Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1998. FEBR, 17. kommentár Ni enekültek kínjai M

eglehet, az unió belső pénzügyi és felépítési gondjai sok bizonytalanságot jelentenek az európai kormányoknak, abban azonban a tizenötök mindegyike biztos, hogy kívülről megvédi magát mind a menekültektől, mind pedig a bevándorlóktól. Ez magyar szempontból annyit jelent, hogy hamarabb lesz a határokon túli magyarokkal szemben vízumkényszer, mint ahogyan a magyar munkavállalók élvezhetik a szabad külföldi munkavállalás előnyeit. Ugyancsak minden európai ország határozott abban, hogy a boszniaihoz hasonló konfliktusokat csírájában fojtják majd el, és a menekültektől minél hamarabb megszabadulnak. Ezt bizonyttja Klaus Kinkéi német külügyminiszter szokatlan boszniai találkozója a Németországba menekült bosnyákok képviselőivel, valamint az a nyomás is, amely Olaszországot egy éve éri az európai partnerek részéről a Schengeni egyezmény ratifikálásával kapcsolatban. Az olaszok - más okból - ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint amilyenben Magyarország kezd lenni: nincs elég pénzük határőrizetre és egyszerre kell megküzdenie a menekültáradattal és az európai elvárásokkal. Róma a hosszú tengeri határt nem tudja uniós segítség nélkül biztosítani az albánok ellen, Budapestnek pedig épp elég gondja volt eddig is a határral; ha még az európai normákat is életbe kellene léptetni, valóban sokba kerülne. A

Z mindenki előtt világos, hogy nem fogjuk megúszni az egészet, Magyarország kényszerek anyagi és erkölcsi áldozata lesz Ezt jelzi, hogy már egy évvel ezelőtt az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottsága felkérte Habsburg Ottót, európai parlamenti képviselőként járjon közben azért, hogy a határon túli magyarokat ne kényszerítsék vízumra. Ezt a problémát Brüsszelben ugyanolyan nehezen fogják megérteni, mint Bonnban vagy Bécsben, hiszen számukra a romániai magyar pusztán román állampolgár, aki turistaként érkezik és feketemunkásként marad, mint ahogy a bosnyák se több egyszerű - és sok kényelmetlenséget okozó - menekültnél. Ciprus elnöke ismét Kleridesz Gláfkosz Kleridesz családja és közeli barátai körében ünnepelte újraválasztását Nicosiában. (MTI Telefotó) • Banja Luka (MTI) Klaus Kinkéi német külügyminiszter hétfőn Banja Lukában felszólította Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerb állam háborús bűnök elkövetésével vádolt volt elnökét, hogy jelentkezzen a hágai Nemzetközi Törvényszék elótt. „Felszólítom Karadzsicsot, hogy jelentkezzen önként a törvényszék előtt" mondta Kinkéi a Biljana Plavsics boszniai szerb elnökkel és Milorad Dodik miniszterelnökkel folytatott tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón. Az egynapos villámlátogatáson Boszniában tartózkodó Kinkéi azt is közölte, hogy véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a muszlim-horvát föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság által is magáénak követelt észak-boszniai Brcsko hovatartozásáról határozó nemzetközi btróság elhalasztaná március közepén esedékes döntését. „Több okból is úgy véljük, hogy a halasztás lenne a legjobb döntés" mondta Kinkéi arra utalva, hogy a város hovatartozása miatt ismét élezódó vita veszélybe sodorhatja az egész békefolyamatot, hiszen egyelőre sem a muszlim vezetés, sem pedig a boszniai szerb kormányzat nem hajlandó beleegyezni a jelenleg nemzetközi irányítás alatt lévő város végleges elvesztésébe. A Banja Luka-i tárgyalásokon Kinket sürgette a Boszniából elmenekült polgárok hazatérésének lehetővé tételét. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg még Németországban tartózkodó 240 ezer menekült közül 170 ezren azon területekről kényszerültek eltávozni, amelyek jelenleg a boszniai Szerb Köztársaság területén vannak. A német külügyek irányítója azt is hangsúlyozta, hogy a látogatás egyik célja az volt, hogy Bonn megmutassa: Németország nem folytat szerbellenes politikát, s támogatja az új boszniai szerb vezetést, amelynek élén Dodik áll. „A kormányváltással a boszniai Szerb Köztársaság válaszúthoz érkezett, s Bonn kész támogatni a szerb nemzetet, melynek helye van Európában. Németország csak azokkal nem működik együtt, akik nem hajlandóak tiszteletben tartani a daytoni egyezményt" - mondta Kinkéi, aki a boszniai szerb vezetőkön kívül találkozott a boszniai vallási közösségek vezetőivel, valamint a Boszniában szolgálatot teljesítő német katonák és ENSZrendőrök képviselőivel is. A sajtókonferencián Plavsics asszony úgy vélekedett: az a tény, hogy a hét végén két boszniai férfi is önként jelentkezett a hágai törvényszék előtt, másokat is az önkéntes jelentkezésre készethet. • A „török • Nicosia (MTI) Két választási forduló után Gláfkosz Kleridesz hivatalban lévő ciprusi elnököt vasárnap újabb öt évre a szigetország államfőjévé választották. A 76 esztendős Kleridesz a Demokratikus Tömörülés jelöltjeként a szavazatok 50,8 százalékát szerezte meg, ellenfele, az 59 éves, független Georgiosz Jakovu volt külügyminiszter 49,2 • Bonn (MTI) Horn Gyula magyar miniszterelnököt külföldiek elleni uszítással vádolják - címmel számolt be a Die Welt című német lap mai számában a Fenyő-gyilkosság után tett kormányfői nyilatkozat „váratlan utóéletéről". Az ügyben nem a bűncselekményről van szó, hanem a statisztikáról, arról, hogy azt nem képesek olvasni, va• Maale Adumim (MTI) Az izraeli rendőrség hétfőn elűzött ciszjordániai lakóhelyéről 35 beduin családot, hogy megtisztítsa a terepet egy zsidó település bővítéséhez. Szulejman Maiara, a Dzsahalin törzs egyik vezetője elmondta, hogy a rendőrök földgyalukkal ürítették ki a területet, amelyen az ötvenes évek óta éltek a beduinok. Peter Learner, a ciszjordániai izraeli katonai hatóság szóvivője szerint a beduinok kilakoltatására azután került sor, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság elutasítotszázalékot kapott. A február 8-án tartott első fordulóban a szavazásra jogosult mintegy 450 ezer görög ciprusi polgár hét jelölt közült választhatott. A múlt vasárnap Jakovu végzett az első helyen, 40,6 százalékos eredménnyel, Kleridesz akkor 40,1-os eredményt ért el. Jakovu már az esti órákban elismerte vereségét, és gratulált a vetélytársának. Az elnökválasztást az ország görögök lakta déli részén tarlamint a választási kampányról - írta a lap. A szerző szerint Horn a gyilkosság után úgy döntött, hogy a nép szája íze szerint fog beszélni, hiszen májusban választások lesznek. Igy a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy „az nem közbiztonság, ami ma Magyarországon van" és felszólította Kuncze Gábor belügyminisztert: terjeszen elő hathatós ellenintézkedéseket. Kuncze, a koalíciós partner Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) veta fellebbezésüket a kilakoltatási rendelet ellen. Learner tájékoztatása szerint hétfőn 135 személynek kellett távoznia lakhelyéről, Hammad Dzsahalin törzsi vezető viszont azt mondta, hogy a kilakoltatás összesen 4000 embert érint. „7000 állatunk van a területen, nem tudjuk mi lesz velük, azokat ugyanis nem szállítják el velünk" - mondta a törzs vezetője. A beduniok elmondták, hogy 1950-ben érkeztek a területre, amikor Izrael elűzte őket a Negev sivatagból, és átterelte őket a demarkációs vonalon az akkor jordániai ellenőrzés alatt álló Ciszjordániába. Emberi jogi csoportok szerint a Dzsahalin törzs I • /# ' / kiuzesere tották. A régi-új államfő ünneplő hívei előtt kijelentette, hogy nemzeti egységkormányt akar alakftani valamennyi politikai párt bevonásával. Az űj kormánynak a jövő hónapban kell tárgyalásokat kezdenie egyrészt az 1974 óta kettévágott sziget újraegyesítéséről, másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Vasárnap este Kleridesz a megszálló török csapatok kiűzésére szólított fel, s kijelentette: a menekülzetője, az utóbbi időben megpróbálta a Horn vezette szocialisták rovására javítani a pártról kialakult képet. Horn nyilvánvalóan meg akarta fricskázni a koalíciós partnert, de aki üt, az kap is vélte a jobboldali berlini lap. Az újság továbbiakban ismertette, hogy a miniszterelnök 80 százalékosnak mondta a külföldiek részvételét a bűnözésben, holott ez kevesebb, mint öt százalék. Ezt a kínos melléfogást Horn másnap a legnagyobb napilap számára kijelölt új terület egy szemétlerakóhelytől ötszáz méternyire fekszik, és súlyosan veszélyezteti egészségüket. Izrael 1997ben négy alkalommal telepített ki Dzsahalin törzsbelieket, amit izraeli aktivisták „etnikai tisztogatásnak" neveztek. Szaeb Erakat, az izraelipalesztin tárgyalásokon részt vevő palesztin tárgyalóküldöttség vezetője éles hangon elítélte azt, hogy Izrael újabb és újabb zsidó telepeket létesít a megszállt területeken. Erakat az AFP-nek almondta, hogy levelet intézett izraeli partneréhez, Danny Navehhez, és abban a békefolyamatot hátráltató telepítési politika beszüntetését kövefel teknek vissza akaija adni otthonaikat. Az elnökválasztás győztesének szinte azonnal gratulált Robin Cook brit külügyminiszter mint az Európai Unió soros elnöke. Az Egyesült Államok egyelőre nem reagált a vasárnapi eredményre, de Madeleine Albright külügyminiszter napokkal korábban kijelentette: Washington az egyik legfontosabb külpolitikai témaként kezeli a ciprusi kérdést. címoldalán, grafikával alátámasztott írásban olvashatta. Magyarázkodni kényszerült, hiszen az ellenzék jogilag bizonyítható külföldiellenes uszításról beszélt. így a hiL vatalos nyilatkozat nem is maradt el. Horn egy pillanatra talán maga is kísértésbe esett, hogy erőszakos cselekményt kövessen el azokkal a tanácsadóival szemben, akik nem akadályozták meg, hogy a rejtélyes nyolcvan százalékot szóba hozza - fejezte be írását a lap. telte. A levél másolatát elküldte Dennis Ross amerikai közel-keleti megbízottnak, Miguel Moratinosnak, az EU közel-keleti megbízottjának és több más ország vezetőinek. Az év kezdete óta Izrael 450 hektárnyi területet sajátított ki Ciszjordániában és Gázában. Ehud Olmert, Jeruzsálem zsidó polgármestere a közelmúltban bejelentette, hogy hamarosan újabb ezer lakás építését kezdik meg Kelet-Jeruzsálemben. Izrael folytatja azt a gyakorlatot is, hogy lerombolja azokat a palesztin házakat, amelyek megítélése szerint túl közel vannak a zsidó telepekhez, vagy a telepesek által használt útvonalakhoz. Választás Indiában • Újdelhi (MTI) Feszült légkörben, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg hétfőn helyi idő szerint reggel 7 órakor (közép-európai idó szerint hajnali 2 óra 30kor) Indiában az előrehozott parlamenti választások első fordulója. A véres hétvégét követően már a szavazás első óráiban legalább tucatnyian meghaltak, s valószínűleg részben emiatt is rendkívül alacsony volt a részvételi arány. A szavazás első napján a 25 szövetségi állam közül 15-ben és 7 szövetségi területen mintegy 250 millió választó járulhat az urnák elé, hogy az alsóház, a Lok Szabha 545 tagja közül 222t újraválasszon. Minden a régi • Moszkva (MTI) Az orosz kormányban nem várhatók személycserék Borisz Jelcin államfő keddi, mai parlementi beszédét követően. Ezt Jelcin közölte akkor, amikor hétfőn Viktor Csernomirgyin kormányfővel megbeszélést tartott. Ennek fő témája az elnök éves üzenetének tartalma volt. Jelcin jelezte, hogy a törvényhozáshoz intézett üzenetében „elemzi a helyzetet, de annak nem lesznek (személyi) következményei". Az orosz elnök félórás beszédében érinti az ország gazdasági helyzetét. Zöld zendülés? • Róma (MTI) Ha Róma engedélyezi az olasz területen lévő katonai támaszpontok használatát az Irak elleni támadáshoz, a Zöldek kilépnek a kormányból - jelentette Luigi Marconi, a párt szóvivője (vezetője). Á Zöldek „zendülése" különösen nehéz helyzetbe hozta az olasz kormányt, mivel a középbal koalíciót kívülről támogató Kommunista Újraalapítás párt (RC) is a kormányválság lehetőségét emlegeti az olasz területen lévő támaszpontok kérdésében. Marconi leszögezte: a támaszpontok használatának engedélyezése a Zöldek számára nemcsak azért elfogadhatatlan, mert az Irak elleni támadás alapvetően elhibázott lépés lenne, hanem azért is, mert ellentmondana a középbal kormány politikájának és az olasz alkotmány szellemének. Új-Zéland is csatlakozik • Wellington (MTI) Az új-zélandi kormány döntése szerint Új-Zéland katonákkal és repülőgépekkel csatlakozik az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez az Irak elleni esetleges hadműveletekben - közölte újságírókkal Jenny Shipley kormányfő a kabinet hétfői ülése után. A szigetország egy mentőakciókra kiképzett 20 fős elitalakulatot és 2 Orion típusú felderítő repülőgépet küld az Irak ellen felsorakozott szövetség soraiba. A kormányfő hangsúlyozta, hogy országa a diplomáciai megoldás sikeréért lép fel, s csak akkor támogatja a katonai akciót, ha Irak továbbra sem hajlandó teljesíteni az ENSZ-nek az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó követeléseit. e Egynapos villámlátogatás Kinkéi felszólította Karadzsicsot • A Die Welt Horn Gyula kijelentéseiről Uszítással vádolják Földgyaluval a beduinok ellen