Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

Az Országgyűlési Könyvtár Kék fényre IrópífWadóellenőr (4. oldal) O Bezárják-e a Szegedi Kábelgyárat? Minden péntek szabadnap Harmadik hete már csak csütörtökön délután 2 óráig dolgoznak a Kistelekhez tartozó Szegedi Kábelgyárban az emberek. Kevés a megrendelés. Nem csoda, hogy a dolgozók elsó gondolata az: bezárják a gyárat. Ám elterjedt egy olyan pletyka is, miszerint a jelenlegi egyből két kft. alakul és többen azt is tudni vélik, ki venné meg a szegedit. A Siemens osztrák leányvállalata, az OEKW 1993 végén vásárolta meg a Magyar Kábel Művek Rt. részvényeinek többségét. Erre az időszakra a mai dolgozók úgy emlékeznek, hogy egyik nap a régi szegedi vezetői gárda tagjai még igazgatókként mentek föl Pestre, de már nyugdíjasként tértek vissza. Attól kezdve mindenki érezte a bizonytalanságot, holott a kábelgyár 500 dolgozója 2,5 milliárd forint értékű vezetéket és kábelt gyártott. Ezt követően a technikai fejlesztések következtében csökkenő létszám mellett évente egy-egy milliárddal növekedett az árbevétel. Az 1995-ös 4,5 milliárdot az 1993-as létszám kétharmadával produkálta a szegedi gyár (ma az árbevétel még mindig 4 milliárd fölötti, mintegy 300 millió forintos nyereséggel). Bevezették a túlórázást is, annyi volt a megrendelés, a dolgozók mégis aggódtak. Majd 1996. október 16-án Laczkó Mihály vezérigazgató munA kábelgyár központi épülete. Másfél éve árulják. (Fotó: Schmidt Andrea) kásgyűlésen jelentette be a „bécsi döntést": racionalizálás címszóval október l-jétől visszamenőleg a szegedi gyárat összevonják a kistelekivel, s „tisztítják" a profilt, a jövőben csak telefonkábelt gyártanak. A két gyár „perszonáluniója" több mint 70 ember állásába került. Közös igazgatónak a kisteleki vezetőt, Kánitz Zoltánt nevezték ki. A korábbi szegedi igazgató, Zoltánfi Zoltán pedig ahhoz a Dunakábel Kft.-hez került vissza termelési vezetőnek, amelynek születésénél is ott bábáskodott, ráadásul a világ egyik legmodernebb réztelefonkábel-gyáraként a szegedi üzem konkurenciája. A jövő azért nem megnyugtató - „biztatta" akkoriban a szegedieket Laczkó Mihály -, mert a hazai telefonkábel iránti kereslet váratlanul esett vissza. A Matáv 1996-ban 3,5 millió érkilométerre szóló igényt közvetített először, amiből alig 1,2 milliót vásárolt meg. Szegeden 400 millió forint értékben ruháztak be erre a tervezett megrendelére, de mire az utolsó gép megérkezett, azt már ki sem csomagolták. A napnál is világosabb, hogy a mostani 250 fős dolgozói gárdát, valamint a további 250 beszállítót teljesen kiszolgáltatták a Matáv-utód Déltáv megrendeléseinek. Közben telt-múlt az idő. Harmadik hete azonban hetenként már csak négy napig termel a szegedi kábelgyár, miközben az emberek megkapják a teljes fizetésüket. Nem csoda, hogy újra felröppentek a hírek a gyár bezárásáról, avagy eladásáról (ez utóbbi a jobbik variáció lenne). Próbáltunk közelebbi információkat megtudni Kánitz Zoltán igazgatótól, ám ó - mint mondotta - nem nyilatkozhat, csak a „Vorstand". Az MKM Rt. vezérigazgatóját, Laczkó Mihályt sem sikerült tegnap elérnünk. Fekete Klára Forma-1: megállapodtak A jegyárak kétezer és 59 ezer forint között ingadoznak majd. (3. oldal) Megújulhat az alkotóház Segítenek az ohiói gárdisták és a magyar polgárvédelmisták is. (4. oldal) Nem ül börtönben A svéd üzletember telefonon jelentkezett... (5. oldal) „Nem függünk a valutaalaptól1 • Budapest (MTI) Magyarország ma visszafizeti még fennálló tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak - jelentette be hétfőn a parlamentben napirend előtti felszólalásában Horn Gyula miniszterelnök. Hangsúlyozta: Magyarországnak először nem lesz tartozása az IMF-fel szemben az 1982. évi csatlakozás óta. Kifejtette: ezzel deklaráltan is lezárult a rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés, illetve kiigazítás korszaka és megszűnt hazánk függősége a valutaalaptól. Horn Gyula emellett cáfolta, hogy az intézmény előírásai ellentétesek lennének Magyarország nemzeti érdekeivel. Hatmillió influenzás Olaszországban • Milánó (MTI) Olaszországban körülbelül hatmillió embert döntött ágyhoz a köznyelvben „milánói" jelzővel illetett influenza. „Az influenza éppen elérte legnagyobb elterjedtségét, és ez az állapot eltart néhány hétig" - közölte Donato Greco, a járványügyi osztály tisztségviselője. A betegségben mostanra a lakosság 10 százaléka fertőződött meg. Isabella Donatelli, az Egészségügyi Világszervezet olaszországi képviselője szerint „a statisztikák azt mutatják, hogy az idei influenzafertőzöttek 99 százalékát az A-H3N2 vírus támadta meg". A vírust január elején Milánóban sikerült kimutatni. Az influenzának ez a fajtája magas lázzal, köhögéssel, esetenként hányással jár. ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG KEDD, 1998. FEBR. 17., 88/40. Olajügylet, félmilliárdos adócsalással • Gyár (MTI) Több mint 462 millió forinttal megrövidítették a költségvetést azok az olajimportőr és fiktív cégek, amelyek ügyében most fejezte be a nyomozást a Györ-Moson-Sopron Megyei Rendór-fökapitányság. A szövevényes csalásnak négy bajai gyanúsítottja van. A több mint 8000 oldalas aktahegyet vádemelési javaslattal átadják a győri ügyészségnek - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Farkas Gábor őrnagy, vizsgálati osztályvezető. Elmondta, hogy 1993 és 1995 között a Hanoit Kft., majd később a Wollner és társa Bt. - mindkét társaságnak magyar részről ugyanazok voltak a szereplói összesen több mint 20 millió kilogramm benzint és olajat vásárolt Ausztriából. Az árut az importőrök hamis számla ellenében adták tovább nem létező - tehát adót sem fizető - cégeknek. Tőlük különféle kereskedőkhöz került, majd Győr-Moson-Sopron megyei tsz-ekhez, benzinkutakhoz, szállító cégekhez jutott el az olaj. Mint kiderült, a felhasználók jóhiszeműen vásárolták a terméket, nem tudtak a háttérben lévő ügyeskedésekről. A nyomozás elhúzódásában közrejátszott, hogy a külföldi szálak miatt Romániához, Németországhoz és Ausztriához jogsegélykérelemmel fordult a rendőrség. Mindhárom ország hivatalos szerveitől komoly segítséget kaptak az ügy tisztázásához mondta az őrnagy. A gyanúsítottak: H. József, T. Oszkár, V. Miklós, M. Tibor jelenleg szabadlábon vannak. Gyorsan gyarapodó vagyonukat átmentették - családtagjaikra Íratták -, a rendőrség mindössze 30 millió forintos értéket tudott lefoglalni. • Gázkompenzáció Minimum háromezer • Budapest (MTI) Az Energia Alapítvány a hét végén döntött a gázkompenzáció összegéről - nyilatkozta Kari Imre energetikai kormánymegbízott, az alapítvány kuratóriumának elnöke hétfőn. A jóváírás minimum háromezer forint, de akik rendszeres önkormányzati támogatásban is részesülnek, ők 3000-7500 forint közötti egyszeri jóváírást kaptak az alapítványtól. A kuratórium 398 ezer 316 igénylő támogatását tartotta jogosnak, és 35 ezret elutasított a rászorultság hiányának igazolása miatt. A gázkompenzációra I milliárd 250 millió forint állt rendelkezésre. Kari Imre elmondta, hogy az alapítvány döntéséről kedden adják át a szolgáltatóknak a dokumentumot, amelyek ennek alapján folyamatosan fiják jóvá a gázszámlán a kompenzációt. • Tegnap 19 Celsius-fokot mértek Szegeden Tavasz a télben • Munkatársunktól Mára már valószínűleg csak ábrándos nosztalgiával tekinthetünk vissza az elmúlt „tavaszi" napokra. Ha az előrejelzések nem csaltak, akkor máris 5-7 Celsius-fokkal hűvösebbre fordult az idő. A február télköntösébe bújt, álruhás tavasz tehát elröppent, s egy ideig vissza sem tér. Dénes László, az Országos Meteorológiai Intézet szegedi állomásának munkatársa érdeklődésünkre elmondta, hogy múlt szerda óta élvezhettük az április, vagy szeptember derekán szokásos meleget. A legmagasabb hőmérsékletet éppen tegnap, azaz hétfőn mutatta a hőmérő: délután háromnegyed háromkor 18,8 Celsius-fokig kúszott föl a higanyszál. A képen látható lenge lányok és urak áprilisig valószínűleg kénytelenek lesznek kevesebbet mutatni tavaszias formájukból... Lenge lányok és urak a februári napsütésben. (Fotó: Miskolczi Róbert)