második alkalommal rendezi meg a budapesti Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Korányi Fri­gyes Szakkollégiuma a Ko­rányi Frigyes Tudományos Fórumot április 23-24-én. A fórum célja, hogy előadói le­hetőséget nyújtson fiatal ku­tatók, klinikusok és TDK-s hallgatók részére, biztosítva a tudományos kapcsolatte­remtés lehetőségeit is. A szakkollégium nemcsak szo­ciális szolgáltatásokkal, ha­nem a szakmai képzés és ön­képzés lehetőségeinek meg­teremtésével, magas szintű szakmai előadásokkal és eh­hez kapcsolódó vitaestek szervezésével próbál közelí­teni az angolszász college­rendszerhez. A tudományos fórumon tavaly negyvenhárom elő­adással és ötvennégy posz­terrel vettek részt tudomá­nyos diákköri tevékenységet folytató hallgatók és dokto­randusz képzésben részt ve­vők, többek között a négy orvosegyetem képviseleté­ben. Az előadások magas színvonalát elismerve a leg­jobbak tudományos munká­jának az Orvosi Hetilap ad helyet. Idén bővül a résztve­vők köre: a medicina és a ro­kon természettudományok fiatal művelőinek szeretné­nek teret biztosítani, akik ha­zai egyetemeken, illetve a határon túli magyar egyete­meken tanulnak vagy tanul­tak. A fórum nyelve magyar és angol. A szekciók vezeté­sére nemzetközileg elismert S rofesszorokat kértek fel. •sszesen négy szekcióban ti­zenkét-tizenkét előadás hangzik el. Az absztrakok le­adási határideje március 15. Nyári egyetem • DM-információ A Magyar Ösztöndíj Bi­zottság pályázatot hirdetett az oktatási, tudományos és kulturális államközi egyez­ményekben biztosított 1999. évi finnországi és olaszor­szági nyári egyetemi ösztön­díjakra. A pályázatokat júni­Negyvenedik születés­napját ünnepli ebben a szemeszterben a szegedi gyógyszerésztudományi kar. Az évforduló alkal­mából bemutatjuk e négy évtized szereplőit. Sorozatunk második ré­szében dr. Máthé Imré­vel, a Gyógynövény- és Drogismereti Intézet ve­zetőjével beszélgettünk. - A félreértések elkerülé­se végett először azt szeret­ném tisztázni, hogy a „drog" a mi szóhasználatunkban nem azonos a kábítószerrel. Drognak nevezünk minden olyan növényt vagy növényi részt, amelynek közvetlenül vagy /eldolgozott formában gyógyító hatása van. A szak­nyelvben tehát drognak mi­nősül a kamillavirágzat is. • Folytassuk tovább a fogalmak tisztázását. Mi számit gyógyterméknek? - Az olyan készítmények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak vagy amelye­ket gyógynövényből vagy gyógynövény-részből kivo­natolnak. Ezek tehát már többnyire feldolgozottan tar­talmazzák a gyógynövények meghatározott komponense­it. Más néven „gyógyszer­nek nem minősülő gyógyha­A múlt hét végén az országban egyedülálló logisztikai képzés kez­dődött a szegedi élelmi­szeripari főiskolán. A tanfolyam végén a résztvevők Franciaor­szágban akkreditált ok­levelet kapnak. A SZÉF most induló egy éves logisztikai programját két Metz-i intézmény, a Nemzetközi Logisztikai Fő­iskola és a Nemzetközi Ke­reskedelmi Főiskola közre­működésével dolgozták ki. Az országban tartalmát te­kintve egyedülálló képzés célja, hogy úgy mutassa be a logisztika területét, mint amely szorosan kapcsolódik a vállalat többi funkciójá­hoz; az árubeszerzéshez, a termeléshez vagy a marke­tinghez. A képzésen meg­szerzett tudás birtokában a hallgatók képesek lesznek tású készítményeknek" hív­juk őket. Piacra kerülésük feltételei enyhébbek, mint a gyógyszereké, klinikai vizs­gálatokat például nem frnak elő bizonyos gyógyhatású készítmény esetében. A már elkészült, de el nem fogadott gyógyszertörvény várhatóan átrendezi ezeket a kategóriá­kat. Az Európai Unióhoz va­ló csatlakozás ugyanis meg­kívánja a szigorítást, a gyógytermékek fokozottabb ellenőrzését. 0 Sokan azt mondják, a túlzásba vitt gyógyszere­zéssel szemben bizonyos esetekben jobb lenne ter­mészetes szereket, gyógy­növényeket és -kivonato­kat alkalmazni. - Számos esetben bizo­nyos gyógynövények való­ban alkalmazhatók és alkal­mazandók. Ám más esetek­ben a gyógynövényekre ha­gyatkozás súlyos következ­ményekkel járhat, ha az or­vosok által előírt gyógysze­res terápiát kívánjuk helyet­tesíteni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gyógy­növények sem mindig telje­sen ártalmatlanok. A nö­vényt érheti olyan szennye­ződés, amely befolyásolja a hatását. Az új gyógykészft­mények kidolgozásánál felmérni a logisztikai dönté­sek kihatását a vállalat teljes stratégiájára. A tanfolyamon a hallgatók elméleti és gya­korlati tudást kapnak egy­részt az elemzés módszerta­nainak elsajátítása segítségé­vel, másrészt a különböző gyakorlati eszközök megis­merésével és kezelésével, ovábbi célja a képzésnek a logisztikai műveletelemzés módszereinek elsajátítása a termelési, a szállítási és a nemzetközi logisztika terüle­tén. A tanfolyam két-három napos konzultációból áll, ha­vi két-három alkalommal. A konzultációkat francia és szegedi oktatók közösen tartják. A szegedi oktatók a JATE, a SZÉF és a Központi Élelmiszeripari Kutatóinté­zet munkatársai közül kerül­nek ki. A tananyagban a tel­jes körű logisztika, a logisz­tikai tanulmányok módszer­ügyelni kell arra, hogy mit, milyen mennyiségben tartal­maznak, és milyen ezeknek a komponenseknek a hatása hosszú távon. Volt már pél­da arra, hogy széles körben alkalmazott gyógynövények­ről kiderült, hogy hosszú tá­von mérgezőek, májkároso­dást okoznak. 0 Mi a szerepe az inté­zetnek a gyógyszerész­képzésben? - Viszonylag kis intézet vagyunk, 18-as létszámmal, ebből 11 diplomás dolgozó­val. A gyógyszerészi nö­vénytan, a gyógynövény- és drogismeret tárgyak oktatá­sáért, valamint a gyógynövé­nyek ipari feldolgozása és a gyógytermékek című, vá­lasztható szakirányokért va­gyunk felelősek. A gyógy­szerészi növénytan tárgy ok­tatását 1992-ben vettük át a tudományegyetemtől. Folya­matban van doktori progra­munk akkreditációja: a far­makognózia főprogramban növénytan, kémia és nö­vényhasználat témacsopor­tok lesznek. A program be­indulásával. párhuzamosan más posztgraduális képzési formában, például a gyógy­szerész-továbbképzésben is részt veszünk. 1988 óta an­gol nyelvű oktatás is folyik. tana, az ipari logisztika és a termelési folyamatok irányí­tása, a szállítmányozási lo­gisztika és fizikai elosztás, a nemzetközi árucsere, a lo­gisztika és minőség, vala­mint az információs rendsze­rek szerepelnek. A tanfolya­mon élelmiszeripari és szol­gáltató cégek munkatársai vesznek részt. A tanfolyam végén a hallgatók Franciaor­szágban, akkreditált okleve­let kapnak. A képzéssel kapcsolatban Szabó Gábor főigazgató el­mondta, hogy a tanfolyam a francia háttér ellenére figye­lembe veszi Magyarország sajátos gazdasági helyzetét és méretét. A kurzus során elsajátított ismeretek lehető­vé teszik a hallgatóknak az egyes logisztikai ágak felé történő orientálódást. A kép­zés gyakorlatias jellege fel­készíti a hallgatót arra, hogy elvégezze a beszerzéssel, a 0 Milyen kutatás folyik az intézetben? - Kutatási tradíciónak te­kinthető a növényi hatóa­nyagok izolálása, szerkezet­meghatározása, emellett a növényanalitikai kutatások is előtérbe kerültek. Az izo­lálás területén az intézet or­szágoan is meghatározó sze­repet játszik. Az utóbbi években három kutatási programot érdemes kiemel­ni. Az első a hazánkban ho­nos vagy meghonosftható növények hatóanyagainak, produkciójának összehason­lító értékelése. A második a biológiailag aktív növényi anyagok izolálása és szerke­zetvizsgálata, a harmadik az ipari hasznosítású növényi kivonatok fitokémiai értéke­lése. 0 Kapnak ipari megren­deléseket? - Sajnos, egyre keveseb­bet. Korábban a magyar gyógyszeripar komoly meg­rendelőnek számított, de a hazai gyógyszergyárak kül­földi tulajdonba kerülésével leszűkült a megrendelői kör. A készülő gyógyszertörvény és a szigorúbb ellenőrzés miatt most ismét érezhető az analitikai megbízások szá­mának növekedése. Keciw Gabriella termelés tervezéssel, a raktá­rozási és rendeléskészítési optimalizálással, az országos és nemzetközi áruelosztással kapcsolatos műveleteket. A képzésben résztvevő hallga­tónak képsenek kell lennie arra, hogy elemezze a válla­lat logisztikai helyzetét, azo­nosítsa az esetleges működé­si rendellenességeket, meg­oldási javaslatokat készítsen és valósítson meg. A főigaz­gató kiemelte a logisztika fontosságát a gazdasági áta­lakításban és a nemzetközi nyitásban. A logisztika ugyanis lehetővé teszi a költségek csökkentését, a vállalati eredmény növelé­sét, és nagy szerepet játszik a vállalati szolgáltatás minő­ségének javításában és bizto­sításában. A főiskola tervezi a logisztikai posztgraduális képzés elindítását is. K. G. Egy nemrégiben meg­jelent, szegedi egyete­misták által irt kötet meghódította a magyar könyvpiacot. A Balassi Kiadó által gondozott Szimbólumtár címú könyv néhány hét eltel­tével felkerült a Magisz­ter akadémiai könyves­bolt sikerlistájára. A kö­tetet Pál József, a JATE Olasz Tanszékének ve­zetője, jelenleg a Római Magyar Akadémia mun­katársa, és Újvári Edit, a Modern Magyar Iroda­lom Tanszék másodéves PhD-s hallgatója szer­kesztette. Utóbbival be­szélgettünk a kötet szü­letéséről. 0 Minden kutatónak, aki a kultúra jeleivel és jel­képeivel foglalkozik, ál­ma egy jelképszótár összeállítása, ami nem kis munka. Önök hány évet dolgoztak a Szimbó­lumtáron? - 1989-ben kezdtük el a könyvben szereplő, mintegy hétszáz szócikk kidolgozá­sát. 0 Kik írták ezeket? - A szócikkek többségét szegedi egyetemi hallgatók írták. Néhányan, a legtehet­ségesebb és legkitartóbb szó­cikkíróink közül hatvan-het­venet is kidolgoztak. Az egyetemisták mellett nagy munka hárult a lektorokra és a szerkesztőkre is, ugyanis ellenőrizniük és egységesíte­niük kellett az adatokat, illet­ve a szócikkeket. A lektorok közül sokat köszönhetünk Tegyey Imrének, a JATE Klasszika-filológiai Tanszék docensének, aki precfz mun­kája során még ötleteket is adott a szerkesztőknek, ő ja­vasolta például a címszavak belső struktúrájának változta­tását. Köszönetet illeti Fried Istvánt, a JATE Összehason­lító Irodalomtudományi Tan­szék professzorát, aki a tan­szék könyvtárszobáját bocsá­totta rendelkezésünkre. S ha már itt tartunk, Borús Juditot és Ruttkay Helgát, a Balassi Kiadó két szerkesztőjét se fe­lejtsük ki a sorból, akik a végső szerkesztési fázisban rendkívül lelkiismeretesen végezték a munkájukat. 0 A címszavak listájának összeállításakor nem okozott fejtörést, hogy mi kerüljön a kötetbe és mi maradjon ki? - Valójában a Szimbó­lumtár létrejöttét Fabiny Ti­bor, Pál József és Szörényi László kezdeményezték. Az általuk adott eredeti címszó­jegyzék ezerkétszáz tételes volt. Ebből végül úgy lett hétszáz, hogy kiestek a ro­kon értelmű szavak és a ka­tolikus ikonográfia témakö­réhez tartozó fogalmak, illet­ve a görög és a római mito­lógia alakjait együtt tárgyal­tuk. Engem egyébként Pál József kért fel erre a munká­ra, mondván: kell egy em­ber, aki függetlenített mun­katársként szervezi, koordi­nálja a kötettel kapcsolatos ügyeket, és tartja a kapcsola­tot a szócikkfró egyetemis­tákkal. 0 Ahogy tehát fogytak a címszavak, úgy állt össze szerves egésszé a könyv. De mi jelentette a kiindu­lópontot? - A nyugati jelképszótá­rak, amelyeknek adatait for­ráskutatással egészítettük ki. Valójában ez a Szimbólum­tár kuriózuma. Ennek a tö­rekvésnek köszönhetően a magyar kultúrából vett pél­dák is szervesen beilleszked­nek az egyetemes kultúrából kiemelt adatok sokaságába. 0 Körülbelül tíz évvel ez­előtt jelent meg Hoppál Mihály, Jankovics Mar­cell, Nagy András és Sze­madám György Jelképtár című kötete, amely ötszáz szócikket tartalmaz. Mi­ben különbözik a Szim­bólumtár a Jelképtártól? - Míg a Jelképtár inkább néprajzi központú, addig a Szimbólumtár a művésze­tekben és a vallási szertartá­sokban meglévő kulturális jelképeket tárja az olvasó elé. Alapvetően a két kötet kiegészíti egymást. 0 Hoppál Mihály azt ír­ja, hogy a jel- és kép vilá­gunk sokszor áthatolha­tatlan erdő. Ön szerint is áthatolhatatlan a képes beszéd erdeje? - Igen, hiszen minden kultúrának, kornak, sőt, min­den embernek megvan a ma­ga szimbólumtára. Egy ilyen kötet éppen a tájékozódást hivatott elősegíteni. 0 Jelképek születnek, fa­kulnak meg és tűnnek el a süllyesztőben. Létez­nek-e megfejthetetlen szimbólumok? - A szimbólumok rend­szere nagyon képlékeny és mobil. Minden korszak más jelentéssel ruházza fel a jel­képeket. Bizonyos jelek - el­sősorban a nem képszerű szimbólumok, például a geo­metrikus jelek, forrásértékű adatok htján - örökre némák maradhatnak. 0 Lesz-e folytatása en­nek a tudományos mun­kának? - Az Ikonológia és műér­telmezés sorozat újabb köte­tekkel bővül, egyetemi elő­adás is kapcsolódik ehhez a tudományterülethez, amelyet Szőnyi György Endrével kö­zösen tartunk. Nagyon bí­zom abban, hogy hosszú tá­von is lesz lehetőség a böl­csészettudományi karon a hallgatók bevonásával to­vábbvinni a szimbólumkuta­tás hagyományát. Szabó C. Szilárd Újvári Edit, a Szimbólumtár társszerkesztője. (Fotó: Schmidt Andrea) • A résztvevők francia oklevelet kapnak Logisztika a SZÉF-en

Next

/
Oldalképek
Tartalom