Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZERDA, 1997. DEC. 24. A megengedhetetlen csoki Soha jobb időpont, mint a karácsonyi előbevásár­lás, arra, hogy valamicske képe alakuljon ki az em­bernek a boltok választékáról, az eladók kedvessé­géről, és persze, az árakról. Ez utóbbi, azt hiszem, sokaknak fagyasztotta arcára a szeretet örömkönnyeit. Az ember már-már luxusnak érzi, hogy egy rendes nadrágot, elviselhető cipőt ve­gyen, úgyhogy a legtöbben a karácsonyt nevezik ki lu­xusnapnak, ilyenkor többé-kevésbé felruházkodik a család, de azok a cuccok, amik kibírnak még egy évet (telet), azok nem kerülnek az ajándékozási listára. Tu­lajdonképpen már gondolkodni sem kell, hogy mivel lepjük meg a családot, a ruha, cipő evidens, s hogy mégis legyen valami meglepetés, maradnak a filléres apróságok, egy-egy máskor megengedhetetlen csoki. Szóval, így éldegélünk, évről évre, a politikusok hun­cutul tépik a szájukat, mi meg mindig valami ígéret peremén lebegünk fantasztikus túlélőképességgel, már-már mindenre idegfeszítő figyelemmel vagyunk, elég egy pici hiba, máris kiestünk a pikszisből. Az idén is bevittük azt a néhány huncut ezrest a boltokba, ahol olybá tűnt, mintha már minden elkelt volna, a válasz­ték egyenesen tragikus, fényes, gyönyörű üzlettermek, de bennük fantáziátlan áruhalmazok. Úgy már nem is szabad vásárolni, hogy az ember kitalál valamit, amit szeretne, mert olyat úgyse talál. legjobb a véletlenre bízni, mi szúr szemet alapon. Aztán tudja azt is a vá­sárló ember, már megtanulta, hogy nem érdemes ol­csón vásárolni, híg a leve. Tulajdonképpen a vacak alapanyagú termékek szolgáltatnak ideológiát a jobb alapanyagúak csillagászati árához. így morfondírozik az ember, és közben azt tapasztalja, hogy szinte min­den második boltban, nem hogy örömmel fogadják, ho-ta a pénzét elkölteni, inkább a búsba kívánják, mit kív íncsiskodik itt, olyan arrogánsan beszélnek vele, mintha naponta járna oda lopni, csak soha nem tud­ják rajtakapni. így megy ez nálunk, mire odaérünk a karácsonyfa alá, összeesünk a szomorúságtól, dehát milyen is le­hetne az az ország, az a nép, amelyik képes megvá­lasztani a lassan és keservesen elmúlt diktatúra áttur­bózott, jeles alakjait. Mert tudniillik, ki mint ítél (vá­laszt), úgy él. Podmaniczky Szilárd Kamarai hármas • Munkatársunktól A hét elején közös meg­beszélést tartott Szegeden a három megyei kamara, a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara, az Ag­rárkamara, valamint a Kézműves Kamara elnöksé­ge­A kamarai és egyéni vál­lalkozókról szóló tör­vény decemberi módosítá­sai miatt - tekintettel ar­ra, hogy az egyéni vállalko­zói igazolványok ügyinté­zése jövó év júliusától fo­kozatosan átkerül a ka­marákhoz - hamarosan megkezdik az egységes ügyfélszolgálati rendszer ki­építését Csongrád megyé­ben. A Szegeden, Hódme­zővásárhelyen, Makón és Szentesen létesítendő iro­dákban mindhárom kama­rában érdekelt vállalko­zói igazolványok ügyintézé­sének valamennyi feladatát az egyéni vállakozók úgy­nevezett „egyablakos" mód­szerrel intézhetik majd. Ez azt jelenti, hogy mentesül­nek az érdekeltek az eddig sok időt és energiát kö­vetelő hivatali utánjárások­tól. A három kamara - meg­teremtve ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltétele­ket - közösen építi ki azt a korszerű számítógépes háló­zati rendszert, amely a ta­gok számára képes garanci­át nyújtani a hatékony és gyors ügyintézésre, ugyan­akkor naprakész gazdasági információkkal is szolgál majd. • MÁV-ígéret Újabb béremelés • Budapest (MTI) Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója szerint egyelőre még nem, de de­cember 31-éig valószínűleg létrejön a megegyezés a reprezentatív vasutas szak­szervezetek és a MÁV Rt. között. A vezérigazgató a Vasutas Érdekegyeztető Ta­nács keddi ülésének szüne­tében nyilatkozta ezt az MTI-nek. Sipos István hangsúlyozta: a MÁV Rt. több mint 58 ezer dolgozó­jának alapvető érdeke, hogy januárra tisztában legyenek az 1998-ban várható bérük­kel. A munkáltató nevében Sipos István újabb 0,5 szá­zalékos bérnövekedést aján­lott fel a szakszervezetek képviselőinek. Véleménye szerint a MÁV Rt. 15,5 szá­zalékos bérnövekedési aján­lata nettó 17,2 százalékos keresetnövekedést jelent a dolgozók számára. Ez pedig gyakorlatilag megfelel a szakszervezetek kívánságá­nak. Mint mondta: egy száza­lékos béremelés összességé­ben évi 780 millió forint többlet bérkiadást jelent a vállalatnak. A kedden fel­ajánlott 15,5 százalékot meghaladó béremelésnél többet csak az utasok ké­nyelmét és a szállítás biz­tonságát szolgáló fejleszté­sek terhére tudná a vállalat előteremteni. Ettől a megoldástól a cég vezetősége elzárkózik. A vezérigazgató úgy véli, a munkáltatói ajánlat megfe­lel a szakszervezetekkel 1995-ben megkötött három­éves megállapodás tartalmá­nak. • Kis karácsonyfája lesz a Kökény családnak A miniszter Jézuskája • Csongrád megyei csökkenés Lakásépítési adatok Már az első napokban megszerették az új totó-lottózát a szegediek. (Fotó: Karnok Csaba) • Budapest (MTI) Idén november végéig a tavalyinál 4 százalékkal ke­vesebb, összesen 19 ezer 900 új lakás használatba vé­telére adtak engedélyt az építésügyi hatóságok - derül ki a KSH legfrissebb jelenté­séből. A lakásépítési adatok azt mutatják, hogy bár változat­lanul a lakosság a legfőbb építtető, a polgárok által épí­tett lakások száma csökken, míg a többi épptttetői cso­port növelte teljesítményét. A megyénkénti adatok je­lentős különbségekre utal­nak. Csongrádban például 40 százalékkal csökkent, míg Nógrádban 40 százalék­kal nőtl az új építések szá­ma. Jelentős a növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében is, ahol 22,9 száza­lékkal több új lakás épült fel, mint 1996 első tizenegy hó­napjában. Miközben a köz­ségek és a főváros lakásépí­tésére inkább a stagnálás jel­lemző, a nagyvárosokban át­lagosan mintegy 12 százalé­kos visszaesés következett be. A legtöbb lakás novem­berben is Pest és Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében épült, e két megye tudhatja magáénak az újonnan épült lakások 28 százalékát, mi­közben a főváros Borsod­Abaúj-Zemplén és Hajdú­Bihar megye együttesen is csak 26 százalékot tud fel­mutatni. Jelentősen meg­emelkedett az üdülőépítések száma is, a használatbavételi engedélyek alapján 1200 üdülő készült el 1997 no­vember végéig, ami 28 szá­zalékkal több az elmúlt év azonos időszakának adatá­nál. 1997 első tizenegy hónap­jában a tavalyi számmal azo­nos, összesen 3 ezer 700 la­kás szűnt meg az országban. A megszüntetett lakások száma 10 százalékkal nőtt a községekben. A szegedi szerencsevadá­szoknak új tippelőhelyet ho­zott a Mikulás. A Moszkvai körútit, vagy ahogyan a szakzsargon használja, a 145-öst már régen kinőtte a forgalom. A Szerencsejáték Rt. szegedi igazgatósága, amint lehetősége nyílott rög­tön orvosolta ezt a helyzetet, mégpedig a legjobb megol­dással: a Petőfi Sándor su­gárúton kialakított egy min­den igényt kielégítő totó-lot­tózót. A kiszolgáló személy­zet közvetlen kapcsolatban van a vásárlóval, de a leg­modernebb biztonsági be­rendezések következtében nincsenek veszélyben. Nagy János kirendeltség­vezető örömmel újságolta, hogy a forgalom az új he­lyen - szinte már az első na­pon - a megszokott volt. És bízik abban: amint híre kel, hogy milyen kullurált körül­mények között fogadják a vásárlókat, még többen jön­nek az új üzletbe, mint a régi helyre. Dr. Kökény Mihály népjóléti minisztert nyomasztja a tudat, hogy nem mindenkinek lesz felhőtlen az ünnep. (Fotó: Enyedi Zoltán) Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter is vár­ja az ünnepet. Elárulta, hogy a feleségével mos­tanában már csak kis karácsonyfát szoktak ál­lítani, mert az sokkal bensőségesebb, mint egy nagy fenyő. A közvetlen munkatársaitól Shakes­peare-kötetet kapott ajándékba. Ennek na­gyon örül. Az ellenben nyomasztja, hogy bizony nem mindenkinek adatik meg a felhőtlen ünneplés boldogsága. • Jelképesen milyen ajándékot hozott a mi­niszter úr Jézuskája a Csongrád megyeieknek? - Szimbolikusan azt hoz­tam ide is, amit az egész or­szágnak - mondta dr. Kö­kény Mihály. - Arra gondo­lok, hogy 1998-ra a szociális és az egészségügyi ellátás ki­számítható, stabil jogi kör­nyezetbe kerül. Hiszen meg­született az új törvény, amely garantálja azt, hogy milyen szolgáltatások illetnek meg bennünket akkor, ha igénybe vesszük a kórházat, a ren­delőintézetet. Persze eltelik némi idő, amíg megtanulunk a jogainkkal élni. Ezeknek pedig az a lényege, hogy a beteget az orvos partnernek kell tekintse. Hiszen a páci­ens akarata, szándéka nélkül nagyon nehezen képzelhető el bármilyen gyógyulási fo­lyamat. Tehát én azt gondo­lom, hogy e tekintetben na­gyon fontos az új egészség­ügyi törvény. Másrészt pedig talán lényeges az egészség­biztosítási törvény életbe lé­pése is. Ez azt rögzíti: a befi­zetett járulékért cserébe pon­tosan mi jár a biztosítottnak. Szerintem nagyon jó, hogy idáig eljutottunk. S még vala­mit szeretnék elmondani, ha már azt kérdezte, mit hoztam ajándékba. A kormány javas­lata alapján bizonyára mód lesz arra, hogy elkezdődjön a szegedi kórház régóta várt fejlesztése, címzett állami tá­mogatásból. Ám Csongrád megyében arra is törekszünk még, hogy a szociális gondo­kat célzott programokkal or­vosoljuk. • S az ön családja ho­gyan készül az ünnepre? -Én most nagyon zsúfolt hetek után vagyok, tehát a felkészülésben az oroszlán­rész a feleségemre hárul. Az ajándékvásárlás és egyebek. De úgy gondolom, hogy minden szokásunkat, hagyo­mányunkat meg tudjuk őriz­ni. S én azt hiszem, nagyon fontos ebben az időszakban, hogy legyenek békességes napok, amikor az ajándéko­zás, az ajándékvárás örömét érzékelhetjük. Ez nálunk megvan. Hiszen amivel kel­lemes meglepetést tudunk a szeretteinknek szerezni, az összes előkészületet megtet­tük ennek rédekében. Éppen a minap beszélgettünk ezekről a feleségemmel. Egy dolog hiányzik: még kará­csonyfát nem tudtunk vásá­rolni. • Mekkorát állítanak majd? - Nem nagyot. Mostaná­ban már olyat szoktunk ven­ni, melyet egy cserépbe ültet­hetünk. így hosszabb ideig megmarad a fa. S azt tapasz­taltuk, hogy ez sokkal hangu­latosabb és szebb. Nem biz­tos, hogy a nagyméretű, s olykor a lakásban balesetet okozó karácsonyfa a legjobb. • Gyerekek? - Nincs saját gyerekünk. Ám természetesen a család­ban vannak. Ilyenkor nekik is igyekszünk örömet szerezni. Persze természetesen sok más helyre szintén elme­gyünk, merthogy saját gyerek nem lehetett. Én amióta köz­tisztviselő vagyok, és közéle­ti tisztséget viselek, kará­csonykor voltam már például gyermekkórházban. Oda is vittünk ajándékot. De eláru­lok még valamit. Most az egyik megyében az önkor­mányzatok segítségével, és vállalkozók, civil szervezetek jelentős támogatásával kéte­zer gyermeknek kedveske­dünk majd. Olyanoknak, akiknek a családja nem biz­tos, hogy meg tudja tenni. Mi elvisszük őket a legnagyobb áruházba, ahol bármit leve­hetnek a polcról. Ez lesz az ajándékunk. S én örülök, hogy ennek az akciónak a ré­szese lehetek. 9 Miniszter úr milyen ajándékot vár a Jézuská­tól? - Ezek az izgalmak ben­nem is megvannak. A köz­vetlen munkatársaimtól már kaptam egy nagyon kedves ajándékot. Hiszen ilyenkor a minisztériumban is szoktunk karácsonyt köszönteni. S en­gem a kollégáim megleptek Shakespeare összes művei­vel, bőrkötésben. Angol nyelven, eredeti metszetek­kel. Ez nagyon kellemes meglepetés. Mert ha az em­ber Shakespeare-t olvasgatja, akkor az élet sok kihívására talál valamilyen választ. S mivel én eléggé jól tudok an­golul, ez kifejezetten élmény. Ha pedig egy-egy feszültség­gel teli nap után lapozgatom majd a könyvet, biztosan se­gítséget nyújt. 9 Az nem nyomasztja, hogy sokaknak bizony na­gyon szomorú lehet ez az ünnep? - Nagyon nehéz kérdés. Hisz' ilyenkor, karácsony környékén óhatatlanul fel merül az emberben is, a po­litikusban is, aki ráadásul még ezen a területen dolgo­zik, hogy sok olyan család van, ahol nagyon szerények a lehetőségek a köszöntésre és az ünnepre. S ez bizony nem jó dolog. Ami egy picit talán vigasztal: én azért azt érzékelem, hogy a magyar társadalomban egyre többen mozdulnak meg az elesette­kért, hajlandók nekik segíte­ni. Ez pedig azért is fontos, mert egy társadalom érettsé­gének és európaiságának az is fokmérője, hogy a szolida­ritás milyen kisebb és na­gyobb megnyilvánulásai ta­pasztalhatók benne. S ha ez nem működik, és a leszaka­dók kirekesztettséget érez­nek, az igen ro>sz jel. Tehát én ezért gondolom: nagyon jó hfr az, hogy sok-sok jóté­konysági akcióról lehet hal­lani, s talán nem csupán ka­rácsonykor... Balázsi Irén • Boldog disznói Száz felest loptak • Hatvan (MTI) A károsultak szerint 100 féldisznót zsákmányoltak azok a tolvajok, akik hétfőre virradó éjszaka látogatták meg a Heves megyei Boldog község vágóhídját. A feldol­gozásra váró hús értéke mint­egy 1,2 millió forint. Erről Tótpál Ágnes hadnagy, a Hatvani Városi Rendőrkapi­tányság sajtószóvivője tájé­ko"' itta kedden az MTI tudó­sttóját. Elmondta: a rendőr­ség feltételezése szerint a be­törők kamionnal szállították el a 10 tonna sertéshúst, ame­lyet feldarabolás után való­színűleg értékesíteni kíván­nak majd a nagy, illetve a kiskereskedelemben. Ezért a rendőrség kéri, hogy akinek tisztázatlan ere­detű húst ajánlanak fel meg­vásárlásra, vagy az üggyel kapcsolatban bármilyen in­formációval rendelkezik, az értesítse a hatvani rendőrka­pitányságot a 37/342-244-es telefonszámon. Új totó-lottózó

Next

/
Oldalképek
Tartalom