Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1998. JAN. 23. • 75 éve A fogadalmi templomról A polgármester hétfőn reggel Budapestre utazott, hogy a fogadalmi templom továbbépítése ügyében el­vezesse a város katolikus lakosságának küldöttségét azokra az illetékes helyek­re, ahol áldozhatnak vala­mit Szeged város régi fo­gadalmának beváltására. Hétfőn ennek következté­ben elárvult a közigazga­tás, a tanács összeült ugyan, de a tanácskozás menetén nagyon megérzett a gazda hiánya. Néhány fontosabb kérdés is napi­rendre került, de döntés nem született, mert a ta­nács nem akart, vagy nem mert dönteni a polgármes­ter távollétében. (1923) • 50 éve Pénzhamisítót tartóztattak le A budapesti rendőrség­nek egyre több hamis két­forintos jutott birtokába. Egy szabómester villamo­son fizetett hamis kétforin­tossal és a zsebében talál­tak még hármat a vizsgálat során. Beismerte, hogy egy rákoscsabai kovácstól kapta a hamis kétforinto­• 25 éve sokat. A rendőrség házku­tatást tartott a kovács laká­sán és a tyúkólban megta­lálta a hamisításhoz szük­séges eszközöket. Beis­merte, hogy' három hónap­ja foglalkozik kétforinto­sok hamisításával és eddig hatezer forintot hozott for­galomba. (1948) Első a lakásépítés A tanácsi fejlesztési alapok idei bevételi és ki­adási előirányzata 17,2 milliárd forint. A legtöbb pénz, 11,6 milliárd forint, ebből lakásépítésre jut. 1973-ban 28 ezer új ott­hon - bér és tanácsi érté­kesftésű lakás - tető alá hozatalát tervezik. A taná­csok az idén tizenhatezer­rel több gyermek óvodai elhelyezését tervezik, az általános iskolahálózat öt­száznyolc tanteremmel bővül. Javulás várható a diákszociális ellátás terü­letén. (1973) Örjöngö polgármester • Györgytarló (MTI) Egy hatszáz lelkes bod­roglcözi település. György­tarló önkormányzata rend­kívüli testületi ülést hívott össze, hogy döntsön G. Béla polgármester esetleges levál­tásáról. A község első embe­re ugyanis a hét elején a he­lyi általános iskola konyhá­jában dolgozókat szidalmaz­ta, őket késsel kergette. A dolgozók a konyhából az emeletre menekültek. A pol­gármester ezután az iskola­épület bejárata előtt mintegy 3-4 méter távolságból Fló­bert pisztollyal kétszer rálőtt egy gyermekét az óvodába kísérő asszonyra. A györgy­tarlói embereket felháborí­totta a polgármester viselke­dése, szerintük G. Béla megőrült. A férfi az iskolát szinte sajátjának tekintette, az ott dolgozókat és a gyere­keket is gyakran zaklatta. G. Béla ellen garázdaság vétsé­ge miatt eljárást indított a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapi­tányság. Szerencsére a Fló­bertből leadott lövések során senki nem sérült meg. A pisztolyt és a hozzátartozó lőszert a rendőrök lefoglal­ták. A férfit egyébként az őrjöngés miatt a helyszínre hívott rendőrök szállították a sátoraljaújhelyi kórház pszi­chiátriai osztályára. G. Bélát azonban onnan kiengedték azzal, hogy nincs ok benn­tartani. Kiss György, a me­gyei közigazgatási hivatal törvénysértési osztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a polgármestert csupán az önkormányzati testület tudja elmozdítani hivatalá­ból. Györgytarlón évek óta megoldatlan a jegyző kine­vezése is. Ikarusok Komiba • Budapest (MTI) A BNP-Dresdner Bank (Hungaria) Rt. szervezésé­ben, a Kereskedelmi és Hi­telbank Rt., valamint az Eximbank Rt. alkotta kon­zorcium 12,15 millió USA­dolláros konzorciális hitel­szerződést írt alá az Ikarus Rt.-vei, a Komi Autonóm Köztársaságnak szállítandó autóbuszok finanszírozásá­ra. MA DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7-es választókerület (Újsze­ged) képviselője fogadóórát tart 15.30 és 16.30 óra kö­zött a Korondi utcai orvosi rendelőben. A KERESZTÉNYDE­MOKRATA NÉPPÁRT Victor Hugó utcai székházá­ban 16-tól 17 óráig ingyenes jogi tanácsadást tartanak a párt jogtanácsosai. JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MDF szegedi szervezete 16 órától a Római krt. 31. szám alatti irodaházban. A FÜGGETLEN KIS­GAZDA Földmunkás és Polgári Párt makói alapszer­vezete lakossági fórumot tart Makón, a Korzó kaszinóban 17 órai kezdettel. Előadó: dr. Homoki János országgyűlés képviselő, az FKGP alelnö­ke, frakcióvezető-helyettes, valamint dr. Tamás Károly, az FKGP mezőgazdasági szakértője, egyetemi tanár. Tovább estek a részvényárak • Budapest (MTI) Tovább estek a részvény­árak a Budapesti Érték­tőzsdén csütörtökön. A BUX 191 pontot, csaknem 2,5 százalékot veszttett érté­kéből, 7519 ponton zárta a kereskedést. A határidős piacon márci­usra 7740 pont lett az index elszámolóára. A decemberi lejárat 9255 ponton, a jövő decemberi termin 11 ezer 597 ponton zárt. A részvénypiacot nap közben hektikus ármozgások jellemezték. A Mol-részvé­nyek 95 forintot veszítettek értékükből, 5020 forinton zárták a napot. A TVK árfo­lyama 3200 forint alá esett, záráskor 3185 forintot értek a társaság részvényei. A BorsodChem-paplrok ára 6900 forintra csökkent. A Richter-részvények 21 ezer forintot értek, 900 fo­rinttal kevesebbet, mint szer­dán. Az Egis-papírok ára kö­zel 400 forinttal esett, 12 ezer 300 forinton született rájuk az utolsó üzlet. Az OTP mindössze 65 forintos árfolyamcsökkenéssel vé­szelte át a napot, 7400 forin­tos záróárat ért el. Első Tőzsde Klub • Munkatársunktól A tervek szerint február­ban kezd el működni Szege­den és az ország tfz-egyné­hány nagyvárosában az Első Tőzsde Klub, melynek ve­zetői tegnap délelőtt sajtótá­jékoztató keretében mutat­koztak be az újságíróknak. Mint I). Nagy Gábor ügy­vezető igazgatótól és K. Nyirő Józseftől megtudtuk, a klub zártkörű, azaz szolgál­tatásait csak a tagok vehetik igénybe. Tagsági dlj havi ötezer forint, a klubot a fővárosban megalapított Első Tőzsde Klub üzleti tár­saság működteti. Az alapítók között a széles körű vidéki hálózattal rendelkező Quaes­tor Rt. számít a legnagyobb­nak, a társaság brókercége a nem banki háttérrel rendel­kező ilyen vállalkozások so­rában az elsők között talál­ható. Az ETK havi klubnapok keretében neves előadókat hív meg, akik ismertetőket tartanak a tőzsdékről, az üz­letkötésekről, de szó lesz az árutőzsdéről és a devizapia­cokról is. Neves brókerek válaszolnak a feltett kérdé­sekre, s a tagság olyan alap­vető információkhoz juthat, amelyek elősegíthetik, hogy befektetéseik eredményesek legyenek. Az ETK heti újságot ad ki Befektető címmel, amelyet a klubtagok minden hétfőn megkapnak faxon, vagy kí­vánságra e-mail-en. Az új­ság legtekintélyesebb elem­zők által összeállított prog­nózisok alapján közöl rövid távú, a hétre vonatkozó be­fektetési ajánlatokat, rangso­rokat. A tervek szerint az Első Tőzsde Klub félévente tart Budapesten a Gundel étte­remben egész napos konzul­tációt, az esztendő történése­it pedig Az ETK évkönyve foglalja majd össze. • Kilencven év hozadéka Együtt ünnepeltek a kisgazdák Virágh Ferenc történész emlékezett meg a párt kilenc évtizedes történetéről. (Fotó: Karnok Csaba) A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megyei szervezete ünnepi emlékülést tartott tegnap délután szegedi székházá­ban. Kilencven évvel ezelőtt, 1908 január 12-án alakult meg a párt Kaposváron, a vasútállomás restijében. El­nöknek akkor Nagyatádi Szabó Istvánt, későbbi me­zőgazdasági minisztert vá­lasztották meg. Az elmúlt évtizedek párteseményeit v7­rágh Ferenc történészpro­fesszor elevenítette fel. Előadásában rávilágított, hogy helytelenül állítják be egyesek parasztpártként a kisgazdákat, mert az inkább polgári párt volt kezdetektől fogva: jogászok, tanárok, gyári munkások ugyanúgy megtalálták ott helyüket, mint a földművelők. Éppen ezért nevezhető gyűjtőpárt­nak. Megalakulása óta megha­tározó programjában a bir­tokviszonyokra, a nemzeti kérdésekre való odafigyelés, a kereszténydemokrata szel­lem. Bizonyára ennek is kö­szönhető, hogy a bizalmat szavazók tábora mindig lé­nyegesen meghaladta a tag­ságét. A '45-ös választáskor például 900 ezer tagja volt a pártnak, 2 millió 700 ezren ítélték úgy, hogy a kisgaz­dáknak kell kézbe venni az ország irányítását. A törté­nész feltette a kérdést, mi különbözteti meg ma a pár­tot az összes többitől? A vá­lasz: a történelme, 90 éves múltja, tapasztalata. V. F. S. • Holland orvosság a bűnmegelőzésre Rendörök a katedrán Holland szakmai irá­nyítás mellett készül az a program, amelynek ré­vén a következő tanévtől körzeti megbízottak ok­tatnak majd Csongrád megyei iskolákban. A kezdeményezésben az iskolák is aktív szerepet vállalnak, a cél pedig a hatékony bűnmegelőzés, az ifjúság figyelmének felhívása az alkohol, a drog és a vandalizmus veszélyeire. A magyar és holland rendőrség közötti kapcsolat révén több mint tlz alkalom­mal járt már Magyarországon Brandy de Vries, a hollandiai Utrecht egyik körzetének rendőrfőnöke. A mostani lá­togatásának az a célja, hogy egy bűnmegelőzési program beindításánál segftkezzen. 9 Miről szól ez a prog­ram? - Készítettünk egy projec­tet, amely a rendőrség és az iskolák közötti kapcsolatot erősíti a bűnmegelőzés érde­kében. A gyerekeknek a ma­gyar körzeti megbízottak a tanárokkal együtt tartanak évente három alkalommal felvilágosító órákat. Egy ok­tatófilmet is leforgatunk, amely azt mutatja be, hogy a diákok az iskolában és az is­kola körül milyen cslnytevé­seket követnek el. 9 Ez kipróbált holland módszer? - Nem csak holland. Én Amerikában láttam, ahogy a rendörök együttműködnek az iskolák igazgatóival. Hollan­diában nagyon sok a gond a török és az amerikai fiatalok­kal, s mi is úgy gondoltuk, hogy az önkormányzatokkal és az iskolákkal kell közösen dolgoznunk. Az iskolák, il­letve a fiatal bűnözőkkel fog­Az utrechti rendőrfőnök, Brandy de Vries szemléletváltást sürget. (Fotó: Schmidt Andrea) lalkozó kollégák kaptak egy tesztsorozatot, amely segít el­igazodni a témaválasztásban. Megkérdeztük a gyerekeket is, mit gondolnak a rend­őrökről, hogyan rajzolnák le őket, s kiderült, hogy minden gyerek egyenruhában képzeli el a rendőrt. Ezért tartjuk jó ötletnek, hogy a körzeti meg­bízott és a tanár együtt oktat­ja a diákokat. Az első óra mindig a rendőrségi Szerve­zetről szól, azután szó esik a drogról, az alkoholról, a van­dalizmusról és tanítjuk a köz­lekedési szabályokat. Három éve működik ez a project Hollandiában, s mlg akkor az én körzetemben háromezer gyermek sérült meg közleke­dési balesetben, tavaly ez a szám már csak ezer volt. A vandalizmus kapcsán azt a módszert alkalmazzuk, hogy például falfirkákat a gyere­keknek kell letörölniük, amennyiben a szülők hozzá­járulnak ahhoz, hogy ez a nyilvánosság előtt történjen. 9 Magyarországon egyre nagyobb az aggodalom az iskolai kábítószer-fo­gyasztás miatt. Hollandiá­ban, ahol sokkal liberáli­sabb a szabályozás, ho­gyan sikerül ezzel a prob­lémával megküzdeni? - Elmagyaráztuk a diá­koknak, milyen káros hatása lehet a drogfogyasztásnak. Egyrészt eljárás indul elle­nük, másrészt pedig az egészségüket és viselkedésü­ket is károsan befolyásolja. A meggyőzés érdekében több járőrt vittek az iskolák kör­nyékére, hogy a dealereket távol tartsák. Ezen túl válto­zott a büntetőeljárás is. Most, amikor elfogják a dealert, hat hétig börtönbe zárják, s csak ezután szabja ki a bíróság a büntetést. 9 Mikor indul a program Csongrád megyében, s az itteni körzeti megbízottak vajon fel tudnak-e nőni a feladatokhoz? - A következő tanévben szeretnénk kezdeni, az addig hátralévő időben megtesszük a szükséges előkészületek, például elkészítjük az előbb említett a videofilmet, illetve a különböző brosúrákat. Ki­képezzük a körzeti megbízot­takat is erre a feladatra. Elsősorban fiatal rendőröket vonunk be a munkába, akik egyelőre két szegedi és egy makói iskolában oktatnak majd. Fontos, hogy a rendőri vezetők is támogassák a munkát, de a körzeti megbí­zottaknak is el kell sajátítani­uk egyrészt a tanítás módsze­rét, ebben számftunk az isko­lákra, másrészt magát a tan­anyagot is. Változtatni kell a rendőri szemléleten annak ér­dekében, hogy a bűnmeg­előzés legalább olyan fontos legyen, mint a felderítés. 9 Miért fontos ez a prog­ram Hollandiának? - Magyarország az Euró­pai Unió egyik leendő új tag­ja. Csakúgy, mint Csehor­szág és Lengyelország, ame­lyekkel szintén együttműkö­dünk. Tudjuk, hogy a maffia jórészt Romániából, Ukrajná­ból áramlik Magyarországra, s éppen ezért jó együttműkö­désre van szükségünk a ma­gyar rendőrökkel. Az Európa Parlament felkérte Hollandi­át, hogy a volt szocialista or­szágokban segítsék az átala­kulást, hiszen ha egy társa­dalmat át akarunk alakítani, elsősorban a rendőrséget kell megváltoztatni. Amikor először Magyarországon jár­tam, akkor feltűnt, hogy a rendőröknek problémát jelen­tett a polgárokkal való kap­csolatteremtés. Ezért az em­berek nem szerették a rend­őrséget. Hollandiában a rendőrök bármiről, akár az időjárásról is elbeszélgetnek a polgárokkal. Mindkét fél­nek szüksége van a másikra. Látom, hogy a fiatal magyar rendőrök már ehhez hasonló­an gondolkodnak. S ha a gondolkodásmódon akarunk változtatni, akkor a gyere­kekkel kell kezdeni, mert holnap már ők is felnőttek lesznek. Arató László

Next

/
Oldalképek
Tartalom