Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-24 / 274. szám

HÉTFŐ, 1997. Nov. 24. PANORÁMA 7 A Pofosz kongresszusa • Budapest (MTI) A Pofosz hétvégi, kétna­pos V. kongresszusán ismét mandátumot kaptak a szö­vetség eddigi vezetői. A résztvevők bizalmat szavaz­tak a régi elnöknek, Fónay Jenőnek és általános helyet­tesének, Vasvári Vilmosnak. A kongresszus zárónyilat­kozat elfogadásával fejezte be kétnapos munkáját. Eb­ben leszögezik: elvárják az Országgyűléstől, hogy az '56-os forradalmárokéval azonos bánásmód illesse meg azokat is, akik 1956 előtt vagy után léptek fel az elnyomó diktatúra ellen. Szeged körút #97 A városi televízió hétfő esti magazin műsorában, a Szeged körút '97-ben több érdekes téma kerül terítékre. Szó lesz a rókusi temető sor­sáról, a divathullámlovagok­ról, a Röszkén lévő Horthy­és Kádár-relikviákról. Emel­lett a Neckermann Utazási Iroda ajánlatait is megismer­hetik a nézők. A műsor kez­dési időpontja: hétfő, 20 óra. Kézmüvesbál • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kéz­műves Kamara november 29-én, szombaton 19 órai kezdettel Szegeden, a For­rás Szállóban bálát rendez. A bál fővédnöke T. Aszta­los Ildikó ipari, kereskedel­mi és idegenforgalmi mi­nisztériumi államtitkár. A zenéről a Dollár Boys gon­doskodik. Jegyek a kézmű­ves kamara ügyfélszolgála­tán kaphatók. • Manga Dániel színésznek készül Egy diák az Eötvösböl Idén novemberben II. János Pál pápa ünne­pélyesen a boldogok so­rába iktatta Apor Vil­mos, 1945 húsvétján vértanúhalált halt gyári püspököt. A római ese­ményről a napokban Gyulay Endre megyés püspök tartott beszámo­lót a Keresztény Értelmi­ségiek Szövetsége meg­hívására. 0 Püspök úr, hogyan le­hetséges, hogy a háború alatt meggyilkolt Apor Vilmos kultusza átvészel­te a kommunista idősza­kot? - Ha nyilvánosan nem is lehetett beszélni róla, az em­lékét megőrizték azok az emberek, akik ott voltak a pincében, ahol életével vé­delmezte a püspökségen ol­talmat keresőket. A csalá­doknál, a magánházakban folytatódott ez a kultusz, s egyre többen imádkoztak hozzá és a boldoggá avatásá­ért. Ugyanakkor, akárcsak Mindszenthy bíborosé, az emléke külföldön is ébren maradt. Amikor pedig itthon lehetőség nyílott erre, azon­nal felhozták a testét a szé­kesegyházba. 0 Gondolja, hogy a ma­gyarországi politikai vál­tozás nélkül nem avatták volna boldoggá őt Vati­kánban? - Nem lett volna lehető­sége arra, hogy a római ava­tási pert lefolytassák A bol­doggá avatási ceremónia ugyanis szabályos per, amelyben van védő és ügyész, akik értékelik az adott személy életútját és vannak tanúk, akik cseleke­deteiről bizonyságot tesznek. Szólásszabadság nélkül nem lehetett volna kihallgatni azokat, akik Apor Vilmos • Apor Vilmos boldoggá avatásáról A szociális példakép Gyulay Endre megyés püspök: „Apor Vilmos mondandója nagyon is mai." (Fotó: Miskolcxi Róbert) életével kapcsolatban fonto­sat tudnak mondani. Ne fe­lejtse el, hogy boldoggá ava­tásakor nemcsak vértanúha­láláról volt szó, hanem egész életének szociális munkálko­dásáról is, s általában arról, hogy élete Isten törvényeivel összehangolt, hősies élet volt. A halálának a szentszé­ki perben azért volt különle­ges jelentősége, mert vérta­núhalál esetén nem kérik az általa véghezvitt szokásos csodát. Elég volt, hogy bebi­zonyosodott: Krisztus tanítá­sa miatt ölték meg. 0 Az avatási ünnepség­ről szóló tudósításában az olasz állami híradó úgy vélte, a pápa azért avatta boldoggá Apor Vilmost, mert védelmezte az üldözött zsidókat, s ez bizonyos egyházdiplomá­ciai hátteret is ad a do­lognak. Önnek mi a véle­ménye erről? - A boldoggá avatás nem diplomáciai ügy. Azonkívül Apor Vilmos kiállt minden­féle üldözött emberért. Kiállt Mindszenthy bíborosért és a vele lévő kispapokért is, amikor börtönbe vetették, 1919-ben pedig, amikor Gyuláról civil lakosokat vit­tek el a románok, Apor Vil­mos a román királynőhöz ment el könyörögni értük. Egyszóval minden üldözöt­tet védelmébe vett: többek között a zsidókat is. 0 Mi volt az, amit a bol­doggá avatás kapcsán különösképpen kihang­súlyoztak Vatikánban Apor Vilmos életéből? - A boldoggá avatáskor rendszerint egy nemes el­gondolás hősies gyakorlását vizsgálják. Apor Vilmos a szegények megsegítésében, a szociális területen tett na­gyot. Gyerekekről gondos­kodott, szeretetotthonokat létesttett, étkezést biztosított a rászorulóknak. Gyulán sa­ját új cipőjét adta oda egy szegény embernek, pedig neki nem maradt csak egy lyukas cipő. Másfelől ki­emelték, hogy a nyilas ura­lom alatt az üldözések ellen írt kemény levelei miatt szembenállt a rendszerrel. Végül pedig azt hangsúlyoz­ták, hogy halálával védtelen embereket mentett meg. 0 Püspök úr, az ön egy­házmegyéjében néhány éve kezdeményezték a hí­vek Bálint Sándor nép­rajztudós boldoggá ava­tását. Hogy áll ez az in­dítvány? - Bálint Sándor ügye egyelőre kezdeti szakaszban van; még nem került Rómá­ba sem. A boldoggá avatás útja nagyon hosszadalmas. Először is az kell hozzá, hogy személyét nagy kul­tusz övezze, sokan tiszteljék és sokan érezzék, hogy élete hősies volt. Azt is tanúkkal kell bizonyítani, hogy élete a hit igazságai szerint zaj­lott. Végül pedig szükség van egy csodára, amely hoz­zá fohászkodva történt meg. Ez persze nem olyan csoda, mint egy elvesztett kulccso­mó megtalálása, hanem pél­dául olyan gyógyulás, amely a jelen tudomány szerint nem képzelhető el másként. 0 Mi jelentősége van a mai magyar egyház szá­mára Apor Vilmos bol­doggá avatásának? - Az, hogy a példakép, amelyet a pápa kiemelt és elénk állított, egy közülünk való, szociálisan gondosko­dó, szeretettel élő emberé. Apor Vilmos mondandója nagyon is mai. Ezt kellene nekünk is követnünk ugyan­azzal a bátor szembenállás­sal, amelyet ő tanúsított minden elnyomatással szemben. S. P. S. A napokban, amikor az Eötvös József Gimná­zium névadó ünnepségé­ről tudósítottam, az iro­dalmi műsor sok szerep­lője közül kitűnt az egyik diák, aki egy színésznek is becsületére váló pro­fizmussal alakította a jegyzőt A falu jegyzője dramatizált részletében. Tovább figyelve rájöt­tem, ez az a fiú, akit az országos szinházi talál­kozó szinte valamennyi előadásán az első szék­sorokban láthattunk, s akit Szikora János is be­mutatott a szegedi szín­házból közvetített májusi tévéműsorban. Az Eötvös gimnázium végzős nö­vendékével, a színész­nek készülő Manga Dá­niellel iskolájában a színházról beszélgettünk. 0 Honnan ered a szín­ház iránti rajongása? - Már az óvodában is ver­set mondtam, s később az ál­talános iskolában minden évben indultam a szavaló­versenyen. Eleinte nem tűnt ez veszélyes folyamatnak, nem ejtett azonnal rabul a színház légköre. Hetedik után az egyik „színházbo­lond" osztálytársnőm hatásá­ra én is beleszerettem szín­házba, s attól kezdve már nem volt megállás. Édes­anyám tanácsára jelentkez­tem Csicsai Antal színitano­dájába, s ott kaptam meg életem első szerepét Pi­linszky János A madár és a leány című versének színpa­di adaptációjában. szerre adták egy másik elő­adással. 0 Melyik tetszett a leg­jobban? - A Marió és a varázsló a régi Kass Szállóban. Külö­nösen a varázslót alakító Mácsai Pál játéka ejtett bá­mulatba. 0 Mit gondol a szegedi színházról? - Nagyon sok tehetséges ember dolgozik itt, de egye­tértek Juronics Tamással, aki úgy fogalmazott: a színház­ban minden embernek azért kellene élnie, ami a színpa­don megjelenik. Ez sokszor nem így van, gyakran ta­pasztalom, hogy nem veszik komolyan a művészetet. Csak a pénzért vannak ott, sokszor nincs benne a lelkük az előadásokban. Érdemes megnézni, hogy bánnak a díszletekkel, esőben-hóban napokig ott hevernek az ut­cán. A legszomorúbb a szín­házi világban mégis az, hogy nem győzik gyűlölni egy­mást az emberek. 0 Az Eötvös inkább reál beállítottságú gimnázi­um, nem nézik rossz szemmel a tanárai, ha ki­csit hanyagolja a kémiát vagy a fizikát? - Idegen nyelvi fakultá­cióra járok, négyes tanuló vagyok. Az iskolai tárgya­kat többnyire nem szándé­kosan hanyagolom, hanem azért, mert szinte minden időmet, gondolatomat a szfnház tölti ki. Szeren­csém, hogy a tanáraim na­gyon toleránsak. Hallási Zsolt Manga Dániel: „A színészi játék köt le elsősorban." (Fotó: Miskolcxi Róbert) 0 Szülei mivel foglalkoz­nak? - Édesapám villanyszere­lő, édesanyám jelenleg saj­nos munkanélküli, mindket­ten támogatják a pályavá­lasztásomat. A Színművé­szeti Főiskolára szeretnék je­lentkezni, addig azonban mi­nél több gyakorlatot kell szereznem, ezért ahol csak lehet, szerepelek. Sok időt igényel a felkészülés a felvé­telire, Dálnoky Zsókától ren­geteg segítséget kapok eh­hez. Nagyon sokat foglalko­zom beszédtechnikával, s ami a legfontosabb: színda­rabokban is játszom. Az is­kolai színjátszókör mellett a Szókincs Társulat tagja va­gyok, ami korábban Marko­vits Bori vezetésével műkö­dött, s még az ő irányításá­val mutattuk be Csukás Ist­ván Ágacska című zenés mesejátékát. 0 Gyakran látom a szín­házban a közönség sorai­ban... - Az előző évadban A Mester és Margaritát hétszer is megnéztem. Az előadás minőségét számomra a szí­nészi játék jelenti, ezért ak­kor is nagyon élvezem, ha nem tudom megfejteni az egész darab mondanivalóját, de kiváló színészi játékot ka­pok. Épp ezért júniusban az országos színházi találkozó szinte valamennyi előadását megnéztem, néhányat csak azért nem sikerült, mert egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom