Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

II. EURÓPA-KAPU HÉTFŐ, 1997. DEC. 29. 2 EU-mix • A nagykövet gyárlátogatásai Beérik a Panel „gyümölcse #f Paul Poudade, a Francia Köztársaság nagykövete: „A szociális kérdésekkel rendkívül fontos foglalkozni az átszervezések ideién". (Fotó: Enyedi Zoltán) Asszisztensképzés - német médra Versenyző mezőgazdaság • DM/DV-információ A magyar agrárágazat alapvető problémája a földtulajdon rendezetlensége, a nem megfelelő birtokstruktúra vagy az élelmiszeripar néhány ágazatában még le nem zajlott koncentráció. Ezek ellenére a magyar mezőgazdaság kielégíti a feldolgozóipar igényeit. A mezőgazdasági termelés 70%-ára a hazai cégek a vevók. A belpiac 90%-át magyar eredetű élelmiszerekkel látják el. Ugyanakkor az ágazatban évente a 3 milliárd dollár exportbevétellel szemben csupán 1 milliárd dollárt tesz ki az importáruk értéke. A fő exporttermékek: a hús, a gabonafélék, a friss és feldolgozott zöldség és gyümölcs, valamint a szeszes italok. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk az EU: az agrárexport közel 50%-a ezen a piacon kel el, az import 60-70%-a innen jön a belpiacra. Exporttámogatás • Munkatársunktól Az EU exportjának mindössze 8,7%-a agrártermék. Az agrárexport jelentősége azonban több tagországban meghaladja a magyarországit: Görögországban a kivitel 33, Dániában 29, Hollandiában 25, Írország 23%-a agrártermék. Közismert, hogy az Unió egyes agártermékek világpiaci értékesítését kiemelkedően szubvencionálja. Az Unió és Magyarország átlagos exporttámogatásában alig van különbség: 1994-ben a támogatás összege az exportárbevételhez képest az Unióban 18, Magyarországon 17%. Kompeazáció • Munkatársunktól Intervenciós beavatkozásra, azaz például a cukor, a gabona, és a bor tárolására, a kertészeti termékeknek a piacról való kivonására, orientációs prémiumokra (például szőlőültetvények kivágására) is sok-sok milliárd ECU-t költ az EU. E támogatások az árumennyiség vagy a termőkapacitás csökkentéséhez kapcsolódnak. A termelók számára többletjövedelmet nem adnak, legfeljebb a jövedelemkiesést mérséklik. Az EU-n belüli közös agrárpolitika 1992ben elhatározott reformja során az intézményes árak csökkentését a nagykultúráknál (gabonafélék, olajos magvak, fehérjehordozók) és a kérődző állatfajoknál (szarvasmarha, juh) a termelés eredményétói elszakított, kompenzációs prémiummal ellentételezték. A mezőgazdasági termelók jövedelmében megnövekedett a közvetlen jövedelemkiegészftés aránya. Például Franciaországban a mezőgazdasági termelók gazdasági jövedelmének 30%-át 1994-ben már ez határozta meg, és ez az arány azóta növekedett. A reprezentatív gabonatermelő, a 9900 gazdaság 1994-ben 1 munkaerőegységre vetítve 9 millió forintot meghaladó támogatáshoz jutott. Munkásgyúlésen vett részt nemrégiben a Panol Rt. csongrádi gyárban és felszólalt Paul Poudade, a Francia Köztársaság nagykövete, Alain Alliot, a Panol csoport elnök-vezérigazgatója társaságában. A nagykövet meglátogatta a Legrand csoporthoz tartozó szentesi Kontavill gyárat is, majd részt vett azon a fogadáson, melyet a Sághy Mihály szakközépiskolában rendezett a Panol cég abból az alkalomból, hogy öt éve alakult a cég. 9 Milyen Csongrád első látásra? - kérdeztük a nagykövet úrtól, amikor a Panol Rt. ünnepségén részt vett. - Rendkívül zöld, szellős város. Egyszer már voltam Csongrádon, átutaztam rajta, de ez az első alkalom, hogy hosszabb ideig itt tartózkodom. Ezért az volt a kérésem, hogy hadd lássam a Tisza-partot. Az óvárosban nádfödeles házakat láttam, s ennek a látványnak a hatására francia tájak emléke idéződött fel bennem. Az mindenképp szembeötlő volt számomra, hogy ez a város nem zsúfolt, a falu nyugalma, tágassága is benne van. Ezután természetesen találkoztam a Panol csongrádi vezetőségével, végigjártuk az üzemet, megnéztünk mindent. Majd a vállalat fennállásának ötödik évfordulóját a kollektívával együtt ünnepeltük. Kértem ezután, menjünk át Szentesre. Ugyanis kíváncsi voltam a közeli LegrandKontavill gyárra is, mely ismereteim szerint - igen jól működik. Termékei Magyarországon és Európában mindenhol megtalálhatók. A Variolux-termékek ugyancsak. 9 Milyen tapasztalotakat szerzett nagykövet úr itt, Csongrádon és a szomszéd városban? - Hogy mi az, amit nagyon lényegesnek értékelek? Elsősorban azt, hogy a munkát talán jobban lehetett volna gépesíteni, mégsem ezt tették, hanem a lehető legnagyobb foglalkoztatottságot akarják fenntartani. Nagyon nagy szerepe van munkájukban a kézügyességnek, a munkások kézi munkájára építenek mind a Panolnál, mind Szentesen a Kontavillnél. Mindkét cégnél - az ipari és kereskedelmi sikeren túl - látom azt is, hogy a szociális kérdésekkel átfogóan foglalkoznak, s ez rendkívül fontos az átszervezések idején. Mint hallottam: csaknem hatszáz dolgozója van a Panol Rt.-nek Csongrádon. S ha beérik a gyümölcse a vállalkozásnak, akkor még többen lesznek majd az alkalmazottak. 9 A jövő szempontjából mi az, amit e két cégnél lényegesnek tart? - Rendkívül mély benyomásl tett rám az az erőfeszítés, amelyet annak érdekében fejtenek ki, hogy továbbfejlesszék a dolgozók szakmai tudását mind Szentesen, mind Csongrádon. Ugyanis, mint említettem a kézművesség is létezik még a gyárakban és ugyanakkor a legfejlettebb gépesítés is teljesen természetes dolog-' már. Számítógépekkel, szimulációs rendszerekkel igen hatékonyan termelnek. 9 Nagykövet úr! Hogyan látja a francia tőke szerepét abban, hogy a magyar gazdaság átlépjen a Európa nyugati kapuján és fölzárkózzon? - Nagyon közvetlenül válaszok erre. Lehetett volna azt a megoldást is választani, hogy úgy privatizálnak a magyarok, hogy a külföldieket ehhez nem hívják segítségül. Ez annyit jelentett volna, hogy mindenféle friss pénz, apport nélküli magánosítás történt volna. Az Antall-kormány végül úgy döntött, hogy a külföldi tőke is vegyen részt a privatizációban és a jelenlegi Hom-kormány pedig folytatta, vagyis újabb beruházókat hozott az országba. A Panol esetében a privatizáció a piac kiszélesedésével járt, mert légtechnikai beredezéseket éppúgy eladnak Bretaigne-ban, mint Vlagyivosztokban és Európa más részében. S ugyanez a helyzet a Kontavill esetében is, mivel Európa minden részében megtalálhatók termékeik. Vagyis azt kell mondanom: jól döntöttek a kormányok, amikor segítségül hívták a külföldi tőkét, s ennek révén sikerült az átalakuló gazdaságú országnak Brüszszelben a kiváló minősítést megkapnia. Vannak persze olyan külföldi beruházók, akik csődbe vitték a megvásárolt vállalatot, de ezek között nincs francia cég. 9 A francia cégeknél dolgozó magyarok menynyire érezhetik magukat biztonságban? - Mindkét vállalat vezetőségével beszéltem, s tudom, hogy Csongrádon is, Szentesen is komolyan veszik a szociális terv teljesítését, kifizetik az ezzel kapcsolatos költségeket. Vagyis érvényesítik azt a kötelezettséget, hogy a dolgozók ne váljanak a rendszerváltás, a modernizáció áldozataivá. Ezt el kell kerülni. 9 Végül egy magán jellegű kérdés: hol tart magyar nyelvi tanulmányait illetően? - Még nem beszélek magyarul jól. Nyelvük nagyon nehéz. Természetesen a következő találkozáson már szeretnék jobban beszélni. Bálint Gyula György Aki azt hiszi, hogy neki már semmi újat nem lehet mutatni a felnőttképzés terén, az téved! Ezért is érdemel figyelmet az a fejlemény, miszerint egy sikeres pályázat eredményeként, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jogot szerzett arra, hogy részt vehessen a német szakképzési és tudományos minisztérium által támogatott SEQUA Alapítvány nem mindennapi oktatási programjában. Még ebben a hónapban elkészül az oktatási kabinet, s a megyei munkaügyi központ támogatásával januártól megkezdődhet az üzleti asszisztens képzés Csongrád megyében. Nem akármilyen módon: cégszerűen, igazi vállalati működést, ügymenetet, áruforgalmat s kapcsolatokat szimulálva azaz, napi nyolc órában, munkával. A közelmúltban járt Szegeden Brigitta Schmid, az Augsburgi Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlati képző intézetének egyik vezetője, hogy az unicumnak számító képzési programot "sínre segítse". Vele beszélgettünk. 9 Schmid asszony, mit kell tudnunk arról a gyakorlati szakképzési szisztémáról, melyet éppen az önök bábáskodásával kívánnak meghonosítani Csongrád megyében? - A hagyományainkról annyit, hogy Németországban 20, Augsburgban 17 éve működik a rendszer, mondhatom, kiválóan. Mi elsősorban olyan munkanélküliek továbbképzésére vállalkozunk, akiknek már van valamilyen kereskedelmi előképzettsége, vagy többéves tapasztalata, ám „valami" hiányzik ahhoz, hogy elkeljenek a munkaerőpiacon. A képzés során konvertálhatóvá kell tenni tudásukat: bel- és külkertechnikai ismereteket, ügyvitelt, számitógépkezelést, idegen nyelvet, kommunikációt stb. tantárgyakat tanítunk. Ám ettől még nem különböznénk a hagyományos iskolai oktatástól. Amiben merőben más ez a képzési szisztéma, az, hogy a hallgatók napi 8 órában szimulált munkahelyen dolgoznak. Mintha valódi cégnél lennének alkalmazásban, ügyeket intéznek, tárgyalnak, beszereznek, rendelnek, adnak-vesznek, vámkezeltetnek stb. ahogy azt az üzleti asszisztens teszi egy közepes méretű vállalkozásnál. 9 Hogyan érhető el, hogy a ,fantomcégnek" neve, tevékenysége, hihető külső partnerei legyenek? • DM/DV-információ Az egyetemisták is szabadon választhatják meg a tanulmányaik színhelyét az Unión belül. A tartózkodási engedély feltétele a beiratkozás egy felsőfokú tanintézetbe, a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközök megléte és a betegbiztosítás. A felsőfokú tanulmányokat folytató személlyel együtt tartózkodási engedélyre jogosult a - Rendszerről van szó, 2500 ilyen cég van a hálózatban - bőséges az üzleti partnerek választéka, nem? Az egyes cégek oktatási kabinetjei természetesen fel vannak szerelve irodatechnikai, informatikai berendezésekkel, vagyis semmi akadálya a gyors üzletmenetnek. Esete válogatja, hogy hol milyen jellegű cégeket szimulálnak a hallgatók. Csongrád megyében a Pick Szeged Rt -nél „dolgoznak" majd a leendő üzleti asszisztensek. S lehet, hogy egyes műszaki berendezéseiket éppen az augsburgi Siemenstől igyekeznek beszerezni. A külföldi cégekkel egyébként a budapesti GTB Központon keresztül bonyolódnak az üzleti kapcsolatok. Ugyanúgy, mint annál a másik 84 cégnél is, melyeket többnyire iskolák szimulálnak Magyarországon, persze „kicsiben" - náluk ugyanis szó sincs a napi 8 órás munkaidőről. 9 Milyen feltételekkel lehet részt venni ezen az üzleti asszisztens képzésen, s milyen időtartamú egy-egy kurzus? - Ahogy Németországban, itt is a munkaügyi központra vár az a feladat, hogy a munkanélküliek közül kiválassza azokat, akik előképzettségben, szakmai tapasztalatban, s mindenekelőtt motiváltságban alkalmasak arra, hogy megszerezzék azt a többlettudást, amivel aztán sokkal könnyebben tudnak munkát találni. Sok múlik a trénerek jó kiválasztásán is. A rendszer eredményességét talán semmi nem bizonyítja ékesebben, mint a végzősök 90 százalékos elhelyezkedési aránya. Az üzleti asszisztensi diplomát még az is erősíti, hogy ott áll mögötte a kereskedelmi és iparkamara. Ami a képzés idejét illeti, 1700 óráról van szó, 10 hónapra elosztva. 9 Aki még nem munkanélküli, de veszélyeztetett; vagy éppen igyekezete folytán most éppen végez valamilyen, de nem a végzettségének megfelelő munkát, kiszorul a képzésből? - Nem, preventív képzésre is van lehetőség, nyilván nem teljes munkaidőben, s megint csak a munkaügyi központon múlik, hogy ez esetben is támogatja-e az illetőt. 9 Meglátása szerint, mikor indulhat a Csongrád megyei képzés, és hány fővel? - Decemberben elkészül az oktatási kabinetet, megkezdődött a hallgatók toborzása, s valamikor januárban indulhat a képzés, 15-16 hallgatóval. örfi Ferenc házastársa és a gyermekei is. (A házastárs munkát is vállalhat.) Az esélyegyenlőség és egyenjogúság az óvodától az egyetemig érvényes. A felvétel és a tanulmányokat elősegítő támogatások, ösztöndíjak tekintetében viszont a saját állampolgárok előnyt élveznek. Az európai munkaerőpiacon a mobilitás, a külföldi tapasztalat és az idegen nyelvtudásérték. A MÉH: gyűjt és „kirajzik 17 • Munkatársunktól A gyárak termelnek, mi fogyasztunk.^ Ami marad: a szemét. Ám az okosan gyújtott, válogatott és feldolgozásra előkészített szemét: jól hasznosítható hulladék. Mert például egyetlen tonna összegyűjtött papírral tizenkét élö fát menthetünk meg. A papír, a vas és a színesfém elsőszámú gyűjtőjeként ismert MÉH Rt.: terjeszkedik - több szempontból is. A MÉH vállalat 1950-ben alakult meg, de 1977-ben már Bács- és Békés megye is a Csongrád megyei központhoz, Szegedhez tartozott. A szervezet privatizációja 1988-ban kezdődött 1993 végéig tartott. A terjeszkedés azonban folytatódott. Mára Magyarországnak több, mint a fele, pontosabban 12 megye a Dél-Magyarországi MÉH Rt. érdekeltségi körébe tartozik. A „Szegedről kirajzó MÉH" forgalma egy esztendőben 2-2,5 milliárd forint. Elsősorban vas, színesfém, papír és műanyag gyűjtésével foglalkoznak, de újabban minden más, hasznosítható hulladékkal. A MÉH az általa összegyűjtött anyagok 60-65 százalékát külföldre, pontosabban Olaszországba, Németországba, Belgiumba szállítja és eladja, ahol feldolgozzák. A nyugat-európai normákhoz való igazodás bizonyftéka: a MÉH Rt. az ISO 9002es tanúsítványt - várhatóan jövő év tavaszán megszerzi. Jelenlegi technológiájukat az európai élvonalba tartozónak minősítette Szabó Jenő elnök-vezérigazgató. A három technológia együttesen csak Szegeden létezik. Az egyik a számítástechnikai huzaltól az erősáramú kábelig, a másik a híradástechnikai kábelek környezetbarát feldolgozását teszi lehetővé, a harmadik: az őrlés. A papír és a csomagólanyagok esetében a válogató, a tömörítő és bálázó rendszerekkel rendelkezik hálózatuk. A színesfém válogatása, darabolása és törése biztosított, a lemezeket egy mobil bálázógéppel tömörítik. A magyarországi hulladékfeldolgozás még gyerekcipőben jár, hiszen nics háttéripar. Egyes hulladékfajtákat, például az üveget és a műanyagot itt kellene feldolgozni, de nincs hol. A zöld ipar kiépülésével párhuzamosan fogja bővíteni tevékenységi körét a MÉH Rt. tudtuk meg az elnök-vezérigazgatótól. Az alapanyag begyűjtésével és ipari előkészítésével kíván foglalkozni a MÉH Rt., így kezdett hozzá a gumiabroncsok és az akkumulátorok gyűjtéséhez is. Mindkét tevékenység megkezdéséhez a Környzetvédelmi Minisztérium és a Központi Környzetvédelmi Alap pályázatán való sikeres szereplés és támogatás adott lökést. Még nem jelent meg a hulladéktörvény. Anarchia jellemzi a zöld ipar törvényi hátterét. Miért jé az EU?