Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

V Fekete kenyér jkjyilatkozott minap a munkaügyi miniszter, s el­1Y mondta, tavaly a munkavédelmisek a rendőrökkel közösen razziáztak a fővárosban, s ettől javult az ellen­őrzések hatékonysága. A módszert, a feketemunkások elleni rendőri erősítést idén kiterjesztik az egész or­szágra. A tavaly végzett cirka húszezer ellenőrzés során 9759 esetben hoztak határozatot arról, hogy szabályta­lankodtak, s mintegy 460 millió forintnyi bírságot szabtak ki a vétkezőkre. Nem vitás, ennél több kell ah­hoz, hogy a fekete kenyéradókat a szabályok betartásá­ra bírják. Még olyan áron is, hogy egy sereg ember ke­nyérkereset nélkül marad. S csak feketén sütött ke­nyérre telik neki. Az ugyanis olcsóbb: azt írta minap az újság, hogy gyarapszik az illegálisan dolgozó pékségek száma, s tőlük még lehet venni fehér kenyeret is kilónként száz forint alatti áron. Ők számla nélkül vásárolt alap­anyagból sütnek, tb és egyéb közterhek nélküli dolgo­zókkal dagasztatják a mindennapit. S persze nemigen érdekli őket, mi minden őrlődik bele a feketén készülő lisztbe, és milyen, a tisztiorvos által szabott higiénés követelményeket kellene betartani a fehér kenyér süté­séhez, szállításához. Csak az a fontos, hogy egy kiló kenyér költsége náluk jóval százas alatt maradjon, hogy még a terméket feketén értékesítő kereskedőnek is légyen némi haszna rajta, és garantáltan megve­gyék, mert ez a legolcsóbb. S még áldassanak is érte, hiszen forintokat takarít meg az ilyen kenyérrel a fo­gyasztója. Hogy e forintok péterfillérekből számláltat­nak, fekete áron, nos, az talán nem is fontos. Annak, akinek még feketén sincs munkája, csak éhes, annak biztosan nem. A búzáját feketén eladóra, a malmában illegálisan őrlőre és szállítóra, a pékségében engedé­lyek nélkül sütőre, s a boltjában hamiskásan forgal­mazóra meg kifigyel oda?! A Z ígéret szerint idén majd a munkaügyi ellenőrök és a rendőrök, közösen. Ha lesz a razziákhoz ka­pacitásuk ebben a nagy létszámhiányos állami appa­rátusban. Ha nem? Akkor talán nem tudjuk meg iga­zán, hogy a fekete kenyér bizony savanyú... • Lakástakarék-pénztár Kétszer annyian? • Budapest (MTI) Ebben az évben leg­alább 100 ezer új, azaz a tavalyi 120 ezret megkö­zelítő szerződéssel számol az OTP-Lakástakarék­pénztár - közölte Csépi Lajos, a társaság elnök­vezérigazgatója egy múlt heti sajtótájékoztatón. Csépi Lajos elmondta: „az 1998-ban megkötött lakáselőtakarékossági szer­ződésekre a tavalyi 40 szá­zalékkal szemben ugyan már csak 30 százalékos állami tá­mogatás jár, ám az infláció csökkenése előnyösebbé te­szi a konstrukciót". Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a lakás­takarékpénztárak beváltották a hozzájuk fűzött reménye­ket. Emellett szól, hogy a je­lenleg Magyarországon mű­ködő három szakosított hi­telintézetnél már összesen 300 ezer szerződést kötöttek a műit évben prognosztizált 100-150 ezerrel szemben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a költségvetésnek az első takarékossági év lezáru­lása után mintegy 6 milliárd forint állami támogatást kell biztosítania a korábban e célra tervezett 2,9 milliárd forinttal szemben. Az OTP-nél az átlagos szerződéses összeg 905 ezer forint volt 1997-ben. A pénz­intézet szerződéses állomá­nya, így egészében csaknem 110 milliárd forintot tesz ki. Csépi Lajos elmondta, hogy tavaly a társaságuknál megkötött szerződéseknél az ügyfelek több mint 80 száza­léka az állami támogatás leg­magasabb mértékű kihaszná­lását lehetővé tevő négyéves konstrukciót vette igénybe. A nyolc esztendőre szóló változatot csupán az ügyfe­lek 2,5 százaléka választotta. A vezérigazgató szólt arról, hogy meglehetősen kiegyen­súlyozott az ügyfelek kor­csoportonkénti és területi megoszlása. A szerződéses összegnél azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Csépi Lajos elmondta, eb­ben az évben az OTP-LTP az önkormányzatokat is be akar­ja vonni az akcióba. E célból olyan konstrukciót dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok vissza nem térítendő támogatást ad­janak az állampolgároknak. Mestervizsga-előkészítő tanfolyamot indít a Csongrád Megyei Kézműves Kht. az alábbi szakmákban: asztalos, autószerelő, autóvillamossági szerelő, cukrász, fodrász, fogtechnikus, gázvezeték- és -készülékszerelő, hentes és mészáros, karosszérialakatos, kozmetikus, kőműves, női szabó, pék, szobafestő, mázoló és tapétázó, villanyszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő. Felvilágosítás, jelentkezés: naponta 9-16 óra között. Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., tel.: 423-649 MUNKA, KÉPZÉS Foglalkoztatás és vállalkozás. Heti gazdaság. • Munka nélkül - Makón és Mórahalmon Betonba öntött arányok? Munkaügyi központ: sok érdeklődő, kevesebb kínálat. (Fotó: Schmidt Andrea) Elkészült a tavalyi esztendő munkaügyi gyorsmérlege: egy év alatt fél millióról 450 ezerre csökkent a hazai munkanélküliek tábora. Az év utolsó hónapjai­ban a mozgás „lelas­sult", gyakorlatilag jó ideje szinte változatlan a kereslet-kínálat aránya. Csongrád megyében az év végén 18 ezer 118 regisztrált munkanélkülit tartottak nyil­ván. A 9,2 százalékos megyei munkanélküliség ráta több mint 1 százalékkal alacso­nyabb az országos átlagnál. A rangsorban Csongrád megye jelenleg a 7. helyen áll, s egy év alatt viszonylag kevéssé változott a munka­nélküliek aránya, hiszen 1996. december végén 17 ezer 643 volt a számuk, a mostani létszámnál 475 fővel voltak akkor kevesebben. Egy év alatt viszont kissé „átrendeződött" az állástala­nok összetétele: néhány szá­zalékkal nőtt a nők aránya a munkanélküliek táborán be­lül, de 2 százalékkal emelke­dett a szellemi foglalkozás­ból állástalanná válók aránya is. A regisztrált pályakezdők száma - január és június ki­vételével - folyamatosan 2 ezer fölött mozgott. Az elmúlt hónapok tenden­ciája szinte változás nélkül folytatódott tovább: a munka­nélkülivé válók 27 százaléka az iparból került ki, ugyan­csak ilyen magas a nem anya­gi szolgáltatások köréből ál­lástalanná váltak aránya is. Viszonylag kevés felesleges munkaerőt bocsátott ki vi­szont az építőipar, a teljes munkanélküli, kör 12 százalé­ka kerül ki ebből az iparágból. Az év végén Szegeden csökkent leginkább a re­gisztrált munkanélküliek száma, kismértékben mér­séklődött Csongrádon, illet­ve Kisteleken. A megyén be­lül továbbra is Makó térsé­gében a legmagasabb a mun­kanélküliség relatív mutató­ja. Az elmúlt hónapban Sze­geden 0,3 százalékkal csök­kent, míg Mórahalom körze­tében közel fél százalékkal nőtt amunkanélküliségi ráta. A munkaerő-piaci keres­let-kínálat alakulása gyakor­latilag hónapok óta változat­lan. Jelenleg a több mint 17 ezer munkanélkülinek 3755 állást kínálnak. Az év végé­hez közeledve viszont folya­matosan csökkent az üres ál­láshelyek száma, egyetlen hónap alatt 15 és fél száza­lékkal kevesebb állást kínál­tak a munkaügyi kirendeltsé­gek. Az összes üres állás­helynek mindössze 14,7 szá­zalékát jelentették be a gaz­dálkodók december folya­mán, ez alig fele az előző hónapok munkaerőigényé­nek. Az év utolsó hónapjá­ban összesen 553 új álláshe­lyet kínáltak fel a gazdálko­dók, ez közel 700-al volt ke­vesebb. mint az előző hó­napban. A munkalehetőségek Sze­geden csökkentek a legna­gyobb mértékben, az összes fogyás 72 százaléka itt követ­kezett be. Ebben közrejátszott a közhasznú- és közmunká­sok iránti kereslet mérséklő1 dése is. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor a mező­gazdaságban 3 százalékkal, az építőiparban 1 százalékkal nőtt a felajánlott álláshelyek száma. A nyilvántartott mun­kahelyek közel 30 százaléka speciális igény. Ebből 64 ál­lásra várnak közhasznú mun­kásokat, 44 embert bértámo­gatással, 11-et pedig munka­helyteremtő beruházás kereté­ben foglalkoztatnának. Érde­kes tendencia, hogy a speciá­lis állásajánlatok 85 százalé­kát külföldiek magyarországi foglalkoztatására jelentették be a munkáltatók. December végén Szege­den 1916, Csongrádon 100, Hódmezővásárhelyen 195, Makón 68, Szentesen 175, Kisteleken 398, Mórahal­mon 39 üres álláshelyet tar­tottak nyilván. Az év végén három mun­káltató jelezte, hogy január­ban összesen 44 munkavál­laló elbocsátását tervezi. Mindhárom cég a 100-nál kevesebbet foglalkoztató üzemek közül kerül ki. Ta­valy összesen 36 munkáltató jelentett be előzetesen lét­számleépítést, s az érintett dolgozói létszám meghalad­ta az 1600-at. R. G. O- RUPESKY ASTRA FAMILY ajándékokkalf ALAPFELSZERELTSÉG: szervokormány, 2 légzsák, rádiómagnó, 16 szelepes ecotec motor, központi zár, ködlámpa, színre fújt lökhárítók stb... HA ÖN JANUÁR 15—MÁRCIUS 15- KÖZÖTT ASTRA FAMILYT VÁSÁROL, AKKOR INGYEN TÉLIGUMI-KÉSZLETET, SILÉCTARTÓT, TETŐCSOMAGTARTÓT ÉS HÓLÁNCOT KAP, VAGY EGY ÉVIG FIZETJÜK A CASCÓJÁT. Kedvező hitellehetőség, akár kamatmentesen is! 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/424-800. Fax: 62/424-888 Albániában a Mol • Tirana (MTI) Albániában kutat olaj és földgáz után nemzet­közi konzorcium tagja­ként a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rész­vénytársaság. A konzorciumot 40 száza­lékos részesedéssel az OMV (Albanien) Onshore Explo­ration GmbH vezeti és látja el az operátori feladatokat. A konzorciumban jelen van még az amerikai Enterprise Oil Exploration Limited 30 százalékos, a Clyde Expro PLC 15 százalékos és a Mol ugyancsak 15 százalékos ré­szesedéssel. A szerződés értelmében Albániában összesen három szárazföldi blokkban kutat­nak szénhidrogének után. Az egyik blokk a főváros­tól, Tiranától keletre he­lyezkedik el 2551 négyzet­kilométeres területen, egé­szen Macedónia határáig nyúlva. A másik két blokk Albá­nia déli részén található 4365 négyzetkilométeres te­rületen. amely Görögország határáig húzódik. A megállapodás szerint a három blokkban szeizmikus méréseket kell végezni és legalább egy kutatófúrást kell lemélyíteni. Amennyiben a konzorci­um kereskedelmi méretű szénhidrogénmezőt talál, a szerződés értelmében 25 évig hozhatják felszínre az olajat vagy a gázt. A Mol Rt. 1993 óta keres szénhidrogén-kutatási lehe­tőséget Albániában, de ez az első szerződés, amelyet aláírt. Úi hitel • Budapest (MTI) Közös programot dol­gozott ki a kis- és kö­zépvállalkozások admi­nisztrációs terheinek csökkentésére, hitelezé­sük egyszerűsítésére a Konzumbank Rt. és az IBM Magyarország Kft. A február elején induló program részleteiről Buda­pesten tájékoztatták az újság­írókat a két társaság vezetői. „Az a kis- és középvállalko­zás, amely minimum három hónapja vezet számlát a Kon­zumbanknál és csatlakozik az IBM Libra elnevezésű integ­rált vállalatirányítási rendsze­réhez, a jövőben könnyebben kaphat majd rövid lejáratú forgóeszköz-hitelt a pénzinté­zettől" - mondta Szabóné Pákozdi Éva, a bank vezér­igazgatója. Az új szolgáltatást a bank azoknak az ügyfeleinek biz­tosítja, akik, illetve amelyek a Konzumbank úgynevezett bankvonalán vezetik folyó­számlájukat és az IBM Libra­rendszerének közreműködé­sével intézik könyvelésüket. Az ügyfél által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a hi­telintézet rendszeres időköz­önként díjtalanul elvégzi a vállalkozás adósminősítését, hitelkeretet állapít meg szá­mára és azt bármikor folyó­sítja számára. Az ügyfél dönt arról, hogy a hitelt mikor mi­lyen mértékben veszi fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom